Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 [13] 14 15 16 17   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Tacskókopó  (Megtekintve 104571 alkalommal)
godena
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1519



« Új üzenet #180 Dátum: 2016. Július 26. - 16:28:53 »

Növünk, növekedünk...
Fél évesen:



 Emelem
Naplózva

"A VADÁSZAT számomra egy életre szóló ösztönös elhivatottság.
Alázatos szolgálata erdőnek, vadnak egyaránt" - Bornemisza Péter
Snoopy
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 267


WWW
« Új üzenet #181 Dátum: 2016. Július 28. - 14:55:57 »

Növünk, növekedünk...
Fél évesen:



 Emelem


Őfőrozisága! Kacsint  Igen
Naplózva

"Adja a magyarok Istene, hogy ősi, nemes
      kedvtelésünk: az agarászat újra felviruljon!"
                       (Csanádi Jenő)
Zalai
Erdő
****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 22


« Új üzenet #182 Dátum: 2016. Szeptember 09. - 12:50:31 »

Üdvözlet Mindenkinek!

Először is (bár megkésve) gratulálok minden új tacskókopósnak, és kiemelten a versenyeken szereplőknek.

2014. évben aljas módon eltűntem, megszakítva a beszámolókat. Akkoriban írtam, hogy úgy néz ki, ha nem is egyenrangú partnerként, de talán elfogadnak minket a környékbeli vérebesek, lévén azért hoztunk már pár szép eredményt. Sajnos tévednem kellett, csak megtűrtek. Egy darabig. VAV vizsgára már be se jelentkeztem hozzájuk. Elment a kedvem az egésztől. Ha sebzetthez hívtak, mentem, megkerestük, gratuláltam az elejtőnek, hazamentünk, magunkban örültünk. Azután a 2014. évi első terelővadászaton azt vettem észre, hogy bár eddig hoztuk az eredményeket (aki csinálta már, tudja, hogy a hajtott sebzett vad felkutatása a legnehezebbek közé tartozik), mégis megjelent 2 vérebes. Stellámat lógó orral vihettem haza. Ő is olyan csendben ült az autóban hazáig, mint még soha előtte. Megjegyzem, a 2 vérebvezető 2 kutyával 2 nap alatt 4 vagy 5 sebzésből 1-et sem hozott terítékre, ellenben sikeresen lábon lőttek egy addig sértetlen nagy kocát, amit utána fél napon át kergettek, mire meglett...
2015 decemberében már újra mi álltunk a "rajtvonalon". Meglátszott rajtunk az elmúlt egy év nyomottsága. Ha hívtak, mentünk, megkerestük, gratuláltunk, hazamentünk, de valahogy elvesztette az egész a varázsát. Szóval nehezen indítottunk, 5 sebzésből 2 került terítékre. A következő terelés során már olyanokat hoztunk terítékre, amikre azt mondták, hogy neki se induljunk. Valahogy új erőre kaptunk, és egyre lelkesebben csináltuk, és ez hozta magával a munkákat is. Stella 7 éves korára szépen lehiggadt (jobb későn, mint soha), és többnyire élmény vele dolgozni. (legalábbis nekem). 2016-ban 3 olyan vadat találtunk meg (1 ezüstérmes kan, 1 koca és 1 gímtehén), ahol se a rálövés helyén, se utána nem volt egy csepp vér se, csak ott, ahol dermedten találtuk.

A legemlékezetesebb utánkeresés egy bronzérmes kané volt. Na nem a nehézsége, hanem a körülmények miatt;
Valamikor június elején (emlékszem, már iskolaszünet volt) csörög a telefonom reggel fél 8-kor, hogy lőttek egy nagyobbacska disznót még az este, de nem találják. Mondom szuper, és miért ilyenkor szóltok? 25 fok volt éjjel is. A nagy hallgatásból hamar rájöttem, hogy kivitték "buksikutyát" megkeresni, csak felsültek vele. Egy - elnézést a kutyától meg a gazdájától - max házikedvencnek való foxiról van szó. Szívem szerint letettem volna a dologról, féltem, hogy Stella az idegen kutya szagát fogja követni. Végül csak ráálltam a dologra, átöltöztem, felszerelkeztünk, és nekiindultunk. Mire kiértünk, volt vagy 30 fok. Rálövés helyén 2 csepp vér, meg mellette a búzán némi kenés, utána sehol semmi. A rálövés amúgy egy repcetábla és egy búzatábla közti földút szélén történt. Az látszott, hogy a keresés (keresgélés) közben a 3 ott lévő vadász több kárt tett a két kultúrában, mint egy konda egy hónap alatt. Magyarul 50 nm-es körzetben letapostak szinte mindent. Huhh. Merre ment? Hárman 4 félét mondtak. Na itt már izzadtam rendesen. Mindegy, induljunk neki. Körözés, búzába be, 200 m után kóválygás, odajön a kutya, néz rám kérdőn. Na gondoltam, a fenének jöttünk ki, jól leégünk. Vissza a rálövéshez, kutyát kicsit lemosdattam, megitattam, közben a három téblábolót elküldtem, várjanak a lesnél. Újra indultunk, most vagy 5 percig jött-ment a rálövés 10 m-es környékén, tett egy kisebb kört a búzában, utána elindult a repce szélén az úton. ??? Az lehetetlen, hogy ezek nem látták, hogy az úton megy elfele. Pedig de. Nem részletezem, 350-400 m tempós menet után ott álltunk egy igencsak szép kan mellett, ami az út melletti szederindás-nádasban feküdt el.
Az elejtő persze ahogy odaért kocsival, kérésem ellenére rögtön előkapta a csomagtartóból buksi kutyát, és nem törődve azzal, hogy én alig bírom elvonszolni onnan az őrjöngő, a zsákmányt féltő Stellámat, nagy hangon biztatgatta a disznó "megkeresésére".

Elnézést, rég voltam, most meg hosszú lettem, de ígérem a későbbiekben visszafogom magam.
Naplózva
Sakac
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 9907



« Új üzenet #183 Dátum: 2016. Szeptember 09. - 15:39:55 »

Üdvözlet Mindenkinek!



Elnézést, rég voltam, most meg hosszú lettem, de ígérem a későbbiekben visszafogom magam.

Még véletlenül se...

 Igen Emelem
Naplózva

"Mindenkinek két élete van. De a második csak akkor kezdődik el, ha valaki rájön, hogy csak egy van"
Stefi
Vendég
« Új üzenet #184 Dátum: 2016. Szeptember 09. - 16:27:23 »

Üdvözlet Mindenkinek!

Először is (bár megkésve) gratulálok minden új tacskókopósnak, és kiemelten a versenyeken szereplőknek.

2014. évben aljas módon eltűntem, megszakítva a beszámolókat. Akkoriban írtam, hogy úgy néz ki, ha nem is egyenrangú partnerként, de talán elfogadnak minket a környékbeli vérebesek, lévén azért hoztunk már pár szép eredményt. Sajnos tévednem kellett, csak megtűrtek. Egy darabig. VAV vizsgára már be se jelentkeztem hozzájuk. Elment a kedvem az egésztől. Ha sebzetthez hívtak, mentem, megkerestük, gratuláltam az elejtőnek, hazamentünk, magunkban örültünk. Azután a 2014. évi első terelővadászaton azt vettem észre, hogy bár eddig hoztuk az eredményeket (aki csinálta már, tudja, hogy a hajtott sebzett vad felkutatása a legnehezebbek közé tartozik), mégis megjelent 2 vérebes. Stellámat lógó orral vihettem haza. Ő is olyan csendben ült az autóban hazáig, mint még soha előtte. Megjegyzem, a 2 vérebvezető 2 kutyával 2 nap alatt 4 vagy 5 sebzésből 1-et sem hozott terítékre, ellenben sikeresen lábon lőttek egy addig sértetlen nagy kocát, amit utána fél napon át kergettek, mire meglett...
2015 decemberében már újra mi álltunk a "rajtvonalon". Meglátszott rajtunk az elmúlt egy év nyomottsága. Ha hívtak, mentünk, megkerestük, gratuláltunk, hazamentünk, de valahogy elvesztette az egész a varázsát. Szóval nehezen indítottunk, 5 sebzésből 2 került terítékre. A következő terelés során már olyanokat hoztunk terítékre, amikre azt mondták, hogy neki se induljunk. Valahogy új erőre kaptunk, és egyre lelkesebben csináltuk, és ez hozta magával a munkákat is. Stella 7 éves korára szépen lehiggadt (jobb későn, mint soha), és többnyire élmény vele dolgozni. (legalábbis nekem). 2016-ban 3 olyan vadat találtunk meg (1 ezüstérmes kan, 1 koca és 1 gímtehén), ahol se a rálövés helyén, se utána nem volt egy csepp vér se, csak ott, ahol dermedten találtuk.

