Erdészeti vadkár, vadkárelhárítás

[forsterh]

Az északi  Magas-Börzsönyben az 1970 - es évekig a kiszállítást vasúton végezték. ( egykor 200 km vasút állt rendelkezésre ) Ezt a vasút hálózatot elkezdték felszámolni, jelenleg 5 km létezik belőle, azon is csak személy folyik hála pár megszállott embernek akik pénzt és időt nem sajnálva foglalkozik vele.
Ezek a zömmel bükköz állományok a 80 - as évek elejére érték érték el azt a kort, hogy jelentősebb mennyiségű faanyag kitermelésére volt lehetőség. ( növedékfokozó gyérítések ) Nagyon sokat gondolkodtak rajta, hogy ismerve a bükk hosszú tárolásából adódó problémákat, hogyan lehetne a nevelő vágásokat elvégezni. A Börzsönyben abban az időben jelentős bányászati kutató tevékenység folyt. A fúró alapok megközelítése érdekében épültek az elő jelentős nagyságú föld utak. Az akkori Erdészetvezetőm, majd később én is ezek összekötésével, tovább vitelével készíttettük el azt a közelítő hálózatot amelyen a kiszállítás folyt.
Az első időkben a honvédség végezte a szállítást, majd 1987 - ben megkaptuk az első TIMBERJACK kiszállító szerelvényt.
A termelés fogatos előközelítésből és hosszú fás szerelvényes kiszállításból állt. Évente 30 - 50 ha gyérítését végeztük el. Ehhez rendelkezésre ált 4 pár ló és megfelelő szakértelemmel rendelkező KIVÁLÓ fakitermelők.
Később a véghasználatok végvágásánál is hasonló módon alkalmaztuk.
Régen volt, de össze lehet kötni a régi és új technológiát csak egy kis akarat kell hozzá.  

Persze, nincs is ennek akadálya... egy technológiai sorban mindig a leggyengébb láncszem mutatja meg hogy mit is ér az az egész technológia. A robbanómotoros egyszemélyes  láncosmotorosfűrészeket 1967-ben hozták be Magyarországra. Annak ellenére, hogy az éves szinten kitermelhető faanyagmennyiség robbanásszerűen megnőtt, még évtizedekig lófogatok szállították a fát a közbenső rakodókra, ahonnan aztán a tehergépkocsis szállítások történtek. De azért mára a fogatgazdaságoknak is végérvényesen befellegzett, mert az erdei munka nem lónak való, főleg a domb-és hegyvidéki terep hörgőtágulatot okozott minden lónak kivétel nélkül és megkehesedve egyébként jó testi erőben a vágóhídon végezték. Azért a múlt hibáiból az okos ember tanulni képes..... a zöld meg csak leporolja róla port és azt hiszi, hogy az már tutiul működik is....
Egy minden szempontból támadhatatlan munkafolyamatot, egymással harmonizáló teljesítményű, technológiai elemek összerakásából tudunk magas szinten megvalósítani. Tudjátok, ha nagyon szálalni akartok akkor tessék egy harwestert venni, amelyik felkeresi a kivágandó fát, kivágja, legallyazza, méretrevágás után magára veszi és kiközelíti az alsó vagy közbenső rakodóra és ott szállításra előkészített állapotban bemáglyázza.
Ez lehet hatékony egy mai korszerű szálalásban, de a múlt és jelen turmixolása csak gyomorrontást okozhat.....

[forsterh]

Szia Forsterh!

Egy kérdésem lenne, kíváncsi lennék a véleményedre.

Egyszer olvastam egy könyvben (Zoltán János: A vadászat napszámosai), hogy annak idején Kaszón nagy területeket telepítettek be erdőkkel, és az erdősítésekbe seprűzanótot ültettek (vetettek?). Ez jó védelmet nyújtott a vad rágása ellen is, aztán idővel a csemeték túlnőtték. Nagy sikere volt.

Én azt látom, hogy sajnos a kikapált sorú, lekaszált sorközű erdősítésekben a sorokban lévő csemeték szinte kínálják magukat a vadnak....beáll szépen egy őz a sorba és 10 perc alatt már komoly kárt tud okozni sajnos....

Régóta foglalkoztat a dolog, hogy esetleg milyen riasztó/takaró/elterelő növényt lehetne a csemeték mellett nevelni, ami növeli a csemeték károsodás nélküli felnövésének esélyét?

Azon túl talán egy kicsit a mikroklímát is javítanák a plusz növények...
Már arra is gondoltam, hogy a Nagy boszorkányfüvet kéne a sorokba vetni, az biztos riasztaná a vadat...legalábbis a vegetációs időszakban....

Kíváncsian várom a válaszod! 

Szia!

A vad nem a lágyszárúért, hanem fásszárú fiatal hajtásáért megy bele az erdősítésbe....tehát neki hajtás kell, ezért lágyszárúval ezt Te nem tudod befolyásolni.... Ha Te bemész a TESCO-ba és libamájat akarsz vásárolni, akkor hiába veri ki a szemed a sok disznómáj, akkor is libamájat veszel....

