Oldalak: 1 ... 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 [46] 47 48   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Szántóvető  (Megtekintve 86994 alkalommal)
nagysas
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3118



« Új üzenet #675 Dátum: 2018. Január 11. - 20:44:39 »

Igen
Jó csak nem túl hatékony.


Csak Neked 😉😀

Naplózva

Ó Sunny... a tyúkok előtt mindig legyen víz!!
Balkóbátya
Globális moderátor
Vadász
*
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 7658

Ork Firehand


« Új üzenet #676 Dátum: 2018. Január 11. - 21:48:18 »

Csak Neked 😉😀


A működési elve pár hónapja elgondolkodtatott. Kis fáknál lenne értelme használni, valami nagyobb tárolókapacitás mellett, gyenge termés idején. Nem hülyeség,csak mint a komolyabb felszedő gépek,ez is egyenletes talajfelszínt és viszonylag magasan elhelyezkedő első ágcsoportot/lugasos művelést igényelne.
Naplózva

Nagyapám és édesapám nyomában járni, velük vadászni, életem egyik legszebb időszaka volt,éppen ezért dédelgetett reményem , hogy egyszer majd gyermekeim kísérnek a vadászösvényen engem.
bferi
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 882


« Új üzenet #677 Dátum: 2018. Január 11. - 22:34:03 »

A repce egy gonosz jószág.

Szia Csaba!

Nem kellene várni azzal a kiszántással? Tavaly ilyenkor az én repcén is kb. így nézett ki, igaz nem a szarvas ette meg, hanem a hideg (a vetéssel is megcsúsztunk, nem elég fejlett állománnyal mentünk a télbe), de tavasszal gyökérnyakról újrahajtott és nem is akármilyen termést hozott.
Naplózva

-Hát most mit csinálunk csendbiztos uram?
-Mi az anyánk keservit csinálhatnánk édes fiam? Veszünk egy nagyobb levegőt és visszamegyünk.
Boar
Adminisztrátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 11553



« Új üzenet #678 Dátum: 2018. Január 13. - 14:23:52 »


Mindkét kultúrában mértünk már nagyon magas kárhányadot, amit nem nehéz számszerűsíteni táblán belüli elkerített kontrollparcella/parcellák segítségével, vagy akár a körzetre jellemző,
azonos technológiával kezelt területek termésátlagával összevetve.


 
Kösz. A kérdésem leginkább arra vonatkozott, hogy az előtted lévő növényen hogy állapítod meg a károsítást? Tehát egy kukoricánál a letört csövek, lefektetett növények, vetésnél a kitúrt sorok egyértelműek de egy, a fejlődés korai stádiumában lévő növénykén mi az, ami alapján forintot mondasz? Végülis a sértetlen(ebb) kontrollparcellával megadtad a választ.
A szóját eszi a vad? Nyers állapotban nem mérgező?
Egyébként abban igazad van, hogy ezek drága termények, viszont a hozamuk kisebb mint az olcsóbb kukoricáé vagy kalászosoké, tehát a hektáronkénti tíz százalékos terméskiesés ha nem is megegyező de nincs annyira messze egymástól mintha azt nézzük, hogy megettek öt mázsa kukoricát vagy kiesett öt mázsa szójatermés...
Jó évben akár kukoricából, akár hibridbúzából illik tíz tonna felett termelni hektáronként(errefelé), szójából, repcéből 25 mázsát mernek lekötni a partnerek, 30 biztosan megterem de a csillagok kedvező együttállása esetén lehet 40 is.  Betakarításnál a kukorica 40-45 ezer forint körül volt 2017-ben, a repcét 100 ezer körül vettük, szójánk nem volt, annak az árát nem tudom. Mondjuk 2017 nem volt egy fényes esztendő...
Naplózva

-Az Úr találna köztünk tíz erényes embert?
-Néha be kell érnie azzal, amit kap...
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
*
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 6782



« Új üzenet #679 Dátum: 2018. Január 13. - 15:57:25 »

