Labrador

[labrador]

labrador,

(hozzá vagyok szokva a fórumokon használt nevekhez, most ebben a témában, ezen a fórumon így is furcsa megszólítáként és kisbetűvel irni...)

köszönöm a választ, nekem sokat segített. próbálok utána olvasni a témának és nyilván a 10-15.000 kölykök jó eséllyel szaporítóktól származnak azért jó látni, hogy vadásztársak mit látnak egy reális ártartománynak. hozzám is a kicsit testesebb kutyák állnak közelebb és kant szeretnék a család és magam mellé én is. a szín egyfelől részben nyilván indifferens, de a család 3,5 éves ügyvezetője a fekete ellen van és közvetlen beosztottja (anya) támogatja ebben, így jutottam a csokoládé színhez...

angol oldalakat olvasva kicsit kitisztult a munka vonal kontra show vonal - én először azt gondoltam, hogy a munka vonalú kutyák a zömökebb, testesebbek .... de én sem gondolom, hogy ne lehetne bármely jó alomból/kennelből származó labradorból kiváló vadásztárs, főleg azon a szinten és mennyiségben ahogy én nem hivatásosként vadászom.

Még az jutott eszembe, hogy böngészd az egyesület honlapját. Tenyésztés, képzés, vizsgák, versenyek, és ott is vannak ajánlott almok, és ott aztán mind hivatalos! (labrador.hu)

                             

[Stefi]

labrador,

(hozzá vagyok szokva a fórumokon használt nevekhez, most ebben a témában, ezen a fórumon így is furcsa megszólítáként és kisbetűvel irni...)

köszönöm a választ, nekem sokat segített. próbálok utána olvasni a témának és nyilván a 10-15.000 kölykök jó eséllyel szaporítóktól származnak azért jó látni, hogy vadásztársak mit látnak egy reális ártartománynak. hozzám is a kicsit testesebb kutyák állnak közelebb és kant szeretnék a család és magam mellé én is. a szín egyfelől részben nyilván indifferens, de a család 3,5 éves ügyvezetője a fekete ellen van és közvetlen beosztottja (anya) támogatja ebben, így jutottam a csokoládé színhez...

angol oldalakat olvasva kicsit kitisztult a munka vonal kontra show vonal - én először azt gondoltam, hogy a munka vonalú kutyák a zömökebb, testesebbek .... de én sem gondolom, hogy ne lehetne bármely jó alomból/kennelből származó labradorból kiváló vadásztárs, főleg azon a szinten és mennyiségben ahogy én nem hivatásosként vadászom.

Mindenki maga illletve a pénztárcája dönti el de én kerestem munkavonalú labit és szigorúan csak feketét . Baráti ajánlatra egy közeli faluban volt három kölyök fekete ,zsemle és csoki színben .
A szülők zsemle és csoki színűek voltak , törzskönyvesek vadászó felmenőkről nem hallottak . Néhány kölyök már elkelt külföldre .  Árak , törzskönyv nélkül: Csoki 40.000 zsemle 35.000 fekete 25.000 HUF . Azt gondoltam a labrador az labrador és vittem a feketét . Aki ismeri és különösen akik látták a hétvégi munkáját csak jókat mondanak róla . Roppant jó szimat , lassú de nagyon alapos keresés , kitűnő látás és a leesett vad helyének betájolása , érzéketlen a hideg vízre sőt .... . A sebzett rókát csak ugatta nem ölte meg nem akaszkodott össze vele . A szezon második rókáját találta meg . Nagyon örülök hogy Őt választottam.                 

[Balazs_Kevin]

Stefi,
Én is ilyesmi kutyára vágyom,de baráti ajánlás, ismeretség (ergo bizalom) hiányában nem tudom, hogy szabad-e belevágni egy nem törzskönyves, nem (el)ismert kennelből származó helyről történő vásárlásba. Újra kezdő kutyásként szeretném ha a tenyésztő főleg az eljén valamilyen szinten támogatna, segítene pátyolgatna - ha nem is a vadászattal, vadászatra neveléssel kapcsolatban (arra remélem legalább részben itt lesztek ti akik tapasztaltak vagytok a témában) de a kaja-egészség és egyéb általános dolgokkal kapcsolatban mindenképpen.

