Erdészeti vadkár, vadkárelhárítás

[S.Peti]

Pyrus összefoglalója nagyon alapos, és magyarázatot ad szinte minden kérdésre.

Valaki aggódott, hogy miként, milyen károkozással kerül ki a kitermelt anyag a rakodóra. Abból kell kiindulni, hogy nem feltétlenül fontos teljes fás munkarendszerekben gondolkodni, mint mikor az LKT egész fákat vonszol a rakodóra. Vannak nagyobb szerelvények, amik felépítésüknél fogva úgy tudnak közelíteni, hogy közben kisebb talajsebeket okoznak, mint egy crossmotor. Ezt magam is meglepődve láttam. (És persze a lovat sem kell száműzni, kimosolyogni, hiszen létezik, használják ma is!)

Az egyik legjobb megoldásnak a lovat látom.

[zsolt68]

Az egyik legjobb megoldásnak a lovat látom.

Igazad van, biztosan lesz ebben szerepük, de léteznek nagyon kíméletes forwarderek is erre a célra.

 ---
Az előzőt hadd egészítsem ki azzal, hogy nehogy valaki azt gondolja, hogy a szálalás és rokonmódszerei valami vadonatúj, sötétzöld találmányok, vagy az okszerű erdőgazdálkodást megelőző, ősi erdőkiélési módszerek! Már Roth Gyula is szentelt ennek pár száz oldalt híres könyvében. (Erdőművelés I.-II.)
(Sajnos ehhez a nagyszerű és sok tekintetben ma is helytálló műhöz nem lehet hozzáférni, annak ellenére, hogy csekély példányszámban pár éve reprint kiadták.)

[S.Peti]

Igazad van, biztosan lesz ebben szerepük, de léteznek nagyon kíméletes forwarderek is erre a célra.

 ---
Az előzőt hadd egészítsem ki azzal, hogy nehogy valaki azt gondolja, hogy a szálalás és rokonmódszerei valami vadonatúj, sötétzöld találmányok, vagy az okszerű erdőgazdálkodást megelőző, ősi erdőkiélési módszerek! Már Roth Gyula is szentelt ennek pár száz oldalt híres könyvében. (Erdőművelés I.-II.)
(Sajnos ehhez a nagyszerű és sok tekintetben ma is helytálló műhöz nem lehet hozzáférni, annak ellenére, hogy csekély példányszámban pár éve reprint kiadták.)

Egyetlen " kíméletes forwarder " sem annyira környezetkímélő, mint egy ló...
Amennyiben a kitermeléseken kívül is van munka a lónak, még olcsóbb is.

[zsolt68]

Egyetlen " kíméletes forwarder " sem annyira környezetkímélő, mint egy ló...
Amennyiben a kitermeléseken kívül is van munka a lónak, még olcsóbb is.

Hát ebben igazad van. De ha rövidfás rendszerekben gondolkodunk is, azért vannak olyan méretek, amivel a ló nehezen birkózik meg. No meg a forwarder felemelve, kíméletesen elég nagy távolságokra el tud menni, így nem igényel a munka olyan sűrű közelítőnyom hálózatot.
De legyen igazad, lássunk minél több lovat az erdei munkákban! 

[BErik]

Én a Mátrában láttam hogy használják a lovat közelítésre.
A forwarder is tud szép nyomvályút hagyni maga után. Pár hónapja voltunk fönt Visegrádon egy gyakorlaton. Ott mutattak forwardert munka közben.
 
A szálalásról valahol hallottam, hogy Ausztriában ahol csinálják ott elég komoly főfeltáró útrendszer van. A gépnek szinte be sem kell menni az erdőbe. Az útról nyúlkál be.
Mondjuk ezt nekem elég nehéz elképzelni. Valahogy nem tudom elhinni hogy ez 100%-ig igaz legyen.

[BErik]

Az 5-8 cm magasságú visszamaradt tuskó semmilyen munkafolyamatot nem akadályoz és 4-6 év után minden különösebb kezelés mellőzésével  elkorhad.

 

Nincs több kérdésem.Jó üzemmódnak tűnik, gratulálok! 