A legemlékezetesebb utánkeresés egy bronzérmes kané volt. Na nem a nehézsége, hanem a körülmények miatt;
Valamikor június elején (emlékszem, már iskolaszünet volt) csörög a telefonom reggel fél 8-kor, hogy lőttek egy nagyobbacska disznót még az este, de nem találják. Mondom szuper, és miért ilyenkor szóltok? 25 fok volt éjjel is. A nagy hallgatásból hamar rájöttem, hogy kivitték "buksikutyát" megkeresni, csak felsültek vele. Egy - elnézést a kutyától meg a gazdájától - max házikedvencnek való foxiról van szó. Szívem szerint letettem volna a dologról, féltem, hogy Stella az idegen kutya szagát fogja követni. Végül csak ráálltam a dologra, átöltöztem, felszerelkeztünk, és nekiindultunk. Mire kiértünk, volt vagy 30 fok. Rálövés helyén 2 csepp vér, meg mellette a búzán némi kenés, utána sehol semmi. A rálövés amúgy egy repcetábla és egy búzatábla közti földút szélén történt. Az látszott, hogy a keresés (keresgélés) közben a 3 ott lévő vadász több kárt tett a két kultúrában, mint egy konda egy hónap alatt. Magyarul 50 nm-es körzetben letapostak szinte mindent. Huhh. Merre ment? Hárman 4 félét mondtak. Na itt már izzadtam rendesen. Mindegy, induljunk neki. Körözés, búzába be, 200 m után kóválygás, odajön a kutya, néz rám kérdőn. Na gondoltam, a fenének jöttünk ki, jól leégünk. Vissza a rálövéshez, kutyát kicsit lemosdattam, megitattam, közben a három téblábolót elküldtem, várjanak a lesnél. Újra indultunk, most vagy 5 percig jött-ment a rálövés 10 m-es környékén, tett egy kisebb kört a búzában, utána elindult a repce szélén az úton. ??? Az lehetetlen, hogy ezek nem látták, hogy az úton megy elfele. Pedig de. Nem részletezem, 350-400 m tempós menet után ott álltunk egy igencsak szép kan mellett, ami az út melletti szederindás-nádasban feküdt el.
Az elejtő persze ahogy odaért kocsival, kérésem ellenére rögtön előkapta a csomagtartóból buksi kutyát, és nem törődve azzal, hogy én alig bírom elvonszolni onnan az őrjöngő, a zsákmányt féltő Stellámat, nagy hangon biztatgatta a disznó "megkeresésére".

Elnézést, rég voltam, most meg hosszú lettem, de ígérem a későbbiekben visszafogom magam.

 Igen      Sajnos ez az "összekutyázás" vele jár Rííí ne vedd annyira zokon. Gondolom jó lenne több éles munka a jóképességű kutyádnak.      Emelem
Naplózva
Snoopy
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 267


WWW
« Új üzenet #185 Dátum: 2016. Szeptember 09. - 19:13:27 »

Üdvözlet Mindenkinek!

Először is (bár megkésve) gratulálok minden új tacskókopósnak, és kiemelten a versenyeken szereplőkn

Gratulálok az eredményes keresésekhez! Emelem
Az oktalan fajtasovinizmussal nem lehet mit kezdeni, erre a legjobb orvosság, ha keresünk a legjobb tudásunk szerint és az eredmények majd igazolnak. Kacsint Bár az eredménytelen munkáknak is híre megy, sőt azt jobban megjegyzik mint az eredményest. Velünk is megesett idén, hogy hírbe hozott egy "nagy tudású szakember", mert voltunk szívesek nem megtalálni az általa 300 méterről megpuskáztatott bakot.
Sokszor nehezen értik meg, hogy nem lehet minden vadat terítékre hozni. Nekünk Stiklivel most elég jól sikerült a bakszezon 23 indításból, 13-t sikerült terítékre hozni. Ebből 3 volt dermedt, 1 gyomros, a többi mind láblövött és egyéb "szaladós". Volt még tízen pár disznó, két gím tarvad, és hétfőn meglett Ancsám és Stikli közös munkájának köszönhetően az idei eső bikánk is.
Amúgy sokan  kérdezik tőlem, hogy melyik a jobb fajta az utánkeresére? Szerintem nem a kutya fajtája keresi a sebzettet hanem a képzettsége. Minden fajtának vannak előnyei és hátrányai.
Pl a hannoverimet a mostani melegekben 1,5 óra munka után már nem hívták senkinek, míg a tacskókopóm dolgozott, ha csak ezt venném figyelembe akkor kijelenthetném, hogy jobb az alpesi. Kacsint
Gím hajszánál már kiütközik azért a méretbeli hátrány. Mosolyog