Kösz. A kérdésem leginkább arra vonatkozott, hogy az előtted lévő növényen hogy állapítod meg a károsítást? Tehát egy kukoricánál a letört csövek, lefektetett növények, vetésnél a kitúrt sorok egyértelműek de egy, a fejlődés korai stádiumában lévő növénykén mi az, ami alapján forintot mondasz? Végülis a sértetlen(ebb) kontrollparcellával megadtad a választ.
A szóját eszi a vad? Nyers állapotban nem mérgező?
Egyébként abban igazad van, hogy ezek drága termények, viszont a hozamuk kisebb mint az olcsóbb kukoricáé vagy kalászosoké, tehát a hektáronkénti tíz százalékos terméskiesés ha nem is megegyező de nincs annyira messze egymástól mintha azt nézzük, hogy megettek öt mázsa kukoricát vagy kiesett öt mázsa szójatermés...
Jó évben akár kukoricából, akár hibridbúzából illik tíz tonna felett termelni hektáronként(errefelé), szójából, repcéből 25 mázsát mernek lekötni a partnerek, 30 biztosan megterem de a csillagok kedvező együttállása esetén lehet 40 is.  Betakarításnál a kukorica 40-45 ezer forint körül volt 2017-ben, a repcét 100 ezer körül vettük, szójánk nem volt, annak az árát nem tudom. Mondjuk 2017 nem volt egy fényes esztendő...

Kukoricából 400 e Ft a nálunk elérhető plafon hektáronként, szójából 300, repcéből a kettő között.
Bóly környékén ez bizonyára több.
A szójának az elővetemény hatása nagyon jó, mellette szól a fehérje támogatás, a viszonylag alacsony termelési költség, meg a munkacsúcson kívüli betakarítási időpont.
Egyetlen kritikus munkaművelete van, a gyomirtás. Azt nagyon el kell találni, különben kapufa. Mint rövid tenyészidejű növény nagyon érzékeny az időjárásra.

Naplózva

A nő olyan, mint a sziréna.
Nem mindig szól, ha baj van, de ha szól, mindig baj van.   /Bödőcs Tibor/
galoscsabus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5044


vadász


« Új üzenet #680 Dátum: 2018. Január 13. - 20:40:27 »

