Tepsifüles magazin

[nagysas]

Két, olyan félkiló körüli érlelt rostélyos szelet nálam is pihen a hűtőben de most nincs indíttatásom megsütni, majd szilveszterre. Amúgy is eleget bénáztam, amit egy halászléfőzésnél el lehet cseszni azt én elcsesztem. Amikor kész lett, legszívesebben kiborítottam volna a francba mert semmi ízét nem éreztem de most már azért ízlik.

Délelőtt levágtam két szűk kétujjnyi szelet rostélyost, most üvegtál alatt várja a sorsát. Ritkán kapok - mondjuk ritkán is veszek - igazi jó minőségű rostélyost, ez sem az igazi, de ez van. Csak ha szobahőmérsékletű, teszem oda a serpenyőbe. Csak szeletenként megy, egyben a kettő visszahűti úgy a vastagalú nagy serpenyőt, hogy csak levet enged és párolódni kezd, ehetetlenné válva. Nüanszokon múlik, gyakorlatilag csak buktatói vannak. Ha kevésbé ...szom el, a család követeli másnap is.   

[Boar]

Délelőtt levágtam két szűk kétujjnyi szelet rostélyost, most üvegtál alatt várja a sorsát. Ritkán kapok - mondjuk ritkán is veszek - igazi jó minőségű rostélyost, ez sem az igazi, de ez van. Csak ha szobahőmérsékletű, teszem oda a serpenyőbe. Csak szeletenként megy, egyben a kettő visszahűti úgy a vastagalú nagy serpenyőt, hogy csak levet enged és párolódni kezd, ehetetlenné válva. Nüanszokon múlik, gyakorlatilag csak buktatói vannak. Ha kevésbé ...szom el, a család követeli másnap is.   

Egyik fele három, másik két perc, füstölgő forró serpenyőbe dobva.

[nagysas]

Egyik fele három, másik két perc, füstölgő forró serpenyőbe dobva.

Így van. Csak akkor fordítom, ha hagyja magát. Amíg ragad a serpenyő aljához, nem basztatjuk. Ahogy elengedi, fordítható is. Ma vajon fog készülni - a bárányborda után erős hendikeppel indulunk  - amúgy vaddisznózsír a hőközlő.

Korábban bíbelődtem maghőmérővel. Olyan, mint fentebb a hüvely köbözése: kell-kell, meg hasznos is, de rostélyosból nincs két egyforma - legföljebb, ha ugyanarról a gazdáról származik    - így a hőmérséklet is csak amolyan iránymutatás.

[nagysas]

A húsról: nem a reklám helye, a Metroban szoktam nagybevásárolni, ott szokom'  áttúrni a marhafalat. Merthogy át kell! Fel van ui. pántlikázva a húskínálat náció szerint: argentin, brazil szóba sem jöhet, 8-10 kFt/ot kilónként nem hagyok ott a húsért (értsd: átlag 30 rugó lenne egy darab rostélyos    ). Így marad a magyar, ami osztrák, a magyar marhát a sógorok szedik szét. Sárga zsírú márványos a numeró únó, tűsarkos háziasszonyok szerencsére általában otthagyják    .

[Sakac]

Egyetemista koromban fogtunk pár angolnát a Fertőn de javarészt a halászoktól vettem. Amikor beindult a szezon, megjelent az olasz hűtőkamion a parton és ott dekkoltak amíg bőven jött a hal. De ők csak egy bizonyos méretig vették át, az igazán nagyok nem kellettek nekik, így azokat bagóért meg tudtuk venni a halászoktól. Aztán hol pörkölt, hol rántott, hol parázson sült angolna lett belőle. Rántva mondjuk nem volt valami jó, ezek az óriások túl zsírosak voltak.

Füstölve....

