Félre ne érts nem provokállak, vagy kekeckedek, tényleg érdekelne, hogy mit lehet szerinted tenni ezzel a 22-es csapdájával?
Nem értelek félre.(remélem)
Igazából mindhármunknak van egy kis igaza a fölvetett témában.
Véleményem szerint a kötelezővé tett dolgok nem mindig célravezetőek.
A hozzászólásomban egyetlen szóval sem említettem a hivatásos vadászokat, én kizárólag a tagokról beszéltem.
Ha a vadőr csak azért lövi a dúvadat mert pénzt kap érte akkor az már elég baj!
Nagyon valószínű hogy addig, amíg időm, pénzem, és az egészségem engedi én több-kevesebb gyakorisággal ki fogok járni dúvadazni.
De ezt nem várom el, és főleg nem akarom kötelezően rákényszeríteni egyik idős tagtársamra sem!
Ha kötelezővé tennék számomra, már más szájízzel, és más hozzáállással kezelném én is ezt az izgalmas, és ügyességet kívánó formáját a vadászatnak!
Igenis lehet jutalmazni a dúvadazásban élen járó tagokat. Nálunk pl. ajándékot kapott a legeredményesebb vadásztárs.
Természetesen azzal egyetértek, hogy ahány társaság, annyi féle összetételű. Nincs egységes, mindenkire "ráhúzható" aranyszabály.
Van akinél az egyik, van akinél a másik módszer működik.
Akármelyik megoldás is legyen a célravezető, ezúton kívánok hozzá egy "nagykalappal"!
Szevasz Wipe!
Én nem ia azt állítottam, hogy emlegetted a hivatásos vadászokat, hanem, hogy nálunk ez volt a trend, csinálja a vadőr!
...de ha ehhez nem biztosítjuk az anyagi feltételeket ugyan hogy csinálja?
Nem tudom, hogy nálatok hogyan keresnek a vadőrök, de azt hiszem én sem várnám el, hogy a vadőr csakúgy kedvtelésből, plusz munkát végezzen a dúvadgyérítés terén.
Ennyire jól nem keresnek.
Én azt tartanám korrektnek, ha igenis a vadőrnek ki lehetne fizetni azt ami jár...sajnos - azt hiszem ezt te is elismered - ma MO-on a fizetéssel és a premizálással lehet főként inspirálni a vadőröket, de szerintem ebben nincs is semmi gond, mert kiváló munkát csak kiváló háttérrel várhatunk el.
Sajnos azonban pont az említett tagok azok akik rájuk hárítják a feladatot, de áldozni érte nem akarnak.
No ez az a bizonyos 22-es csapdája amire várom a választ.
Én nagyon szívesen jártam ki dúvadazni, amióta azonban van 2 kicsi gyerek, azóta erre sem idő, sem pénz.
Csináltam sokáig, szívesen és kedvtelésből, de amikor csak ráröhögnek az emberre, amikor elmesél egy furfangos rókás történetet, amikor magasról le.arják azt, hogy mennyi szürke, meg szarka van a határba (de nyúl meg vadfácán aztán legyen mint a dög), amikor mindezért még csak meg sem említik a neved, akkor azért egy kicsit megcsömörlik az ember.
Manapság mint mondtam nincs rá időm, energiám és pénzem sem...
üdv. w.
