Talán egy hónapja jött a hír a Terraprint kiadó sajnálatos megszűnéséről és az ezzel kapcsolatos "végkiárusításról".
Itt rendeltem meg Tóth Ferenc Az első és a századik című könyvét - már bánom...
Ahhoz képest, hogy a szerző több mint 60 éves vadászmúltat és nyilván több éves vadászati felügyelői múltat tudhat a háta mögött, sokszor hajmeresztő dolgokat ír.
Minden írása napra pontos dátummal van ellátva, így az 1984. július 27.-ével jelzett írás is, amiben a gímállomány csökkentésének "módszerét" írja le. A lényeg a következő: Felügyelőként hívták vadászni nyári időszakban (a lesről üzekedő őzeket látott tehát július vége - augusztus eleje lehetett). Érdeklődött, hogy a társaság hogy áll az engedélyezett ünőkeret kilövésével. Kiderült, hogy sehogy, mert az elnök elfelejtette az engedélyt tartalmazó borítékot kibontani még valamikor májusban...
Na erre jött a "szakmai jótanács a felügyelő úrtól", hogy jól van - jól van, máskor bontsátok ki a postát, és mostantól jobban figyeljetek az ünőlövésre, hisz a tarvadlétszám magas, apasztani kell. Nade hogyan!!! Nemám akárhogy ami elénk kerül, hanem a borjas ünőket (!!!) kell válogatni, hisz azoknak a borja gyengébb szokott lenni, és mellesleg így egy lövéssel kettővel csökkentjük a létszámot.
Szóval ez nálam kiverte a biztosítékot. Előtte is voltak már "gyanús" történetek (két gyöngygolyós duplázással szórón elejtett négy disznó - nade ez még az 50-es években történt, tudjuk be a kevesebb zavarásnak meg a piszok szerencsének), de ez az ünő dolog több volt a soknál.
Ezután már csak "kötelességből" olvastam végig a könyvet.
Egyébként - és talán ezzel kellett volna kezdenem - nagyon rossz stílusú író a szerző. Nagyon száraz, leíró jellegű, és mindent hajszálprecízen fogalmaz - főleg emiatt élvezhetetlen.
Néhány példa: 17 óra 25 perckor elrepült egy cserebogár nyugatról kelet felé a les előtt. Vagy: vadászházi tanyázáskor egy vadásztársuk a közelben szedett őzlábgombát elkészítette rántva. Ez mindannyiszor úgy van említve, hogy kirántott nagy őzlábgomba, finom volt ez a nagy őzlábgomba, szedjünk még nagy őzlábgombát... A lesek megközelítésének leírása szintén túlprecíz. Annak aki ismeri az adott környéket, biztosan sokatmondó (azt hiszem az olvasók közül ez a kisebbik "tábor"), ismeretlenül nagyon zavaró.
Szóval nem ajánlom senkinek.
