A mai délelőtt egy kicsit összetett volt. Először a pórázzal ismerkedtünk meg, másodszor pedig a Vadkacsával
!
Szóval először megkapts Ariel a nyakörvét - eddig egy bolhanyakörv volt rajta szoktatásképpen, úgyhogy nem volt különösebb gond a viselésével. Pár kör így az udvaron, aztán jött a póráz... Hát itt nem volt olyan egyszerű a helyzet. Próbáltam, hogy Ő menjen elől, és én követem, így jó is volt, de néha eszébe jutott, hogy meg van kötve akkkor aztán ugrált mindenfelé, ilyenkor leültetés, nyugtatás, aztán kezdés előlröl. Néha Ő maradt le, olyankor leguggolt "pisilő-póz"-ba, és ismét biztatni kellett, hogy jöjjön. Aztán bevontam a segítségbe Bolhás kutyámat, ugyanis Ő elég szépen jön mellettem pórázon. Így próbáltam őket vinni egymás mellett pórázon, Ariel Bolhással szórakozott, így nem figyelt a pórázra, úgyhogy ez elég jól bevált. Aztán Bolhás nélkül próbáltuk megint, és amikor a legjobban tudtunk menni egy kört az udvaron, akkor hagytuk abba, és ment is be Ariel is a helyükre.
Aztán pedig tegnapelőtti gácsérral csináltam egy kis mesterséges csapát.
A "leesés helye": jól megforgattam a gácsért a hóban, egy pár toll, meg egy kis vér is ott maradt:
Aztán behúztam a málnabokrok alá:
Utána visszamentem Arielért, biztatások közepette (keresd!!!) mentem vele a "leesés helyére". Nagyon látványosan felvette a csapát:
Aztán végig orral a földön szépen ment a csapán, egy helyen tért le róla, de vissza is ment hamar a csapára, és egyenesen ráment a kacsára. Közben ugye végig biztatgattam, amikor pedig máér a nyomon volt, akkor jött a "Hozdd!!" vezényszó is.
Egy kicsit szöszölt vele, nem igazán találta a fogást rajta:
De aztán csak meg lett a fogás, és hozta is szépen:
Annyi, hogy most nem tudtam leültetni a madárral a szájában, mert mindig kiejtette a szájából, amikor elém ért.
Egy párszor eldobtam Neki, most a beugrást a póráz felcsatolásával akadályoztam meg, ha menni akart, akkor leültettem, megnyugtattam, megsimogattam, aztán amikor teljesen nyugodtan ült mellettem, akkor csatoltam le a pórázt és küldtem a kacsáért.
Néhány ilyen apport után egy kis nehezítés. Feltettem az egyik fára a récét, de azt is megoldotta Ariel:
Aztán pedig a múltkori szajkós "apportalanyt" felújítottam egy kicsit. Csináltam belőle egy kacsa "mellpreparátumot". Lenyúztam melltől felfelé, a nyakát is, de a nyaka tövénél vágtam le, így a lenyúzott nyakat beledugtam a flakon száján, a bőrt pedig kívülről ráhúztam, és még a két lábat is rászigszalagoztam a flakonra:
Aztán kipróbáltuk ezt is:
