Erdészeti vadkár, vadkárelhárítás

[Pyrus]

Témaindító cikk:

AZ ÁTALAKÍTÓ ÉS SZÁLALÓ ÜZEMMÓDÚ ERDŐK VADGAZDÁLKODÁSI GYAKORLATA

http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1527300

[jan]

Az új szemléletű, természeti folyamatokra jobban alapozó erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának előfeltétele a vadállomány szabályozása!

A bevezetést megelőzően, esetleg azzal párhuzamosan kell a nagyvad állományának csökkentését végrehajtani, vagy az átalakító és szálaló üzemmód szakmailag bukásra van ítélve!

Ez lenne a lényege az egésznek. Csak az a helyzet, hogy az országban olyan változatos viszonyok vannak, mind vadállományt mind az erdőállományt tekintve, hogy nem lehet egy általános központi sémát kialakítani, és mindenhol azt alkalmazni.

Helyi szinten kell eldönteni az erdőgazdálkodónak, hogy az ottani vadállomány számára elviselhető nagyságú-e vagy sem. Ugyancsak hogy melyik vadfaj jelenti a legnagyobb veszélyt az újulatra. Nem törvényszerű, hogy mindenhol a gímszarvas...

Egyébként érdekes cikk.

[Kama]

"Helyi szinten kell eldönteni az erdőgazdálkodónak, hogy az ottani vadállomány számára elviselhető nagyságú-e vagy sem."

Na igen!
Csak a másik oldalról meg felnőttként kéne kezelni az erdőgazdálkodót, és kinézni belőle, hogy ezt el is tudja dönteni.
Hisz lesz, aki azt mondja, hogy köszöni szépen ilyen áron nem kell a szálalás.

Meg mi van ott, ahol nem az erdőgazdálkodó vadgazdálkodik. Hanem mondjuk egy vadásztársaság. Aki sz@rik a szálalásra, inkább vadat akar, vadászni akar, jó sokat.
Vagy mi van akkor ha én azt mondom, hogy köszönöm, nem szálalok, inkább tartok nagyobb létszámú vadállományt. Viszont a szomszéd erdőgazdálkodó meg az ő 20ha-ján mindenáron szálalni akar?
Akkor hatóságilag kiirtatják az általam nevelt vadállományt? Ami esetleg világszínvonalú?
Vagy mondjuk kiróják rám a bírságot, vagy a vadkárt, mert az általam fenntartott vadállomány nem teszi lehetővé a szálalást, kárt okoz, ami kár egyébként semmi gondot nem okozna mondjuk egy természetes felújítás során.

Sarkítok, de ezek valós konfliktusok lehetnek, és szerintem elég súlyosak.

Szóval én ebben azt érzem, attól tartok, hogy nagyon fölerősödnek az új erdőtörvény és a végrehajtási rendelete kapcsán a méregzöld erdőfelügyelők, akik az utolsó szarvast is kilövetnék az erdőből. Attól félek, hogy nagyon nagy eszközök lesznek az ő kezükbe adva. Persze ezekkel lehet(ne) élni is, de nagyon-nagyon könnyű lesz visszaélni is.

Én ezt a szálalás dolgot egyébként divatnak tartom, tartok tőle, hogy pár év, évtized múlva mint a szakma egyik tévedésére fogunk rá emlékezni. És kicsit tartok tőle, hogy ennek a "divatnak" vadállomány is megihatja a levét.

[jan]

Szerintem ezek nem lesznek súlyos konfliktusok, legalábbis nem súlyosabbak mint a mostani vadkár ügyek. 

A cikkíró megállapítása, miszerint  szálalás kizárólagosan a vadállomány drasztikus apasztása mellett lehetséges, egy olyan vélemény, amit Mo.-i tényadatok eddig nem támasztanak alá. Mi pár ezer ha-on átálltunk a szálaló üzemmódra, és elmondhatom, hogy gyakorlatban nem különbözik túlságosan a természetes felújítástól, amit eddig csináltunk. Az pedig szó-szó, de működött a jelenlegi vadsűrűség mellett.

Másfelől a vadállomány túlszaporodása a szálalástól függetlenül fennálló probléma. Ha nem lenne szálalás, akkor most minden rendben lenne a vadállomány mennyiségével?

A tervek szerint nálunk az állomány -nem drasztikus- csökkentése mellett fog működni a szálalás. Ha mégsem jön össze, az szerintem nem a vadkár miatt lesz, inkább a rendszer kiforratlansága miatt. Konkrétan azt nem tudom elképzelni, hogy ez a módszer hogy fog működni üzemi körülmények között.

Lehet elméleteket gyártani pro és kontra, de amíg nagy méretekben be nem indul a dolog, addig ez mind csak feltételezés. Két év múlva sokkal több konkrétumot fogunk tudni a kérdésről.

[Németh Lajos]

Szia Kálmán!