 

[forsterh]

Ne haragudjatok, de én csak mosolygok ezen a szálalási mizérián, főleg amilyen javaslatok befutnak ide....... Mert a ló alkalmazását én messzemenően tudom támogatni, ha már valaki szálal, mert ennél kiméletesebb kiszállítás, mint a lóval történő még nem találtak ki. Egyébként nagyon megfelelne  a herélt magyar szürke marha (ökör) a maga 12 mázsájával azért el tud egy két dolgot vinni....
Na de álljunk már meg egy szóra gyerekek... szálalás és forwarder??????  Igen ez már a legújabb ultra zöld elmélet.....Mintha Ikaruszt rakétával lőnék ki az égbe, hogy repüljön a viasszal megragasztott szárnyain.....
Szerintem szálljatok le a földre... jobban jártok.....

[zsolt68]

Pedig a trendeket elnézve ezzel a "mizériával" előbb-utóbb mindenki kénytelen lesz megbarátkozni, akár üdvözli, akár ellenzi.
Az ökör valóban többet tudhat a lónál közelítésben, bár én ezt csak az öregek elmeséléseiből tudhatom, de nekik is, Neked is elhiszem. Érdekes, hogy kiment a divatból.

[Németh Lajos]

Na de álljunk már meg egy szóra gyerekek... szálalás és forwarder??????  Igen ez már a legújabb ultra zöld elmélet.....

Ott van bizony az UMVP pályázatok között, amiben mintegy 3000 Ft-ot adnak köbméterenként (max. 50 m3,/ha, ha jól emlékszem) az un. kíméletes kiközelítésre.
Mondjuk tényleg elég tragikomikus elképzelni pl. dombvidéken, tökig érő sárban, vagy délre megtaknyosodó tetejű fagyos földön, amint a 10 méteres szerelvény szlalomozik a megmaradó fák között, pláne mindezt kíméletes kiközelítésnek elnevezni. Pár ilyen kísérlet, aztán sem a fák kérgéből, sem a gépből nem marad semmi.

Én is azt hiszem, hogy szálalás=igavonó állat. Hogy ez ló, ökör vagy netán bivaly, azt nem tudom, de piszkálja a csőrömet. Nem azért, mert nagyon szálalnom kéne, amit nekem vágnom kell a közeljövőben az szinte teljesen akác, ott meg sem a felújítás módja (gyökérsarj) sem a fafaj (akác, mint első számú közellenség) miatt vélhetően nem jelenik meg a szálalási kötelezettség.
Viszont láttam tavaly, amikor az egyik fakitermelő vállalkozó, amikor a talajviszonyok miatt az LKT-val már semmire sem ment, kínjában bérelt egy lovat vezetővel, aztán szájtátva nézte, hogy a kis mokány ló teljesítményét akác tarvágásban. Még azon a héten vett egy saját lovat.

[forsterh]

Ott van bizony az UMVP pályázatok között, amiben mintegy 3000 Ft-ot adnak köbméterenként (max. 50 m3,/ha, ha jól emlékszem) az un. kíméletes kiközelítésre.
Mondjuk tényleg elég tragikomikus elképzelni pl. dombvidéken, tökig érő sárban, vagy délre megtaknyosodó tetejű fagyos földön, amint a 10 méteres szerelvény szlalomozik a megmaradó fák között, pláne mindezt kíméletes kiközelítésnek elnevezni. Pár ilyen kísérlet, aztán sem a fák kérgéből, sem a gépből nem marad semmi.

Én is azt hiszem, hogy szálalás=igavonó állat. Hogy ez ló, ökör vagy netán bivaly, azt nem tudom, de piszkálja a csőrömet. Nem azért, mert nagyon szálalnom kéne, amit nekem vágnom kell a közeljövőben az szinte teljesen akác, ott meg sem a felújítás módja (gyökérsarj) sem a fafaj (akác, mint első számú közellenség) miatt vélhetően nem jelenik meg a szálalási kötelezettség.
Viszont láttam tavaly, amikor az egyik fakitermelő vállalkozó, amikor a talajviszonyok miatt az LKT-val már semmire sem ment, kínjában bérelt egy lovat vezetővel, aztán szájtátva nézte, hogy a kis mokány ló teljesítményét akác tarvágásban. Még azon a héten vett egy saját lovat.

 

Na ez egy földhözragadt hozzászólás volt és mint ilyen nagyon tetszett is.....

[Németh Lajos]

Az ökör valóban többet tudhat a lónál közelítésben, bár én ezt csak az öregek elmeséléseiből tudhatom, de nekik is, Neked is elhiszem. Érdekes, hogy kiment a divatból.