Kösz. A kérdésem leginkább arra vonatkozott, hogy az előtted lévő növényen hogy állapítod meg a károsítást? Tehát egy kukoricánál a letört csövek, lefektetett növények, vetésnél a kitúrt sorok egyértelműek de egy, a fejlődés korai stádiumában lévő növénykén mi az, ami alapján forintot mondasz? Végülis a sértetlen(ebb) kontrollparcellával megadtad a választ.
A szóját eszi a vad? Nyers állapotban nem mérgező?
Egyébként abban igazad van, hogy ezek drága termények, viszont a hozamuk kisebb mint az olcsóbb kukoricáé vagy kalászosoké, tehát a hektáronkénti tíz százalékos terméskiesés ha nem is megegyező de nincs annyira messze egymástól mintha azt nézzük, hogy megettek öt mázsa kukoricát vagy kiesett öt mázsa szójatermés...
Jó évben akár kukoricából, akár hibridbúzából illik tíz tonna felett termelni hektáronként(errefelé), szójából, repcéből 25 mázsát mernek lekötni a partnerek, 30 biztosan megterem de a csillagok kedvező együttállása esetén lehet 40 is.  Betakarításnál a kukorica 40-45 ezer forint körül volt 2017-ben, a repcét 100 ezer körül vettük, szójánk nem volt, annak az árát nem tudom. Mondjuk 2017 nem volt egy fényes esztendő...
Kukorica vetés utáni túrást, ha újra kell vetni, akkor egyszerűbb, mert az újravetés teljes költsége a kártérítés, ezt általában egymás között lejátsszák a felek.
Ha olyan a túrás, hogy mozaikosan, itt-ott beletúrtak, de nem érdemes újra vetni, akkor kelés után mintaterületes tőszámlálás van és az ad egy kárhányadot.
Ezt még korrigálni kell azzal a kísérletek során megállapított regenerációs tényezővel, amit a megmaradt növények pótolni tudnak a rendelkezésre álló tápanyag készletből,
és a végén kijön egy % szám, amit a betakarításkori mennyiséghez viszonyítva kell értékelni.
Tehát pl. van 10% kitúrt tő, ami a gyakorlatban 5% konkrét terméskiesést jelent, a betakarításkor van 11t/ha termés, akkor az a termés 95%-a és az elmaradt termés 0,579t/ha.
Siklókukoricában szintén mintateres mérés van, 75 cm sortáv esetén 13,33 m sorhosszokat jelölök ki, térképen előre megtervezett mintatér sorrenddel, GPS-szel haladva.
A mintatéren megszámolom a látható összes növényt, ami a termés szempontjából számításba jöhet (a rágott, csonkolt, csőhiányos növényeket és a jól kivehető gyökér torzsákat is), ebből lesz egy tő/ha számom a végén.
Megszámolom a károsított növények számát, a teljes károsított növényt 1 db-nak, a cső felett elrágottat 0,5 db-nak, a csőhiányost 0,8 db-nak véve összesítem. Ez adja a kárhányadot. Termésbecsléshez minden mintatéren a talajszint felett levágok 5 db nem károsított növényt, asztalos szorítócsipesszel összefogom őket és húzós mérlegen lemérem.
Szemes árukukoricánál ugyan ez a módszer, csak a termésbecslés a gyűjtött csőminták alapján történik.
Napraforgó ugyan az, mint a kukorica.
Szójánál nem mindegy, hogy duplagabonára vagy akár 40-60 cm-re van-e vetve, ahol jól látható és mérhető sorok vannak, vagy gabona távra vetik, ahol nincsenek sorok.
Előbbinél a sortávnak megfelelő hosszban kijelölt mintatér a mérés alapja, utóbbinál a négyzetméteres keret.
A kár mértékéről még csak annyit, hogy dolgozom egy magángazdaságnak, akik nagyban állítanak elő szója vetőmagot. Annak az ára 200-240eFt/t és nem ritka a 3,8-4 t/ha termésük.
A szarvasok pedig valamiért igen szeretnek az érésben lévő szójában tombolni. Hogy miért kedves nekik, azt nem tudom, de képesek egyetlen éjszaka több hektárt a földdel egyenlővé tenni.
Voltam olyan helyen, ahol a vezértehén többször kinézett az erdőből, hogy ott vagyok-e még, aztán amikor még világosban kora este elhagytam a pályát és visszatávcsöveztem egy híd magaslatáról, már közel száz szarvas volt a 40 hektáros táblában. Ilyen helyen nagyon gyorsan pörögnek a számlálón a milliós tételek.
Repcében előzetes felmérésben a tél közepén mért tő/ha a legstabilabb kiindulási alap. Aztán kora- és késő tavasszal 1-1 szemlét szoktam tartani, amikor először értékelni lehet az áttelelést, majd azt, hogy a megmaradó tövek hány %-ban képesek benőni a szabad helyeket. Ha legalább 7-8 tő stabilan megmarad/m2, akkor nem lehet nagy baj. Ha ennél kevesebb, akkor jön a becslés, hogy a m2-es keretet rátéve, annak hány%-át borítja növény, és mennyi a kopaszon maradt terület? Ezt a már leírt korrekciós számmal érdemes számolni, mert akkor járunk valahol az igazság környékén.
Repcénél, szójánál és még gabonánál is, a legjobb, ha a táblán belül ki ehet alakítani kontrollparcellákat, akár stabil kerítéssel, akár villanypásztorral és azokat külön betakarítva kapjuk a legpontosabb eltérést, de ehhez nagy üzemméret kell és fogadókészség a gazdálkodó részéről.
Ennek a mintaterületes felmérési módszernek az alapja a kellő számú minta és a nagyon fegyelmezetten betartott módszertan.
Mivel az egész matematika, aminek az alap számait az ember szolgáltatja a mérések alapján, így a leggyengébb láncszem is maga az ember a rendszerben.
Ha adott táblaméretre pl. 35 mintatér van előírva, akkor az csak több lehet, kevesebb nem!
De nagyon túl sem szabad menni a szükségesség határán, mert nem olcsó játék a korrekt vadkárfelmérés, és a megrendelő pénztárcájával nem érdemes könnyelműen bánni.
Már, ha a vadkárszakértő a jövőben is munkára számít a nagyérdemű kundschafttól.
Aztán van amikor olyan felkérés érkezik, hogy csináljuk meg csak úgy tessék-lássék, fele mintatérrel a spórolás miatt, aztán majd valahogyan megegyezünk.....ilyent nem vállalok.
Ahogyan olyant sem, ahol előre közli a gazda, hogy ha XX% feletti kárt hozok ki, akkor nem lesz hálátlan.... Nem
De néha vadászati meghívást kell visszautasítanom, mert ugyan ezt szeretné a vadászatra jogosult is, nyilván egy kisebb kárhányadért...szintén  Nem
Ilyenkor leszögezem, hogy amit most mondott, az ugye nem is hangzott el, mert ellenkező esetben a törvény engem arra kötelez, hogy vesztegetés kísérlete miatt megtegyem a feljelentést. 
Ettől függetlenül szeretem ezt a munkát csinálni, mert úgy érzem, hogy van értelme, néha kicsit oldja a feszültséget a felek között, ha részrehajlás nélküli számokat kapnak.
Persze mindig lesznek elégedetlen ügyfelek is, mert parasztnak túl sok, vadásznak túl kevés vadkárt lehetetlen kihozni a végére Vigyorog
A témában ajánlom beszerzésre a Dr. Király István és Dr. Marosán Miklós által kiadott "Szántóföldi növények vadkár- és termésbecslése" könyvet.
Ez eredendően a tervezett vadkárprotolkoll törvényi alapjaként készült munka, ami aztán magánkiadásban szakkönyvként kellett napvilágot lásson, mivel a törvényalkotói szándék
miatt nem került egységes eljárás meghatározásra.
A könyvben leírt módszerek és adatok hosszú kísérletek eredményeit tartalmazzák, több nagy Mg. üzemegység segítette a létrejöttét, teret adva a módszerek kidolgozásának, rengeteg adattal és területtel, türelemmel segítve a munkát. Hozzájárulva ahhoz, hogy a "felállunk a platóra és belenézünk a táblába, aztán jól megegyezünk valamiben és adunk még rá egy borjút disznóvágáskor" saccolástól eljusson a történet egy mérésekkel megalapozott matematikai becslésig, aminek a végeredménye a konkrét visszamérések alapján a korábbi mérhetetlen szélsőértékű módszerekhez képest akár pár %, de mindenképp +/- 10-15 % alá hozta be a becslési pontosságot.   
Zajlanak kísérletek modern drónra szerelt speciális kamerás felvételekkel is, ennek a használhatósága még sok kérdést vet fel, de érdemes vele foglalkozni, mert lesz ugyan olyan munka, amit soha nem lehet a terepi, talajszinten végzett kézi módszerek nélkül elvégezni, de van amiben többen látjuk benne a fantáziát, pl a repce korrektebb felmérésénél, ahol jó lenne elrugaszkodni a kontrollparcellás dologtól egy egyszerűbb módszer irányába, ha az tényleg kielégítő pontosságú és megbízható eredményeket ad.
De ehhez még sok összehasonlító szinkronmunka és komoly szoftveres fejlesztés van hátra.
Naplózva

Vadász vagyok........így egyszerűen.
Stefi
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 6578


Közvadász helyettes


« Új üzenet #681 Dátum: 2018. Január 13. - 21:04:21 »

Kukorica vetés utáni túrást, ha újra kell vetni, akkor egyszerűbb, mert az újravetés teljes költsége a kártérítés, ezt általában egymás között lejátsszák a felek.
.
A könyvben leírt módszerek és adatok hosszú kísérletek eredményeit tartalmazzák, több nagy Mg. üzemegység segítette a létrejöttét, teret adva a módszerek kidolgozásának, rengeteg adattal és területtel, türelemmel segítve a munkát. Hozzájárulva ahhoz, hogy a "felállunk a platóra és belenézünk a táblába, aztán jól megegyezünk valamiben és adunk még rá egy borjút disznóvágáskor" saccolástól eljusson a történet egy mérésekkel megalapozott matematikai becslésig, aminek a végeredménye a konkrét visszamérések alapján a korábbi mérhetetlen szélsőértékű módszerekhez képest akár pár %, de mindenképp +/- 10-15 % alá hozta be a becslési pontosságot.   


Csaba ! Te is tudod hogy néha ez a legjobb megoldás !  Emelem
Naplózva

"Nem Pesten történt, amit hallotok.
Ott ily regényes dolgok nem történnek." (Petőfi)
Erdojaro (Molnár Attila)
Vadász
*****
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 12794



« Új üzenet #682 Dátum: 2018. Január 13. - 21:25:56 »

Kukorica vetés utáni túrást, ha újra kell vetni...........

Nagyon hasznos volt elolvasni!
Köszi Csabus! Emelem
Naplózva

Mindenütt jó, de legjobb vadászni!
galoscsabus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5044


vadász


« Új üzenet #683 Dátum: 2018. Január 13. - 21:40:10 »

Csaba ! Te is tudod hogy néha ez a legjobb megoldás !  Emelem

Valakinek, lehet.
Csak borítékolható, hogy valamelyik fél nagyon rosszul fog járni, az pedig hosszú távon nem a jó kapcsolat záloga.
De amikor 2 hektár teljesen letaposott, lerágott, gyakorlatilag megsemmisített kukoricáér cserében felajánlanak (ultimátumként!)
1 db vaddisznót max. 60 kg tömeggel, aminek a jelenlegi értéke nem éri el a 10.000 ft-ot, ott van baj a fejekben gazdagon.
Aztán amikor a gazda (akinek eleg lett volna, ha emberként foglalkohnak vele és azt is elfogadta volna, ha elmondjak neki érthetően, hogy most miért nem tudnak fizetni, vagy miért csak egy kisebb összeget) kezében az igazságügyi szakvéleménnyel (ami 540eft kifizetendő kártérítésről szól, +perköltség és ha a jogerős ítélet ellenére nem fizetnek, akkor bukhatják a vadászati jogot) beballag a bíróságra, akkor egyből megtalálják (előtte kinyomták a telefinját, ha meg személyesen kereste őket, akkor letagadtatták magukat a családtagjaikkal) és ígérnek fűt-fát, csak ne legyen per....
Nyilván nem kell minddng szó nélkül hagyni.
A jelenlegi törvényi keretek elég sok kötelmet osztanak a mezőgazdálkodóra is.
De bele kellene már törődni, hogy a tsz-világot lassan 30 éve lehúzták a klozeton, kommunizmus sincsen, ingyen vadászat sem, és a jószándékú földhasználó hülyének nézése nem gazdaságos.
De ehhez még sok területnek nagyon fel kell nőnie.
Naplózva

Vadász vagyok........így egyszerűen.
vadasz75
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1571


« Új üzenet #684 Dátum: 2018. Január 13. - 21:53:10 »


Siklókukoricában szintén mintateres mérés van, 75 cm sortáv esetén 13,33 m sorhosszokat jelölök ki, térképen előre megtervezett mintatér sorrenddel, GPS-szel haladva.
A mintatéren megszámolom a látható összes növényt, ami a termés szempontjából számításba jöhet (a rágott, csonkolt, csőhiányos növényeket és a jól kivehető gyökér torzsákat is), ebből lesz egy tő/ha számom a végén.
Megszámolom a károsított növények számát, a teljes károsított növényt 1 db-nak, a cső felett elrágottat 0,5 db-nak, a csőhiányost 0,8 db-nak véve összesítem. Ez adja a kárhányadot. Termésbecsléshez minden mintatéren a talajszint felett levágok 5 db nem károsított növényt, asztalos szorítócsipesszel összefogom őket és húzós mérlegen lemérem.





Csak kérdezem, de aki a silókukoricát a talajszint felett közvetlenül vágja az kb 75-90 cm   emészthetettlen  fost vág a falközé, szerintem ez nem reális vadkár, mert ez alapján ezt árukukoricánál is fel lehetne számolni.....? Emelem
Naplózva
Erdojaro (Molnár Attila)
Vadász
*****
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 12794



« Új üzenet #685 Dátum: 2018. Január 13. - 22:04:02 »

Csak kérdezem, de aki a silókukoricát a talajszint felett közvetlenül vágja az kb 75-90 cm   emészthetettlen  fost vág a falközé, szerintem ez nem reális vadkár, mert ez alapján ezt árukukoricánál is fel lehetne számolni.....? Emelem

Én a legjobb indulattal sem mondhatom, hogy értek a mezőgazdasághoz, de úgy gondolom, a silókukoricát teljes egészében felhasználják az árú kukoricának meg csak a termését!  Vállat von
Naplózva

Mindenütt jó, de legjobb vadászni!
Boar
Adminisztrátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 11553



« Új üzenet #686 Dátum: 2018. Január 13. - 22:14:02 »

Kukorica vetés utáni túrást, ha újra kell vetni, akkor egyszerűbb, mert az újravetés teljes költsége a kártérítés, ezt általában egymás között lejátsszák a felek.
Ha olyan a túrás, hogy mozaikosan, itt-ott beletúrtak, de nem érdemes újra vetni, akkor kelés után mintaterületes tőszámlálás van és az ad egy kárhányadot.
Ezt még korrigálni kell azzal a kísérletek során megállapított regenerációs tényezővel, amit a megmaradt növények pótolni tudnak a rendelkezésre álló tápanyag készletből,
és a végén kijön egy % szám, amit a betakarításkori mennyiséghez viszonyítva kell értékelni.
Tehát pl. van 10% kitúrt tő, ami a gyakorlatban 5% konkrét terméskiesést jelent, a betakarításkor van 11t/ha termés, akkor az a termés 95%-a és az elmaradt termés 0,579t/ha.
Siklókukoricában szintén mintateres mérés van, 75 cm sortáv esetén 13,33 m sorhosszokat jelölök ki, térképen előre megtervezett mintatér sorrenddel, GPS-szel haladva.
A mintatéren megszámolom a látható összes növényt, ami a termés szempontjából számításba jöhet (a rágott, csonkolt, csőhiányos növényeket és a jól kivehető gyökér torzsákat is), ebből lesz egy tő/ha számom a végén.
Megszámolom a károsított növények számát, a teljes károsított növényt 1 db-nak, a cső felett elrágottat 0,5 db-nak, a csőhiányost 0,8 db-nak véve összesítem. Ez adja a kárhányadot. Termésbecsléshez minden mintatéren a talajszint felett levágok 5 db nem károsított növényt, asztalos szorítócsipesszel összefogom őket és húzós mérlegen lemérem.
Szemes árukukoricánál ugyan ez a módszer, csak a termésbecslés a gyűjtött csőminták alapján történik.
Napraforgó ugyan az, mint a kukorica.
Szójánál nem mindegy, hogy duplagabonára vagy akár 40-60 cm-re van-e vetve, ahol jól látható és mérhető sorok vannak, vagy gabona távra vetik, ahol nincsenek sorok.
Előbbinél a sortávnak megfelelő hosszban kijelölt mintatér a mérés alapja, utóbbinál a négyzetméteres keret.
A kár mértékéről még csak annyit, hogy dolgozom egy magángazdaságnak, akik nagyban állítanak elő szója vetőmagot. Annak az ára 200-240eFt/t és nem ritka a 3,8-4 t/ha termésük.
A szarvasok pedig valamiért igen szeretnek az érésben lévő szójában tombolni. Hogy miért kedves nekik, azt nem tudom, de képesek egyetlen éjszaka több hektárt a földdel egyenlővé tenni.
Voltam olyan helyen, ahol a vezértehén többször kinézett az erdőből, hogy ott vagyok-e még, aztán amikor még világosban kora este elhagytam a pályát és visszatávcsöveztem egy híd magaslatáról, már közel száz szarvas volt a 40 hektáros táblában. Ilyen helyen nagyon gyorsan pörögnek a számlálón a milliós tételek.
Repcében előzetes felmérésben a tél közepén mért tő/ha a legstabilabb kiindulási alap. Aztán kora- és késő tavasszal 1-1 szemlét szoktam tartani, amikor először értékelni lehet az áttelelést, majd azt, hogy a megmaradó tövek hány %-ban képesek benőni a szabad helyeket. Ha legalább 7-8 tő stabilan megmarad/m2, akkor nem lehet nagy baj. Ha ennél kevesebb, akkor jön a becslés, hogy a m2-es keretet rátéve, annak hány%-át borítja növény, és mennyi a kopaszon maradt terület? Ezt a már leírt korrekciós számmal érdemes számolni, mert akkor járunk valahol az igazság környékén.
