Üdv Sanyoo,
nem akarok nagyon szakérteni, hiszen nem csináltam olajos csapágygolyós lökéscsökkentőt –másfélét sem
-, azonban már futottam egy kört az ügyben, és ami engem illet, én maradtam a sima ólom rúd nehezítésnél.
Azonban, ha a tehetetlenségi elven működő lökéscsökkentőn törpölsz, bátorkodom inkább javasolni a higannyal (nem tele) töltött hengert.
Nyilvánvaló előnyei az olajos csapágygolyós elven működő lökéscsökkentővel szemben: az olajban előre hátra mozgó golyók a hőmérséklet változásával nem egyforma sebességgel mozognak, az olaj jobban hajlamos arra, hogy elfolyjon, és végül a legfontosabb, hogy a higany fajsúlya 13,6, míg az acél golyóké 7 valamennyi, de biztosan 8 alatt van. (Wolfram karbid 16,3) Tehát higany esetében majdnem kétszer olyan nagy tömeg csapódik lövésnél a henger elejére, ezáltal nagyobb hatású az ellenerő. Amit még tudok erről, hogy a tusba beépített henger jó, ha hátrafele lejt, így állandóan egy, a henger hátsó részében levő nagyobb tömeg csapódhat előre. Ami ennek az elvnek ellentmond, csinálnak csőre szerelhető, csőtárba illeszthető, sőt duplapuskák esetében töltényűrbe illeszthető lökéscsökkentőt, vagyis a csővel párhuzamos beépítésűt.
Hátránya, hogy hajlamos a „kluttyogásra”, azért ez is idegesíthető lehet egyeseknek
.
Érdemes megguglizni a témát! Mercury recoil suppressor, vagy valami hasonló kifejezésekre szépen jönnek fel a hirdetések és a cikkek….
Egyébként olyan cikkíró is van, aki semmivel nem tartja jobbnak a tehetetlenségi elven működő lökéscsökkentőt, mint az egyszerű súlynövelést. Nálam a sima súlynövelés bevált, nem folyik, nem kluttyog és töredékébe került…..persze anélkül is lehetett vele lőni, csak így kisebbet rúg.
Üdv,