Kalappal a következő munkákhoz! Emelem

Naplózva

"Adja a magyarok Istene, hogy ősi, nemes
      kedvtelésünk: az agarászat újra felviruljon!"
                       (Csanádi Jenő)
J.vadász
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2890


« Új üzenet #186 Dátum: 2016. Szeptember 09. - 19:58:07 »

Bár az eredménytelen munkáknak is híre megy, sőt azt jobban megjegyzik mint az eredményest. Velünk is megesett idén, hogy hírbe hozott egy "nagy tudású szakember", mert voltunk szívesek nem megtalálni az általa 300 méterről megpuskáztatott bakot.
Sokszor nehezen értik meg, hogy nem lehet minden vadat terítékre hozni.

Gratulálok az eddigi munkátokhoz! Emelem
Sajnos a negatív felhangú dolgok valami miatt maradandóbbak az emberekben!
És ez igaz az élet minden területére... OOO
Ez meg a "nagy tudású szakember " szövegelése ne keserítsen el!
Annál az eredménytelen keresésnél leginkább más(ok)nak kellett volna szégyenkezni! Igen
 Emelem
Naplózva

" ...A megbízható embert még az ellensége is tiszteli...A többi szemét, amit elfúj a szél... " (Wass Albert)
Zalai
Erdő
****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 22


« Új üzenet #187 Dátum: 2016. Szeptember 13. - 10:04:14 »

Igen      Sajnos ez az "összekutyázás" vele jár Rííí ne vedd annyira zokon. Gondolom jó lenne több éles munka a jóképességű kutyádnak.      Emelem

Igyexem túllépni a dolgon, csak néha nehéz. Munka pedig igencsak kellene, mert a mesterséges csapa sajnos nem túlzottan köti le a kutyám figyelmét. Már régebben írtam, neki egy szarvasláb a csapa végén inkább csalódás, mint öröm meg játék. Ő már csak ilyen. Neki az egész kell. Mosolyog És sajnos vannak más, elég komoly hibái is. pl. 50 m-es körzetben nem tűr meg maga mellett más kutyát, olyankor csak az jár a fejében, hogy tudná likvidálni. Gondolkodás nélkül ugrik neki a nála 5-ször nagyobb kutyáknak is. Már mindennel próbálkoztam, kevés eredménnyel.
A másik nagy hibája, hogy 5 másodperc alatt "leveszi", ha nekem valaki nem szimpatikus, és a következő 5 másodpercben az illető nadrágját 2 centis csíkokra szabdalja. De csak azoknak ugrik neki, akikkel valami bajom van, másokkal abszolúte barátságos.

Gratulálok az eredményes keresésekhez! Emelem
...

Köszönjük, és részemről is jár a gratuláció!  Emelem
Őzet keresni állítólag nem egyszerű mutatvány. Mi még nem kerestünk egyet se, csak arra tudok hagyatkozni, amit mondanak. De 23-ból 13 az jó arány.
A sikertelen munkáknak sajnos tényleg hamarabb híre megy, mint a sikeresnek. Valahogy az olyan természetes egyesek szemében, hogy megy a kutya, és megtalálja.
A tacskókopó méretbeli hátránya disznó esetén is elő tud jönni, Stellámat már többször rázták le disznók, na olyankor újra vezeték, aztán lehet menni napestig utána...

Még véletlenül se...

