Oldalak: [1] 2 3 4   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: West Highland White Terrier  (Megtekintve 14271 alkalommal)
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Dátum: 2008. December 17. - 21:40:41 »

Ő Csipesz, saját tükörképének a réme, a macskák igaz barátja, álruhás malac és hízelgő disznó.
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
Erdojaro (Molnár Attila)
Vadász
*****
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 12741



« Új üzenet #1 Dátum: 2008. December 17. - 21:42:24 »

Felénk ilyeneket esznek a nyulak! Bion Bion Bion Bion

Naplózva

Mindenütt jó, de legjobb vadászni!
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Új üzenet #2 Dátum: 2008. December 17. - 21:43:46 »

Mit gondolsz, miért lövöm a nyulakat, mint az állat? Csipeszt védelmezem!!

 :turbanos
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
Viktor
Vendég
« Új üzenet #3 Dátum: 2008. December 17. - 23:20:41 »

Te Sábi! Komoly ez a topic? Vállat von
Naplózva
Bandi
Vendég
« Új üzenet #4 Dátum: 2008. December 18. - 02:12:30 »

Azt hittem ez egy vadászfórum... Vállat von ???
Naplózva
Viktor
Vendég
« Új üzenet #5 Dátum: 2008. December 18. - 07:24:34 »

Sábikám mi barátok vagyunk úgyamúgy és én nagyon szeretlek Téged, de ha megharagszol rám, ha nem, én azt javaslom Voldinak, hogy ezt a topicKot zárja le a 3,14-be!
Naplózva
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Új üzenet #6 Dátum: 2008. December 18. - 16:06:35 »