Repcénél, szójánál és még gabonánál is, a legjobb, ha a táblán belül ki ehet alakítani kontrollparcellákat, akár stabil kerítéssel, akár villanypásztorral és azokat külön betakarítva kapjuk a legpontosabb eltérést, de ehhez nagy üzemméret kell és fogadókészség a gazdálkodó részéről.
Ennek a mintaterületes felmérési módszernek az alapja a kellő számú minta és a nagyon fegyelmezetten betartott módszertan.
Mivel az egész matematika, aminek az alap számait az ember szolgáltatja a mérések alapján, így a leggyengébb láncszem is maga az ember a rendszerben.
Ha adott táblaméretre pl. 35 mintatér van előírva, akkor az csak több lehet, kevesebb nem!
De nagyon túl sem szabad menni a szükségesség határán, mert nem olcsó játék a korrekt vadkárfelmérés, és a megrendelő pénztárcájával nem érdemes könnyelműen bánni.
Már, ha a vadkárszakértő a jövőben is munkára számít a nagyérdemű kundschafttól.
Aztán van amikor olyan felkérés érkezik, hogy csináljuk meg csak úgy tessék-lássék, fele mintatérrel a spórolás miatt, aztán majd valahogyan megegyezünk.....ilyent nem vállalok.
Ahogyan olyant sem, ahol előre közli a gazda, hogy ha XX% feletti kárt hozok ki, akkor nem lesz hálátlan.... Nem
De néha vadászati meghívást kell visszautasítanom, mert ugyan ezt szeretné a vadászatra jogosult is, nyilván egy kisebb kárhányadért...szintén  Nem
Ilyenkor leszögezem, hogy amit most mondott, az ugye nem is hangzott el, mert ellenkező esetben a törvény engem arra kötelez, hogy vesztegetés kísérlete miatt megtegyem a feljelentést. 
Ettől függetlenül szeretem ezt a munkát csinálni, mert úgy érzem, hogy van értelme, néha kicsit oldja a feszültséget a felek között, ha részrehajlás nélküli számokat kapnak.
Persze mindig lesznek elégedetlen ügyfelek is, mert parasztnak túl sok, vadásznak túl kevés vadkárt lehetetlen kihozni a végére Vigyorog
A témában ajánlom beszerzésre a Dr. Király István és Dr. Marosán Miklós által kiadott "Szántóföldi növények vadkár- és termésbecslése" könyvet.
Ez eredendően a tervezett vadkárprotolkoll törvényi alapjaként készült munka, ami aztán magánkiadásban szakkönyvként kellett napvilágot lásson, mivel a törvényalkotói szándék
miatt nem került egységes eljárás meghatározásra.
A könyvben leírt módszerek és adatok hosszú kísérletek eredményeit tartalmazzák, több nagy Mg. üzemegység segítette a létrejöttét, teret adva a módszerek kidolgozásának, rengeteg adattal és területtel, türelemmel segítve a munkát. Hozzájárulva ahhoz, hogy a "felállunk a platóra és belenézünk a táblába, aztán jól megegyezünk valamiben és adunk még rá egy borjút disznóvágáskor" saccolástól eljusson a történet egy mérésekkel megalapozott matematikai becslésig, aminek a végeredménye a konkrét visszamérések alapján a korábbi mérhetetlen szélsőértékű módszerekhez képest akár pár %, de mindenképp +/- 10-15 % alá hozta be a becslési pontosságot.   
Zajlanak kísérletek modern drónra szerelt speciális kamerás felvételekkel is, ennek a használhatósága még sok kérdést vet fel, de érdemes vele foglalkozni, mert lesz ugyan olyan munka, amit soha nem lehet a terepi, talajszinten végzett kézi módszerek nélkül elvégezni, de van amiben többen látjuk benne a fantáziát, pl a repce korrektebb felmérésénél, ahol jó lenne elrugaszkodni a kontrollparcellás dologtól egy egyszerűbb módszer irányába, ha az tényleg kielégítő pontosságú és megbízható eredményeket ad.
De ehhez még sok összehasonlító szinkronmunka és komoly szoftveres fejlesztés van hátra.
Ez részletes volt, köszönjük.
Édesapám is vadkárszakértő volt, mesélt is érdekes dolgokat de tőle már sajnos nem tudok kérdezni...
Naplózva

-Az Úr találna köztünk tíz erényes embert?
-Néha be kell érnie azzal, amit kap...
galoscsabus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5044


vadász


« Új üzenet #687 Dátum: 2018. Január 13. - 22:16:02 »

Én a legjobb indulattal sem mondhatom, hogy értek a mezőgazdasághoz, de úgy gondolom, a silókukoricát teljes egészében felhasználják az árú kukoricának meg csak a termését!  Vállat von
Így van.
Silónak a teljes növényt felhasználják.
A szarvasmarha összetett gyomra (ahogy a szarvasféléké, és minden kérődzőé) egész jól bontja és feldolgozza a szár alkotóit, így az "emészthetetlen fos" értékes takarmány lesz az erjedés után.
Naplózva

Vadász vagyok........így egyszerűen.
galoscsabus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5044


vadász


« Új üzenet #688 Dátum: 2018. Január 13. - 22:17:24 »

Ez részletes volt, köszönjük.
Édesapám is vadkárszakértő volt, mesélt is érdekes dolgokat de tőle már sajnos nem tudok kérdezni...
Hogy hívták?
Merre dolgozott?
Naplózva

Vadász vagyok........így egyszerűen.
Boar
Adminisztrátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 11553



« Új üzenet #689 Dátum: 2018. Január 13. - 22:18:37 »

Így van.
Silónak a teljes növényt felhasználják.
A szarvasmarha összetett gyomra (ahogy a szarvasféléké, és minden kérődzőé) egész jól bontja és feldolgozza a szár alkotóit, így az "emészthetetlen fos" értékes takarmány lesz az erjedés után.
Így igaz, bár a siló értékét a benne található kukoricaszem arány határozza meg.
Naplózva

-Az Úr találna köztünk tíz erényes embert?
-Néha be kell érnie azzal, amit kap...
Oldalak: 1 ... 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 [46] 47 48   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: