Magyar agár

[Snoopy]

Üdv.
 Nov 21.-én 6:20 duna tv ,gazdakőr hagyományos vadászati módok találkozoja.

[Snoopy]

Üdv.
 Nov 21.-én 6:20 duna tv ,gazdakőr hagyományos vadászati módok találkozoja.

Technikai okok miatt nem tudták levetiteni.

[Marksman]

Sziasztok!

http://www.gazdakor.szie.hu

Itt minden adást meg lehet tekinteni (van ott személyes ismerős, így nézegetem én is  : )
Jobb oldalt van a műsorarchívum.

 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Én így sem találom!

[Marksman]

Ebben a spolymászatról van egy rész, jót nevettünk ( :'( ) a riportalany állapotán
http://www.gazdakor.szie.hu/video/adatlap/221

[Snoopy]

http://www.gazdakor.szie.hu/video/adatlap/229
A 27.ik perctől.

[Snoopy]

http://gazdakor.szie.hu/video/adatlap/366  Egy kis FEHOVA.

[Snoopy]

Ma megszületett nálam Tenkesalja Alma & Nyeste Kagán párosításból a Sárréti Portyázó A alom

[kikinda]

Egy MAG kant találtam este Lakitelek határában. Szemmel láthatóan kereste a helyét és a gazdáját.
Tetoválás nincs a fülében. Számomra fiatalnak tűnik, bár sérülések tarkítják a testét. A farok utolsó csigolyái hiányoznak (vagy csak az utolsó hiányzik). A két hátulsó mancs fehér. A jobb elülső lábon a két középső ujj fehér, a balon mind a négy. Kocsihoz, ketrechez szokott, vezényszóra leül. Piros-fekete nyakörvet visel.

Most már én is keresem gazdáját.

[kikinda]

Ma megszületett nálam Tenkesalja Alma & Nyeste Kagán párosításból a Sárréti Portyázó A alom

Sok örömöt a kutyákhoz!

[Snoopy]

 AGARÁSZAT
Az országos agarász szövetség versenye
1909. november 11–13.


(Jász-Nagykun-Szolnok-megyei Lapok,
XX/88. 1909. nov. 14. p. 3–4.)

 
Amidőn ezelőtt alig egy pár évtizeddel néhai Almássy Géza, a vármegye akkori főispánja megindította a mozgalmat „az országos agarász szövetség” szervezése érdekében, senki sem gondolt arra, hogy ez az előkelő sport társaság, mely hazánk különböző vidékeinek az agarászatot, ez ősi magyar sportot kedvelő férfiaiból alakult meg, oly nagy föllendülésnek és virágzásnak fog örvendeni. Ma már „az országos agarász szövetség” Szolnok mellett évenkint rendezett országos versenyei rendkívüli érdeklődés tárgyai, minek fényes bizonyítéka azon előkelő közönség tömeges megjelenése, mely ez alkalomból évenként Szolnokon szokott egymásnak találkát adni.



Az idei versenyek is, melyeknek a már előhaladott késő őszi idő rendkívül kedvezett, nagy érdeklődés mellett folytak le P.-Tenyőn, a gróf Almássy Pál-féle hitbizományi birtokon. A versenyek első napján, 11-én a reggeli köd csak 10 óra után oszlott szét, így csak délelőtti fél 11 órakor kezdhették meg a versenyeket.



A versenytéren megjelent „az országos agarász szövetség” elnöke, báró Podmaniczky Géza v. b. t. t., az igazgatóság részéről: báró Harkányi Andor, Gencsy Albert, Magyary Kossa Béla, gróf Nemes János, gróf Szapáry György igazgatósági tagok, dr. Hajdu Béla titkár, a versenyek főrendezője.



A bírói tisztet ez alkalommal először Purgly Emil teljesítette, mégpedig közmegelégedésre, kifogástalan gentlemanlick előzékenységgel.



A versenyen megjelentek a földmívelődésügyi miniszter képviseletében gróf Szapáry Péter miniszteri tanácsos, dr. gróf Almássy Imre főispán, gróf Bolza Rudolf, Magyary Kossa István; a versenyző agártulajdonosok közül gróf Szapáry György 2, Baghy Gyula 3, Borbély György 1, gróf Nemes János 2, dr. Kiss Ernő 2, báró Gerliczy Ferenc 4, Lelbach Gyula 2, Hámos Antal 1, Gencsy Károly 1, Mészöly István 2, Mihályi Endre 1, Baghy Béla 3, Windisch József 1, Borbély Gábor 1, Gencsy Ferenc 3, gróf Vécsey Alfonz 3 agárral, továbbá Lipthay Arthur, Jurenák Lajos, Busa Ákos, Kludik Gyula, Kövér Aladár, Borbély Balázs és előkelő, díszes hölgyközönség.



Az agarászat első napján a „Nemzeti Szálló”-ban jött össze, hol este 7 órakor ebéd volt. Gróf Almássy Imre az agarászok nesztorát, a szövetség illusztris elnökét, Podmaniczky bárót köszöntötte fel. Az elnök szellemes tósztban a jelenlevő szép hölgyeket éltette, akik közül jelen voltak Blaskovich Elemérné Waldeck Cornélia comtesse, Magyary Kossa Istvánné Uray baronesse, gróf Bolza Rudolfné, Bíró Lajosné, Fáy Györgyné, Visontai Kovács Lászlóné, gróf Bolza Alice, Carola és Mária, Bíró Lili. Ebéd után tánc következett, mely a legkedélyesebb hangulat mellett a reggeli órákban ért véget.



A három napos versenyek rendkívüli érdeklődés mellett folytak le, sok kitűnő, s már billikomos champion agár jelent meg a küzdtéren, hogy tulajdonosa részére megszerezze a majdnem 4000 korona értékű I-ső díjat.



Versenydíjak: a győztesnek 1000 korona, a nm. m. kir. földmívelésügyi miniszter által adományozott bábolnai ménesbeli fiatal kanca, és 1200 korona ért. tiszteletdíj, az utolsó előtti összevetésben leesett agaraknak 200–200 korona.



Vigaszdíj: a győztesnek 500 korona és 400 korona értékű tiszteletdíj, a másodiknak 200 korona, az utolsó előtti összevetésben leesett agaraknak 100–100 korona.

 
I. összevetés
 
Baghy Gyula  Bíbor
Szapáry György gróf  Kártyás
 
Borbély György  Buborék
Nemes János gróf  Náci
 
Kiss Ernő  Pipacs
Gerliczy Ferenc báró  Golyhó
 
Lelbach Gyula  Pityke
Hámos Antal  Turka
 
Gencsy Károly  Finom Móric
Baghy Gyula  Bokréta
 
Mészöly István  Motolla
Mihályi Endre fhd.  Cipra
 
Baghy Béla  Bocskor II.
Baghy Gyula  Bojtorján
 
Nemes János gróf  Néni
Windisch József  Durbints II.
 
Gerliczy Ferenc báró  Győztes
Borbély Gábor  Jegyes
 
Gencsy Ferenc  Vágjad
Vécsey Alfonz báró  Krakakiri
 
Kiss Ernő Aranyom
Vécsey Alfonz báró Swip [Szvip]
 
Baghy Béla Bocskoros
Gencsy Ferenc  Rajkó V.
 
Gerliczy Ferenc báró Gombház D.
Mészöly István Mustos
 
Gerliczy Ferenc báró Galambom D.
Lelbach Gyula Pisicki
 
Baghy Béla Bohó
Szapáry György gróf Korhely

II. összevetés
 
Varázs Cipra
Korhely III. Swip
 
Gombház D. Náci
Galambom Finom Móric
 
Pipacs II. Néni
Kártyás Bojtorján
 
Győztes D. Vágjad
Turka Bocskoros


III. összevetés
 
Vágjad Swip
Néni Turka
 
Galambom Varázs
Finom Móric Kártyás

IV. összevetés
 
Vágjad Turka
Kártyás erővesztő
 
Finom Móric visszavonva

V. döntő futam
 
Turka Turka
Kártyás

 
Az I. díjat Turka, a II. díjat Kártyás, a III. díjat Vágjad nyerte el.


A vigaszversenyen: az I. díjat Baghy Béla Bocskorosa, a II. díjat Mihályi Endre Ciprája, a III. díjat Baghy Béla Bojtorjánja vitte el.
 

[Snoopy]

 AGÁR DERBY
Szolnok okt. 14. 15 és 16-án
[1908. október 14–16.]

(Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XIX/81. 1908. okt. 18. p. 4.)
 
Az országos agarász szövetség úgy látszik a Szolnok melletti Szanda, Kengyel és Tenyő pusztákon összpontosítja ez idei összes versenyeit, mert az ezelőtt a hortobágyi pusztán tartott agárderbyt is a versenyekre kiválóan alkalmas területekre helyezte át.



A versenyekre kitűzött idő a lehető legkedvezőbb volt, a verőfényes őszi napsugár derűs napokat hozott, és a mezőnyön megjelent díszes közönség számára a legkellemesebb időtöltés kínálkozott az érdeklődést keltő futamokon. Egy körülmény mégis zavarólag hatott a versenyekre, mert a talaj az uralgó szárazság miatt oly kemény volt, hogy az agarak legnagyobb része már az első összevetés lefuttatása után már sérülten tért vissza, úgy hogy a második összevetésnél már ritkaságszámba ment az ép lábú agár.


A verseny f. hó 14-én vette kezdetét. Azon az intézőség részéről a következők vettek részt:
Elnök: báró Podmaniczky Géza Ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosa.
Igazgatóság: báró Harkányi Andor, Magyari Kossa Béla, ifj. gróf Nemes János.
Bíró: Liptay Béla.
Titkár: dr. Hajdu Béla.


Díjak: 1200 korona a győztesnek, tiszteletdíj a győztes tenyésztőnek, 400 korona a döntő futamban leesett agárnak, 200–200 kor. az utolsó előtti leesett agarak mindegyikének.



A versenyekre f. évi március hó 1-én összesen 56 agár neveztetett, azonban az összevetésnél ezek száma a következő 36-ra olvadt le:
 
Baghy Béla úr Becsali fh. fk. sz.
Bikfic fk. k.
Baghy Gyula úr  Birokra sz. zs.
Bóbita fh. fk. sz.
Bíbor fh. zs. sz.
Borbély György úr Szemfény fh. sz.
Fáy Antal úr Tentás fk. fh. k.
Gerliczy Ferenc báró Golyhó zs. k.
Ginetta fh. sz.
Göre D. zs. s.
Galambom D. v. sz.
Girhes D. c. k.
Győztes D. v. k.
Geyer Péter úr Galatea v. sz.
Gomba c. sz.
Gröber Gyula fhd. Leila II. zs. sz.
Hámos Antal úr Krumplinudli c. sz.
 
Kuvik v. k.
Kállay Emil úr Korál v. sz.
 
Kornis Ferenc úr, ifj. Kuli f. k.
 
Kornis Ferencné úrnő Kedvenc fk. sz.
Molnár Lajos fhd.  Daisy c. sz.
 
Feigelbaum. c. k.
 
Nemes János gróf Nympha c. sz.
Orosz Miklós úrr  Opál c. sz.
 
Ordas II. c. k.
Orkán fk. k.
Szontágh Zoltán úr Nyelves zs. sz.
Vay Ádám gróf
 Csuszu v. sz.
 
Vécsey Alfonz báró  Purgó v. sz.
Salló c. sz.
 
Swip [Szvip] fk. sz.
 
Krakakiri fk. sz.
Fürge III. fk. sz.
 

I. összevetés
Bóbita Leila II.
Leila II.
Galambom D Orkán
Orkán
Krakakiri Szemfény
Szemfény
Győztes D Győztes D
Golyhó
Feigelbaum Nyelves
Nyelves
Purgó Purgó
Kedvenc
Tentás Tentás
Nympha
Swip Swip
Krumplinudli
Kuvik Kuvik
Galatea
Csuszu Girhes D
Girhes D
Ginetta Ginetta
Birokra
Ordas II. Daisy
Daisy
Bíbor Bíbor
Kuli
Göre D Göre D
Korál
Gomba Fürge III.
Fürge III.
Bikfic Opál
Opál
Salló Becsali
Becsali

II. összevetés
Leila II. Tentás
Tentás
Purgó Purgó
Gizella
Görhes D Daisy
Daisy
Opál Kuvik
Kuvik
Becsali Bibor
Bibor
Nyelves Nyelves
Győztes D
Szemfény Szemfény
Göre D
Fürge III. Swip
Swip
Orkán Orkán
erővesztő

III. összevetés
Szemfény Kuvik
Kuvik
Swip Swip
Purgó
Orkán Orkán
Bíbor
Tentás Daisy
Daisy
Nyelves Nyelves
erővesztő

IV. összevetés
Swip Swip
Nyelves
Daisy Orkán
Orkán
Kuvik Kuvik
erővesztő

V. összevetés
Kuvik Orkán
Orkán
Swip Swip
erővesztő

Döntő futam
Orkán Orkán
Swip

 
I.    Orosz Miklós úr Orkánja,
II.   báró Vécsey Alfonz Swipje,
III.  Hámos úr Kuvikja.


A bírói tisztet általános elismerés mellett Liptay Béla teljesítette, ki ez alkalomra Bácsi, Veruda és Alföld nevű ismert versenylovait vette igénybe.



A győztes agár erős küzdelemmel jutott a kiérdemelt díjhoz, az agár tulajdonosa a sóvárgott dicsőséghez. A második helyet nyert Swip is rendkívül nehéz körülmények között versenyzett a második díjért, mert a verseny második napján a IV. összevetésben holtversenyt futott Nyelvessel, mely összevetés újabb lefutása a 3. versenynapra maradt. Majd ismét a talaj hullámossága szolgált akadályul a bírói ítéletnél. Ezért Swip hat nyúl helyett kilencre lett eresztve. Mindhárom első helyen nyert agár nemcsak bírói ítélet által, de általában kiváló minőségnek lett jelezve.



A versenyen jelen volt hölgyek: gróf Almásy Imréné, Blaskovich Elemérné Waldeck Kornélia grófnő, Baghy Béláné, Baghy Gyuláné, Baghy Irma, Benkó Albertné, Benedikty Gyuláné, Fáy Lászlóné, Fáy Vilma, Fejér Miklósné, Fejér Izidóra, Gorove Lászlóné, báró Harkányi Andorné, Hámos Béláné, Kövér Jánosné, özv. Kövér Jánosné Kende Paula, Lipthay Arthurné, Mészáros Béláné, Mészáros Irén, ifj. gróf Nemes Jánosné, özv. Polgár Béláné Messena Stefánia bárónő, Szombathy Olga, Schwartzleitner Babsi, Taxis Benza hercegnő, gróf Waldeck Frigyesné.



Férfiak: dr. gróf Almásy Imre, Baghy Béla, Baghy Gyula, Benedikty Gyula, Borbély György, Borbély Gábor, Busa Ákos, Fáy Antal, Fáy György, Fáy László, Geyer Péter, báró Gerliczy Ferenc, Gorove László, Goszthony Sándor, Grőber Gyula fhd., báró Harkányi Andor, Hajdu Béla, Hámos Antal, Horthy Szabolcs, Jurenák Lajos, Kiss Ernő, Kludik Gyula, Kövér János, Kövér Aladár, Kövér Vladimír, Kövér Gusztáv, Kövér Gyula, Liptay Béla, Lipthay Arthur, Lippich István, Magyary Kossa Béla, Magyary Kossa Ödön, Magyary Kossa Pál, Mészáros Béla, Mészáros Lajos, Molnár Lajos fhd., ifj. gróf Nemes János, Orosz Miklós, báró Podmaniczky Géza, Szeleczky Zoltán, gróf Vay Ádám, báró Vécsey Alfonz, gróf Waldeck Frigyes stb.



A három napig tartó versenyek alatt megjelent előkelő közönség étkezéséről Monszpart és Társa szolnoki csemege- és borkereskedő cég gondoskodott, nagy választékú dejeuneux-t és kitűnő italokat servírozván, melyek a legfokozottabb igényeket is kielégítették.



Az agarász társaság a legközelebbi viszontlátásig búcsúzott, hogy a vármegyei vagy az országos versenyeken itt ismét találkozzanak.

[Snoopy]

"Vadászat kutyákkal

A középkori vadászatban nagy szerep jutott a vadászkutyáknak. A honfoglaló magyarok is hoztak magukkal kutyákat. 13. századi forrásokban gyakran találkozunk agarászokkal.

A vadászatnak általános és mindinkább elterjedő módja lehetett a nyúlfogás agárral. A vizslát főleg fürjvadászatra használták. Zay Péternek 1590-ben fürjésző fiatal vizslát küldenek, amelyet nyulászni való vizslával együtt kell a mezőre bocsátani. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 129 agarat tartott. I. Rákóczi György saját céljaira 15 agár állt rendelkezésre, de külön 12-12 agár volt fenntartva fejedelmi vendégei részére. Az agár ugyan elsősorban nyulak fogására szolgált, de Thököly Imre 1694 júniusában 11 „kölyökmedvét” ejtett el agaraival. A selyempórázon vezetett agarat az erdélyi fejedelmek Törökországból szerezték be (Magyarországról szelindekeket exportáltak). Különösen nagyra tartották a strázsát álló, meg a szelektől fajzott török agarat. Az agár, különösen a kiválóbbak, amelyeket főagárnak hívtak, igen értékes volt. 1591-ben valaki egy ilyent 125 Ft-ért vásárolt! Érthető tehát, hogy nagy becsben álltak ezek a vadászebek, amelyeket az „agárhoz látók” vagy „agárviselők” gondoztak, és szekereken vagy ölben vittek a vadászatra.

[Snoopy]

HÁTRÁBB AZ AGARAKKAL, SZOLNOK!

Kié a legjobb agár 1927-ben Magyarországon?

A Nyírben, október végén

Körülbelül erre a kérdésre felel meg az az agárverseny, amelyet a Szabolcs megyei Agarász Egylet a következő héten Nyíregyházán rendez; ősi szokás szerint napokra terjedő programmal fűszerezvén, garnírozván, ízesítvén azt az egyetlen délelőttöt, amikor a nyíregyházi határban az agárversenyt tartják. Így mondják a Nyírben:

- Mert voltaképpen akkor kezdődtek a sok mindenféle bajok, amikor már a háború előtti időkben kezdtük elhanyagolni apáink, őseink mulatságát: az agárversenyt; valamint az agártenyésztésre nem fordítottunk itt kellő gondot, hogy már szinte megelőztek bennünket a szolnokiak, a hevesiek, a bácskaiak - már Bihar is számítani kezdett valamit a világon, amikor végre észbekaptunk mi, régi szabolcsi urak, és megint csak beengedtük a szobákba agarainkat, amelyeknek csak a tornácon volt szabad ásítozniok.

Október végén a Nyírben már körülbelül nincsen aktuálisabb téma az agárversenynél. A szüretekkel elkészültek mindenfelé. ("Közepes, gyenge közepes" - mondják a napkoriak, akik a legjobb borokat termelik.) A présházak felől őszi ködbe vesző kalimpálással viszik az utolsó mustos hordókat a terhes szekerek a pincék felé. Varjú kíséri már a szőlőpásztort a füttyös rigó helyett. Melankolikusan hangzik az utolsó dióverés hangja, amelyet azokra az öregasszonyokra szoktak bízni, akik egyébként a világon már semmire nem alkalmatosak.

Útitársam tovább panaszolja a hibákat, amelyek az agarászatok körül a múltban történtek.

- Az öreg Kállay Andrásnak volt az a mondása, hogy a magyar nemességet szeretni kell. Hát ebbe a mondásba belemagyarázható az is, hogy a magyar agarakat is szeretni kell, mert ő volt a nemes emberek kutyája, akinek helye volt a Kúria belsejében, akár a gondjaiba merült gazda lábánál, akár pedig a kályha mellett. A többi kutya, vizsla, komondor, kuvasz, házőrző: az udvaron tanyázott, ahol maga volt. A farkaskutyát most sem nagyon ismerjük és szeretjük ezen a környéken, bár némely más vidékről ide kommandírozott katonatiszt hozott belőle mutatványt. Csak maradjon meg a kutya kutyának. A farkas farkasnak.

- Ama sok mindenféle cél között, amely őseinket erre a lapályos, szelíd területre vezette: bizonyára bennefoglaltatott az agarászat célja is. Kutyával urak vadásznak, akik adnak valamit arra, hogy különb állatuk legyen, mint a parasztoknak. De hát a háború, de már a háború előtti világ sem kedvezett az úri tempóknak. Az lesz az igazi nagy magyar író, aki biztosan megírja annak a magyar nemesembernek a történetét, akinek az apja még kúriában lakott, a fiából pedig demokrata lett, mert más nem lehetett többé Magyarországon. Nem adtak neki máshol helyet, csak Vázsonyiék. Igaz, hogy már a régi függetlenségi világban is voltak itt, Szabolcsban egyesek, akik mindig a népet emlegették. Ámde akkor olyan kuruc korszak volt, hogy a vármegye csupa függetlenségi követet küldött az országgyűlésbe. A miniszterbeiktató Nyíregyháza lett hűtlen először a függetlenségi elvekhez, amikor az öreg Benyiczki Miksával szemben a kormánypárti Ferlicska Kálmánnak adta a mandátumot. Egyik olyan tirpák, mint a másik - vigasztalgattuk magunkat mi, megyei urak, és nem sok jelentőséget tulajdonítottunk a dolognak.

A Sóstó felé visz el utunk, ahol a mai Nyíregyháza modern városnegyedét építgeti.

- Hát hol is hagytuk el? - mond útitársam. - Hát agártörténetében kicsinyben benne van Magyarország története, mint ahogy a vízcsöppben a mindenség. Az agárnak fénykorát tévesen mondják a múlt század elejére, a Recsky Bandik, a Józsa Gyurik és más országos hírű urak idejére. Az agárnak fénykora véleményem szerint a szabadságharc utáni időben volt Magyarországon, amikor mindenfelé alakulgatni kezdtek az agarászegyletek. A Bach-korszakban az volt az osztrákok gyanúja, hogy nemzeti összeesküvések palástolására gyülekeznek egyletekbe az agarászok. Annál nagyobb kedvet kaptak uraink az efféle egyletekbe való belépésekhez. Mert hiszen ha már Kufsteinban nem szenvedhetett mindenki az imádott hazáért - igyekezett legalább itthon annyit vállalni a bajokból, amennyit elbírt. Az öreg Podmaniczky Geyza, az aszódi ágból volt az agráregyletek alapítgatója, négy lóval járta be Szabolcsot, a Bácskát, Hevest, hogy mindenütt agáregyleteket alapítson, amelyeknek aztán ő lett az országos elnöke. (Voltak ilyen szervező tehetségek a múlt században - például az öreg József főherceg is, aki az önkéntes tűzoltókat szervezte meg Magyarországon, csak a cigánysággal nem bírt, pedig ő volt a legfőbb patrónusuk.) Hát a mi szabolcsi egyletünk tán a legrégibb Magyarországon. Mindig volt - ha nem is működött.

Megnézzük most azt a nyíregyházi fogadót, a Magyar Koronához címezve, ahol az agarászok napokra tervezett összejövetele tervbe van véve. Bizony, más az, mint a Régi Nap, amelyet Jókai Mór írt regényében. Modern, nagyvilági szálló ez - még csak istálló, kocsiállás sincs benne. Vajon hová teszik az agarászok a fogataikat, amelyekkel büszkélkedni szokás a versenyhez való felvonuláskor. Útitársam elmereng:

- Hiszen bizonyosan sikerülni fog az idén is minden, mert jó kezekben van a rendezés. Jó a vendéglős, tűrhető a cigány. A szolnoki agarak megint csak kikapnak, ha ide merészkednek a szabolcsi homokra. Hátrább az agarakkal! - szokták mondani a szolnokiaknak. De hát hol van például Gencsy Berti, aki nyolcvannégy esztendős korában is lóra ült, és úgy vezette ki az agarászokat a verseny színhelyére. Hol van Gencsy Berti?

- Tán meghalt - vetem fel bátortalanul.

(1927)

[Snoopy]

 "Pillanatok alatt mennyi anyagot lehetett összekapni az agarászatról...
Gazdag irásos anyag maradt ránk eleinktől.. Itt az ideje, hogy megpróbájuk bemutatni,és méltó helyére segiteni ezt az ősi vadászati módot...bár nem tudom ez a kifejezés átadja az agarászat lényegét..a szenvedély azt hiszem megfelelőbb rá."
U.T.