Jogszabályok

[Németh Lajos]

Amikor a törvény még csak készült, és az ember elkezdett nyüszíteni ezért azért, akkor azt mondta mindenki, hogy "várjuk ki a végét" Olyan ostobák vagyunk hogy az valami elképesztő. Most hogy már megszavazták aligha lehet bármit tenni. Az a legdühítőbb hogy egy egybites szoftverrel lehet az átlag magyart az orránál fogva vezetni. Ebben a kis országban ha valakinek éppen nem sérülnek az érdekei, akkor miatta ott dögölhet meg mellette egy méterrel a másik, még csak fel sem emeli a fejét. Ebből következően a politikusok jól tudják, hogy egy adott célközönség 10-15%-át a legkisebb szégyenérzet nélkül a végletekig lehet szívatni, mert a többi simán végignézi a kínlódásukat anélkül hogy megmozdulna bennük valami. Ez a helyzet mindennek az origoja. Nem a külső ellenségek miatt vagyunk ilyen helyzetben amiben, hanem a saját töketlenségünk miatt. Emiatt a töketlenség miatt lubickolhat minden vadászati vezető, mert pontosan tudják, hogy esélytelen őket számon kérni. Joggal röhöghetnek mindenkin, és igazuk van! És itt nem a nagy populista számonkérésre kell gondolni amit megszoktunk a politikától, hanem olyan egészen elemi dolgokra hogy például mi a francért nem lehetett egy valódi társadalmi egyeztetést folytatni, vagy hogy miért nem teszik közzé az elnökségi ülések jegyzőkönyveit, vagy hogy miért nem kötelező a tagokat kiértesíteni a kamarai választásokról, vagy hogy miért nincs fogadóóra stb. stb. Az az igazság hogy megérdemeljük a sorsunkat.

Naggyábul...'   

[rem223]

Üdv! Kérdezném :büntet -e a rendőr a hosszú tokban szállított sörétes puskáért (összerakott állapotban)?

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Üdv! Kérdezném :büntet -e a rendőr a hosszú tokban szállított sörétes puskáért (összerakott állapotban)?

Nem!  A rendelet csak azt írja, hogy tokban, ürített állapotban kell közterületen szállítani.

[rem223]

Köszönöm Attila !

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szívesen, de itt a hivatalos szöveg is.

 "253/2004. Korm. rendelet (Korm. rend.) 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerint lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - vadászlőfegyver csak ürítve, tokban szállítható, tulajdonképpen ezt a szabályt ismétli meg a Vtv. végrehajtásáról szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (Vhr.) 72. § (1) bekezdésének első mondata is, amely egyúttal az idegen vadászterületen történő áthaladásra is ugyanezeket a szabályokat írja elő...."

[uzbence]

 

Próbáltam az elmúlt időszak írásait átolvasni a nyakunkba szakadt történelmi jelentőségű szenny Vt. kapcsán.
Nem találtam ilyen esetre példát, ezért feltennék itt pár kérdést, elindítva egy esetleges eszmecserét, hátha mások okulására is válik.
- Mi van akkor, ha két társaság pár nap eltéréssel a másikkal való egyesülést szavazza meg? Hogyan folytatódik a mizéria?
- Mire számíthat a két jelenlegi haszonbérlő? (sajnos jelen esetben tudjuk...inkább a kérdés az lenne, hogy jogilag mi a helyzete, mi az esélye az új terület kapcsán - elméletileg...mert gyakorlatilag sejtem, legalábbis elég egyértelmű, hogy mire megy ki a játék)
- Van e bármi lehetőség jogorvoslatra az így kigolyózott társaságoknak?