A west higland white terrier eredetéről sok legenda kering. Vannak, akik úgy tartják, hogy a westie-k a XVI. században kerültek Skóciába a spanyol flotta hajótöröttei révén. Tény, hogy 1588-ban II. Fülöp spanyol király minden addiginál nagyobb flottát toborzott össze, hogy leigázza az ellenséges Angliát. Az Armadának keresztelt hajóflotta azonban az időjárás viszontagságai miatt elsüllyedt, még mielőtt harcba szállhatott volna az angol csapatokkal. A kalandos legendák kedvelői szerint ekkor menekültek ki a hajóroncsokról a szigetországba azok a kis fehér kutyák, amelyeket ma west highland white terrierként ismerünk.
     A megható, drámai történettel szemben azonban sokkal valószínűbb, hogy a westie Argyllshire skót vadászainak tenyésztése nyomán született meg, századokkal később. Számos keresztezés révén „fejlesztették ki” a kutyát, céljuk pedig az volt, hogy minél tökéletesebb, az odúvadászatra használatos fajt hozzanak létre. (A terrier szó egyébként latin eredetű, és a terra, azaz föld szóból származik. Ezzel az elnevezéssel is nyilvánvalóvá tették a westie tenyésztői, hogy egy föld alatti, odúkban élő állatokat vadászó fajtát akartak kitenyészteni.)
       A westie-re jellemző fehér szín, a tenyésztési folyamat során fejlődött ki, bizonyítva azt, amit már régebben is sejteni lehetett, hogy a nyugat-skóciai környezetben a különböző állatok nagyobb gyakorisággal szülnek fehér, vagy világos színű kölyköket. A tenyésztők úgy gondolták, ezekből a „selejtes”, albinó kutyákból soha nem lehet jó vadászkutya, így inkább az úgynevezett Earth Dog felé és a cairn típusú, színes Poltalloch terrier felé fordultak a tenyésztők – amelyek egyébként nem sokban különböznek a jelenleg ismert westie-től. Ám a „másodosztályú” besorolás ellenére is nagy számban születtek fehér színű terrierek Skóciában, és lassacskán kiderült, hogy kitűnő vadászkutyák, valamint, hogy ugyanolyan vérszomjasan rohannak a nyulak és rókák után, mint színes rokonaik.
     Jelentős változást a westie-tenyésztésben a múlt század hozott, amikor a poltalloch-i E. D. Malcolm ezredes úgy döntött, kifejezetten ezzel a fajtával kíván foglalkozni, és a westie széles körű nagy-britanniai népszerűsítését tűzte ki céljául. A véletlen is segített a változat életben maradásában, Malcolm ezredes ugyanis egy vadászaton összetévesztette kedvenc vörösesbarna kutyáját egy rókával, és lelőtte. Így a múlt század hatvanas éveitől kezdve a Malcolm-dinasztiában a westie fehér színe biztosította, hogy ne fordulhasson elő több ilyen tragikus vadászbaleset. A west higland terrier elnevezést is Malcomnak tulajdonítják a krónikák, ám saját bevallása szerint a munka javát apja és nagyapja végezte a westie tenyésztésében.
     David Tattersal, a Westie című szakkönyv írója szerint egészen pontosan nem lehet megmondani, hogy valójában mikor is különült el önálló típusként a west highland white terrier. Csak annyi biztos, hogy régóta családi kedvenc, számos régi festmény ábrázolja a skót highlandeket, kis fehér kutyával. Ilyen például Sir Edwin Landseer, a híres viktoriánus művész 1839-es keltezésű „Büszkeség és Szemtelenség” című festménye.
       A westie kialakulásában három meghatározó vonal játszott szerepet: az ezredes Poltalloch terrierjei, Argyll grófjának fehér skye terrierjei, és a Fifeshire-beli dr. Flaxman fehér skót vagy aberdeen terrierjei. A doktor kutyái a feljegyzések szerint rendre minden alomban több fehér kiskutyát is ajándékoztak neki. Körülbelül tíz év múltán dr. Flaxman már úgy utalt ezekre a terrierekre, mint egy külön fajtára, melyet tudatosan tenyésztett tovább. Egy másik korabeli tenyésztő, George Clarke pedig egy hasonló fehér fajtát fejlesztett ki, melyet Roseneath terrierként ismerünk.
     Angliában az első terriereket is felvonultató kutyashow-t 1860-ban tartották, Birminghamben, az első skót kiállítást pedig 1871-ben rendezték meg Glasgow-ban, ám még majd’ harminc évnek kellett eltelnie, hogy végül 1899-ben, a Crystal Palace-ban egy fehér skót terrier is ott legyen a kiállítás győztesei között. Az első olyan versenyt, amelyben már west highland white terrierek is eredményesen vettek részt, 1904-ben rendezték, az edinburgh-i Scottish Kennel Club Show keretein belül. Miután pedig 1904-ben megalakult a WHWT Club, majd 1906-ban a WHWT Club of England, a fajtát az angol Kennel Club 1907-ben elismerte teljes jogú kutyafajtaként, a londoni Crufts Show-n. Ezt követően pedig 1908-ban megalakult a The West Higland White Terrier Club of America is.
     Az elkövetkezendő háborús évtizedek viszontagságos időket jelentettek a westie-tenyésztők számára is. A második világháború végén aztán azok a tenyésztők, akik ragaszkodtak a még meglévő kevés kutyához, összefogtak, hogy újjáélesszék a fajtát: a legendás Mrs. Pacey a híres Wolvey kennellel, Miss Turnbull (Leal), Miss Write (Calunna), Mr. Beels (O’Petriburg), Miss Wade (Freshney), valamint Mrs. és Dr. Russel (Crubens).
     Sok idő eltelt azóta, hogy Malcolm ezredes díjnyertes kutyái, Morven és Kiltie elkönyvelhették első győzelmeiket és kivívták a hozzáértő közönség csodálatát. Az elmúlt száz év során a westie vadászkutyából átvedlett családi baráttá, de eredeti tulajdonságait, bátorságát, erős egyéniségét, büszkeségét és teherbíróságát mégsem veszítette el. Sőt, a westie, tulajdonságait tekintve évről évre – mint a jó whisky – érettebbnek és ezáltal értékesebbnek mutatkozik. A londoni Crufts kiállításon 1976-ban lett először westi a Best in Show, mégpedig a Kathleen Newstead által tenyésztett Ch. Dianthus Buttons.
     Jelenleg a fajta már magasan vezeti az angliai terrier toplistát, és csak a Stafordshire Bull közelíti meg népszerűségét.
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
Viktor
Vendég
« Új üzenet #7 Dátum: 2008. December 18. - 16:09:39 »

Te Sábi! Látom Csipeszt amint keresi a vért... Mosolyog
Naplózva
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Új üzenet #8 Dátum: 2008. December 18. - 16:59:12 »

Ha hiszed, ha nem, volt rá precedens.
Azt, hogy egy kutya mit tud, a habitusán kívül a gazdája határozza meg.
Arról, hogy van néhány jóbarom, akiknek fogalmuk sincs a kutyákról (dog a panelben, puli a láncon, stb), NEM A KUTYA TEHET.
van olyan kutty, aki szívesen tanul, öröm neki a munka, van olyan, aki lusta, de ő is tanítható.
Türelem és szeretet kérdése az egész.
Olyan, mint a gyereknevelés.

 :turbanos
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Új üzenet #9 Dátum: 2008. December 18. - 17:17:45 »

Fantasztikus alkalmazkodó-készsége van.
Ha kiviszem a kertesházba, azonnal kijelöli a birodalmát, természetesen figyelembe véve, hogy a szeretett gazdasszonya nem kultiválja a virágrapisit.
Ugat, házat őriz, apportíroz, rá mondtam, hogy addig hozza vissza az eldobott tárgyakat, míg meg nem döglik. Képtelen "nem megcsinálni" dolgokat, egyszerűen így van beletáplálva. Nagyon hálás a foglalkozásért, szereti, ha szeretik és kedvesen, nem erőszakosan viszonozza.
Teljesen domesztikálni lehet, ezt onnan vettem észre, hogy amikor visszahurcolkodtunk a panelbe, azonnal alkalmazkodott, nincs ugatás, nincs rohangálás.Igaz, hogy a kulcscsomó zörgésére azonnal megjelenik és kifejezi a kirándulási szándékát.
Képes arra, hogy amikor reggel levisszük (7 óra), utána egész nap visszatartja a szükségleteit.Volt olyan, hogy hatkor ért haza az első családtag, ő kibírta addig.
Nem rombol, nem rágcsál, nem jelöl.
Imád az ágyakba befeküdni, gondolom, a szag miatt.

Fürdetés:
Én egy kicsit túlzásba vittem, mert a Frau L'Oreal balzsamával fürdettem, amit nem szabad. Havonta kell kozmetikushoz vinni, az a fürdés elég.
Csipesz ebben nem mérvadó, mert az említett kezelés miatt a bundája puha, ill. nekhezen tolerálom, ha "ázott kutyaszaga" van, ezért gyakrabban fürdetem, ill. az én parfümömet használja.
De ez az én baromságom, ilyet nem szabad csinálni, sem a szaglás, sem a bőr PH miatt.

 :turbanos
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
Sabbati
Igazhitű Effendi és Birodalmi Tasliosztogató
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4797



« Új üzenet #10 Dátum: 2008. December 18. - 22:19:37 »

Ha a szabályos, fajtára jellemző külső jegyeket fontosnak tartod, akkor igen.
(Szögletes fejszerkezet, kötény, stb.)
Nem nagy csel, ill. Csipesznek, mivel jelenleg panelkutya, a körmeit is rendben kell tartani.
Hátul is vágni kell, mert nem egy épületes látvány, ha szarcsimbókok lógnak a szőrén.

 :turbanos
Naplózva

"Ihre besondere Stärke ist die Praxis."
S.Peti
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5898



« Új üzenet #11 Dátum: 2008. December 19. - 08:35:20 »

A yorki is vadászcélra született, ha valakit érdekel, utánajárok...
A középkori Angliában a parasztok nem vadászhattak, sőt méretes kutyát sem tarthattak.
Nem emlékszem pontosan hány inch átmérőjű karikán át kellett férnie a kutyának...
Naplózva

...forrókezű fiatal vadásztárs...
Sam6
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1579



WWW
« Új üzenet #12 Dátum: 2008. December 19. - 08:54:34 »

Ha már van egy ilyen topic, akkor én is megmutatom magam.

Fifinek hívnak, 1,5 éves vagyok és imádom a vizslákat   Vigyorog

ui: Az orromon található fehér folt egy sünivel történt nézeteltérésem eredménye. Vigyorog


Kedvenc barátnőmmel Bellával, a kisgazdink játszóvárának tornyából vigyázzuk a rendet. Vigyorog

ui: Majdnem olyan jól apportírozok mint Ő, csak én nem vagyok olyan mamlasz, hogy visszaadjam. Vigyorog
Naplózva

"A vadászat számomra egy életre szóló ösztönös elhivatottság"
St.Girgesz
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5422


A gasztroszent!


WWW
« Új üzenet #13 Dátum: 2008. December 19. - 10:53:09 »

Bátyáméknak egy westy-tacskó keverék szukájuk... olyan tipikus szőke nő, csak kutyában. De az biztos, hogy ha nem féltenék annyira és nem lenne hófehér, akkor simán vinném kotorékozni, annyira jól fog.
Naplózva

Üdv a vadásznak!
"Gazdagnak érezheti magát az a nép, amely ilyen hagyományokkal rendelkezik."(John Paget; 1839.)

"Amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad."
Erdojaro (Molnár Attila)
Vadász
*****
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 12741



« Új üzenet #14 Dátum: 2008. December 19. - 11:02:50 »

Girgi!

"és nem lenne hófehér, akkor simán vinném kotorékozni, annyira jól fog."
Sötétben (lukban)  minden tehén fekete! A foxi is szinte fehér!
Naplózva

Mindenütt jó, de legjobb vadászni!
Oldalak: [1] 2 3 4   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: