Szántóvető

[Jager74]

Mentségemre legyen szólva, Gödöllőn a gépészmérnöki karra jártam.

Én is,csak 16 évvel később...

[Soma]

Én is,csak 16 évvel később...

Járok Pécsre szakmérnökire, és az energiagazdálkodást Barótfi tanítja. Nagyon jó előadásokat tart 70 évesen. Sok suttyó elbújhatna mellette!

[Soma]

Itt a nagy parasztkodás közben eszembe jutott egy nagyapámtól hallott mondás.
"Előbb kaszálj, később szánts!"
Tudja valaki, mit jelent?

Előbb kaszálj, mint a szomszéd, mert akkor nem tudja a tiédet elkaszálni, és
később szánts, mert ha elszántott valamekkora területet, visszaszánthatod.
Fél holdas kisparcelláknál nagy jelentősége volt pár négyzetméternek is.

[Soma]

No én is elvetettem a kukoricát, mert jó beázott a föld. 

[Balkóbátya]

Előbb kaszálj, mint a szomszéd, mert akkor nem tudja a tiédet elkaszálni, és
később szánts, mert ha elszántott valamekkora területet, visszaszánthatod.
Fél holdas kisparcelláknál nagy jelentősége volt pár négyzetméternek is.

Valóban ez lehet az értelme és nem, az amit én próbáltam kihallani belőle. Így viszont jellegzetes,magyar viszonyokat tükröző.Az öreg szomszéd nekem is mindig átkapar a mezsgyébe (!)ültetett szőlője alatt a kapával, és húzza át a földet tőlem rendületlenül...hogy mit akar vele? Magával nem viszi az biztos...
 

[Silvestris]

Érdemes végigkísérni a farmerhölgy gondolatfonalát szerintem. Bár nagyüzemben nem megvalósítható, egy-egy dologban sántít is, de mindenképpen hasznos. Hasonló dolgokat, gondolatokat (is) próbált annak idején Ángyán József a fejünkbe verni. Tudatos környezetgazdálokdás! 

  A jövő farmja

[Németh Lajos]

Nagyon érdekes.
Abban valószínűleg teljesen igaza van, hogy a jelenleg működő, fosszilis energiára alapozott mezőgazdaság ennek az energiának a mennyiségi csökkenésével összeomlik. A kérés csak az, hogy mikor.

Egy brit-szigeti egész éves kint legeltetés elképzelhető. Kontinentális éghajlat mellett ez nehezen megvalósítható. Illetve lehetséges, csak külteljes állatfajtákkal.
Azoknak a hozama pedig minimális. Bár, amennyi tejterméket fogyasztunk, lehet, hogy elegendő is lenne...
A sertés és a baromfi tartása pillanatnyilag elképzelhetetlen jelentős gabonafelhasználás nélkül.
Igaz az is, hogy a disznó kényszerhelyzetben máson is felnőne. (makk, gesztenye, csicsóka, zöldségtermesztési melléktermék és hulladék, gyümölcshulladék)
Baromfit is lehetne tartani jóval kevesebb takarmánnyal, ha kedvére legelhet és ehet tücsköt-bogarat.
Működhet ez, csak nem nagyüzemi méretekben.
Dióban, extenzív gyümölcsben, mézben én is nagyon nagy fantáziát látok.
Kár, hogy a szelidgesztenye kéregrákja gyakorlatilag még kezelhetetlen (vagy legalábbis nehezen kezelhető) probléma, mert ez bizony egy csodafa. Jól mézel, a gyümölcse nagy érték és a fája "olyan könnyű, mint a fenyő, olyan szilárd, mint a tölgy". Bár év végén az OEE-től kaptam egy kiadványt, amiben van egy nagyon érdekes cikk a betegség kísérleti kezeléséről és ígéretes eredményekről számolt be a szerző. Ha paraszt agyammal jól értelmeztem, akkor egy himlő elleni emberi oltáshoz hasonló, immunrendszert mozgósító szérummal kísérleteznek.

A szántóföldi gazdálkodás a repce révén lehetne egyébként önellátó olajilag. Egy hektár repce több év átlagában képes 1000-1200 liter biodízelre.
Ez 10-12 hektár termelés olajszükséglete. Ha tehát a terület egytizedét repcével vetjük el, a maradékot ennek terméséből megművelhetjük a jelenlegi pazarló energiaszint mellett is. Spórolósabb felhasználás mellett jobb is lehetne ez az arány.

[Boar]

Nagyon érdekes.
Abban valószínűleg teljesen igaza van, hogy a jelenleg működő, fosszilis energiára alapozott mezőgazdaság ennek az energiának a mennyiségi csökkenésével összeomlik. A kérés csak az, hogy mikor.

Egy brit-szigeti egész éves kint legeltetés elképzelhető. Kontinentális éghajlat mellett ez nehezen megvalósítható. Illetve lehetséges, csak külteljes állatfajtákkal.
Azoknak a hozama pedig minimális. Bár, amennyi tejterméket fogyasztunk, lehet, hogy elegendő is lenne...
A sertés és a baromfi tartása pillanatnyilag elképzelhetetlen jelentős gabonafelhasználás nélkül.
Igaz az is, hogy a disznó kényszerhelyzetben máson is felnőne. (makk, gesztenye, csicsóka, zöldségtermesztési melléktermék és hulladék, gyümölcshulladék)
Baromfit is lehetne tartani jóval kevesebb takarmánnyal, ha kedvére legelhet és ehet tücsköt-bogarat.
Működhet ez, csak nem nagyüzemi méretekben.
Dióban, extenzív gyümölcsben, mézben én is nagyon nagy fantáziát látok.
Kár, hogy a szelidgesztenye kéregrákja gyakorlatilag még kezelhetetlen (vagy legalábbis nehezen kezelhető) probléma, mert ez bizony egy csodafa. Jól mézel, a gyümölcse nagy érték és a fája "olyan könnyű, mint a fenyő, olyan szilárd, mint a tölgy". Bár év végén az OEE-től kaptam egy kiadványt, amiben van egy nagyon érdekes cikk a betegség kísérleti kezeléséről és ígéretes eredményekről számolt be a szerző. Ha paraszt agyammal jól értelmeztem, akkor egy himlő elleni emberi oltáshoz hasonló, immunrendszert mozgósító szérummal kísérleteznek.

A szántóföldi gazdálkodás a repce révén lehetne egyébként önellátó olajilag. Egy hektár repce több év átlagában képes 1000-1200 liter biodízelre.
Ez 10-12 hektár termelés olajszükséglete. Ha tehát a terület egytizedét repcével vetjük el, a maradékot ennek terméséből megművelhetjük a jelenlegi pazarló energiaszint mellett is. Spórolósabb felhasználás mellett jobb is lehetne ez az arány.

Sajnos ezeket a nagyüzemet kiváltó reformelképzeléseket úgy kellene kezdeni, hogy tíz emberből lőj le nyolcat.
Lehet, hogy ez a reformgazdálkodás európában el tudná látni az európaiakat. Csak éppen az elsivatagosodó, amúgy is fejletlen térségek lakói egy darabig még éheznének aztán elindulnának. Nem illegális bevándorlóként, hanem hódítóként. A végeredmény ugyanaz.

[kocavadász]

Nálam az verte ki a biztositékot, mikor egy szakértő kifejtette, hogy a bio üzemanyag csak azért olcsó és "JÓ" mert adókedvezménnyel gyártják és forgalmazzák.1 LITER ÜZEMANYAGHOZ KB 1,5 LITER DIZELT VAGY BENYÁT KELL ELÉGETNI!!!(Traktor stb.) ennyit az ilyen környezetvédelemről.

[Soma]

Nálam az verte ki a biztositékot, mikor egy szakértő kifejtette, hogy a bio üzemanyag csak azért olcsó és "JÓ" mert adókedvezménnyel gyártják és forgalmazzák.1 LITER ÜZEMANYAGHOZ KB 1,5 LITER DIZELT VAGY BENYÁT KELL ELÉGETNI!!!(Traktor stb.) ennyit az ilyen környezetvédelemről.

Az igaz, hogy azért olcsóbb, mert adókedvezményes. Az, hogy 1,5 liter gázolajjal lehet előállítani 1 litert, az szerintem egy kicsit sántít. Bár van egypár művelet, mire a vetőmagból olaj lesz. Szántás, műtrágyázás, magágykészítés, vetés, gyomirtás, növényvédelem, betakarítás, magszállítás, tarlóhántás, magszárítás, tisztítás, raktározás, olaj kinyerés, olaj kezelés és még idejön a műtrágya valamint a növényvédő szerek előállításánál, szállításánál felhasznált gázolaj, benzin, földgáz. Pontosan ez mennyi azt nem tudom, de biztosan van pár száz liter. A végelszámolásnál viszont az olaj gyártás "melléktermékét" is figyelembe kell venni, mint fehérje kiegészítő takarmány.
Jelenleg, szerintem úgy érdemes vele foglalkozni, mint ahogy Lajos írta. Saját felhasználásra a terület x %-án repcét termelni, és a kinyert olajat a teljes terület megművelésére felhasználni. Itt azért olyan traktor motorok kellenek amik hosszú távon károsodás nélkül működnek repce olajjal. A fentiek miatt biodízelnek csak azt az olajat lehetne nevezni, amit már úgy állítunk elő, hogy az előállítás során sem használunk fel fosszilis energiát.
Ha ezen a gondolat meneten tovább hasogatjuk a szőrt, akkor még a traktorok, egyéb eszközök gyártásánál a traktoros reggelijének /pálinkát sem kihagyva/ előállításánál felhasznált fosszilis energiát is figyelembe kéne venni!

[Németh Lajos]

Tegyünk azért különbséget fosszilis és fosszilis között.
Ami jelenleg és a jövőben nagyon nagy gond, és egyre inkább az lesz, az a kőolaj alapú energiahordozók.
A földgáz azért kevésbé szűkös. A műtrágyagyártás pedig zömmel földgázon alapul.
Most nincs kedvem előkeresni az ezzel kapcsolatos szakcikket, de a repceolaj energiamérlege mindent összevetve is pozitív, de ha csak a kőolajos cuccokat vesszük számításba, akkor nagyon is az.
Nem egy nagy durranás egyébként a biodízel előállítás, ki kell préselni a repcemagból az olajat (villannyal), aztán egy észterező reaktorban ki kell belőle venni a glicerint. Ez úgy működik, hogy hozzáadnak x mennyiségű metilalkoholt, keverik-kutyulják és a végén nagyjából annyi glicerin jön ki, mint amennyi a faszesz volt és majdnem annyi biodízel, amennyi a repceolaj volt. Villany és némi hő kell hozzá. Megmarad még egy jelentős mennyiségű, nagy fehérjetartalmú un. pogácsa, ami állattartási célra felhasználható.

A villany egy jelentős része átállítható más forrásokra (szél, napfény, biomassza, de akár kőszén vagy urán).
A közlekedés, szállítás komoly szemléletváltással jelentős részben átterelhető villanybázisra (villanyvasút, elektromos autó).
Ami szinte kivitelezhetetlen, az a szántóföldi növénytermesztés energiaigényének csökkentése. Szántani, vetni nem lehet villannyal. Lóval, ökörrel esetleg lehet, de ez egyrészt hatalmas élőmunka igényű, másrészt az igavonók tartása több energiát emészt fel, mint a holtidőben álló traktorokkal történő művelés.
A film elsősorban állattartásra kihegyezett. Azt azért tudni kell, hogy a kaszálás, gyűjtés, bálázás energiaigénye viszonylag csekély. A gabonafélék megtermelése igényel hatalmas energiát, és ezek mennyiségének világméretű, jelentős csökkenése valóban oda vezet, amiről Boar írt. Komoly, nehéz döntések lesznek ezek, amikkel gyerekeink, unokáink szembe kell hogy nézzenek. 

[Soma]

Jelenleg 150 Ft körül lehet 1 liter gázolaj önköltsége. Ennyiért biztosan nem lehet kihozni a repce olajat.
"Szántani, vetni nem lehet villannyal"
Szerintem a valamikori gőzeke mintájára sok helyen /ahol közel van a 20kV-os vezeték/ ezt is meglehetne oldani.

[Németh Lajos]

Nálam az verte ki a biztositékot, mikor egy szakértő kifejtette, hogy a bio üzemanyag csak azért olcsó és "JÓ" mert adókedvezménnyel gyártják és forgalmazzák.1 LITER ÜZEMANYAGHOZ KB 1,5 LITER DIZELT VAGY BENYÁT KELL ELÉGETNI!!!(Traktor stb.) ennyit az ilyen környezetvédelemről.

Számoljunk. Egy kiló repce jelenleg 135 FT. Ebből kipréselhető 4 dl biodízel. 337 Ft literenkénti nettó ár, úgy, hogy az előállítás, forgalmazás költségeire egy fillért sem számoltunk az államnak egy fillér adót nem fizettünk.
Senki nem állította, hogy a bioüzemanyag olcsó. Nagyon drága. Sokkal olcsóbb a földből kiszívni azt, ami ott felhalmozódott. Amíg van mit.
 

[Németh Lajos]

"Szántani, vetni nem lehet villannyal"
Szerintem a valamikori gőzeke mintájára sok helyen /ahol közel van a 20kV-os vezeték/ ezt is meglehetne oldani.

Gondolatban sokat törpöltem ezen.
Biztos, hogy jó lenne a földnek is, ha nem taposná soktonnás traktor. Biztosan jóval kevesebb energia kéne a szántáshoz, hiszen a traktort nem kéne "átcipelni" ezerszer oda-vissza a táblán. Csakhogy a ki és bepakolás macerája, az energiaszolgáltatóval való mindennapos harc szerintem ellehetetleníti az egészet.

[Németh Lajos]

http://www.elemzeskozpont.hu/content/befejezt%C3%A9k-az-els%C5%91-energiaerd%C5%91-learat%C3%A1s%C3%A1t-sefag-zrt-%C3%BCltetv%C3%A9nyein

Aszongya': 20-140 q/ha. Az 2-14 tonna. Átlagban 8 tonna. Vagyis cca. 10-11 m3, ha akáccal számolunk.
Ennyit egy snassz akácerdő is tud, ha a gyérítéseket is beleszámoljuk. Aztán ahhoz nem kell különleges, méregdrága szecskázó, csak egy motorfűrész.
Arról nem beszélve, hogy 1 tonna tűzifa nagyjából 20.000 Ft, ez az apríték meg csupán a fele. Ha némi ipari fa is kikerül belőle, az még jobb áron eladható.
Ja és az erdő ad vadbúvóhelyet, tápláléksarjat, ad több mázsa nektárt évente.
Szóval nem egészen értem mi ebben a buli, a támogatás felnyalásán kívül, bár szerintem a támogatás sem kompenzálja az árkülönbözetből származó kieső bevételt és a többletköltséget.