Nem vagyok szakmabeli (sajnos), de nekem úgy rémlik, hogy ez a szálalásos erdőgazdálkodás ez nem egy mai találmány.
Bár dereng az is, hogy inkább a kisparaszti (közbirtokossági) erdőgazdálkodás jellemzője volt, ami azért kevés kivétellel nem a legjobb erdőket hagyta az utókorra.

Bocs, hogy laikusként belepofázok, de érdekel a téma és a véleményetek, meg hát beszélgetünk...

[Pyrus]

Szóval én ebben azt érzem, attól tartok, hogy nagyon fölerősödnek az új erdőtörvény és a végrehajtási rendelete kapcsán a méregzöld erdőfelügyelők, akik az utolsó szarvast is kilövetnék az erdőből.

Nem tudom, máshol mi a helyzet, de nálunk a felügyelők nagy része vadászik. De aki nem, az sem méregzöld. Amúgy az erdőmérnökök között szerintem kevés a méregzöld. Van pár, de ők a nemzeti parkoknál dolgoznak.


Lajos!

Azért tettem fel a cikket, hogy beszélgessünk róla. És hogy lennél már laikus, hisz erdőgazdálkodó vagy. Méghozzá, ahogy észrevettem, a "jobbik fajtából"!  

Egyetértek Jannal, pár év múlva okosabbak leszünk. Vas megyében nagyon beindult a dolog. Főleg, hogy az erdőgazdaság jó pénzt pályázott rá.
Kíváncsi leszek a Farkas-erdőben átalakító és szálaló üzemmódba sorolt tömbökre. Hisz ott még az állami erdőterületekhez képest is nagyobb a vadállomány. És hogy ott nem lesz drasztikus csökkentés, az biztos. Hisz ott folynak a nagy repivadászatok. És ebben biztosan egyet kell értenünk, hogy a vadászati lobbi ereje sokkal nagyobb az erdészetinél. Bár ezt az érdekképviseletről asszem nem mondhatjuk el.  

[Németh Lajos]

És hogy lennél már laikus, hisz erdőgazdálkodó vagy.

Mondatod második fele igaz. Sajnos igaz az is, hogy ez egy kicsit vakrepülés, mert a szakmai hozzáértésem nincs meg hozzá, ezért próbálom összecsipegetni a morzsákat, a "szakszemélyzettől", a felügyelőtől, könyvekből, meg ahol hozzáférek.
Személyes dolog, nem is tartozik igazán ide, de azt hiszem én genetikailag erdésznek születtem. Az is szerettem volna lenni, de anyám elnézve 24 kilós nyolcadikos csemetéjét úgy döntött, hogy "könyvelőnek azért talán jó lesz, a tollat elbírja". Hát "ezt dobta a gép", aztán a végén valahogy szerencsésen alakult a dolog, egyrészt mert Zalába nősültem, másrészt, mert a kilencvenes évek elején elég jól prosperáló könyvelőirodát működtettünk, amelynek jövedelmét jelentős részben szántó és erdővásárlásra fordítottam.
Végül mégis azzal foglalkozhatok, amit szeretek és ami érdekel, de tudom azt is, hogy ismeretanyagom mennyire hiányos.

[Kama]

nekem úgy rémlik, hogy ez a szálalásos erdőgazdálkodás ez nem egy mai találmány.
Bár dereng az is, hogy inkább a kisparaszti (közbirtokossági) erdőgazdálkodás jellemzője volt, ami azért kevés kivétellel nem a legjobb erdőket hagyta az utókorra.

Igen, de az ún. kisparaszti módszer csak egy formája ennek a gazdálkodásnak.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy vágták ami, és amennyi kellett. Ha tüzifa akkor tüzifa, hameg építkezés volt akkor gerendának való. Az erdő meg felújult magától - azzal nem igazán törődött senki. Ami felújuláshoz mellesleg lehet, hogy erősen hozzájárult az alomszedés is (lásd őrségi erdeifenyvesek példája), ami manapság nemcsak hogy nem jellemző, de tilos is.

Ennél ugye lehet a szálalást tervszerűbben, üzemszerűbben is csinálni, de én nem látom arra a garanciát, hogy ez több és jobb (!!!) faanyagot tudna biztosítani.
Sőt arra sem látom a garanciát, hogy az erdőművelés költségei csökkenthetők lennének.
És tudomásom szerint ez a két érv nagyon nagy hangsúllyal szokott megjelenni a szálalás mellett a vitákban.

[kisvador]

Nagyon érdekes a felvetett téma!
Nálunk a Börzsönyben is kísérleteznek a szálalással.A szomszéd erdészkerületben(a mi területünk az Ipoly Erdő Zrt.Nagymarosi Erdészetének területén van,a szomszéd pedig az Ipoly Erdő Zrt.Királyréti Erdészete)már évek óta így dolgoznak,és állítólag 100-120 év alatt kialakul az "őserdő"kép.Nálunk viszont a sok,viszonylag kis tarvágásos módszer működik.Az INTENZÍV vadföldművelés,a rágóerdők,nyiladékok kialakítása mind-mind kívánatos lenne nálunk is.

