Tudomány és vadgazdálkodás

[Balkóbátya]

Erre ott a szántóvető...

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Egyáltalán, mit keres ez egy vadászfórumon?
A" tudomány és vadgazdálkodás" témában meg még annyit sem!!

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Elgondolkodtató!

http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_meregnek_mindig_a_vadasz_issza_meg_a_levet

[Cheyenne]

Elgondolkodtató!

http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_meregnek_mindig_a_vadasz_issza_meg_a_levet

Nincs ezzel semmi baj Attila!

(..Már nem emlékszem a nevére, de valaki leírta itt a Fórumon, az idevonatkozó szösszenetét..)  ..

Valami ilyesmi volt: " Ami nem öli meg az emberfiát, az szinte minden esetben, erősíti."    ..

Magyarabbul: Ami nem öl meg,az erősít! 

[Hegedűs Sándor]

Szervusztok.
Ismerve a cikk írójának munkásságát igen is elgondolkoznék a tartalmán.
Sajnós a helyzet valós és számolni kellene vele .A vadisznónál bármikór mivel közti gazda lehet de azért zárojelben megjegyezném ,hogy ha jól tudom a toxinok nagyobb koncnetrációban a májban ill a belsö szervekben rakodik le. A környezeti szenyezés egyértelmüen látszik a Öz populácion (nem véletlenül van egyre több fibromás példány ) Sokkal negyobb figyelmet kéne szentelni a természet védelmi öröknek arra ,hogy mik "folynak" a természetes vízekben ,csatornákban stb .A gazdákat is lehetne ellenörizni ,hogy önti ki a megmaradt mütrágyát ,csávázott vetőmagot,talajfertötlenitött stb,és az átlag jogkövető polgárok sem kukának használnák az erdöket.
üdv:HSanyi

[Deer]

Hosszabb elemzés a mezőgazdasági vadkár alakulásával kapcsolatban.
https://szie.hu//file/tti/archivum/BleierN_ertekezes.pdf

Vadászüdv!

[Németh Lajos]

Hosszabb elemzés a mezőgazdasági vadkár alakulásával kapcsolatban.

"A gímszarvas hazai táplálékvizsgálatai során a fásszárú fajok dominanciája igazolódott (MÁTRAI et al. 2002,
SZEMETHY et al. 2007b, KATONA et al. 2008). A kultúrnövények jelentősége (táplálékon belüli
aránya), melyet alapvetően az okozott károk mértéke és a vadászati tapasztalatok alapján gondoltak,
lényegesen elmaradt az előzetes várakozásoktól. A nyári időszakban a kétszikűek közül a lucerna
állandóan jelen volt a táplálékban (2-7%-os arányban), de fogyasztása csak augusztus közepén volt
jelentősebb, ekkor elérte a 17%-ot. Szintén augusztusban jelent meg a kukorica, fogyasztása 18%-
os arányt tett ki (SZEMETHY et al. 2003). Ehhez nagyon hasonló eredmény született egy
csehországi vizsgálatban, ahol mezőgazdasági területekkel határos ártéri erdőben kutatták a szarvas
táplálék összetételét. Táplálékában egész évben a fásszárú fajok domináltak, a kukorica nyár végén
és ősszel 11-18%-os részaránnyal fordult elő"

Ez a megállapítás tökéletesen egybevág azzal a megfigyelésemmel, hogy amíg zsenge akácsarj van, addig a szarvas a mannára sem néz rá.
Vethettem én a vadföldbe borsót, lucernát, ki sem mozdultak az újulatból.

[Németh Lajos]

Gálos Csabi!

Nem lenne érdemes egy olyan vadföldkísérletet végezni, hogy akác...?
Arra gondolok, hogy hőkezelt maggal elvetni egy területet kora tavasszal.
Június végén szárzúzóval lekenni. Szerintem pár hét alatt újrasarjad, kitarthat egészen bőgésig zsenge állapotban.
Nem tudom, meddig bírná a gyökér és a tő, de pár évig biztosan.

[Zolimester]

Gálos Csabi!

Nem lenne érdemes egy olyan vadföldkísérletet végezni, hogy akác...?
Arra gondolok, hogy hőkezelt maggal elvetni egy területet kora tavasszal.
Június végén szárzúzóval lekenni. Szerintem pár hét alatt újrasarjad, kitarthat egészen bőgésig zsenge állapotban.
Nem tudom, meddig bírná a gyökér és a tő, de pár évig biztosan.

Lajos!

Ugyan nem nekem szólt a kérdés, de akáctelepítéssel kapcsolatban nekem olyan tapasztalatom volt, (igaz, hogy alföldi, homokos talajon) hogy a csemetéket a telepítés évében 3x kellett kapálni, hogy a gyom le ne nyomja, a közöket pedig szárzúzózni. Nem tudom, hogy más talajon hogy működik a dolog, de eléggé optimistának tűnik a verziód.
 

[Kama]

Gálos Csabi!

Nem lenne érdemes egy olyan vadföldkísérletet végezni, hogy akác...?
Arra gondolok, hogy hőkezelt maggal elvetni egy területet kora tavasszal.
Június végén szárzúzóval lekenni. Szerintem pár hét alatt újrasarjad, kitarthat egészen bőgésig zsenge állapotban.
Nem tudom, meddig bírná a gyökér és a tő, de pár évig biztosan.

Termőhely függő.
Szerintem kb. embermagasságú az, amit már le mernék vágni.
Annak már lehet olyan gyökérzete, ami eredményesen tud sarjadni.

De hogy ezt három hónap, vagy három év alatt éri el - az termőhelytől függ.

[galoscsabus]

Gálos Csabi!
Nem lenne érdemes egy olyan vadföldkísérletet végezni, hogy akác...?

Ha nem ilyen szarul állnának az anyagi dolgaink, egy szép kísérletet meg is érne a dolog
Mondjuk az eredménye borítékolható előre.
A szarvas imádná és ha nem tudnánk kellő méretű területet adni belőle nekik, akkor nagyon gyorsan tarra is rágná olyan helyen, mint pl. Hőgyész.
Ahol kevesebb szarvasunk van, ott van elég akácos erdősítés, ahová a villanypásztor mellett is bemennek itt-ott.
Nagyon termőhely függő lenne a kísérlet eredménye.

Az alföldi példák (pl. KEFAG Császártöltés, de nyilván van még több hasonló hely is) azt mutatják, hogy az akác, mint gímszarvas takarmánybázis, teljesen alkalmas annak tartására.
Elviselhető mértéken belül tartott rágása nem hátráltatja az erdő növekedését, az egyed- és az agancsfejlesztést nagyban elősegíti.
 

[Vadász35]

 

Ha nem ilyen szarul állnának az anyagi dolgaink, egy szép kísérletet meg is érne a dolog
Mondjuk az eredménye borítékolható előre.
A szarvas imádná és ha nem tudnánk kellő méretű területet adni belőle nekik, akkor nagyon gyorsan tarra is rágná olyan helyen, mint pl. Hőgyész.
Ahol kevesebb szarvasunk van, ott van elég akácos erdősítés, ahová a villanypásztor mellett is bemennek itt-ott.
Nagyon termőhely függő lenne a kísérlet eredménye.

Az alföldi példák (pl. KEFAG Császártöltés, de nyilván van még több hasonló hely is) azt mutatják, hogy az akác, mint gímszarvas takarmánybázis, teljesen alkalmas annak tartására.
Elviselhető mértéken belül tartott rágása nem hátráltatja az erdő növekedését, az egyed- és az agancsfejlesztést nagyban elősegíti.
 

[Hegedűs Sándor]

Szervusztok.
Az erdészek körében Tisztelet a kívételnek a Magyar Gím (amit Hungarikummá akarunk nyílvánitani) színte közelenség .Milyen jó lenen ha a müvelésbe be tudnák iktatni a un rágó erdők létesitését (vagy meghagyását) a magassabb cserje színtel is jól elboldogul a szarvas. Az akác mellé lehet ültetni bodzát is vagy kecskefüzt ,esteleg vetni Baltacimót legelőre .E helyet keritünk jobbról balra ,balról jobbra és a bontást nagyon nehezen tudja a vadgazdálkó kívivni magának. Még akkor se ha már rég kinött a vad szájábol az erdő.
üdv:HSanyi

[Németh Lajos]

Lajos!

Ugyan nem nekem szólt a kérdés, de akáctelepítéssel kapcsolatban nekem olyan tapasztalatom volt, (igaz, hogy alföldi, homokos talajon) hogy a csemetéket a telepítés évében 3x kellett kapálni, hogy a gyom le ne nyomja, a közöket pedig szárzúzózni. Nem tudom, hogy más talajon hogy működik a dolog, de eléggé optimistának tűnik a verziód.
 

Magvetésre gondoltam.
Sokszoros tőszám, nincs átültetési stressz.
Biztosan talaj és főleg csapadékfüggő a dolog, de a tarvágásokat követő gallyégetések helyén, ahol kefesűrűen kel a megégett mag, ott alig marad el fejlődésben a gyökérsarjtól.
Csak azért jutott egyébként eszembe, mert esetleg olyan talajon is eredményes lehetne, ahol a lucernára esély nincs.

[Győző]

Próbáljátok meg Sándor a Puszta Szilt v. Turkesztáni Szilt. Nekem az akácos erdősítésben jobban szerette a szarvas mint az akácot és a regeneráló képessége is jobb!