Hát, akkor én is írnék egy listát két kedvenc írómtól (persze Széchenyi Zsigmond-on kívül, akinek a könyvei nekem alapművek
).
Szóval.
Nem túl rég fedeztem fel Nadler Herbert vadászkönyveit. Vagyis még csak kettőt, ha valaki tudna segíteni, hogy milyen könyvei vannak még a köv. kettőn kívül, azt megköszönném.
A két mű: Vadásznapok, vadászévek, ill. A Keleti- és a Déli-Kárpátokban.
Már elgondolkoztam azon, miért is tetszenek ennyire a művei. Talán van egy kis elfogultság is ebben, mivel a Vadásznapok, vadászévek c. könyvében sok börzsönyi vadászatáról ír, és hát talán már köztudott valamennyire itt a fórumon is, hogy nekem a Börzsöny a szívem csücske. Az "én" drága Börzsöny-öm. Erre viszont rácáfol, hogy a másik művet olvastam előbb, és már akkor megtetszett. Talán az írások sajátos hangulata teszi, nem tudom.
Másik kedvenc íróm Maderspach Viktor.
Töle olvasott művek: Havasi vadászataim, Medve!, Páreng-Retyezát, Vadászataim a Déli-Kárpátokban. Illetve, ugyan, ezek nem vadászati témájú művek, de azért leírom ezeket is: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig, Menekülésem Erdélyből, Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból. Hogy őt miért kedvelem? Talán azért, mert másik szivem csücske Erdély, illetve a Déli-Kárpátok vidéke. Sajnálom, hogy még nem tudtam eljutni erre a tájra, de talán majd egyszer.
Fekete István és Bársony István műveit szintén kedvelem.
Illetve, amit még szeretek olvasni, azok az afrikai útleírások. Kittenberger Kálmán-tól a Vadász- és gyüjtőúton Kelet-Afrikában c. mű tetszett ezek közül a leginkább.
Valamint egy kicsit későbbi, talán kevésbé ismert író, Peter Hathaway Capstick volt még rám nagy hatással, Halál a fekete kontinensen és Halál a magas fűben című könyveivel, amik nem klasszikus útleírások, hanem tényleg arról szólnak, amit a cím leír: a halálról. Megtörtént -tapasztalt, vagy hallott - esetekkel írja le, hogy az afrikai nagyvadfajok milyen válogatott módszerekkel ölik meg a "rosszkor, rossz helyen" lévő embereket. Perzse nem csak ennyi, a könyvet saját, megélt vadászkalandokkal, élményekkel is gazdagítja. Hát, végülis ízlés dolga, nekem tetszett az írásmód, aztán persze, ez nem kötelező érvényű mindenkire.
Ha kérdésetek van, állok rendelkezésre!