 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Próbáltam az elmúlt időszak írásait átolvasni a nyakunkba szakadt történelmi jelentőségű szenny Vt. kapcsán.
Nem találtam ilyen esetre példát, ezért feltennék itt pár kérdést, elindítva egy esetleges eszmecserét, hátha mások okulására is válik.
- Mi van akkor, ha két társaság pár nap eltéréssel a másikkal való egyesülést szavazza meg? Hogyan folytatódik a mizéria?
- Mire számíthat a két jelenlegi haszonbérlő? (sajnos jelen esetben tudjuk...inkább a kérdés az lenne, hogy jogilag mi a helyzete, mi az esélye az új terület kapcsán - elméletileg...mert gyakorlatilag sejtem, legalábbis elég egyértelmű, hogy mire megy ki a játék)
- Van e bármi lehetőség jogorvoslatra az így kigolyózott társaságoknak?

 

Gyenge ma (is) a felfogásom, de nem értem a kérdésed.  Ha két társaság egyesül, akkor miért lenne bármelyik társaság is kigolyózva?

[uzbence]

Gyenge ma (is) a felfogásom, de nem értem a kérdésed.  Ha két társaság egyesül, akkor miért lenne bármelyik társaság is kigolyózva?

Igazából nem a társaságok egyesülnek, hanem a terület (földtulajdonosi gyűlés szavazta meg mindkét helyen az első ülés alkalmával).
Elvileg erre az első gyűlésen van lehetőség, a jelenlévők 50%+1 szavazatával. Mint ahogy arra is, hogy kettéváljanak mondjuk.
Gondolom most az egyesült területet jóvá kell hagynia a hatóságnak, aztán majd egy új közgyűlés dönt annak haszonbérbe adásról.

[pipacs]

Igazából nem a társaságok egyesülnek, hanem a terület (földtulajdonosi gyűlés szavazta meg mindkét helyen az első ülés alkalmával).
Elvileg erre az első gyűlésen van lehetőség, a jelenlévők 50%+1 szavazatával. Mint ahogy arra is, hogy kettéváljanak mondjuk.
Gondolom most az egyesült területet jóvá kell hagynia a hatóságnak, aztán majd egy új közgyűlés dönt annak haszonbérbe adásról.

Nem kell a két terület egyesüléséhez 50%+1 szavazat, elég az egyszerű többség.
A vadászterület új határának hatóság általi jogerős elfogadását követően lehet összehívni az tulajdonosi közösség gyűlését.
Ha a területek egyesülését kimondó tulajdonosi gyűléseken nem zárták ki az előhaszonbérleti jogot (Vtv 108 szakasz) az egyes területekre vonatkozóan, akkor az összevont vadászterület esetén előhaszonbérleti joggal rendelkezik az a vadásztársaság, amelyik 50%-nál nagyobb területet haszonbérelt a két egyesített terület kiterjedésére figyelemmel 2017.02.28. napon.
Ha az előhaszonbérlet mindkét terület esetén kizárásra került, akkor jöhet egy új vadásztársaság is haszonbérlőnek.

"A" terület 5.000 hektár, haszonbérlő Kis vakond Vt.
"B" terület 4.000 hektár haszonbérlő Lolka Bolka Vt.

A+B terület 9.000 hektár haszonbérlő Kis vakond Vt. lesz, ha nem zártál ki az előhaszonbérletet. Ha azt kizárták, akkor a teljes területre egyszerű többséggel megszavazható a Szem fülesek Vt.

[uzbence]

Nem kell a két terület egyesüléséhez 50%+1 szavazat, elég az egyszerű többség.
A vadászterület új határának hatóság általi jogerős elfogadását követően lehet összehívni az tulajdonosi közösség gyűlését.
Ha a területek egyesülését kimondó tulajdonosi gyűléseken nem zárták ki az előhaszonbérleti jogot (Vtv 108 szakasz) az egyes területekre vonatkozóan, akkor az összevont vadászterület esetén előhaszonbérleti joggal rendelkezik az a vadásztársaság, amelyik 50%-nál nagyobb területet haszonbérelt a két egyesített terület kiterjedésére figyelemmel 2017.02.28. napon.
Ha az előhaszonbérlet mindkét terület esetén kizárásra került, akkor jöhet egy új vadásztársaság is haszonbérlőnek.

"A" terület 5.000 hektár, haszonbérlő Kis vakond Vt.
"B" terület 4.000 hektár haszonbérlő Lolka Bolka Vt.

A+B terület 9.000 hektár haszonbérlő Kis vakond Vt. lesz, ha nem zártál ki az előhaszonbérletet. Ha azt kizárták, akkor a teljes területre egyszerű többséggel megszavazható a Szem fülesek Vt.

Köszönöm!
A kizárás egyik esetben sem történt meg, ha jól tudom.

[Németh Lajos]

Elvileg erre az első gyűlésen van lehetőség, a jelenlévők 50%+1 szavazatával. Mint ahogy arra is, hogy kettéváljanak mondjuk.

Értelmezésem szerint ezt nem csak az első közgyűlésen lehet megtenni, hanem a ciklus alatt is, bármikor.
Egyébként szerintem is az a forgatókönyv, amit Pipacs leírt.

[pipacs]

Szia!

Egy kis pontosítás.

A Kis Vakond Vt. még ne dőljön hátra! Az A+B terület első tulajdonosi közösség gyűlésén az előhaszonbérleti jogát kizárhatják 50%+1 szavazattal (4.501 hektárnyi meghatalmazással, saját tulajdonú földterülettel).

[uzbence]

Szia!

Egy kis pontosítás.

A Kis Vakond Vt. még ne dőljön hátra! Az A+B terület első tulajdonosi közösség gyűlésén az előhaszonbérleti jogát kizárhatják 50%+1 szavazattal (4.501 hektárnyi meghatalmazással, saját tulajdonú földterülettel).

Eleg fajsulyos a pontositas, koszonom 
Attol tartok a titkar elvtars kitalalta ezt eleg szepen.

Annyi van meg, hogy a Kisvakond az uj terkepen kicsit kisebb egy okosan rajzolt tajegyseg hatar miatt, ha a peldanal maradunk, mondjum 4500 az uj terkep szerint. A Lolkabolka meg kapott 3000 ha vizfeluletet. Ilyenkor mi van?

Allami teruletek nelkul nem lesz meg az 50+1, azok meg ugye a fennallo rendet tamogatjak, foleg ha jo volt a gazdalkodo. Tudom...a meseben van igy. 7 ev alatt 20+ millios szabad penzosdzege van a tarsasagnak. Azert 7 ev, mert 3 ev pereskedes az elozo osztas albis volt, ugyanezekkel termeszetesen. Igy hat nem csoda, hogy ez zavar bizonyos korz, illetve egy bizonyos embert, aki amugy tag is itt. Csak hat itt minden szabalyosan, atlathatoan mukodik, nem lehet ugyeskedni sajat zsebre vadasztatni, stb...

Most egy het pihi. Aztan meglatjuk mit lehet tenni. Nem vagyok itt tag, de erint a dolog. Leszarni nem tudom sajnos. Ugyhogy amit tudok tamogatast probalok megadni/megszerezni nekik...

[Németh Lajos]

SEGÉDANYAG
a tulajdonosi közösség vadászati jog hasznosításával összefüggésben
készítendő működési szabályzathoz



A vadászati törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény 12. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség ülésén a megjelent földtulajdonosok határozatban foglaltan dönteni kötelesek:
-   a képviselet formájáról, a képviselő személyéről
-   a vadászterület határának a 20. § (1) bekezdése szerinti – már csak szűk körben megengedett – megváltoztatására irányuló kérelem előterjesztéséről és
-   a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről.

A fentiekben írt felsorolás nem tartalmazza a működési szabályzat elkészítésének kötelezettségét. Ugyanakkor viszont a Vtv. módosításába beépítésre került a 12. § (12) bekezdéseként, hogy „A tulajdonosi közösség – az (1) bekezdés szerinti módon –  köteles működési szabályzatot készíteni”, melynek lényegesebb kérdéseit ugyanezen (12) bekezdés sorolja fel. (E lényeges kérdések az alábbiakban közölt működési szabályzat minimális adattartalmában szerepelnek.)

Elvileg tehát nincs kötelezően előírva, hogy a fentiekben idézett, és a Vtv. 12. § (1) bekezdésében felsorolt három kérdés mellett ugyanazon gyűlésen működési szabályzatot is el kell fogadni, azonban életszerűtlen lenne, ha a működési szabályzat elfogadására egy újabb, későbbi időpontban megtartott gyűlést hívnának össze. Ez annál is inkább igaz, miután a gyűlésen megválasztott tulajdonosi közösségi képviselőnek a Vtv. végrehajtási rendeletét módosító 14/2016. (III.2.) FM rendelet által módosított második paragrafus (2) bekezdése előírja, hogy a képviselőnek a nyilvántartására irányuló kérelmet kell benyújtania a vadászati hatósághoz, melynek kötelező melléklete kell, hogy legyen a 2. § (3) bekezdés b) pontjában előírt, és a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó szabályzat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példánya.

A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait az FM miniszter – a Vtv. 12. §. (12) bekezdése értelmében – rendeletben állapítja meg. A miniszter e törvényi felhatalmazás alapján a Vhr-t módosító 14/2016. (III. 2.) FM számú rendelet 9. § (1) bekezdésében megállapítja, hogy a tulajdonosi közösség a működési szabályzatát maga állapítja meg, egyúttal – segítő jelleggel – a jogszabály 2. számú mellékletében rögzíti a működési szabályzat minimális adattartalmát a következők szerint:


„A TULAJDONOSI KÖZÖSSÉG VADÁSZATI JOG HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÉSZÍTETT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MINIMÁLIS ADATTARTALMA

1.   A tulajdonosi közösség képviselőjének (közös képviselő)
1.1   neve: _____________________________________________
1.2   lakhelye/székhelye: ___________________________________
1.3   elérhetősége: _______________________________________
2.   A közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összege: _____
3.   A vadászati jog hasznosításának módja és feltételei: __________________
4.   A haszonbérleti díj elszámolásának rendje: ________________________
5.   A vadászatra jogosult
5.1   neve: _____________________________________________
5.2   székhelye: __________________________________________
5.3   címe: _____________________________________________
5.4   a bírósági nyilvántartásba vétel/cégbírósági bejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma): __________________________
6.   A tulajdonosi közösség pénzügyi elszámolási rendje
6.1   a közös képviselő beszámolási, illetve a bevételek és kiadások elszámolási rendje (az elszámolás adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll): ___________________
6.2   a földtulajdonosokat a vadászati joggal kapcsolatban megillető járandóságok közös képviselő általi kifizetésének rendje: __________
7.   A közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésben nyitott bankszámla
7.1   száma: ____________________________________________
7.2   a számlavezető bank neve: _______________________________
7.3   a számlavezető bank címe: _______________________________
8.   A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak irányadók.
9.   Dátum, a közös képviselő és két tanú aláírása.”

A Vhr. módosításának a fentiekben szó szerint beépített 2. számú melléklete – miként elnevezése is meghatározza – a működési szabályzat kötelezően rögzítendő minimális adattartalmát határozza meg. Ebből következik, hogyha a fentiekben számozott pontokba foglalt kérdésekre a hatósághoz benyújtandó működési szabályzat a tulajdonosi közösség által elfogadott válaszokat, megoldási módokat tartalmazza, úgy a működési szabályzatot – amennyiben az egyes kérdésekre adott válasz nem jogszabálysértő – a hatóság működési szabályzatnak elfogadni köteles.

Az 1-től a 7. pontig terjedő kérdésekkel kapcsolatban rögzíteni kívánjuk a következőt:
-   Az 1. pontban foglaltak magyarázatot nem igényelnek
-   A 2. pontban kell rögzíteni a közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összegét. Sem a Vtv., sem a Vhr. erre vonatkozóan kötelező előírást nem tartalmaz, értelmezésünk szerint tehát ez lehet ingyenes, vagy bármilyen olyan nagyságrendű összeg, amelyet a közösség elfogadott. Ugyanakkor viszont – véleményünk szerint – az ingyenesség nem elvárható, miután a közös képviselőnek hosszú évekre kell ellátnia a pénzkezelési és számviteli szabályoknak megfelelően kötelezettségét, a bevételeket és kiadásokat összesítve, külön kell nyilvántartania a tulajdonosok által fel nem vett összegeket évenkénti bontásban és figyelemmel kell lennie az elévült követelésekre is. Erre tekintettel megbízási díj megállapítása megalapozott.
-   A 3. ponttal kapcsolatban a helyes válasz nyilván az, hogy a hasznosítás módja társult vadászati jog esetén haszonbérlet, feltételei között pedig meg kell határozni a haszonbérlő által fizetendő, és hektáronként elfogadott haszonbérleti díj összegét. Egyéb feltételek rögzítése elvileg lehetséges, erre azonban a tulajdonosi közösség és a vadászatra jogosult közötti megállapodás (haszonbérleti szerződés) ad eligazítást.
-   A 4. pontról a haszonbérleti díj elszámolásának rendjével kapcsolatban a helyzet egyszerű. A múltban a haszonbérleti díj kifizetésének időpontját a tulajdonosi közösség képviseletében eljáró képviselő és a haszonbérlő szabadon állapíthatta meg, mind a kifizetés időpontja, mind annak egyösszegben, vagy esetleg részletekben történő teljesítése szerint. A Vtv. módosítása ezen a helyzeten változtatott, amikor a Vtv. 15. §-át kiegészítette egy új (3) bekezdéssel, mely egyértelműen tartalmazza, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti díj 90 %-ának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-jéig, majd a visszamaradó 10 % haszonbérleti díjat április utolsó napjáig kell megfizetnie. Ezt a rendelkezést első alkalommal a 2018. március 1-jén kezdődő vadászati év tekintetében kell alkalmazni, tehát először 2017. december 1-jéig – mint a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-jéig – kell eleget tenni a fizetési kötelezettségnek (Vtv. 104. § (1) bekezdés). Ezt a módosult jogszabályi rendelkezést kell rögzíteni a működési szabályzatban, kiegészítve azzal, hogy nyilván a megfizetésre a közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésbe nyitott bankszámlára kell átutalással teljesíteni a fizetési kötelezettséget.
-   Az 5.1 és 5.2 továbbá az 5.3 pontok kitöltéséhez segítő jellegű magyarázat nem szükséges. Az 5.4 pontban foglaltakhoz jelezzük – miután ez rendszeresen félreértések tárgya – hogy a feltüntetendő adatoknál a nyilvántartásba vétel száma és a nyilvántartásba vevő végzésnek a száma nem azonos, mindkét adatot szerepeltetni kell.
-   A 6. pontban foglalt kérdésekben a tulajdonosi közösségnek, a helyi elképzeléseknek megfelelően kell döntést hoznia és annak megfelelően kitölteni a 6.1 és 6.2 pontokban foglaltakat. A közösségnek kell ugyanis meghatározni, hogy a közös képviselőnek mikor, adott év melyik hónapjában kell a bevételek és kiadások összesítése alapján pénzügyi beszámolóját megtartania. Erre az a javaslatunk, hogy adott év május 1-jét követő időpontot célszerű – például úgy, hogy május utolsó szombatja – meghatározni, miután a teljes haszonbérleti díj, benne a 10 %-os hátralékos összeg megfizetésére április végéig van a haszonbérlőnek lehetősége. Úgyszintén a tulajdonosi közösségnek kell meghatároznia – és döntésük alapján a 6.2 pontban foglaltakra választ adni – hogy a képviselő mely módon teljesíti a földtulajdonosokat megillető kifizetéseket. Célszerű – ha a vadászterületen belül több önkormányzat területe található – hogy a kifizetésekre egymást követő időpontokban, az adott önkormányzatok területén kerüljön sor és ne egy központi helyen, mert ez esetben indokolatlanul esetleg nagyobb távolságra történő utazásra kényszerítik a földtulajdonosokat. Nyilván a kifizetés rendjének meghatározásánál is lehet rögzíteni, hogy adott hónap első, második, vagy harmadik szombatján kerül sor a megadott helyen és időpontban. Ugyanezen pontban lehet rögzíteni a kifizetés módját, amely elvileg lehet készpénzes, átutalásos, vagy postán történő megküldés. Ezek közül a készpénzben történő kifizetés támogatandó a véleményünk szerint, miután nem biztos, hogy valamennyi földtulajdonos rendelkezik bankszámlával, így az átutalás nehézkes lenne, a posta kifizetés sok száz tulajdonos esetében rendkívül nagy költséggel jár, továbbá a készpénzes fizetésnél a tulajdonosi minőség igazolására sor kerülhet.
-   A 7. pontban foglaltak kitöltése magyarázatot nem igényel.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a működési szabályzatot a közös képviselő mellett két tanúnak – név, aláírás és lakcím – is alá kell írnia, mert így felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek.

Összegezve tehát a fentiekben írt és a működési szabályzat minimális adattartalmát magába foglaló okirat a tulajdonosi közösség általi elfogadást követően benyújtható a hatósághoz. Természetesen semmi akadálya annak, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően a tulajdonosi közösség a minimális adattartalmat kiegészítse, azonban ez esetben fokozott gondossággal kell eljárni, mert a működési szabályzat tartalma nem lehet ellentétes sem a Vtv., sem a Vhr., sem az azokat módosító jogszabályok előírásaival.

Budapest, 2016. augusztus 24.


      

Pechtol János            Dr. Székely István
          az OMVV ügyvezető elnöke               az OMVV jogi képviselője

[milord]

Kedves Fórumtársak!

Felmerült egy elég kellemetlen szituáció egy elég rosszindulatú vadásztársunkkal kapcsolatban. Röviden a történet: Több ok miatt a Vt kiemelt figyelmet fordít egy, a VT céljaival, működésével és hagyományaival nem igazán foglalkozó tagtársunk felé. Ennek köszönhetően egy elég átlátszó beírást követően ezen tagtárs és vendége ellenőrzést kapott az Intéző Bizottság és az Ellenőrző bizottság részvételével, ahol több probléma is felmerült, de ezt majd az illetékes Fegyelmi Bizottság majd kivizsgálja, nem erre vonatkozna a kérdés. Másnap, az ellenőrzést végző egyik vadásztárs pont a problémás tagtárs erdeje mellett akart vadászni, amikor is a tagtárs kijött az erdőt az első lővilágnál "ellenőrizni", köhögve, krákogva, majd eltávolodva a lestől kurjongatva és a bokrokat csapkodva zavarta el az esetlegesen ott tanyázó bikákat. Magam részéről megjelenésekor a fegyveremet ürítettem, majd mikor már biztos voltam szándékában, hogy elzavarja a vadakat, a lest ott hagytam, majd a beírókönyvben jeleztem észrevételem.
Tekinthető e ez a Vtv 77. bekezdése szerinti zavarásnak, és ezzel a vadászati jog gyakorlásának korlátozásának? Vagy ilyenkor kényszerűen el kell viselni, hogy ha nem jó a kapcsolat egy gazda és a VT közt, akkor ő mint földtulajdonos zavarhatja a vadászatot? Létezik erre bármilyen jogorvoslat?

Előre is köszönöm szíves válaszotokat.