Nem akarnám túlrágni a csontot, a tusakészítés és a fegyveragyazás lehet, hogy rokon értelműek, de a fegyverágyazásnak az előző kettőhöz szerintem semmi köze. A fegyverágyazás szerintem a tengerentúlon teljesen hétköznapi szokás, nálunk meg szinte teljesen ismeretlen "bedding" tükörfordítása, ami tényleg ágyazást jelent. A lényege pedig az, hogy az agy hátsó részét, ami a tokszerkezetet tartja a csavarokkal, vagy
1. telekenik műgyantával (glass bedding), és aztán a tokot-csövet bele visszatéve és beleszorítva (persze mindenhol lemaszkolva, hogy ne ragadjon bele) hagyják megszilárdulni a műgyantát, aztán a felesleget eltávolítják, vagy pedig
2. ha jól emlékszem, a két tartócsavar köré v. helyett (?) valamiféle fém tartóhüvely megerősítést építenek be (pillar bedding).
Mindkét módszer célja a cső és az agy közötti rögzítés további erősítése, szilárdítása, és mindkét módszernek a puska pontosságára gyakorolt előnyös hatását odakint magától értetődőnek tartják. Persze ezzel az emberi tényezőt még nem vették ki a képletből...
Szóval ágyazás nem egyenlő agyazás...