[Boar]

A húsról: nem a reklám helye, a Metroban szoktam nagybevásárolni, ott szokom'  áttúrni a marhafalat. Merthogy át kell! Fel van ui. pántlikázva a húskínálat náció szerint: argentin, brazil szóba sem jöhet, 8-10 kFt/ot kilónként nem hagyok ott a húsért (értsd: átlag 30 rugó lenne egy darab rostélyos    ). Így marad a magyar, ami osztrák, a magyar marhát a sógorok szedik szét. Sárga zsírú márványos a numeró únó, tűsarkos háziasszonyok szerencsére általában otthagyják    .

Nekem van egy beszerzési forrásom a Dráva mentén. Nem szupermárványos kobe steak-et kapsz de jó minőségű, jókor vágott blonde húst árulnak, elég jó áron.
(Amúgy a magyar marhát a sógoroknál javarészt magyar hentesek szedik szét.)

[Boar]

Füstölve....

Pont azért nem vitték az olaszok a nagyját mert az már másként viselkedik a füstön. Hidegen füstölt balatoni angolnát ettem párszor de az nagyon zsíros maradt, nem volt az igazi.

[vegeza]

Két, olyan félkiló körüli érlelt rostélyos szelet nálam is pihen a hűtőben de most nincs indíttatásom megsütni, majd szilveszterre. Amúgy is eleget bénáztam, amit egy halászléfőzésnél el lehet cseszni azt én elcsesztem. Amikor kész lett, legszívesebben kiborítottam volna a francba mert semmi ízét nem éreztem de most már azért ízlik.

Nyugi!
Semmi gond nem volt azzal a halászlével, max Te érezted úgy.
A családnak biztos nagyon izlett.
Az enyém az idén is jól sikerült, de nincs ez mindíg így.
Szerintem!
Kb 30 éve azonos módon főzöm, a halat is ugyan ott fogom vagy veszem.
Időnként mégis dohos ízét érzem, csak én, senki más.
Pedig ezek szemétládák, rögtön a képembe nyomják ha valami nem OK.

[Voldi]

A húsról: nem a reklám helye, a Metroban szoktam nagybevásárolni, ott szokom'  áttúrni a marhafalat. Merthogy át kell! Fel van ui. pántlikázva a húskínálat náció szerint: argentin, brazil szóba sem jöhet, 8-10 kFt/ot kilónként nem hagyok ott a húsért (értsd: átlag 30 rugó lenne egy darab rostélyos    ). Így marad a magyar, ami osztrák, a magyar marhát a sógorok szedik szét. Sárga zsírú márványos a numeró únó, tűsarkos háziasszonyok szerencsére általában otthagyják    .

Ez sem a reklám helye, de néhány barátom már próbálta a forrást, gyors is, és jó is volt a rendelt termék:

http://minosegihus.hu/

[nagysas]

Ez sem a reklám helye, de néhány barátom már próbálta a forrást, gyors is, és jó is volt a rendelt termék:

http://minosegihus.hu/

Hm!! Köszi!     Asszem rápróbálunk   !

[nagysas]

Nekem van egy beszerzési forrásom a Dráva mentén. Nem szupermárványos kobe steak-et kapsz de jó minőségű, jókor vágott blonde húst árulnak, elég jó áron.
(Amúgy a magyar marhát a sógoroknál javarészt magyar hentesek szedik szét.)

Egyszer kaptam igazán szép márványos rostélyost. Pont egy bundás asszonyság dobta vissza a polcra pfujjolva. Sajnos soha többet. Eleddig. Nagyon hektikus a hús minősége, többségében sajnos nem is értünk hozzá.

Akit esetleg komolyabban érdekel a téma, annak ajánlom az alábbi kreszkönyvet: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Teubner_Husok_es_vadak_ILLUSZTRALT_TO&id=2105691218&type=10   Akinek van kártyája, vagy vállalkozó ismerőse meg ne rendelje ennyiért, ötezer a budaörsi Metróban. 

[vegeza]

A húsról: nem a reklám helye, a Metroban szoktam nagybevásárolni, ott szokom'  áttúrni a marhafalat. Merthogy át kell! Fel van ui. pántlikázva a húskínálat náció szerint: argentin, brazil szóba sem jöhet, 8-10 kFt/ot kilónként nem hagyok ott a húsért (értsd: átlag 30 rugó lenne egy darab rostélyos    ). Így marad a magyar, ami osztrák, a magyar marhát a sógorok szedik szét. Sárga zsírú márványos a numeró únó, tűsarkos háziasszonyok szerencsére általában otthagyják    .

Azért az Argentint érdemes kipróbálni, sajnos Dél Afrikait már nem lehet kapni. Bárányból meg az Újzélandit.
Nem olcsó, de a Chivas Regal se az!
 

[nagysas]

Nem olcsó, de a Chivas Regal se az!
 

Ez a mai mottónk.   

[Boar]

Nyugi!
Semmi gond nem volt azzal a halászlével, max Te érezted úgy.
A családnak biztos nagyon izlett.
Az enyém az idén is jól sikerült, de nincs ez mindíg így.
Szerintem!
Kb 30 éve azonos módon főzöm, a halat is ugyan ott fogom vagy veszem.
Időnként mégis dohos ízét érzem, csak én, senki más.
Pedig ezek szemétládák, rögtön a képembe nyomják ha valami nem OK.

No, akkor leírom oszt lehet köpködni(a szálkát)...
1. hiba. Ősszel jelentős mennyiségű csukára tettem szert egy halász partnerünk jóvoltából. A szebbjét kifiléztem, a csontokat, fejeket pedig külön lefagyasztottam. Most előszedtem a legnagyobb csomagot és belefőztem a halászlébe. Nem kellett volna. A csukának van egy jellegzetes íze ami nem baj de amúgy csak a helyet foglalja a bográcsban. Ezt megjártam már máskor is amikor túl sok csukafejjel főztem, csak megfeledkeztem róla. Ha rövid lével főzöd a csukát, tehát pörköltnek, nagy íze van de hosszú lére eresztve nem az igazi.
2. hiba. Elkurvultam egy kicsit halászlé ügyileg. Én alapból bajai lét főzök, minden egyszerre a bográcsba oszt jónapot. Ehhez persze jó hal kell, a bolti ponty szeletei félóra forralás után íztelen, plöttyedt valamik lesznek. Megoldás, ha egy kicsit több fejjel teszem fel a lét és húsz perc után kiszedek néhányat majd a helyükre teszem a szeleteket és a harmincadik percben leveszem a tűzről a bográcsot. Namost a családom csak a lét szereti, cimborám, akiknek évek óta én főzöm a halászlét, válogatós majom és csak harcsaszelettel, esetleg pontyfilével eszi. Neki a kész bajai lé egy részét át szoktam merni a kisbográcsba aztán belefőzöm a harcsát. A hiba az, hogy figyelembe veszek ilyen igényeket
Szóval annyi halfejem, csontom, kárászom volt, hogy úgy döntöttem, főzök belőlük egy szokásos bajai halászlét, aztán a levét szétosztom és kinek-kinek azt főzök bele, amit kíván. Nekünk belsőséget és pontyfilét, havernak harcsát. Ennek örömére nem irdaltam be a kárászokat viszont a lét egy kicsit tovább forraltam mert a sok csuka miatt nem akart íze lenni. Eredmény: szétfőttek a kárászok és tele lett a lé apró szálkával. Más ember sűríti a halászlét, én meg szűrtem mint a bajnok, hogy a kisgyerekeknek is merjünk belőle adni.
A halászlét mindig kedvel főzöm, szeretem csinálni. Most annyira tele volt a tököm vele, hogy legszívesebben kiborítottam volna a fenébe az egészet.
Öcsémék nemrég jöttek látogatóba, befalt egy tállal és közölte, hogy az elmúlt évek legjobb halászléje. Pesti gyerek, nem ért hozzá...

[Boar]

Ez sem a reklám helye, de néhány barátom már próbálta a forrást, gyors is, és jó is volt a rendelt termék:

http://minosegihus.hu/

Kimondottam jó áraik vannak.