 Igen Emelem

 :Mosolyog Ha gondolod... Mosolyog

Akkor jöjjön az idei egyetlen gímtehenünk története:
Valamikor januárban egy hómentes napon Győr környéki barátomat vittem ki vadászni a volt vadföldünk szélén álló lesre. A földben nem volt semmi, fel volt tárcsázva, de a szarvasok meg a disznók keresztül jártak rajta. Én odébb pár 100 m-re leültem kisszékre az erdőszélre. Erős szürkületben hallom a lövést, de becsapódást nem. Oké, mondom biztos közel volt. (30.06 kaliber, cseh lőszer) Csörög a telefon, egy gímtehén jött arra lőtt rá, de nem tudja eltalálta-e. Oké, megyek. A rálövés helyének beazonosítása után (látszott az elugrás nyoma) kerek fél órán át kerestünk az addigra már beállt sötétben valami lőjelet, de sehol semmi. Na mondom, ezt elhibázta. De hogy? 80 m-ről a keresztben álló tehenet? Ahhoz túl jól lő. Nem hagyott nyugodni a dolog, mondom neki jöjjünk ki reggel kutyával. Úgy is lett, reggel kimentünk, kutyát leültettem egy fa mellé, és még vagy 10 percig keresgettünk, minden eredmény nélkül. Na, kutya, rajtad a világ szeme! Odavittem a rálövés helyére, de a vezetéket se tettem rá, csak a kiképzőpórázt. Kutya ment egy kört, és elindult a kis rétről az öreg akácos felé. Barátom szól, arra biztos nem ment, azt látta volna. Szólok a kutyának, az csak áll, rám néz, aztán előre, aztán megint rám, aztán leböki az orrát, és belefeszül a pórázba. Na, ennek a fele se tréfa, vezeték elő, felcsatolom, a kutya mintha erre várt volna, kilő. Mondom a cimbinek, a kutya megy mint a barom, jöjjön utánunk, nézze talál-e vért. Mentünk vagy 300 m-t az öreg akácosban, kerülgetve a szederinda-foltokat. Egyszer csak megáll a kutya, látom a vezeték mozgásán, hogy egy helyben forog, szaglászik. (szokott ilyet csinálni, ha "gyenge" a nyom, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget) Nem láttam, csak annyit, hogy az egyik váltón befordult a szederindafolt mögé. Oké, mondom itt legalább bevárom a barátom, aki a 300 m alatt 200 m hátrányra tett szert. (nem szokta a dombokat, na  Vigyorog) Kutya visszajön, cimbi is odaér, kérdezem van valami? Azt mondja sehol semmi, szerinte nem erre jött. Mondom oké, azért menjünk még egy kicsit. Kutyát indítom, megy megint arra ahonnan visszajött, követjük. Azaz követnénk, mert 5 lépés után szó szerint hasra estem a szederinda alól kilógó tehén lábakban.
A tehén a domboldalban ahol összeesett, estében becsúszott egy szederindafolt alá úgy, hogy csak a 2 hátsó lába, meg az egyik füle lógott ki. Mint kiderült, kicsit srégen állt rálövéskor, és a lövedék a jobb lapocka mögött hatolt be kicsit magasan, és a másik lapockában megállt.  A bemeneti nyíláson egy csepp vér nem jött ki, kimeneti meg ugye nem volt. Futott 300 métert, és ott egyszerűen eldőlt. Nagy volt ám az öröm, hisz erről gondolatban már mindketten lemondtunk.
Naplózva
Stefi
Vendég
« Új üzenet #188 Dátum: 2016. Szeptember 13. - 13:44:16 »

Igyexem túllépni a dolgon, csak néha nehéz. Munka pedig igencsak kellene,

Őzet keresni állítólag nem egyszerű mutatvány.  t


 Barátom szól, arra biztos nem ment, azt látta volna.

Néhány szó a fentiekhez : Az a jó ha a "vérebes" tudja tartani a száját , akkor máskor is hívják és ugye kell a munka . Szóval a csapán sok minden kiderül.......de Nem szól szám .

Szerintem meg őzet nagyon szívesen keres minden kutya . Én arra egyáltalán nem szoktatom és véletlenül se adok a kiskutyának se őzlábat se őz csapán nem gyakorlok de azt az évi egy két őzes munkát mindig nagy örömmel és nagyon könnyen teljesíti a tacskóm.

