Border Terrier

[Russell]

Szia!

...Hajtásban is kipróbálnám a későbbiekben...

 

Tatuska, nekem most vasárnap ért véget az egy hét rettegés, hogy miután a fiatal, disznóval még csak ismerkedő kutyám felnyalt a fűről egy kis vaddisznó vért, nem Aujeszky-kóros-e. Silverrel még előtte elígérkeztünk egy hajtásra és ő amúgy sem a sebet, vagy a nyálkahártyáját/genitáliáit fogja a disznónak, úgyhogy vele tegnap elmentem még hajtani, de megfogadtam, hogy soha többet.
Sajnos rengeteg helyről kapunk híreket, hogy kutyák egymás után hullanak el Aujeszky-féle betegségben vaddisznó hajtás után. Főleg az osztrák és a szlovák határ mellett (de nem keskeny sávban).

Vigyázz, hogy a kiskuttyod lehetőleg ne találkozzon nyers vaddisznóhússal, belsőségekkel, a vaddisznó nyálával, vérével és genitáliáival. Sajnos ez a kór gyógyíthatatlan, egyelőre oltás sincs ellene.

Jó vadászatot kívánok és várom a beszámolókat!


Anna

[vacika]

Csatlakozom. Megfordult velem a világ, amikor Mese öt nappal a szlovákiai hajtás után kissé kedvetlenül állt neki a vacsorájának, majd látszólag erőteljes fejvakarásba kezdett...azt az éjszakát utána senkinek nem kívánom.
Én már többet nem megyek hajtásba az enyémmel, túl nagy a tét. Eddig is szívességből csináltam, illetve a magam örömére, a kutya csinálja, tudom, hogy jól csinálja, nekem ennyi elég.
A kerülendő helyek eddigi tudomásunk szerint:

Komárom-Esztergom megye (süttői erdészet területe)
Nógrád megye
Vas megye
BAZ megye (Szikszó környéke)
Baranya (Szigetvár környéke)
Verőce környéke

Ebben a szezonban eddig ezekről a helyekről kaptunk hírt, kutya elhullásokról.
Én kerülnék minden olyan helyet, ahol nagy a vaddisznó-sűrűség...
Azt gondolom, a túlszaporodott vaddisznó-állomány itt (is) bosszulja meg magát.
Kíváncsi lennék, milyen hatással lesz ez majd a ragadozó-állományra, lesz-e egyáltalán...

[CsivincsikA]

Kedves Mindenki, aki kutyát tart!

Évek óta foglalkozom a vaddisznók betegségeivel, illetve kezdő állatorvosként részt vehettem az Aujeszky-mentesítésben (igaz, csak sorkatonaként). Meggyőződésem, hogy nem valami új járványról van szó, mert egész Európában tudottan fertőzött a vaddisznó. Ahol vizsgálták, ott mindenütt találtak 20-25-30-50-60 %-ban. Mint minden vadbetegségre, erre is igaz, hogy ahol sok a disznó, intenzív a hasznosítás, szabdalt a terület, nos ott nagyobb arányú a fertőzöttség.

Az, hogy most ennyi kutya pusztult el, szörnyű, de igazából az a csoda, hogy eddig nem történt ilyesmi. A most fertőzöttnek látszó területeken kívül is érdemes nagyon óvatosan bánni a vadászkutyákkal. A fertőzött disznó általában akkor üríti a vírust, ha stressz éri. Már benne vagyunk a vaddisznó-szezonban, tehát volt alkalmuk stresszes helyzetekkel találkozni a jószágoknak.

Az a disznó, amelyikben az alvó fertőzés éppen reaktiválódik, lényegében bármelyik testváladékával ürítheti a vírust, de a házi sertéses tapasztalat az, hogy leginkább a légutakon. A hajtókutyák elvileg elég intenzíven érintkeznek a légúti váladékokkal, nyállal, vérrel. Ez biztos, hogy kockázatos. Viszont a fertőzés attól is függ, mennyi vírust tartalmaznak ezek a váladékok, illetve mekkora mennyiséget vesz fel belőlük a kutya.

A legnagyobb kockázatot valószínűleg a nyers belsőség, vagy hús megetetése okozza. Az Aujeszky-betegség számlájára írható kutya-elhullások mindig viszonylag nagy publicitást kapnak, mindig részletes vizsgálat történik, tudományos közlemények születnek az esetekből. Az ezidáig ismertté vált és laboratóriumi vizsgálattal is igazolt európai kutya-esetek majd mindegyike visszavezethető volt nyers vaddisznó-termék (hús, belsőség) etetésére.