[maci64]

Én nagyon szeretnék szálaló gazdálkodást folytatni akár nagy tömbökben is. Ennek a használati módnak viszont a feltétele a közelítő hálózat mennyisége és minősége. 1996 - ban jártan Csehországban, volt szerencsém látni az általuk végzett nagyon szép szálaló üzemmódban kezelt erdőket. A főmérnök elmondása szerint az erdőgazdaság feltártsága 25 fm / ha, amelyből 20 fm / ha szilárd vagy javított burkolatú volt. ( Az ott létünk  három napja alatt az Ikarus busz minden nehézség nélkül meg tudta közelíteni a bemutató területeket. )
Rendben van, építsünk utakat!
Ha ez a szándék nem ütközik a természetvédelem érdekeibe már nyert ügyünk van!
Ezzel viszont lehetőséget adunk a nem jó szándékú embereknek is a gyors szinte ellenőrzés nélküli mozgásra. ( Orvvadászat, falopás )
Építsünk utakat, és az azon történő mozgást korlátozzuk műszaki berendezésekkel!
A Déli - Börzsönyben a sorompók élet tartama becslésem szerint 3 - 4 nap.
A pályám kezdetén volt szerencsém megérni mikor az erdészet területén 8 pár fogat dolgozott. Én az igazi szálaló gazdálkodást zömmel csak fogatos közelítéssel tudom elképzelni. Vajon vannak még olyan emberek akik akarnak lovakkal dolgozni? Én mindent elkövetek hogy legyenek.
Azt gondolom, hogy a szálaló gazdálkodás a vágásos üzemmód mellet jól használható, de igazán csak akkor ha a fejekben minden tekintetben rend van.   

[kisvador]

Én nagyon szeretnék szálaló gazdálkodást folytatni akár nagy tömbökben is. Ennek a használati módnak viszont a feltétele a közelítő hálózat mennyisége és minősége. 1996 - ban jártan Csehországban, volt szerencsém látni az általuk végzett nagyon szép szálaló üzemmódban kezelt erdőket. A főmérnök elmondása szerint az erdőgazdaság feltártsága 25 fm / ha, amelyből 20 fm / ha szilárd vagy javított burkolatú volt. ( Az ott létünk  három napja alatt az Ikarus busz minden nehézség nélkül meg tudta közelíteni a bemutató területeket. )
Rendben van, építsünk utakat!
Ha ez a szándék nem ütközik a természetvédelem érdekeibe már nyert ügyünk van!
Ezzel viszont lehetőséget adunk a nem jó szándékú embereknek is a gyors szinte ellenőrzés nélküli mozgásra. ( Orvvadászat, falopás )
Építsünk utakat, és az azon történő mozgást korlátozzuk műszaki berendezésekkel!
A Déli - Börzsönyben a sorompók élet tartama becslésem szerint 3 - 4 nap.
A pályám kezdetén volt szerencsém megérni mikor az erdészet területén 8 pár fogat dolgozott. Én az igazi szálaló gazdálkodást zömmel csak fogatos közelítéssel tudom elképzelni. Vajon vannak még olyan emberek akik akarnak lovakkal dolgozni? Én mindent elkövetek hogy legyenek.
Azt gondolom, hogy a szálaló gazdálkodás a vágásos üzemmód mellet jól használható, de igazán csak akkor ha a fejekben minden tekintetben rend van.   

[Németh Lajos]

A Déli - Börzsönyben a sorompók élet tartama becslésem szerint 3 - 4 nap.  

Tipp. Próbáljátok ki a U-vas, apró kavicsos betonnal kiöntött sorompót.
Csövet, zárt szelvényt is ki lehet "bélelni", csak folyós beton kell.
Két húzás és elszállt a vasfűrészlap. Az U vasat felfelé fordítsd, úgy teszi benne a legkisebb kárt.

[jan]

Nem elvágni szokták, hanem ráakasztanak egy drótkötelet, és meghúzzák.

[maci64]

Tolólap és LKT csörlő a módi. Egy a múlt héten telepített sorompó amely állami és magánerdőt is védett egy éjszakát bírt ki.

[Németh Lajos]

Tolólap és LKT csörlő a módi. Egy a múlt héten telepített sorompó amely állami és magánerdőt is védett egy éjszakát bírt ki.

Aszittem' csak a vasgyűjtők dolgoznak.
Ilyen gépesített dandárra valóban nehéz felkészülni.
Elkapni viszont talán egyszerűbb, mint bokorba csak belépő egy szál embert. Nem csöndben dolgozik és a terepjáróhoz képest lassú.
Ha elfut, ott marad az LKT, ha benne marad megvan mindkettő.
Aztán ott van a  mozgásérzékelős infra fényképezőgép, vagy kamera a sorompóhoz ( jól eldugva). Legalább azt tudod, hogy ki volt a tettes.
Ha a rendőrök macerálni kezdik, van esély, hogy leáll.
Más ötletem egyelőre nincs, de töröm rajta a fejemet. Nálam még nem ennyire súlyos a helyzet, de tudom, hogy ez csak átmeneti állapot.