Túlestem én már néhány saját és jó néhány mások által generált "arra biztos nem" -en. Gondolom Te is . A lényeg hogy lehetőleg mutassák meg a rálövés helyét mert a lövő izgalmában sok mindent másként hall és másként lát és egyáltalán nem biztos hogy csak az egy vad volt a közelben és nem biztos hogy a sebzett zörgött az ellentétes irányban stb. Egy vadásztársam mondta mikor már harmadszor indítottam a tacskót és előtte vér hiányában 200 méteren megálltunk. " Tudunk ennél jobbat hogy megyünk a kutya után?"  Persze hogy nem ! Újabb 100 méter után ott volt a 130 kg -os kan kimúlva .    Emelem

Naplózva
Hegedűs Sándor
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1467


« Új üzenet #189 Dátum: 2016. Szeptember 13. - 14:38:40 »

Szervusz Zalai.

Sajnos a Tacskókopó egy "megnem értett fajta" sokszor szembesülők vele én is ,hogy nem tudják eldönteni,hogy mi is Ő valójában. Aztán elmondom akkor kételkedve néznek.
A munkák sajnos meg ilyenek nem is a munkák inkább az emberek (ez magyar sajátosság) az irigység a félelem,hogy elveszi a munkánk stb (az üzleti részét nem tárgyalnám ki ).

De egy az biztós amennyit csak tudsz dolgozzál a lehető legjobb tudásotok szerint és oszd meg velünk az élményeket.

jó lenne ha képeket is tennél fel a kutyáról. honnan kitől származik ?
Én sokk gyakorlati tapasztalatot nem tudok megosztani mert Hanga még 14 hónapos eddig csak vadásztunk együtt .De abban megtudlak erősiteni ,hogy egy külön egyiniség mind.

üdv:HSanyi
Naplózva
Zalai
Erdő
****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 22


« Új üzenet #190 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 10:09:49 »

Néhány szó a fentiekhez : ...

No igen, a lövő sokszor mindent másképp lát... Pl. amikor hajtásban rálő egy elé már sebzetten elé érkező disznóra (amiről nem tudja, hogy sebzett), és utána közli, hogy balról jobbra ment. Mi meg ebben az irányban elindulva 1 órányi munkával megtaláljuk a vad első megsebzésének a helyét...  Meglepődött Mindezt télen fél4 körül, amikor már esély sincs elindulni abba az irányba, amerre tényleg ment az a szerencsétlen.  Woest

Őzet tudom, hogy szívesen keresnek a kutyák, csak azt hallottam, hogy "gynge" lövéssel jól meg tudja futtatni a kutyát, meg a vérebvezetőt is.

Szervusz Zalai.

...

jó lenne ha képeket is tennél fel a kutyáról. honnan kitől származik ?

Szia Sanyi!

Sajnos csak régi képeim vannak Stelláról, mert meghalt a laptopom de úgy, hogy ami rajta volt, az az enyészeté lett. Szomorú Egy elvileg (a kép dátuma szerint) 2015. áprilisi az utolsó, és sajnos ez se egy túl jó kép, telefonnal készült: Szomorú



Bevallom azt is, akárhogy agyalok, nem emléxem ennek az utánkeresésnek a történetére.  Vállat von De sokat mehettünk utána, mert Stella eléggé kókadtnak néz ki a képen. Mosolyog

A kutya Bókaházáról származik, egy vadásztársamtól, akinek több tacskókopója is van. Papírja nincs. Mármint a kutyának.  Mosolyog
Naplózva
Snoopy
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 267


WWW
« Új üzenet #191 Dátum: 2016. Szeptember 16. - 10:13:43 »

Néhány szó a fentiekhez : Az a jó ha a "vérebes" tudja tartani a száját , akkor máskor is hívják és ugye kell a munka . Szóval a csapán sok minden kiderül.......de Nem szól szám .

Szerintem meg őzet nagyon szívesen keres minden kutya . Én arra egyáltalán nem szoktatom és véletlenül se adok a kiskutyának se őzlábat se őz csapán nem gyakorlok de azt az évi egy két őzes munkát mindig nagy örömmel és nagyon könnyen teljesíti a tacskóm.



Abban minden után kereső egyet ért, hogy az őzet szívesen keresi a legtöbb kutya. Őzzel szerintem senki sem gyakorol. A Legtöbb vérebes a dám után az őzet említi, mint legnehezebben kereshető vadfajt.
Az egyszerű egy -két órás dermedtre keresésekkel nem is szokott probléma lenni, ez a legtöbb kutyának játék. Mosolyog A nehézségek már egy láblövöttnél is előfordulnak, kevés vagy zéró csapajel, bonyolult, csapák, sok hurok, visszatörések és mi szem szájnak ingere. Nehezíti, hogy az őz három lábon is hevesen menekül és nehezen áll meg a kutyának. A hosszú hajszák ezekben a melegekben pedig nagyon kimerítik a kutyát.

