Jogszabályok

[galoscsabus]

Lehet, hogy volt már a kérdés, de jelenleg hány Ha saját tulajdonú földterülettel kell rendelkeznem, hogy alanyi -vagy milyen- jogon kérhessem a felvételem egy helyi társaságba? Ha jól emlékszem, akkor régebben 50Ha-nál fel kellett vennünk egy helyi tulajdonost, mert valami jogszabály előírta, hogy ekkora területnél már vadászhatott a saját földjén.
Létezik még ez a jogszabály? Ha igen, akkor melyik az?

Szia!
Soha nem volt ilyen jogszabály, és most sincsen.
Házi szabályban persze lehetett.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Lehet, hogy volt már a kérdés, de jelenleg hány Ha saját tulajdonú földterülettel kell rendelkeznem, hogy alanyi -vagy milyen- jogon kérhessem a felvételem egy helyi társaságba? Ha jól emlékszem, akkor régebben 50Ha-nál fel kellett vennünk egy helyi tulajdonost, mert valami jogszabály előírta, hogy ekkora területnél már vadászhatott a saját földjén.
Létezik még ez a jogszabály? Ha igen, akkor melyik az?

Én ilyen jogszabályról nem hallottam.  Jogszabály olyat nem írhat elő, hogy egy egyesület kit, és miért vesz fel a tagjainak sorába.  Szerintem amire te emlékszel az általában a társaságok szabályaiban van benne(ha van) hogy -saját jól felfogott érdekében - hogyan viszonyul a földtulajdonosok felvételéhez.

[St.Girgesz]

Lehet, hogy a tagságra már én emlékszem rosszul, de hogy lehetőséget kellett biztosítanunk neki, hogy vadászhasson a saját földjén, az biztos. És ezt nem a háziszabály miatt kellett megtennünk, mert az a mai napig megvan egy példányban és abban nem találtam, valamint ügyvédi levelezés folyt közte és az akkor IB között, aminek a vége az lett, higy engednünk kellett. Az a baj, hogy ez már tényleg régen volt... 

[Boar]

Lehet, hogy a tagságra már én emlékszem rosszul, de hogy lehetőséget kellett biztosítanunk neki, hogy vadászhasson a saját földjén, az biztos. És ezt nem a háziszabály miatt kellett megtennünk, mert az a mai napig megvan egy példányban és abban nem találtam, valamint ügyvédi levelezés folyt közte és az akkor IB között, aminek a vége az lett, higy engednünk kellett. Az a baj, hogy ez már tényleg régen volt... 

Ilyen, hogy a "saját földjén vadászhat", nem volt. Olyasmi rémlik-bár nem vennék be rá egy csapott evőkanál ciánkálit, hogy a földtulajdonosi közösség gyűlésén önállóan szavazhatott az 50 hektár feletti földtulajdonos.

[Stefi]

 Én valmi 30 ha ra emlékszem ami 1 önálló szavazat a földtulajdonosi gyűlésen de a végén már az összterület és saját vagy összegyüjtött terület arányában ezrelékben fejezték ki a szavazati arányt .

Például : 66 hekár az 6000 ha terület estén  66/6000 -d  szavazati arány .

[Boar]

Lehet, hogy harminc volt, rosseb tudja már.

[táborilelkész]

Lehet, hogy a tagságra már én emlékszem rosszul, de hogy lehetőséget kellett biztosítanunk neki, hogy vadászhasson a saját földjén, az biztos. És ezt nem a háziszabály miatt kellett megtennünk, mert az a mai napig megvan egy példányban és abban nem találtam, valamint ügyvédi levelezés folyt közte és az akkor IB között, aminek a vége az lett, higy engednünk kellett. Az a baj, hogy ez már tényleg régen volt... 

Vagy az ügyvéd vezetett meg benneteket, vagy a tulajdonos fenyegette meg az IB-t. Mondjuk horribilis vadkárral.

[oconor]

Lehet, hogy a tagságra már én emlékszem rosszul, de hogy lehetőséget kellett biztosítanunk neki, hogy vadászhasson a saját földjén, az biztos. És ezt nem a háziszabály miatt kellett megtennünk, mert az a mai napig megvan egy példányban és abban nem találtam, valamint ügyvédi levelezés folyt közte és az akkor IB között, aminek a vége az lett, higy engednünk kellett. Az a baj, hogy ez már tényleg régen volt... 

Egy fél paragrafus erejéig foglalkozik vele a törvény szerintem ezekben van elrejtve a kérdésedre a válasz.

b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)

illeti meg.

(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A ptk meg ezt mondja:

A KÖZÖS TULAJDON FOGALMA A közös tulajdon (tulajdonközösség)  olyan jogközösség, amelyben a  tulajdonjogugyanazon a dolgonmeghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt ismegillethet.(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.A tulajdonostársaknak együttvéve ugyanannyi a tulajdonosi jogosultsága, terhe mintha a tulajdonos csupánegyetlen személy volna. A jogosultságok és a terhek a tulajdonostársak között az őket megillető  eszmeihányadrészek szerint oszlanak meg.  Az eszmei hányadrész annyit jelent, hogy a tulajdonostársak jogaegynemű,   tehát   minden   tulajdonostárs   joga  kiterjed   az   egész   közös   dologra   és   annak   mindenvonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, tehát csak a többiek jogának sérelme nélkül. Nema dolog van  - természetben –  megosztva  a tulajdonostársak között,  hanem csak a dologra vonatkozótulajdonjog. Arra nézve, hogy a tulajdonostársakat a közös dolog milyen hányadok szerint, milyen arányban illeti meg,rendszerint a szerzés jogcíméül szolgáló szerződés vagy más jogügylet, törvényi rendelkezés (pl. a törvényesöröklés nyomán keletkező örökrész nagysága), illetőleg általában a felek megállapodása az irányadó. Ha ezaz arány nincs megállapítva, kétség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

A helyesírási hibák az originál szövegben vannak és nincs kedvem kijavítani.

[oconor]

Egyébként törvény ide, törvény oda a földtulajdonosok tapasztalatom szerint gyakran éltek az akarathajlítás összes tárházával, ha be akartak kerülni a vt-be vagy valakit épen delegálni akartak. Ugye az elsődleges befenyítési módszer a jelentős vadkár belengetése, aztán a szerződések lejártakor kilátásba helyezték, hogy csak akkor és csak abban az esetben írnak alá ha ezt vagy azt felveszik. Aztán jöttek a pitiáner lesborogatások, útelszántás stb stb. És mihelyt bekerültek, azonnal "szólits barátomnak"- ra fordult a nexus.

[Stefi]

Egyébként törvény ide, törvény oda a földtulajdonosok tapasztalatom szerint gyakran éltek az akarathajlítás összes tárházával, ha be akartak kerülni a vt-be vagy valakit épen delegálni akartak. Ugye az elsődleges befenyítési módszer a jelentős vadkár belengetése, aztán a szerződések lejártakor kilátásba helyezték, hogy csak akkor és csak abban az esetben írnak alá ha ezt vagy azt felveszik. Aztán jöttek a pitiáner lesborogatások, útelszántás stb stb. És mihelyt bekerültek, azonnal "szólits barátomnak"- ra fordult a nexus.

Van ebben igazság de nem jobb ez fordítva ?  Ha földtulajdonos akkor hadd vadásszon már ott ahol a földjei vannak . Elég furcsa mikor nulla tulajdonnal rendelkező néha még nem is ott lakó  de tag  szavaz arról vagy határozza meg hogy a vadászati jog tulajdonosa az az a földtulajdonos vadászhat e .  Saját szememmel láttam hogy az ilyen dolgot megunva hogy hajtották el az addig rajtuk gúnyolódó vetésüket összeautózó ám igen "eredményes" vadászt a földtulajdonosok amikor megtehették . Hiába lengette a pénzét nem vették fel a két újonnan alakult társaságba  és a szinte biztosnak gondolt szomszédos társaságba se . Aztán még a horgászegyesületbe se vették fel .      Most jó pénzért vadászhat valahol jó messze .

[oconor]

Van ebben igazság de nem jobb ez fordítva ?  Ha földtulajdonos akkor hadd vadásszon már ott ahol a földjei vannak . Elég furcsa mikor nulla tulajdonnal rendelkező néha még nem is ott lakó  de tag  szavaz arról vagy határozza meg hogy a vadászati jog tulajdonosa az az a földtulajdonos vadászhat e .  Saját szememmel láttam hogy az ilyen dolgot megunva hogy hajtották el az addig rajtuk gúnyolódó vetésüket összeautózó ám igen "eredményes" vadászt a földtulajdonosok amikor megtehették . Hiába lengette a pénzét nem vették fel a két újonnan alakult társaságba  és a szinte biztosnak gondolt szomszédos társaságba se . Aztán még a horgászegyesületbe se vették fel .      Most jó pénzért vadászhat valahol jó messze .

Próbáltam az alapfelvetésre reflektálni, ami a földtulajdonnal rendelkezőt tette a kérdés alanyává, nem tagadom, hogy ez az adok kapok kölcsönös is lehet, egyik sem vezet jóra, ill. a jogszabályi háttér biztos tudatában a földtulajdonos erőpozíciója vitathatatlan, a gond akkor kezdődik ha ezt zsarolásra, indokolatlan nyomásgyakorlásra használják fel. Van nagyon sok földtulajdonos aki nem csak a jog adta lehetőségéből, esetleges anyagi erejénél fogva akarja, hogy részese legyen egy közösségnek, hanem valóban a vadászat és annak pozitív értékei miatt akar tag lenni.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

A társult vadászati jog azt jelenti, hogy maguk a tulajdonosok vadásznak a saját területükön.
2017. még vadásztársaságot sem kellett alakítaniuk. A vadásztársaságok un. haszonbérlőként vadásznak a földtulajdonosok területén. Ezt a haszonbérletet tolták ki most utoljára 20 évre.
De, hogy Németh Lajos barátom véleményét osszam, Hülye az a tagság, Ib aki nem arra törekszik, hogy a földtulajdonosokkal minél jobb kapcsolatot alakítson ki. És ebbe bele kell, hogy férjen a tagfelvétel, a vadászati lehetőség, az időközönként adott vad, a közös vadkár megelőzés és még ezer dolog!

[St.Girgesz]

Ma utánakérdeztem az illetékesnél és ő emlékezett a sztorira, miszerint azért engedtük vadászni a területén, hogy megőrizzük a békét. A megállapodásról szerződés is készült. Ugyanakkor jogszabály nem tette volna ezt kötelezővé, de jobb volt így mindenkinek. Én emlékeztem rosszul...

Azért köszönöm a válaszokat!

[vegeza]

Többnyire azért az a jellemző, hogy az egyik földtulajdonos zárja ki a másikat. Sok helyen fel se veszik azt akinek nincs földje, aki meg nem helyi lakos pláne nem.

[Jager74]

Sok helyen fel se veszik azt akinek nincs földje,

...akinek nincs 25-30 ha saját földje! (nem meghatalmazása)