Ez egy jó téma, hogy melyik milyen "erős" kaliber.
A múltkor a visszarúgás kapcsán írtan számokat, most itt is fáradnék ezzel.
Ha az átütő képességet értjük ez alatt, és a példa kedvéért feltesszük, hogy mindegyik kaliber azonos lövedék konstrukcióval van szerelve, jelen esetben mondjuk az ólommentes Barnes TSX maggal, aminek nincs tömegvesztése, és mindegyik esetben uyan olyan mértékű az expandáció, akkor az áthatoló képesség az energia és a felület összefüggésében alakul majd az alábbiak alapján:
Ha kiinduló alapnak a 30-06-os kalibert tekintjük, aminek a lövedék átmérője 7,85mm, felülete pedig 48,4 mm2, és egy átlagos lőszer energiáját vesszük- 3900J
akkor:
243 - 2409J (1,618)
6,5 - 2849J (1,368)
270 - 3155J (1,236)
7mm - 3326J (1,172)
30-06 -3900J (1)
8x - 4276J (0,912)
338 - 4691J (0,831)
9,3x - 5474J (0,712)
ugyan azt a mélységi hatást ezen energiák mellett fogjuk produkálni. A 7x57 esetében látható, hogy nagyjából a 308-as és a 30-06-os között lesz átütő erőben, attól függően, hogy a Cseh, vagy a Norma termékeit választjuk -e hozzá. A gyakorlati különbségek abből adódnak, hogy általában nem ólommentes lőszerekkel vadászunk, és a tömegvesztés miatt elég nagy különbségek lesznek a becsapódást követő energia tartalomban. 1/2mv2 alapján látszik, hogy a tömeggel egyenes arányban változik a mozgási energia, így hiába egy 3500J -os lőszer, ha becsapódás után 5cm-el már csak a tömegének 55%-a a maradványtest, és így az energiája 1900J alatti.
Ha nem üti át egy lőszer a vadat, érdemes kipróbálni keményebb magot, esetleg az ólommenteseket, amit pl. a Remington úgy is reklámoz, hogy átlagosan 28%-al nagyobb mélységi hatás. (HOG Hammer - Barnes TSX)
Az is érdekes lehet, hogy ez esetben a könnyebb magok is elegek lehetnek, mert egy modernebb ólmos mag 80%-a marad vissza, ami 11,7 gramm esetében 9,36 grammos maradványtömeget eredményez, akkor látszik, hogy a 9,7 grammos ólommentes mag töbet fog produkálni átütő erőben mindenképpen. A Barnes esetében a gombásodásra sem lehet panasz, tudja a 2x-es átmérőt, így egyedül a repeszhatással nem lehet számolni, ami viszont nem minden szempontból hátrány.
Nektek is jó elmélkedést a témához!
Üdv!
HZ
Ha megengeded, akkor elmélkednék Veled egy cseppet a témában!
Már közel húsz éve, amikor hallottam én is az X Barnes nevű csodáról, ami –az akkori állításnak megfelelően - majd nemsokára teljesen át fogja írni a vadász lövedékekről (és természetesen a prec. lövedékekről is) alkotott elképzeléseinket, és elavulttá tesz minden hagyományos konstrukciójú lövedéket….. stb, stb.
Azóta Randy Brooks és tervezőcsapata sokadik Barnes X alapokat felhasználó lövedékénél tart, és mellette kitűnő gazdasági erőben virágzik számtalan más, régi vagy új lövedék gyártó cég, melyekkel sokféle lőszert szerelnek. Igaz, hogy virágzik a Barnes cég is.
Nézegettem a számokat, amelyeket leírtál, biztos én vagyok agyilag gyenge, de fogalmam sincs, hogy a számok mit jelentenek, illetve, hogy ezzel mit is akartál a gyakorlati oldalról bizonyítani.
Vagy, ha tényleg csak azt, amit leírsz, akkor elfelejtesz egy nagyon fontos tényezőt.
A Barnes cég is, és minden más erre szakosodott gyártó teljesen tisztában van azzal, hogy a .243-as és a 9,3-as (.366) lövedékekkel teljesen más nagyságú és keménységű a „célcsoport”, vagyis nyílván nem ugyanarra a méretű és testkeménységű vadfajokra fogja a felhasználója használni azokat. Tehát józan felfogott érdekéből a gyártók a lövedékek elejét, érzékenységét is a várható elejtendő testnagysághoz fogják igazítani, a lehető legnagyobb spektrum felölelésével. És ami legalább ennyire fontos, teljesen más induló, és így becsapódási sebességgel fogják használóik a különböző méretű lövedékeket használni, amely sebesség számtalan más jelenséget (biológiai, és egyéb cél(test)ballisztikai) okoz. Ezek így együtt egy lényegesen komplexebb hatásmechanizmust fognak kialakítani, mely az eddig leírtakkal szoros összefüggésben, de messze nem sablon, vagy képletszerűen adja egyes lövedékek valós teljesítményét bizonyos vadfajok, vadtest méretek esetében. Még csak az áthatolási képességét sem.
Ezért az ilyen számsorok tanulmányozása szerintem nemcsak teljesen felesleges, hanem félrevezető is. Mert a lövedék áthatoló képessége csak egy tényző a sok közül. És ezt tényleg nem azért írom, hogy megbántsalak, vagy hogy valakit is megbántsak.
Mostanában ismét csodákat zengenek az új Barnes, és a hasonló elveken működő tömör, de kinyíló vagy széteső elejű lövedékekről. Pl. KJG.
A mi társaságunkban két vadász próbálta 30-06-osban a Barnes TSX-et (vagy TTSX?), azóta mindkettő visszatért az eredeti favoritjához. Mind a kettő klasszikus elven működő ólomtartalmú lövedékes – még csak nem is „prémium” kategóriájú lövedékes - lőszerhez……
És a vadászoknak két csoportja van, az egyik, amelyik szereti, ha két luk van a vadon, a másik szerint egy bőven elegendő, mert ugye így az összes energia a vadtestben marad ……. ismerős a szöveg gondolom..
Aztán ismét van – más szempont szerint vizsgálva – két csoport.. az egyik szereti, ha fröcsög a lövedék eleje, a másik pedig azt, ha minél nagyobb a maradványtest %, lehetőleg a 100% az ideális. Vagy olyan is van, aki azt szereti ha fröcsög is, de át is üti……….
És a többi, és a többi……..
Véleményem szerint itthon a Barnes homogén (tekintsünk el a gerlefingnyi műanyagtól az elejében) lövedékes lőszerek elterjedésének – hadd ne mondjam „istenítésének”- a viszonylagos kedvező lőszer ár az oka. És én bizony a Barnes esetében hallottam a gombásodásra is panaszt, 2x-es átmérő ide, vagy oda a hirdetésben.
A kudarcokról, vagy veszélyes helyzetekről amit okoz, vagy hallunk, vagy nem.