Én azt javaslom, mindenki próbáljon kicsit megnyugodni és ésszerű szabályokat kialakítani magának. A vaddisznóhús (és a házi sertésé is) kizárólag főzés vagy sütés után etethető a kutyával. A koszos, véres eszközök, a vadászaton viselt lábbeli, a zsigereléshez használt kés, fűrész , a nyers hús vagy belsőség tárolására használt dolgok mind kockázatot jelenthetnek, így fokozottan figyelni kell rájuk, hogy a kutya ne férjen hozzá, illetve mielőbb tisztítani, fertőtleníteni kell azokat. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a mandula (tonsilla) nagy mennyiségű vírust tartalmazhat, így a pestis monitoringra gyűjtött minták és a mintagyűjtéshez használt eszközök is kenődhetnek, tehát ezt sem érdemes a kutya mellé dobni a csomagtartóba.

És még valami: az is van, amit nem látunk. Eddig nem láttuk, hát nem féltünk az Aujeszkytől. Sok vadásztól hallottam már, hogy azért nem főzi meg a kutya kajáját, mert akkor károsodik a fehérje. Ez így van. De a minőségi fehérje etetésével akkora kockázatot vállal az ember, amit most mindenki nagyon jól ért. Viszont nagyon valószínű (hálistennek), hogy most akár évek is el fognak telni, hogy ismét kutyahalált okoz az Aujeszky. Annak ellenére, hogy a kockázat marad. Ezt kéne most nagyon az eszekbe vésni.

Ha bárkinek kérdése van a vírusról, a betegségről, szívesen válaszolok.

Üdv,
Csivincsik Ágnes

[Tatuska]

Nekem olyan kérdésem lenne, hogy az oké hogy nem hajtok a kutyámmal,de mi van akkor,ha egy hétköznapi cserkelés során a kutya falatozgat az akár több napos,vagy hetes vaddisznó ürülékből,mert megteszi ha kedve van hozzá, és én mondjuk nem látom, mint pl. tegnap előtt éjszaka a sötétben ha bármit is megeszik a földről...

 

[Russell]

Kedves Ágnes!

Nagyon köszönjük a részletes választ! Nekem az a kérdésem, hogy tudsz-e bármilyen konkrét kimutatásról/kísérletről, hogy ragadozók (esetleg kutyák) hogyan reagáltak az Aujeszky elleni vakcinára?


Köszönöm!


Anna

[wetzlar]

Köszönjük Ági, ez tartalmas volt! 

Nekem csak házi sertés esetében van tapasztalatom az Aujeszkyvel.
Tenyésztésvezető voltam egy elég nagy telepen, ahol a négyes mentesítés volt a fő feladat.
A 4. ugye az Aujeszky volt anno.
Azt kell mondjam, hogy ezt a betegséget elsősorban az eü. előírások betartásával lehet legjobban kordában tartani.
A fekete-fehér rendszer aprócska kis megszegése olyan mérvű visszaesést mutatott, hogy szinte kezdhettük előröl.
Már-már azt hittük, hogy minden OK, a berakott kocákból már csak 5% volt a visszabúgó, aztán a következő turnusba megint beütött a ménkű...
Házi sertésnél ez az első jele az Aujeszky jelenlétének.

Végül kiderült, hogy XY melós sz@rt az utasításra és végigslattyogott ugyanazon csizmában a telepen.
Tehát semmi extra kihágás nem történt, mindösszesen egy csizma hordozhatta ide-oda a kórokozót.
A csizma ráadásul nem volt "hótt" szutyok, de mégis elég volt arra, hogy baj legyen belőle.
Aztán jöttek a vérvizsgálatok és persze mind pozitív lett.
Krotália alapján aztán lehetett kikeresgélni az összeset az ólakban, jelölni, vakcinázni...stb.
Mindez egy nyamvadt gumicsizma miatt.

Tehát azt hiszem Áginak valóban nagy igazsága van abban, hogy aki olyan területen vadászik, ahol a disznóból sok van, hetente hajtanak...stb., annak a cuccait érdemes tisztán tartani.

Elnézést, hogy beleszóltam, csak gondoltam esetleg hozzá tartozhat a témához.

[Russell]

Szia Wetzlar!

Én részemről nagyon örülök, hogy hozzászóltál, ebből megint tanulhattam!
Bár házisertésekkel nem kerülök kapcsolatba (és a kutyáim sem), de az érdekelne - és sajnos nem értettem - hogy mi volt az első jele a házisertésnél az Aujeszky-nek? Mi az a "visszabúgás"?

Tastuska kérdése engem is érdekel annyiban, hogy meddig él el a baktérium a halott gazdaszervezetben, valamint az is érdekes, amit Vacikával beszéltünk a minap, hogy a disznó ürülékében is lehet a vírusból és, ha mondjuk egy ilyen dagonyába beleiszik a kutya, vagy csak belesétál és utána lenyalja a lábáról a "sarat", úgy is elkaphatja, de nem mindegy, hogy meddig él el a vírus ilyen környezetben és időjárási viszonyok mellett. (Lehet, hogy a hideg segít? Vagy épp ellenkezőleg?)


Köszönöm a válaszokat előre is!


Anna

[Stefi]

Köszönöm a tájékoztatást !

Még az érdekelne hogy  emberre mennyire veszélyes ez a betegség.  Én a kutyáimnak csak főtt vadbelsőséget adok illetve minden húst is csak főzve kapnak, sokan ezt túlzott óvatosságnak tartják de "Ők tudják?" !

[CsivincsikA]

Az Aujeszky vírusa közepesen ellenálló. Elvileg ürülhet a bélsárral és azzal fertőzhet is. És sajnos a fagyasztást is bírja, tehát attól, hogy átfagy a bogyó az erdőben, nem inaktiválódik. De nem ez a fő útja a fertőzésnek, bár biztos, hogy kockázat van.

A vakcinázás egyelőre nem megoldott a húsevőknél. Az inaktivált vakcinák (tehát amiben elölt vírus van), nem alakítanak ki megfelelő védelmet. Az élő vírusos vakcinák pedig már okoztak kutyaelhullást, ezért nem szabad őket használni.

Emellett 2006. óta tilos a sertések vakcinázása itthon, így még a bizonytalan inaktivált vakcina sem hozzáférhető.

[Russell]

...
Az inaktivált vakcinák (tehát amiben elölt vírus van), nem alakítanak ki megfelelő védelmet. Az élő vírusos vakcinák pedig már okoztak kutyaelhullást, ezért nem szabad őket használni.

...

Köszönöm! A Geskypur melyik csoportba tartozik a kettő közül?


Köszönöm!


Anna

[CsivincsikA]

Az ember szinte az egyetlen szerencsés kivétel. Az összes házi és szinte az összes vadon élő emlős fogékony a betegségre. A kérődzők is pár nap alatt elpusztulnak a kutyákban leírtakhoz hasonló tünetekkel. Az ember nem betegszik meg. Ezt személyes tapasztalatból is tudom, mert évekig dolgoztam élő vírussal, mégis élek. Viszont állítólag a vírussal intenzíven érintkezők véréből kimutatható ellenanyag, tehát nem arról van szó, hogy nem nyalják be.

[CsivincsikA]

A Geskypur inaktivált vakcina. Az utóbbi években nemigen volt már forgalomban élő, mert minden európai ország a mentességre törekszik. Az élő akkor jó, amikor tényleg dühöng még a betegség a sertésben.

És erről még valami eszembe jutott. A kilencvenes évek közepén azért még jócskán volt a házisertésben is. A sertéstelepek "elúszásának" egyik biztos jele volt, hogy a macskák eltűntek a telepről. Viszont egyáltalán nem emlékszem olyasmire, hogy nagyobb arányú elhullást okozott volna telepőr kutyák között.

[Russell]

Köszönöm!

...A sertéstelepek "elúszásának" egyik biztos jele volt, hogy a macskák eltűntek a telepről. Viszont egyáltalán nem emlékszem olyasmire, hogy nagyobb arányú elhullást okozott volna telepőr kutyák között.

Ez érdekes. Van valami tipped, hogy mi lehetett az oka? Esetleg a kutyák nem kerülhettek olyan közel a sertésekhez, mint a macskák?


Anna

[CsivincsikA]

Valószínű, a macska érzékenyebb is lehet, meg szabadabban mozoghat egy telepen.

A macskákban a veszettség is borzasztó gyorsan vezet halálra, az Aujeszky is gyorsan elviszi.

A telepi kutyák nemigen mehetnek be az ólakba, de a trágyatárolóhoz sokszor hozzáférhetnek. A macskák bejárnak az ólakba, az elletőben esetleg belefalatozhatnak a vetélt magzatokba, vagy a fertőzött magzatburkokba.

A macska Aujeszkyje nem nagyon van a kutatások homlokterében, de logikusan valami ilyesmi lehet a magyarázat. Tehát ez tényleg csak tipp.

[vacika]

Hú de jó, hogy jöttetek! Köszi a hozzászólásokat!

Szia Ági, azaz üdv Kollegina   Jó, hogy itt vagy, én csak azt tudom, ami a járványtan könyvünknek az anyaga, ez alapján kattog az agyam.

Az ésszerű szabályokról: nem az a gond, hogy mi nem fogjuk betartani, hanem az, hogy a jó kutya a hajtásban a gazditól távol dolgozik általában! Ha ilyenkor kerül a lőtt disznóhoz (tépi, rángatja, a sebzést nyalogatja), amit esetleg adott esetben ott helyben ki is zsigerelnek (és a zsigert ugye ott is hagyják!), az ott lévő emberek 99%-a pont leszarja a kutyát, ebben biztos vagyok! A maradék 1% az vagy kutyás, vagy haver/barát.

Kíváncsi vagyok, okoz-e majd ez visszaesést a vaddisznó-állományban és ha igen, milyen mértékben. Az egyik érintett területen pl. állítják, hogy idén nem nagyon láttak malacokat...