Lehet viszont befolyásolni az ízlését a vadnak, ha már mindenképpen fiatal hajtást akar zabálni.... számunkra értéktelenebb, de a vad számára kedvelt fafajokat ültetünk vagy hagyunk ideiglenesen meg a főfafajok védelmében. Felújításokban nagyon jól be szoktak erre a célra válni a hárs, akác, juhar és a gyertyán, tölgy tuskók sarjai. Ezek nagyobb mennyiségben törnek elő, érdemes a vadnak mellette megállni, mert többet időzhet mellette és mivel ezeknek a tuskóknak jól kiterjedt gyökérrendszerük van a talajban ezek a tuskósarjak mindig felé emelkednek a védett főfafaj csemetéinek magassága fölé, így kellő védelmet nyújtanak a vad károsítása ellen. A hülye pákosztos őz azonban még ilyen feltételek mellett is megtalálja az értékes tölgyet és szisztematikusan leharapja a főhajtásait... sajnos.... ilyen esetben egy jól irányzott golyó a legjobb segítség.....
Nekem is van egy pár erdőrészem, amiben benne van a seprűzanót. Ez nagyon jó vadsűrű kialakításához, de nagyon el tud hatalmasodni és a vad sem szereti fogyasztani, csak rejtőzésre alkalmas. Hatalmas és intenzív terjeszkedése komoly feladat elé állítja az erdészt, ha a főfafaj szükséges elegyarányát biztosítani akarja.
A folyamatos ápolásokról néhány szót... Az a jó, ha  a sorközművelő munkagép legalább 20-25 cm műveletlen sávot hagy el a csemetesor mindkét oldalán... tehát akkor ez egy 40-50 cm szélességű gazsávot jelent, amelynek közepén, annak magassági szintje alatt rejtőzik a főfafaj csemetéje. Ha így történnek az ápolások az mindenki számára hasznos. A vad kevésbé találja meg a csemetét (kivéve az őz), a csemete az 50 %-os fényviszonyok miatt erős magassági növekedésre van késztetve, gyorsabban kinő a vad szája alól. Az azévi aktuális sarjleveréseket csak a következő év februárjában érdemes elvégeztetni, hogy a téli ínségben inkább azt zabálja a vad, mint a csemeténket.
Aki tálcán, kipucolva, csodálatosan ápolva kínálja erdősítését a vadnak, az kívánjon hozzá jó étvágyat is......

[Urr Antal]

Az a jó, ha  a sorközművelő munkagép legalább 20-25 cm műveletlen sávot hagy el a csemetesor mindkét oldalán.

Itt az emberek a sorközművelő gépek...(legalábbis az erdőfelújításokban, mivel itt olyan a terep és a sorköz, hogy géppel nem lehet bemenni).

Az a baj Forsterh, hogy vannak itt sokéves erdősítések, ahol a siskanád teljesen elszaporodott és azokat muszáj néha-néha kikapálni a csemeték alól, mert a gyökereivel ellehetetleníti azokat...Permetezni is szokták, szelektív gyomirtószerrel, de ez a védett területeken nem engedélyezett.
Nyárra már nincs a sor kikapálva az árnyékolás miatt, de ha egyáltalán nem lenne kapálva, akkor a pázsitfüvek kiölnék a csemetéket.

Tuskósarjak vannak, abból is eszik a vad, de a libamáj után jól esik a desszert, tehát jöhetnek a fiatal édes csemeték...

Ez a nagy baj, hogy nincs egyszerre nagyszámú, sok csemete (természetes újulat), ahol a nagy számok törvénye alapján jut is, marad is...

Köszi a választ! 

[forsterh]

Az a jó, ha  a sorközművelő munkagép legalább 20-25 cm műveletlen sávot hagy el a csemetesor mindkét oldalán.

Itt az emberek a sorközművelő gépek...(legalábbis az erdőfelújításokban, mivel itt olyan a terep és a sorköz, hogy géppel nem lehet bemenni).

Az a baj Forsterh, hogy vannak itt sokéves erdősítések, ahol a siskanád teljesen elszaporodott és azokat muszáj néha-néha kikapálni a csemeték alól, mert a gyökereivel ellehetetleníti azokat...Permetezni is szokták, szelektív gyomirtószerrel, de ez a védett területeken nem engedélyezett.
Nyárra már nincs a sor kikapálva az árnyékolás miatt, de ha egyáltalán nem lenne kapálva, akkor a pázsitfüvek kiölnék a csemetéket.

Tuskósarjak vannak, abból is eszik a vad, de a libamáj után jól esik a desszert, tehát jöhetnek a fiatal édes csemeték...

Ez a nagy baj, hogy nincs egyszerre nagyszámú, sok csemete (természetes újulat), ahol a nagy számok törvénye alapján jut is, marad is...

Köszi a választ!  

Amit Te vázolsz az a zöld szemléletű erdőkezelés gyakorlata. Tudod mit, azt üzenem a zöldeknek, hogy a havi munkadíjuk ellenértékeként szálanként húzigálják ki a siskanádat, de nagyon vigyázva nehogy egy rovart véletlenül agyontapossanak.....  

[maci64]

Mind a két nagyapám tihanyi szőlősgazda volt. A szőlők ott sem a lapos területeken teremnek. Egyik lovuk sem betegedett meg pedig volt belőlük bőven. Nem is a legjobbak, mert a lónak mindent megbocsátottak ha tőkés szőlőben dolgozni lehetett velük.
A ló az övék volt és mindent megtettek érte. Ezért nem betegedtek meg.
Ha jól gondolom Somogyban vagy erdész.
Lassan negyed százada várom, hogy végre valaki mutasson nekem egy olyan gépet amelyet hegyvidéki viszonyok között maradéktalanul lehet használni akár erdőművelésben akár fahasználatban. Európában jártam pár helyen, de nem láttam ilyet.
Jelen pillanatban is 4 pár ló dolgozik az erdészetnél és remélem egyre több lesz belőlük.
  

[forsterh]

Mind a két nagyapám tihanyi szőlősgazda volt. A szőlők ott sem a lapos területeken teremnek. Egyik lovuk sem betegedett meg pedig volt belőlük bőven. Nem is a legjobbak, mert a lónak mindent megbocsátottak ha tőkés szőlőben dolgozni lehetett velük.
A ló az övék volt és mindent megtettek érte. Ezért nem betegedtek meg.
Ha jól gondolom Somogyban vagy erdész.
Lassan negyed százada várom, hogy végre valaki mutasson nekem egy olyan gépet amelyet hegyvidéki viszonyok között maradéktalanul lehet használni akár erdőművelésben akár fahasználatban. Európában jártam pár helyen, de nem láttam ilyet.
Jelen pillanatban is 4 pár ló dolgozik az erdészetnél és remélem egyre több lesz belőlük.
  

Na akkor egy kicsit az erdőgazdasági fogatos munkáról különös tekintettel a hegy-és dombvidéki terepre.... Ez nem szőlőművelés szögezzük le első lépésként.... itt vagy szálfás munkapadra történő közelítés, vagy méretes rönkök vonszolása beforgatása vagy kerékpáros méterfa közelítés történik. A lejtésből eredően két dolog következik: felfelé nincs állat amelyik bírná a közelítést, lefelé pedig a meglóduló rakomány sodorhatja el.... tehát szigorúan a rétegvonalak irányába.... a baj az, hogy egy szálfát azért nem fognak másképpen választékolni, mint ahogyan azt egyébként a gazdaságosság megköveteli, ha nem bírja a paci, esetleg kötnek mellé még egyet, ha van....ha nincs.....?
Én ezt nem akarom ragozni, mert nálunk a hőskorban 25 fogatos fogatgazdaság volt csak egy erdészetnél.... ma pedig egyetlen egy árva pacika sincs.... Ráadásul pedig ezek komoly sodrott lovak voltak, nem valami hitvány 5 mázsás vékony parasztlovak.....

Az erdei gépekről ... van ám nagyon sokféle ... milyeneket akarsz látni??? négylábú, hatlábú, láncozott kerekű......

[Taser]

Má megint kérdezek. Mi a megmeredt retek az a forvarder ??? ??? ??? Amit én a fotón látok az egy böszme traktor daruval
Vagy forvarder az illedelmes  neve a faszállítónak.

[Lacus]

Üdv Forsterh ! A hatlábúnak mi a neve ? 

[BErik]

Má megint kérdezek. Mi a megmeredt retek az a forvarder ??? ??? ??? Amit én a fotón látok az egy böszme traktor daruval
Vagy forvarder az illedelmes  neve a faszállítónak.

Szevasz Taser!

A forwarderről tettem fel képet #51-ben. Na azt a gépet nevezik forwardernek.

 

[forsterh]

Üdv Forsterh ! A hatlábúnak mi a neve ? 

Lépegető fakitermelő kombájn mondjuk magyarosan.... walking harvester világnyelven.....

Így működik.... wow  a dinosaurusok újra köztünk vannak.....

[BErik]

Ez pedig a harvester. Erről is beszéltünk.

[Taser]

Aha értem   Akkor itt a forward szónak nem az "előre" hanem a "szállítmányoz, továbbít" jelentését  vették alapul az elnevezésnél. Attól még ez egy darus traktor  

[Voldi]

Má megint kérdezek. Mi a megmeredt retek az a forvarder ??? ??? ??? Amit én a fotón látok az egy böszme traktor daruval
Vagy forvarder az illedelmes  neve a faszállítónak.

Gondolom ez lenne az:






Egy Harvester:

[forsterh]

Ezt pedig a szálalásra javaslom.... az UNIO bácsi majd megveszi a zöldeknek....ez aztán rendbe fogja tartani a zöldek erdeit....

[Voldi]

Egy birodalmi lépegető: