Lőszer márkák, típusok, tapasztalatok

[Stefi]

Viccet félre téve elmagyarázhatná aki ÉRT IS HOZZÁ  , hogy pontosan mit is fed a "kémiai kötés" kifejezés? Mert két fémet tudtommal nem sokféleképpen lehet összekötni!
Köszönöm!
 

Nem biztos hogy annyira értek hozzá de két fémet igen is többféle eljárással lehet egymáshoz kötni. Másrészt szerintem itt nincs kémiai kötés az ólom és a köpeny között viszont van egy egyenletesen vékonyodó köpeny a megfelelő torzulás biztosítására és van egy un. interlock gyűrű a túlzott mértékű torzulás az az a szétesés megakadályozására , megfelelő maradványtest biztosítására. Mivel kollégánk erősen kikötötte hogy nehogy valaki a Hornady honlapjáról "merítsen" ezért azt gondoltam hogy azt jól áttanulmányozta.    

InterLockŸ (RN, SP, SP-RP, FP, HP)
The aerodynamic secant ogive of the Hornady InterLockŸ delivers flat trajectories and great accuracy. It's tapered jacket allows for deep penetration and controlled expansion while the InterLock ring locks core and jacket together.
More about InterLock Rifle products...
More about InterLock Handgun products...

Controlled expansion with deep penetration.
Recommended muzzle velocity range: 2000 to 3300 fps

[Sanyooo]

A nyelvtudásom határain belül próbáltam olvasni a sorok között, de nem nevezném tanulmányozásnak!

Azért fordultam a fórum tagjaihoz, hogy bővíthessem ismereteim!

Az interock értelmezésem szerint egy belső gyűrű, aminek a kötésben van szerepe!

Ne kövezettek meg ha rosszul értelmeztem!

Köszönöm.

A köpeny közepe táján van egy bele préselt körbefutó horony, magyarul "prég"   , ami nem engedi könnyen kicsúszni az ólom magot becsapódáskor.

[Stefi]

Nem az Interlock lövedéknél hanem pl. az Oryxnál alkalmazott kémiai kötésről hiányos műszaki ismereteimmel azt feltételezem hogy valamilyen elektrokémiai eljárásról van szó amikor a két fém felületén lévő szabad elektronok beépülnek a másik fém atomjába és ezáltal egy vékony rétegű de erős kötés jön létre. Semmi forraszanyag semmi hegesztés, hevítés, préselés vagy ilyesmi pláne nem ragasztó .   

[vadasz90]

Kedves Stefi!

Kicsit gúnyosnak tűnik számomra az alábbi megjegyzésed, ha lehet kerüljük már el azt, hogy az eszmecsere átmenjen a másik szekálásába!

"" Mivel kollégánk erősen kikötötte hogy nehogy valaki a Hornady honlapjáról "merítsen" ezért azt gondoltam hogy azt jól áttanulmányozta. ""

Ha nem így van akkor én kérek elnézést, a válaszaidat pedig köszönöm, várom továbbra is a saját ill. más hozzászólásait.    

[Sanyooo]

Nem az Interlock lövedéknél hanem pl. az Oryxnál alkalmazott kémiai kötésről hiányos műszaki ismereteimmel azt feltételezem hogy valamilyen elektrokémiai eljárásról van szó amikor a két fém felületén lévő szabad elektronok beépülnek a másik fém atomjába és ezáltal egy vékony rétegű de erős kötés jön létre. Semmi forraszanyag semmi hegesztés, hevítés, préselés vagy ilyesmi pláne nem ragasztó .   

Fenntartván a jogot a tévedéshez, mivel nem ismerem a lövedékgyártás technológiáját, én nem tartom lehetetlennek a forrasztást, sőt igen egyszerű eljárás, ami automatizálható tömegméretben is. A tv-ben láthatta akit érdekelt, a "hogyan készül" sorozatban, hogy apró használati tárgyakat, például bírói síp, milyen könnyen lehet forrasztással sorozatban előállítani.
De tényleg jöhetne valaki, aki ért hozzá, és megmondhatná, hogy "hogyan készül"!

[vadasz90]

" De tényleg jöhetne valaki, aki ért hozzá, és megmondhatná, hogy "hogyan készül"! "
Egyetértek!

Továbbá megoszthatná azt, hogy a fentiekben említett " Interlock gyűrűs " megoldás mennyire hatékony a kémiai úton egybekötött lövedékekhez képest!

[jan]

" De tényleg jöhetne valaki, aki ért hozzá, és megmondhatná, hogy "hogyan készül"! "
Egyetértek!

Továbbá megoszthatná azt, hogy a fentiekben említett " Interlock gyűrűs " megoldás mennyire hatékony a kémiai úton egybekötött lövedékekhez képest!

A kémiai úton kötött lövedék (pk Sako SHH) sokkal jobban egybenmarad - normál használati körülményeket feltételezve. Nyilván létezhet olyan extrém igénybevétel, amitől az is szétszakad. Az "interlock" megoldás több gyártónál létezik, különféle neveken. Egy viszonylag egyszerűbb megoldás, ami elsődlegesen azt célt szolgálja, hogy az ólom ne csússzon ki a köpenyből. Illetve ha a frontrész szét is szakad, a lövedékfar felőli 1- 2/3 rész maradjon egyben. Nem olyan biztos megoldás mint a kémiai kötés, de jobb mint a sima SP.

Kémiailag kötött lövedék használata standard kaliberek esetében nem igazán indokolt, létrehozásukkor a fő cél az volt, hogy a modern közepes magnumok (7mm RM, 300WM stb) használatakor előforduló jellegzetes problémát megoldják, nevezetesen azt, hogy közelre történő lövésnél se szakadjon szét a lövedék.

[huszlavika]

Vadász 90!
Pontos kérdésre kaphatsz csak pontos választ! Mert ha lefényképezem és felteszem a pár hete a fegyverbelövés után maradt maradványtesteket, lehet, hogy egészen elmegy a kedved tőle…
Teljesen kifordult köpeny, az ólommagnak nyoma sem volt! De ez teljesen félrevezető lenne… Kb. 720 m/sec becsapódási sebességgel.. de agyagos homokba!
Pár napja írtam ide a következő saját tapasztalatot (ha elfogadod, mert nem a Hornady honlapról van..):
„Pár hete lőttem be puskákat, a vasak között feladat átrendeződés történt, meg régen is lőttem némelyikkel, és úgy adódott, hogy egy fél délelőttöt el tudtam ezekkel kínlódni. A belövések után megnéztem a becsapódásokat és a maradványtesteket, és mivel három különböző, egymástól jól megkülönböztethető kaliberű  fegyverről volt szó, keveredés nem történhetett. Közel azonos sebességgel – standard 30-06-os sebességgel – indult két kaliber, ugyanabba a célközegbe az Accubond sokkal jobban egyben maradt, mint a Hornady Interlock. Vagyis az AB-nál egy maradványtest, igaz rövid, de értékelhető ólomtartalommal, határozott ólombevonatú szirmokkal, míg az Interlockot csak a külső peremező rovátkáiról lehetett felismerni, mert megvalósította a mesebeli kifordított korsó példáját, ólom semmi, csak kifordult köpeny.
Persze a célközeg nem típusos, semmi köze vadtesthez, még kemény lapocka, vagy felkar csonthoz sem, de jól mutatja a kettő szerkezet közötti „keménységi” különbséget. Azért a Partition itt is hozta a tőle elvárt egybetartást, mert jóval nagyobb induló sebesség mellett is ez adta a legjobb maradványtestet.”
A cimbora, aki javasolta az Interlockot, úgy jellemezte, hogy igazi húskímélő. Az RN nem egy távlövő igaz, de közepes távra, közepes becsapódási sebességnél, nagyon jól dolgozik.
A 2000 és 3300 Fps. torkolati sebesség értelmezhetetlen marketing duma, tök mindegy mennyivel indítod, az számít mennyivel ér oda. (A Nosler az Accubond legalább becsapódási sebesség tartományt ad meg, nem indulót!) Nagy kezdő sebességnél, közelre, ezáltal nagy becsapódási sebességnél nagy vadra, vagy kemény csontot érve nem elég „kemény” – lásd a 300 Weatherbynél könnyű lövedékkel a már sokszor „megénekelt” nem kielégítő lövedékhatás -, de közepes sebességnél, elég lövedéktömeget alkalmazva, egy nagyon jó nagyvadas töltény/lövedék. Érdemes benne gondolkodni, különösen az ára miatt.
A kérdésednek kellene tartalmaznia a kalibert és a lövedéktömeget is, mert csak úgy lehet rá jó választ adni.

Azóta úgy nézem, hogy Jan megadta a kérdésedre a lényegi választ.

 

[S.Peti]

A 2000 és 3300 Fps. torkolati sebesség értelmezhetetlen marketing duma, tök mindegy mennyivel indítod, az számít mennyivel ér oda. (A Nosler az Accubond legalább becsapódási sebesség tartományt ad meg, nem indulót!)

Itt van az a bizonyos eb elhantolva...a becsapódás sebessége a fontosabbik tényező.
Ezért szoktam szétröhögni magam, amikor a szóróra vásárolt qrva drága magnumok nem teljesítenek.
De azt kell venni, mert a 300WinMag alatt nincs is kaliber...
Egy varmint-mag is húskímélő, a megfelelő távolságon...az alatt meg nem.


 

[vadasz90]

Huszlavika!

Köszönöm válaszod! Kérésedre kiegészítem kérdésem annyival, hogy a kaliber 9,3x62 ill. 18,5 gramm!

[Borzgróf]

A nyelvtudásom határain belül próbáltam olvasni a sorok között, de nem nevezném tanulmányozásnak!

Azért fordultam a fórum tagjaihoz, hogy bővíthessem ismereteim!

Az interock értelmezésem szerint egy belső gyűrű, aminek a kötésben van szerepe!

Ne kövezettek meg ha rosszul értelmeztem!

Köszönöm.

"The raised InterLock Ÿ ring is embedded in the bullet’s core, ensuring the core and jacket are locked in one piece during expansion to retain mass and energy."
A megemelt (azaz magasabb) Interlock gyűrű be van építve a lövedék magjába, biztosítva, hogy a köpeny és a mag egyben maradjon az expanzió során mind a tömeget és az energiát megőrizve.

Ez egy eléggé marketing szagú szövegnek tűnik nekem. Valamikor vagy tizenöt éve szereztem egy vegyész diplomát, az azt mondatja velem, hogy a két fém határfelületén lehet csúnya trükköket csinálni (összeolvasztani, ragasztani, adalékkal közös ötvözetet képezni, stb), amitől a kötés erősebb lehet, mintha csak az ólom köré préselnének egy rézlemezt. Lövedékgyártásban egyátalán nem vagyok otthon, egy kohómérnök talán tudna okosat mondani milyen fekete mágia lehet az a szuper kötés.

Szerintem ki kell próbálni, nem a techno-marketing szöveg számít, hanem az, hogy mit csinál a gyakorlatban.

[Sanyooo]

"The raised InterLock Ÿ ring is embedded in the bullet’s core, ensuring the core and jacket are locked in one piece during expansion to retain mass and energy."
A megemelt (azaz magasabb) Interlock gyűrű be van építve a lövedék magjába, biztosítva, hogy a köpeny és a mag egyben maradjon az expanzió során mind a tömeget és az energiát megőrizve.

Ez egy eléggé marketing szagú szövegnek tűnik nekem. Valamikor vagy tizenöt éve szereztem egy vegyész diplomát, az azt mondatja velem, hogy a két fém határfelületén lehet csúnya trükköket csinálni (összeolvasztani, ragasztani, adalékkal közös ötvözetet képezni, stb), amitől a kötés erősebb lehet, mintha csak az ólom köré préselnének egy rézlemezt. Lövedékgyártásban egyátalán nem vagyok otthon, egy kohómérnök talán tudna okosat mondani milyen fekete mágia lehet az a szuper kötés.

Szerintem ki kell próbálni, nem a techno-marketing szöveg számít, hanem az, hogy mit csinál a gyakorlatban.

Végre egy SZAKEMBER! 
Szia!
Én csupán arra gondolok, hogy egy palack alakú fémedénybe (köpeny) egy szűk nyíláson kell alacsony olvadáspontú fémet "betuszkolni", ez a feladat. Mi sem egyszerűbb annál, hogy ezt a fémet képlékeny állapotban juttassuk be a "palackba?! És ha valakinek az a morbid ötlete támadna, hogy a palackot előtte sósavval kimossa, majd a kitöltő fémet olvadék állapotban juttassa az edénybe, máris létrejött a kötés!
Lehet, hogy nem így történik a "bonded", vagy "kémiai kötés" technológia, de eddig senki sem állt elő komoly véleménnyel, csak nevettek azon, aki "forrasztott kötés"-nek fordította az angol verziót!
 

[huszlavika]

Huszlavika!

Köszönöm válaszod! Kérésedre kiegészítem kérdésem annyival, hogy a kaliber 9,3x62 ill. 18,5 gramm!

Szia,
csodálnám, ha ez a kaliberű, tömegű Interlock szétesne. De őszintén – fogalmam sincs! A Hornady az utóbbi pár évben kijött egy jó pár új, az amerikai gyártók palettájához képest szokatlan, tipikus „európai” dologgal. Kiindulva abból, hogy – olvasásaim alapján – az amerikaiak a 9,3x62-t kifejezetten nagyvadas kalibernek tartják és használják, mint ahogyan az is (!), szerintem a lövedék szilárdsága ehhez a használathoz van méretezve. Sejtésem szerint inkább az lehet vele itthon a „probléma”, hogy nem elég gyenge a hegye, vagyis az itthoni univerzális használatra kemény lehet. De gőzöm sincs! Nem gondolom, hogy arra tervezték volna, hogy fehérfarkúra is vadásszanak, vagy mosómedvét lövöldözzenek vele. Általában úgy gondolom, hogy az amerikai gyártók elsősorban a hazai piacot veszik célba, de az is lehet, hogy a Hornady szakított ezzel a hagyománnyal, és lehet, hogy azért, mert olyan hatalmas hadi megrendeléseket kapott az utóbbi időben, a marketingstratégiájában változtatott, és megengedheti magának azt a luxust is, hogy elkezdje lefedni az egész európai palettát olcsó, de jó lőszerekkel. 
Konkrétan kérdezz olyanokat, akik ezt a kombót már használják, de lehet, hogy ebben az esetben a „puding próbája az evés”, és bizony neked kell kipróbálni! De kizártnak tartom, hogy ne lenne elég „kemény” itthoni használatra. Azonban a tévedés jogát fenntartom! 

 

[Borzgróf]

Végre egy SZAKEMBER! 
Szia!
Én csupán arra gondolok, hogy egy palack alakú fémedénybe (köpeny) egy szűk nyíláson kell alacsony olvadáspontú fémet "betuszkolni", ez a feladat. Mi sem egyszerűbb annál, hogy ezt a fémet képlékeny állapotban juttassuk be a "palackba?! És ha valakinek az a morbid ötlete támadna, hogy a palackot előtte sósavval kimossa, majd a kitöltő fémet olvadék állapotban juttassa az edénybe, máris létrejött a kötés!
Lehet, hogy nem így történik a "bonded", vagy "kémiai kötés" technológia, de eddig senki sem állt elő komoly véleménnyel, csak nevettek azon, aki "forrasztott kötés"-nek fordította az angol verziót!
 

Szakember státuszomat inkább a "vakok között félszemű a király" mondás jellemzi ezen a területen

Egyébként pont valami hasonlóra gondoltam, be lehet oda valami varázsanyagot tölteni, esetleg felhevíteni, az ólmot különféle hőfokon betölteni, ezekkel mind-mind módosítani lehet a köpeny-mag közötti "tapadást", esetleg valódi kémiai kötést is ki lehet alakítani közöttük.

[huszlavika]

Bonded technology!
Pár éve még nagy ritkaság volt, az első, amiről én hallottam az az ausztrál Woodleigh volt nem olcsóért! Aztán jött a Swift, Nosler, Norma… most pedig már majdnem az összes gyártó csinál ilyesmit! Olyan borzasztó drága eljárás nem lehet, megnézve a Speer DeepCurl lövedékeit, ami alig drágább, mint a hagyományos HotCor-ja! Vagy lehet, hogy ez nem ugyanaz, de az tény, hogy a „bonded” lövedékek jobban egyben maradnak, mint a hagyományosak.
Ha Titeket érdekel, hogy hogyan készül, akkor nosza, derítsétek ki, de tény, hogy működik, és a cafrangosra szakadt lövedék szirmok is ólommal borítottak. Ha megtudtok valamit, szerintem sokunkat érdekelhet, tegyétek majd közzé, főleg, ha nem olyan súlyú ipari titok, hogy „megtudhatjuk ugyan, de akkor meg kell halnunk”. Ha így van, akkor köszi, engem így már nem is annyira érdekel!