Szerintem az lehet a fő gond vele, hogy nagyon lassú. Ez talán nem is elsősorban a vonszolásnál jelentkezik, ott még talán kényelmesebb is, ha nem kell loholni, mint a lóval, hanem a ki és bemenetelkor. Nem tudom ám, sohasem dolgoztam vele, csak elképzelem.
Az viszont biztosan nem véletlen, hogy a múltban a nagyobb gazdaságokban a szántást (legnehezebb mg-i talajmunka) gyakran inkább ökörre, mint lóra alapozták.

Idősebb kollégám mesélt bivalyos élményeket. Ő szokta mondani, hogy a bivalynak hatalmas a "forgatónyomatéka". Baromi erő, és csigalassúság. Egyetlen esetben gyorsul fel, amikor meglát egy pocsolyát.
Na, azt igyekszik rögvest elérni és szerszámostul belefeküdni. Az sem zavarja túlzottan, hogy a szerszámhoz eke, vagy szekér kapcsolódik. Ha kidagonyázta magát ( fél nap), akkor nagy nehezen ki lehet könyörögni a sárból és ezután lehet vele folytatni a munkát.

[forsterh]

Az ökör mellett a hatalmas testi erő és a nyugodtság szólt. Ha nem tudta kitörni holtpontjáról a szállítandó vagy vonszolnivaló terhet akkor nem próbálkozott mégegyszer, szemben a lóval amely annyira erőlködött, hogy annak mindig hámszakadás volt a vége.....

[forsterh]

Na akkor valahogy így néz ki a szálalás technológiai sorába illeszthető alapforwarder.... azért azt be kell látni, hogy nem ez fogja a szarból az UNIO-t kihúzni......

[maci64]

Az északi  Magas-Börzsönyben az 1970 - es évekig a kiszállítást vasúton végezték. ( egykor 200 km vasút állt rendelkezésre ) Ezt a vasút hálózatot elkezdték felszámolni, jelenleg 5 km létezik belőle, azon is csak személyforgalom folyik, hála pár megszállott embernek, akik pénzt és időt nem sajnálva foglalkozik vele.
Ezek a zömmel bükkös állományok a 80 - as évek elejére érték érték el azt a kort, hogy jelentősebb mennyiségű faanyag kitermelésére volt lehetőség. ( növedékfokozó gyérítések ) Nagyon sokat gondolkodtak rajta, hogy ismerve a bükk hosszú tárolásából adódó problémákat, hogyan lehetne a nevelő vágásokat elvégezni. A Börzsönyben abban az időben jelentős bányászati kutató tevékenység folyt. A fúró alapok megközelítése érdekében épültek az elő jelentős nagyságú föld utak. Az akkori Erdészetvezetőm, majd később én is ezek összekötésével, tovább vitelével készíttettük el azt a közelítő hálózatot amelyen a kiszállítás folyt.
Az első időkben a honvédség végezte a szállítást, majd 1987 - ben megkaptuk az első TIMBERJACK kiszállító szerelvényt.
A termelés fogatos előközelítésből és hosszú fás szerelvényes kiszállításból állt. Évente 30 - 50 ha gyérítését végeztük el. Ehhez rendelkezésre állt 4 pár ló és megfelelő szakértelemmel rendelkező KIVÁLÓ fakitermelők.
Később a véghasználatok végvágásánál is hasonló módon alkalmaztuk.
Régen volt, de össze lehet kötni a régi és új technológiát csak egy kis akarat kell hozzá.  

[Urr Antal]

Szia Forsterh!

Egy kérdésem lenne, kíváncsi lennék a véleményedre.

Egyszer olvastam egy könyvben (Zoltán János: A vadászat napszámosai), hogy annak idején Kaszón nagy területeket telepítettek be erdőkkel, és az erdősítésekbe seprűzanótot ültettek (vetettek?). Ez jó védelmet nyújtott a vad rágása ellen is, aztán idővel a csemeték túlnőtték. Nagy sikere volt.

Én azt látom, hogy sajnos a kikapált sorú, lekaszált sorközű erdősítésekben a sorokban lévő csemeték szinte kínálják magukat a vadnak....beáll szépen egy őz a sorba és 10 perc alatt már komoly kárt tud okozni sajnos....

Régóta foglalkoztat a dolog, hogy esetleg milyen riasztó/takaró/elterelő növényt lehetne a csemeték mellett nevelni, ami növeli a csemeték károsodás nélküli felnövésének esélyét?

Azon túl talán egy kicsit a mikroklímát is javítanák a plusz növények...
Már arra is gondoltam, hogy a Nagy boszorkányfüvet kéne a sorokba vetni, az biztos riasztaná a vadat...legalábbis a vegetációs időszakban....

Kíváncsian várom a válaszod!