[táborilelkész]

Mindenki maga illletve a pénztárcája dönti el de én kerestem munkavonalú labit és szigorúan csak feketét . Baráti ajánlatra egy közeli faluban volt három kölyök fekete ,zsemle és csoki színben .
A szülők zsemle és csoki színűek voltak , törzskönyvesek vadászó felmenőkről nem hallottak . Néhány kölyök már elkelt külföldre .  Árak , törzskönyv nélkül: Csoki 40.000 zsemle 35.000 fekete 25.000 HUF . Azt gondoltam a labrador az labrador és vittem a feketét . Aki ismeri és különösen akik látták a hétvégi munkáját csak jókat mondanak róla . Roppant jó szimat , lassú de nagyon alapos keresés , kitűnő látás és a leesett vad helyének betájolása , érzéketlen a hideg vízre sőt .... . A sebzett rókát csak ugatta nem ölte meg nem akaszkodott össze vele . A szezon második rókáját találta meg . Nagyon örülök hogy Őt választottam.                 

   Hasonlóképpen jártam anno én is és remélem újra ugyanúgy járok majd megint. Merthogy én ki nem adok egy kutyáért százezreket,na az olyan biztos,mint ahogy most itt írok.

[Stefi]

Stefi,
Én is ilyesmi kutyára vágyom,de baráti ajánlás, ismeretség (ergo bizalom) hiányában nem tudom, hogy szabad-e belevágni egy nem törzskönyves, nem (el)ismert kennelből származó helyről történő vásárlásba. Újra kezdő kutyásként szeretném ha a tenyésztő főleg az eljén valamilyen szinten támogatna, segítene pátyolgatna - ha nem is a vadászattal, vadászatra neveléssel kapcsolatban (arra remélem legalább részben itt lesztek ti akik tapasztaltak vagytok a témában) de a kaja-egészség és egyéb általános dolgokkal kapcsolatban mindenképpen.

Most csúnyán fognak ""rám nézni" a neves tenyésztők de mire biztosíték ez ? Ezekben a kutyákban genetikailag van egy jó  vadászösztön de inkább nevezzük vadászathoz szükséges éles érzékszerveknek és nagyon nagy intelligencia amivel ezeket az érzékszerveket vadászat céljára vagy vakvezetés céljára , terápiás célra stb. ki lehet használni. A labradorok felfedezésükkor úgy tudom nem is vadászkutyák voltak hanem a halászokat segítették . Mivel vizslám  ( VIZSLÁM ) is volt van összehasonlítási alapom. Az a teóriám hogy mivel a vizslák ősidők óta vadászkutyák sokkal erősebb az ölési ösztönük a labradorok szerintem nem azért "puha szájúak" mert nem tudnák megölni a sebzett vadat hanem mert nincs akkora ölési vágyuk. Szerintem Döme kutyám még egyetlen vadat sem ölt meg . A meghozott fácánok még engem is rendszeresen összekarmolnak - nem is értem hogy miért nem roppantja meg őket . Úgy gondolom hogy ha egy kutya (vizsla vagy labi) alkalmatlan a vadászatra akkor abban 10 % lehet a genetikai ok és 90 % a rossz nevelés ,rosszul megválasztott módszer ,türelmetlenség .   

[táborilelkész]

 
Mit kéne csinálni a nem törzskönyves,csupán rizikófaktor kiskutyákkal? Öljük le őket?

Stefi! Tökéletesen egyetértek veled. Hozza ő az összes fajtájára jellemző jó tulajdonságát és az majd az én feladatom lesz,hogy azt elő is hozzam belőle. Képzeljétek el mi lenne az én iskolámban a nem törzskönyves, csak "szaporító" tenyésztőktől való gyerekekkel. Pedig szinte más sincs.

[Stefi]

Mit kéne csinálni a nem törzskönyves,csupán rizikófaktor kiskutyákkal? Öljük le őket?

Stefi! Tökéletesen egyetértek veled. Hozza ő az összes fajtájára jellemző jó tulajdonságát és az majd az én feladatom lesz,hogy azt elő is hozzam belőle. Képzeljétek el mi lenne az én iskolámban a nem törzskönyves, csak "szaporító" tenyésztőktől való gyerekekkel. Pedig szinte más sincs.

 Én is !       

[godena]

A labim kidobott kutya volt. A kezdő lépésekhez szükséges bátorítást és tanácsokat itt, a fórumon kaptam meg. A képzése, annak ellenére, hogy elmúlt 5 éves, mikor hozzám került, majdnem zökkenőmentes volt. Egyedül a vízzel volt baja  , de aztán ezen is túllendültünk.
Már teljesen homályos a szeme, de az orra még most is igen jó. Fácánkakasra vadászva fasorokat hajtottunk nemrégen. A felállás a következő volt: hajtó a fasor jobb oldalán, bal oldalon én és a labi... Ahogy megindultunk, szóltam a srácnak, hogy ne menjen be zörögni, hagyjuk érvényesülni a kutyát. Nem nagyon értette. Elbizonytalanodása akkor hágott a tetőfokára, amikor láthatta, hogy az eb sem megy be. Kisvártatva meg is kérdezte:
- Nem küldöd be Blekit?
- Majd bemegy, ha akar - válaszoltam neki.
Továbbra sem értette, hiszen még nem látta dolgozni.
Pár méter után a labim csak fordult egyet és már kerülte is az egyik gazfoltot. Még volt is időm odaszólni L.-nak, hogy: Most figyelj!
Elsőnek egy tyúk repült fel, majd pár pillanattal később követte is a kakas. Elmenő madárra kellett nem túl nehéz lövést tennem. Már csak apportíroznia kellett a fekete krampusznak...
A hajtósrác csak lesett, de nem szólt többet egy szót sem.
Ugyanezen a vadászaton volt egy "Hajtás állj!", hogy fújjunk egyet, sorokat megigazíthassuk. Korábban az egyik elálló, tőlünk jó 100m-re meglőtt egy kakast, ami messze a gazosban landolt. Kutyám, mintha megérezte volna, hogy most eljött az ő ideje, egyszercsak jól láthatóan beleszimatolt a levegőbe és már ment is. Első gondolatom az volt, hogy visszahívom, de aztán a kisördög nem hagyott nyugodni. Vajon a sebzett fácán szagát sodorhatta a szellő az orrába? Így hagytam, hogy önállósítsa magát. Nem is kellett csalatkozni: hamarosan a madárral a szájában jött vissza hozzám.
Remélem, hogy tavasszal még lesz benne elég erő, hogy vadászbarátom labrador kisasszonyának utódokat nemzzen!
 

[Stefi]

A labim kidobott kutya volt. A kezdő lépésekhez szükséges bátorítást és tanácsokat itt, a fórumon kaptam meg. A képzése, annak ellenére, hogy elmúlt 5 éves, mikor hozzám került, majdnem zökkenőmentes volt. Egyedül a vízzel volt baja  , de aztán ezen is túllendültünk.
Már teljesen homályos a szeme, de az orra még most is igen jó. Fácánkakasra vadászva fasorokat hajtottunk nemrégen. A felállás a következő volt: hajtó a fasor jobb oldalán, bal oldalon én és a labi... Ahogy megindultunk, szóltam a srácnak, hogy ne menjen be zörögni, hagyjuk érvényesülni a kutyát. Nem nagyon értette. Elbizonytalanodása akkor hágott a tetőfokára, amikor láthatta, hogy az eb sem megy be. Kisvártatva meg is kérdezte:
- Nem küldöd be Blekit?
- Majd bemegy, ha akar - válaszoltam neki.
Továbbra sem értette, hiszen még nem látta dolgozni.
Pár méter után a labim csak fordult egyet és már kerülte is az egyik gazfoltot. Még volt is időm odaszólni L.-nak, hogy: Most figyelj!
Elsőnek egy tyúk repült fel, majd pár pillanattal később követte is a kakas. Elmenő madárra kellett nem túl nehéz lövést tennem. Már csak apportíroznia kellett a fekete krampusznak...
A hajtósrác csak lesett, de nem szólt többet egy szót sem.
Ugyanezen a vadászaton volt egy "Hajtás állj!", hogy fújjunk egyet, sorokat megigazíthassuk. Korábban az egyik elálló, tőlünk jó 100m-re meglőtt egy kakast, ami messze a gazosban landolt. Kutyám, mintha megérezte volna, hogy most eljött az ő ideje, egyszercsak jól láthatóan beleszimatolt a levegőbe és már ment is. Első gondolatom az volt, hogy visszahívom, de aztán a kisördög nem hagyott nyugodni. Vajon a sebzett fácán szagát sodorhatta a szellő az orrába? Így hagytam, hogy önállósítsa magát. Nem is kellett csalatkozni: hamarosan a madárral a szájában jött vissza hozzám.
Remélem, hogy tavasszal még lesz benne elég erő, hogy vadászbarátom labrador kisasszonyának utódokat nemzzen!
 

               

Igaz hogy elvileg nem állja a vadat de néha még azt is megteszi , ellenben annyira tipikus a mozgása mikor jó szimatot vesz hogy mindig tudom - készülni kell - . Már nagyon örülök hogy labit választottam - csak az "átállás " volt nehéz egy csupatűz német vizsla után eleinte sokat gondolkodtam hogy most seggbe rúgom ha nem hajlandó felpörögni. Gondoltam is hogy szerzek egy régi gyógyszeres feliratot " használat előtt felrázandó "                                 

[Balazs_Kevin]

Szóval ha valami távol áll tőlem akkor az az, hogy itt a vadászfórumon belekezdjek vagy akár csak belekeveredjek a "tenyésztő vagy szaporító" vagy a "mi a baj a nem törzskönyves kutyákkal, azok is szeretetre méltó érző lények" "nem a törzskönyv teszi a kutyát kontra enélkül nem marad meg a fajtajelleg" .... olyan forró téma ez mint az abortusz meg az éjjellátó 

Végigolvasva a topikot azt látom, hogy vannak páran - bár nem sokan a vizslásokhoz, tacskósokhoz képest - akik a labradorra esküsznek és vele vadásznak, ezért is fordultam hozzátok első körben. Tegyük egy pillanatra félre, hogy érző lényekről beszélünk: olyan ez mint a melyik puska/lőszer/távcső/gumicsizma -t válaszzam kérdések, nyilván nem a gyártót-forgalmazót kérdezi az ember első körben, hanem próbál aktív, tapasztalt felhasználóktól véleményt, tanácsot beszerrzni. Azután ahogy lenni szokott mindenki maga dönt végül.

Stefi: pont azt írtam, hogy szerencsés vagy mert volt megbízható baráti tanács aki egy megbízható helyre irányított, jó áron tudtál kölyköt szerezni. Ez azért szerencse és bizalom kérdése is, én - az ésszerű keretek között - az utóbbit szeretném kizárni. Írtad, hogy soha nem vadászó ősökkel rendelekző kölyökből milyen fantasztikus kutya lett/lehet. Ezze teljesen egyetértek, de a másik hozzászólásodban azt írod, hogy a vadászősök hiánya az oka a puha harapásnak... Írod, hogy "a labardor az labrador" - ebben is egyetértek, de gondolom abban te is egyetértesz, hogy ez addig lesz így amíg vannak hivatalos tenyésztők, fajtaleírások, standardok, törzskönyvek stb... és még véletlenül sem gondolom, hogy ettől jobb kutyák lennének, csak labardorok. Na ez szerintem 10-15.eFt-os kölykökkel nem fog menni, de nem tisztem a tenyésztőket, a hivatalos tenyésztést védeni.

táborilelkész: volt is, van is mentett, talált, befogadott kutya, macska nálunk. meg tőkésréce, kanári, kismalac... semmi bajom a mentett, befogadott kutyákkal és azzal sem, hogy 'márpedig' alapon nem adsz valamiért (bármi legyen az) százezer forintot. Én csak szerettem volna tudni, hogy miben gondolkodjak árban a tapasztalatotok szerint. Ebben nem segít a menhelyi, gyepmesteri, baráti, ismertségi ár ismerete és nem is viszonyítási pont. Talán minden egyes (mindegy milyen) fajtából tökéletes vagy legalább is elég jó vadászkutyát lehet nevelni, nem tudom (a tapasztalatok nem feltétlenül ezt mutatják) akkor mindegy is a származás, fajta, szín, felmenők stb.... De te is azt írod: "Hozza ő az összes fajtájára jellemző jó tulajdonságát" - és ezért kérdem: hogyan hozza egy kutya stabilan a fajtára jellemző tulajdonságát ha egyszer nincsen szükség a tenyésztőkre, a (szerinted) drága kölykökre stb....
Hogy mit csináljunk a nem törzskönyves, kiskutyákkal? Mindegyiknek találjunk szerető otthont, növekedjék és élhessen békében, verés, éhezés és szenvedés nélkül és múljon ki mindegyik aggastyán korában, velőscsontról álmodva... És ha ez megvan akkor az tenyészthessen kutyát (macskát stb) akinek ez a hivatása, akinek megvannak hozzá a szakismeretei, ezsközei, forrásai, ideje, stb stb. Merthogy szerintem ez is egy szakma, egy hivatás és mint máshol a kontár, a műkedvelő hobbista, a rosszindulatú hamisító nem tesz jót egy szakmának/hivatásnak sem. Persze ez utópia, de attól, hogy ez utópia még nem támogatom a magam részéről a szaporítást. Különben nem lesz sem labrador, sem vizsla sem semmilyen fajta kutya néhány éven/évtizeden belül. Ami lehet, hogy nem rossz - de nem is ez volt most a felvetés. És ez részben válasz is a homo sapiens genetikai keveredésére is, ott nem tudok fajtatiszta egyedekről iletve amikor a történelem során ez a kérdés felemrül annak sohasem lett jó vége.

godena: Jó részben a te történeted - már amit itt megosztottál belőle a nyilvánossággal - hatására döntöttem a labrador mellett. ahogy olvastam, írigyeltelek is, aggódtam is, szurkoltam is és nagy örömmel olvastam a sikereket és az egyre jobbá váló kutya kalandjait veled. Gratulálok a kitartáshoz. Ezzel együtt a történet nem mond ellent annak mait írtam/kérdeztem, hogy ti: baráti jótanács, megbízható ismerős/tenyésztő hiányában nem tartom jó ötletnek egy törzskönyv nélküli kutyával belevágni egy remélhetőleg hosszú és szép kutya-ember, vadász-vadász kapcsolatba. Ettől minden szeretettel nevelt, tartott kutya kiváló kutya lesz szerintem, és éppen lehet belőle jó vadászkutya is, de az eredeti történeted alapján ha jól emlékszem ott is egy kidobott labrador került hozzád, ami megint csak: labrador volt akinek az ősei is meg az ő ősei is labradorok voltak, ehhez pedig kellettek a tenyésztők is anno.... Szerintem.

Szóval alapvetően egyetértek veletek és nagyon köszönöm, hogy időt szakítotok a válaszra. Egy fajtatiszta (ergo a fajtára amit annyira szeret és méltat itt mindenki jellemző jegyeket hordozó, annak megfelelő küllemű, karakterű) labradort keresek, jó egészséggel (amire ugyan nem garancia a neves tenyésztő sem, de azért az előzetes szűrések, vizsgálatok, korábbi erdemények, almok tapasztalata mégis csak számít valamint nem,) akivel sokáig szeretnék majd, az ő és főképpen az én hibáimmal, rigolyáimmal is együtt vadászni.

[táborilelkész]

Én annak idején egy vadásztárstól vettem a kiskutyát. Volt egy szukája,amit évente befedeztetett egy szintén törzskönyves kannal (ismerős vadászé volt). Megkapott minden állatorvosi felügyeletet az összes  kiskutya (oltások, diszplázia szűrés stb...). A kedves mama ugyanolyan családtag volt,mint az enyém is lett. Ez miért ördögtől való? Nyilván a kiskutyagyárakkal másképpen állok. De itt milyen rizikófaktor van kutyával, fajtával? Megmondom, semmilyen. Illetve van persze. De az az aranykoszorús mestertenyészőnél is fennáll. Merthogy ők sem fogják neked leírni,hogy az ő kiskutyáiknak soha semmilyen baja nincs és nem is lesz. Mert lehet. Nyilvánvalóan kevesebb,mint ahol ész nélkül csak a darabszámra (árra) gondolva gyártják a kölyköket. De lehet. Sőt van is,csak az kevésbé publikus. Ők sem  CNC gépen készítik a kiskutyákat, selejt nélkül. DNS és kromoszómavizsgálat meg náluk sincs. A kiválasztás pedig nem szerencse dolga. Nekem akkor négy hónapomba került,míg megfelelő helyet találtam.

[Stefi]

Szóval ha valami távol áll tőlem akkor az az, hogy itt a vadászfórumon belekezdjek vagy akár csak belekeveredjek a "tenyésztő vagy szaporító" vagy a "mi a baj a nem törzskönyves kutyákkal, azok is szeretetre méltó érző lények" "nem a törzskönyv teszi a kutyát kontra enélkül nem marad meg a fajtajelleg" .... olyan forró téma ez mint az abortusz meg az éjjellátó 

Végigolvasva a topikot azt látom, hogy vannak páran - bár nem sokan a vizslásokhoz, tacskósokhoz képest - akik a labradorra esküsznek és vele vadásznak, ezért is fordultam hozzátok első körben. Tegyük egy pillanatra félre, hogy érző lényekről beszélünk: olyan ez mint a melyik puska/lőszer/távcső/gumicsizma -t válaszzam kérdések, nyilván nem a gyártót-forgalmazót kérdezi az ember első körben, hanem próbál aktív, tapasztalt felhasználóktól véleményt, tanácsot beszerrzni. Azután ahogy lenni szokott mindenki maga dönt végül.

Stefi: pont azt írtam, hogy szerencsés vagy mert volt megbízható baráti tanács aki egy megbízható helyre irányított, jó áron tudtál kölyköt szerezni. Ez azért szerencse és bizalom kérdése is, én - az ésszerű keretek között - az utóbbit szeretném kizárni. Írtad, hogy soha nem vadászó ősökkel rendelekző kölyökből milyen fantasztikus kutya lett/lehet. Ezze teljesen egyetértek, de a másik hozzászólásodban azt írod, hogy a vadászősök hiánya az oka a puha harapásnak... Írod, hogy "a labardor az labrador" - ebben is egyetértek, de gondolom abban te is egyetértesz, hogy ez addig lesz így amíg vannak hivatalos tenyésztők, fajtaleírások, standardok, törzskönyvek stb... és még véletlenül sem gondolom, hogy ettől jobb kutyák lennének, csak labardorok. Na ez szerintem 10-15.eFt-os kölykökkel nem fog menni, de nem tisztem a tenyésztőket, a hivatalos tenyésztést védeni.

A puha szájt nem speciálisan az én kutyámra gondoltam hanem generálisan általában a labradorra jellemző ( biztos vannak kivételek is ) és SZERINTEM azért mert vélhetőleg nem a kelta kopó az ős-ős-ős hanem valami más és ezért nincs bennük az az ölési vágy. Nézd meg egy időben a vizsla és labi munkáját és megérted mire gondolok .     
Nagyon rossz véleményem van egyébként általában a "tenyésztésről" és neves tenyésztőkről és a kiállítási bírálatról. Nézd csak meg milyen csökötté vált a szép magyar vizsla mert valakik kitalálták hogy azok a leginkább egér és agár keresztezésére hajazó 10 kilós valamiket neveznek vadászkutyának. Nem titok hogy sutyiban rokonkeresztezéseket végeznek amiből születik egy egy nagyon mutatós példány mindenféle betegségre fogékonyan és ideggyengeséggel azután ezt tenyésztik tovább. Biztos hallottad már a "túltenyésztés" kifejezést . Ezért mondom hogy az a törzskönyv semmire nem biztosíték .  Tisztelet a kivételnek !                       

[Balazs_Kevin]

Én annak idején egy vadásztárstól vettem a kiskutyát. Volt egy szukája,amit évente befedeztetett egy szintén törzskönyves kannal (ismerős vadászé volt). Megkapott minden állatorvosi felügyeletet az összes  kiskutya (oltások, diszplázia szűrés stb...). A kedves mama ugyanolyan családtag volt,mint az enyém is lett. Ez miért ördögtől való? 

Erre írtam, mondom, hogy jó értelemben irígyellek, mert nekem sajnos nincs ilyen vadászbarátom (mármint a ki labi ügyben tudna segíteni) és ráadásul így nevelné a kutyáit. nincs ebben semmi de semmi kivetnivaló, de nagyon szükséges hozzá a személyes ismeretség és nyilván a bizalom is...

Nagyon rossz véleményem van egyébként általában a "tenyésztésről" és neves tenyésztőkről és a kiállítási bírálatról. Nézd csak meg milyen csökötté vált a szép magyar vizsla mert valakik kitalálták hogy azok a leginkább egér és agár keresztezésére hajazó 10 kilós valamiket neveznek vadászkutyának. Nem titok hogy sutyiban rokonkeresztezéseket végeznek amiből születik egy egy nagyon mutatós példány mindenféle betegségre fogékonyan és ideggyengeséggel azután ezt tenyésztik tovább. Biztos hallottad már a "túltenyésztés" kifejezést . Ezért mondom hogy az a törzskönyv semmire nem biztosíték .  Tisztelet a kivételnek !                       

Igazad van, önmagában a törzskönyv meg a papírok semmire sem jelentenek biztosítékot. De például angol munkavonalú labrador kenneleket nézegetve azért láthatsz olyan elkötelezett, tisztességes, nem profitra hajtó labrador..... nem is tudom: családokat (a gazdát is ideértve) ahol öröm nézni a küllemet, a jellemet, a házat ahol élnek, nevelkednek, a vadászatokat (fegyvereket stb) ahol részt vesznek stb stb... és ez sem ördögtől való....

Szeretném hinni - mivel tapasztalatom nincs - hogy már itthon is van nem is egy olyan labrador kennel aki mindezekhez hasonlóan gondolkodik, cselekszik, ne adj' Isten vadász is és lehet tőle labrador kölyköt elhozni... majd kiderül :-)

[táborilelkész]

Erre írtam, mondom, hogy jó értelemben irígyellek, mert nekem sajnos nincs ilyen vadászbarátom (mármint a ki labi ügyben tudna segíteni) és ráadásul így nevelné a kutyáit. nincs ebben semmi de semmi kivetnivaló, de nagyon szükséges hozzá a személyes ismeretség és nyilván a bizalom is...

Igazad van, önmagában a törzskönyv meg a papírok semmire sem jelentenek biztosítékot. De például angol munkavonalú labrador kenneleket nézegetve azért láthatsz olyan elkötelezett, tisztességes, nem profitra hajtó labrador..... nem is tudom: családokat (a gazdát is ideértve) ahol öröm nézni a küllemet, a jellemet, a házat ahol élnek, nevelkednek, a vadászatokat (fegyvereket stb) ahol részt vesznek stb stb... és ez sem ördögtől való....

Szeretném hinni - mivel tapasztalatom nincs - hogy már itthon is van nem is egy olyan labrador kennel aki mindezekhez hasonlóan gondolkodik, cselekszik, ne adj' Isten vadász is és lehet tőle labrador kölyköt elhozni... majd kiderül :-)

Félreértettél! Nekem sem volt. Négy hónapig bújtam a netet és az újságokat. Telefonáltam ezer helyre, közülük jónéhányra el is mentem míg rá nem akadtam a megfelelőre.

[Balazs_Kevin]

Félreértettél! Nekem sem volt. Négy hónapig bújtam a netet és az újságokat. Telefonáltam ezer helyre, közülük jónéhányra el is mentem míg rá nem akadtam a megfelelőre.

Akkor benéztem bocsánat. 
Akkor is irígyellek 

Én most a bújásnál vagyok, ha elolvad a hó akkor neki is indulok ....