Erdészeti vadkár, vadkárelhárítás

[maci64]

A Dél - Börzsönyben több falu van amelyeknek lakói évszázadok óta az elmúlt időkig az erdőből éltek, élnek. Nehéz megszokni nekik hogy megváltoztak a tulajdonviszonyok és a gazda szeretné megvédeni a sajátját.
Mi szeretnénk a törvényeknek érvényt szerezni, de ez nagyon nehéz. Volt itt már minden, éjszakai autós üldözés, hetekig alvás a kocsiban az erdőn stb. Ahogy már írtam a fejekben kell rendnek lennie, de ahhoz sol időnek kell eltelnie. Ettől a rendtől én nem várok sokat, csak annyit, hogy ha valaki meglát az erdőn egy darab fát ne az jusson az eszébe hogy haza kellene vinni. Esetleg valaki megbukik a csibészségen akkor pedig emelje fel a kezét és fogadja el a következményeket. Én 188 cm magas vagyok és 115 kg, de a gyengébb fizikumú kollégákat féltem. Az erdész, vadász reggel elmegy dolgozni, este talán haza ér. A két időpont között sok minden történhet.
Messze kanyarodtunk a szálalástól! Bocs!     

[Németh Lajos]

Messze kanyarodtunk a szálalástól! Bocs!     

Igen, kicsit belementünk a vadak okozta kárba! 

[jan]

A Mecseki Erdészeti Zrt tegnap tartotta szokásos évi szakmai napját, melyen három előadás hangzott el:

-a klímaváltozás hatásai az őshonos fafajokra (sokkoló, remélem téves az előrejelzés)
-beszámoló egy thüringiai tanulmányútról, a thüringiai szálalásos módszer ismrtetése
-szálalás lehetőségei a helyi viszonyok között

Vadászati szempontból annyi volt érdekes, hogy Thüringiában csodálatos eredményeket értek el a szálalásos mód, folyamatos erdőborítottság alkalmazásával, de ezt a vadállomány teljes kiikatása mellett tudják felmutatni.
Értem ezalatt hogy amit lehet bekerítenek, amit nem, ott nagyjából mindent agyonlőnek. A német vadászati tradíciókról csak annyit, hogy 60-100 vadász részvételével tartanak hajtásokat, 20-25 hajtásnap évente(!), és azokon lőnek mindent. (trófeás vad, tarvad, vd, dúvad) Felettébb érdekes.
Lehet hogy ilyen téren németebbek vagyunk a németeknél?

[Németh Lajos]

János, ha nem terhes, néhány mondatban foglald össze légy szíves az erdészeti vonatkozású következtetéseket is.
Ez a rovat végül is erről szól, talán a magyar erdő jelene, jövője a vadászok számára is érdekes lehet.
Egy konkrét kérdés: a szálalásos gazdálkodásban a leközelítéshez milyen eszközt használnak?

[Pyrus]

Klimaváltozásról szóló előadást ki tartotta?
Már én is hallottam egyet róla.

Igazad van a szálalás kontra vadállomány témakörben.
Mivel nálunk igyekszük a vadkárelhárító kerítések számát és mértékét csökkenteni, ezért sok megoldás nem lesz a szálalás eredményes folytatására csak a vadállomány csökkentése.
Mert a törvény egyértelműen leírja a 10 § (1) bekezdésében a szálalás kötelezettségét az állami erdőkben.

Lajos!
A szálaláshoz "jól feltárt" (közelítőutakkal behálózott) erdők kellenek. Amik jelenleg nálunk nincsenek.
Mondhatnám, hogy a lóval történő közelítés lenne a legjobb, de ugye gazdaságilag nem biztos.
Marad az MTZ. (vagy az LKT)

[Németh Lajos]

Lajos!
A szálaláshoz "jól feltárt" (közelítőutakkal behálózott) erdők kellenek. Amik jelenleg nálunk nincsenek.
Mondhatnám, hogy a lóval történő közelítés lenne a legjobb, de ugye gazdaságilag nem biztos.

Pontosan a ló miatt érdekelnének a thüringiai élmények. Nem vagyok biztos abban, hogy szálaló technológiában gazdaságtalan.
Helyenként és időnként még tarvágásban sem az.

A hét végén a Kaposvári Állattenyésztési Napokon végighallgattam egy konferenciát a magyar hidegvérű ló jövőbeni hasznosításáról.
A jelenlegi "virsliirány" megváltozásának komoly lendületet adhatna ez az "új" használati mód.
A franciák által bemutatott képeken nagyon hasznosnak tűnő, rönkvontató és ölfa szállító eszközöket láttunk.

[Pyrus]

Pontosan a ló miatt érdekelnének a thüringiai élmények. Nem vagyok biztos abban, hogy szálaló technológiában gazdaságtalan.
Helyenként és időnként még tarvágásban sem az.

A hét végén a Kaposvári Állattenyésztési Napokon végighallgattam egy konferenciát a magyar hidegvérű ló jövőbeni hasznosításáról.
A jelenlegi "virsliirány" megváltozásának komoly lendületet adhatna ez az "új" használati mód.
A franciák által bemutatott képeken nagyon hasznosnak tűnő, rönkvontató és ölfa szállító eszközöket láttunk.

Ha valaki talál egy olyan embert (vállalkozó), akinek van lova és ingerenciája, hogy rönköket közelítsen nem drágán, akkor természetesen gazdaságosabb is lehet, mint gépekkel dolgozni.
(a lovas közelítésben nem a munka a drága, hanem hogy a lovakat egész évben etetni kell, ha dolgoznak, ha nem. Lajos, persze ezt nem Neked magyarázom, mert sokkal jobban értessz hozzá nálam, csak úgy általánosságban)
Szóval egy erdészetnek fenntartani pár lovat csak emiatt, az már valószínűleg gazdaságtalan.
De mint írtam, ha van rá vállalkozó, akit meg lehet fizetni, akkor az egyik legjobb módja a kiszálalt faanyag kiközelítésének. (szerintem)

[jan]

János, ha nem terhes, néhány mondatban foglald össze légy szíves az erdészeti vonatkozású következtetéseket is.
Ez a rovat végül is erről szól, talán a magyar erdő jelene, jövője a vadászok számára is érdekes lehet.
Egy konkrét kérdés: a szálalásos gazdálkodásban a leközelítéshez milyen eszközt használnak?

Mindegyik előadás több mint egy órás volt, néhány mondtaban elég nehéz összegezni, de azért:

-Thüringiában ezen erdőtömbök az 1600-as évek óta ugyanazon családok tulajdonában vannak, (egyfajta erdőbirtokosság) tradíció, folyamatosság, tulajdonosi szemlélet stb adott
-az állami erdészetnek szakirányító és ellenőrző feladata van ezen erdőkben. Szakirányítás ára: 8 Euro/ha/év.
-a szálalás csak a nagyvad-állomány (részbeni v teljes) kizárásával működik
-a tömbben minden egyes 7cm vastagságot meghaladó fa egyedileg fel van véve, helyük újabban GPS koordinátákkal meghatározva, az egész térképre felvive, mindez régóta. (tehát több mint száz évre visszamenőleg minden egyes fa helyét és adatait ismerik, ...hja német precizitás) stb stb

Feltártság: szórt makadámutak, évente háromszor tolólappal megigazítva, vizelvezetés megoldott. A szórt utakról 40m-enként közelítőnyom vezet az erdőbe.
A termelés során a fakitermelő a döntés helyén választékolja a törzset és otthagyja. Ha a megfelelő mennyiségű faanyag összejött, kihordó szerelvény megy be érte, de csak a közelítőnyomra. A szerelvény csörlős, de nem csak hátul a pajzsnál, hanem a daru gémjén is van egy csörlő. Gyakorlatilag a közelítőnyomról nem kell lemennie.

Ami a hazai alkalmazást illeti, a mi erdészetünk 2700 ha-on tért át a szálalásra, a Mecsekben összesen kb 4000 ha van átsorolva vágásos üzemmódból szálalásosba.
Millió buktatója van, de ebbe már tényleg nem szeretnék belemenni, mert nagyon hosszadalmas. Ha érdekel, az előadás vázlatát elküldöm valahogy.

[Németh Lajos]

Köszönöm!

Hja kérem, negyven méterenként közelítőnyom, köves út, meg GPS-es fanyilvántartás! A magyar szálalási technológiában azt hiszem az Ő tapasztalataiknak pillanatnyilag nem sok hasznát vesszük, de talán nem is baj. Megkockáztatom, ez már nem is erdő, hanem faültetvény.

[Németh Lajos]

Mint lótartó mondom, hogy egy ló évi takarmányozási költsége meg sem közelíti egy közepes teljesítményű traktor évi értékvesztését

Milyen lovad van? Nem a költségek miatt, csak kiváncsiságból kérdem.

[Németh Lajos]

Hét végén olvastam egy csaj hátán a pólófeliratot:
Fjakó
Fjalánk
Fjelvidító
Fjenomenális

Fjord

[jan]

Ezeket a képeket vadászat közben készítettem, nem elsősorban az újulat bemutatása végett, de talán kivehető a lényeg.

110 éves bükkös végvágása utáni természetes újulat.



Látszik, hogy a katlanban a még álló fák alatt is kezd megjelenni az újulat.

Ugyanez fent. Ittnem olyan sűrű.

[jan]

Ugyanezen többen egy másik erdőrész. Ez kisebb folt, és É-i kitettségű, látványosan sűrűbb az újulat.









Itt nem volt sem kerítés, sem csemete ültetés, sem pótlás, viszont rendszeresen vadásszuk (egyéni vadászat, heti több alkalommal). Elvileg ilyesminek kéne lenne a szálalóerdőnek is, csak kisebb területű (max 0,5 ha-os) foltokkal.

[jan]

Ugyanezen tömbben.

[Kama]

Elvileg ilyesminek kéne lenne a szálalóerdőnek is, csak kisebb területű (max 0,5 ha-os) foltokkal.

Hogy elvileg milyennek kéne lenni a szálalóerdőnek, azt már sokan, sokszor, sokhelyütt bemutatták, elmondták.
De hogy a gyakorlatban hogy működik, működik-e egyáltalán - na ilyenről még nem nagyon hallottam MEGGYŐZŐ eredményeket.
Ehhez képest ezerhektárszámra ugrunk bele (ill. jobban mondva ugrasztanak bele minket "nagyjaink"), és meggyőződésem, hogy ezen területek nagy százalékáról a dicső utókor majd azt fogja megállapítani, hogy denagyhülyékvoltakazelődeink, nosza hozzuk helyre valahogy.

De ne legyen igazam!