Asszimetrikus eketaliga...
Na, esztet' még látom. Még azt is, mintha a menetirány szerinti bal oldali kerék állítható magasságú lenne.
De csoroszlyát aztat' bizony nem látok!
De hogy egy jól megépített, szép darab, az bizonyos. Ahogy a felette lévő szekér is.
Hogy az ifjúság is értse...
Az eke jobbra fordít. Nyomában keletkezik a barázda, aminek a feneke mélyebben van, mint a tarlószint. A jobb oldali kerék azért nagyobb, hogy a második körtől kezdődően a barázdafenéken (alacsonyabban) járó kerék ellenére a taliga viszonylag egyenesen járjon.
A kerítéslábnak támaszkodó, golfütőre hajazó vasdarab az az ekeszarv. Itt csak a fele látszik, a másik fele ezzel szimmetrikus, ezt eltakarja a taliga. Ezt fogta a földmíves, ezzel irányította az ekefejet. A felső hajlított részen lévő három lyuk a fából készült fogantyút rögzítő "csavar" helye, ezt a fa markolatot bizonyára megette az idő. Az előtte lévő "horogra" akasztották a gyeplő végét, ami a ló "szervókormánya". Az ekefej a kép bal oldalán lévő lapátszerű vasdarab, az alsó része ( a képen a bal oldali - mert előre buktatva áll) négyzet alakú rész az ekevas (ez vágta el alul a földet) a hajlított pedig a kormánylemez, ez fordította át. A csoroszlya az eke előtt hasította meg a földet, hogy a barázda fala viszonylag egyenes legyen, ez egy vastag késhez hasonlító eszköz, na ezt nem látom én!
A gerendely pedig az, amire mindez felfűződik.