 Emelem
Naplózva

"Adja a magyarok Istene, hogy ősi, nemes
      kedvtelésünk: az agarászat újra felviruljon!"
                       (Csanádi Jenő)
Zalai
Erdő
****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 22


« Új üzenet #192 Dátum: 2016. Szeptember 16. - 13:05:41 »


A nehézségek már egy láblövöttnél is előfordulnak, ...


Erre gondoltam én is. Mondjuk szívesen kipróbálnám a kutyát őz keresésnél is, de oda még sohase hívtak. Bikát is csak úgy kerestünk, hogy tehénnek indult. Amikor jobban megnéztem a nyomát, felhívtam a kísérőt (terelővadászaton történt), hogy biztos tehén? Mert nekem igencsak bikának tűnik. A válasz az volt, hogy kb. hülyének néztek. Azután mikor a közeli tó szélében felkelt előttünk egy fiatal bika, rá se lőttem, merthogy mi nem bikát keresünk. Persze utána kiderült, hogy mégiscsak... Üldöztük még vagy 2-3 km-en keresztül, és akkor hagytam abba, mikor láttam, hogy jó messze előttünk simán átugrik egy jó méter magasságban keresztüldőlt fatörzsön, és mind a négy lábát használja. Láblövött volt amúgy, ez egyértelműen látszott, de nagyon úgy nézett ki, hogy csontot nem tört, testüregbe nem hatolt be a lövedék.
Most megegyeztem a többiekkel, hogy ha az én vendégeim közül sebez valaki, akkor mi megyünk utána. Erre az első vendégem, akiben legjobban "bíztam", merthogy 83 éves volt, járni alig tudott, simán szíven lőtte a bikát lőbotról, 130 m-ről... Tipikus "egyik szemem sír" esete.  :Mosolyog
Pedig Stellám minden reggel meg este izgatottan követ a kapuig, hátha...
Jut eszembe, van egy fiatal vadász ismerős, aki az első 3 alkalommal, mikor nálunk járt, akkor azért jött, hogy vigyük a kutyát disznót keresni. Annyira összekapcsolta Stella a személyét az utánkeresés élményével (mind a 3 alkalommal sikeresek voltunk ráadásul), hogy azóta, ha meglátja, extázisba esik, úgy kell visszarángatni az udvarba.  Mosolyog
Naplózva
Stefi
Vendég
« Új üzenet #193 Dátum: 2016. Szeptember 18. - 21:29:34 »


Abban minden után kereső egyet ért, hogy az őzet szívesen keresi a legtöbb kutya. Őzzel szerintem senki sem gyakorol. A Legtöbb vérebes a dám után az őzet említi, mint legnehezebben kereshető vadfajt.
Az egyszerű egy -két órás dermedtre keresésekkel nem is szokott probléma lenni, ez a legtöbb kutyának játék. Mosolyog A nehézségek már egy láblövöttnél is előfordulnak, kevés vagy zéró csapajel, bonyolult, csapák, sok hurok, visszatörések és mi szem szájnak ingere. Nehezíti, hogy az őz három lábon is hevesen menekül és nehezen áll meg a kutyának. A hosszú hajszák ezekben a melegekben pedig nagyon kimerítik a kutyát.

 Emelem

A láblövött őzet a vizslámmal kerestettem eddig. Ugyan úgy megtalálta és le is rántotta , mire odaértem általában halott volt a vad.   Kacsint
Naplózva
Snoopy
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 267


WWW
« Új üzenet #194 Dátum: 2016. Szeptember 19. - 08:39:21 »

A láblövött őzet a vizslámmal kerestettem eddig. Ugyan úgy megtalálta és le is rántotta , mire odaértem általában halott volt a vad.   Kacsint


 Éljen  Mosolyog  Emelem
Naplózva

"Adja a magyarok Istene, hogy ősi, nemes
      kedvtelésünk: az agarászat újra felviruljon!"
                       (Csanádi Jenő)
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 [13] 14 15 16 17   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: