Vadászújságok

[Viktor]

"Nem vitatkoztam vele, mégiscsak ő a szakújságíró..."


Te Jan koma!


Én komolyan irígylem a nyugodtságodat. Szerintam ÉN, ahogy ismerem magam, lehet alsóhangon felszólítottam volna a kedves édesányjával történő intim érintkezésre....

Ha valamiben, akkor ebben biztos voltam! :ALC

De igazad is lett volna!

[Németh Lajos]

Tegnap este elolvastam a történetet.
Szerintem jelentősen árnyal a szitun, hogy ez a párbeszéd egy 200 fölötti létszámú rudlit nézve hangzott el.

Szia!

Elolvastam én elsőre is figyelmesen, csak azóta sem értem, miért baj az, hogy 200 gím van egy rudliban. 
Továbbá azt sem, hogy 200 állat közül kiválasztódott legrátermettebb tehenet és annak a borját miért kell meglőni.

[jan]

Szia!

Elolvastam én elsőre is figyelmesen, csak azóta sem értem, miért baj az, hogy 200 gím van egy rudliban. 
Továbbá azt sem, hogy 200 állat közül kiválasztódott legrátermettebb tehenet és annak a borját miért kell meglőni.

Én nem olvastam még ezt az írást, de az a gondolat lehet a háttérben hogy ha megugrik a csapat, akkor mind a vezértehén után mennek. Ha pont azt lövik meg, akkor vezető híján szanaszét indulnak.
Viszont a vezértehén igen hamar "pótlódik" a rudliból, és helyreáll az eredeti állapot. Másrészt nem tudom mit javít a helyzeten hogyha a 200-as rudliból lesz két 100-as?

Bár én nem vagyok Széchenyi rajongó, teljesen egyetértek azzal a kijelentésével hogy a vezértehén minden körülmények között kímélendő.

[Viktor]

Bár én nem vagyok Széchenyi rajongó, teljesen egyetértek azzal a kijelentésével hogy a vezértehén minden körülmények között kímélendő.

Én a legtávolabbról sem vagyok szakember, de ez szerintem így is lenne logikus - már ha minőségi vadgazdálkodást akarunk...

A vezértehén szerintem nem véletlenül lesz vezértehén, olyan genetikai állományt hordozhat magában, ami nehezebben pótolható. És ez szerintem a borjára is vonatkozhat. Egy 200-as rudlit egyben tartan nem kis feladat lehet..

A háborúban szokás a parancsnokot, vagy a stábtagokat kilövetni mesterlövésszel. Ez háború?

[Kama]

Én nem olvastam még ezt az írást, de az a gondolat lehet a háttérben hogy ha megugrik a csapat, akkor mind a vezértehén után mennek. Ha pont azt lövik meg, akkor vezető híján szanaszét indulnak.
Viszont a vezértehén igen hamar "pótlódik" a rudliból, és helyreáll az eredeti állapot. Másrészt nem tudom mit javít a helyzeten hogyha a 200-as rudliból lesz két 100-as?

Bár én nem vagyok Széchenyi rajongó, teljesen egyetértek azzal a kijelentésével hogy a vezértehén minden körülmények között kímélendő.

Mondjuk ez is igaz.
Egyébként szerintetek mi a teendő ilyen esetben?

Mert attól a gondolattól égnek áll a hajam, hogy egy ilyen rudli akár csak egy éjszakára is beáll valamelyik erdősítésbe/repcevetésbe.

[Szikura Ádám]

Sziasztok.Megjelent már az új Élményfegyver?

[Németh Lajos]

Egyébként szerintetek mi a teendő ilyen esetben?

Szerintem semmi. Illetve ugyanaz, mintha mondjuk húszan volnának.
Ha lőni akarok, kiválasztom a leggyengébb, legborzasabb borjút, aztán meglövöm.
Szerintem szétszéledve sem esznek kevesebbet (sőt, inkább többet!), csak esetleg megoszlik a kár. Ha a körülmények olyanok, összeverődnek gyorsan újra, a vezértehén kilövésével annyit értünk el, hogy elvesztettünk egy jó tehenet és szaporulatát.

Néhány éve nálunk sem volt ritka jelenség a százas rudli. Főleg térdig érő hóban, ilyenkor területünk teljes gímállománya 3-4 rudlit alkotott. Tavaly, tavalyelőtt 30-40 tagúnál nagyobbat nem láttam. Én - hozzáteszem, nem vagyok szakképzett vadgazda - teljesen értelmetlennek tartom azt, hogy bele akarunk szólni a rudli méretébe. Tudja azt a szarvas, hogy mikor kell csapatban és mikor kell családi körben tartózkodnia.

[Steve]

Mondjuk ez is igaz.
Egyébként szerintetek mi a teendő ilyen esetben?

Mert attól a gondolattól égnek áll a hajam, hogy egy ilyen rudli akár csak egy éjszakára is beáll valamelyik erdősítésbe/repcevetésbe.

Pedig beáll!
Ha nem lővilágnál ,akkor a sötét beálltával.

[jan]

Mondjuk ez is igaz.
Egyébként szerintetek mi a teendő ilyen esetben?

Mert attól a gondolattól égnek áll a hajam, hogy egy ilyen rudli akár csak egy éjszakára is beáll valamelyik erdősítésbe/repcevetésbe.

Szerintem nem akkor kell kapkodni amikor az ember meglát egy 200 tagú rudlit, mert ez már a hibás szakmai döntések sorozatának a következménye. Kicsit korábban kéne gondolkodni. Bár tény hogy bizonyos időjárás esetén, vagy pl hajtások másnapján nálunk is lehet látni nagy számú összeverődött szarvast, de ez mindíg csak átmeneti állapot, ami különösebb emberi beavatkozás nélkül is megszűnik.

Egyébként a helyi tapasztalat azt mutatja hogy a szarvas eléggé érzékenyen reagál a rendszeres zavarásra. Nem is csak feltétlenül a lövésre, hanem minden neki nem tetsző dologra. A napokban akartam lőni egy ünőt, rá is bukkantam egy 10-12 tagú csapatra egy olyan galagonyás-kökényes katlanban, ahová régóta nem jár vadászni senki. Első este megpróbáltam közelebb menni hozzájuk, de kiböktek és megugrottak. Másnap reggel ugyanígy. Következő este és reggel egy másik vadásztárs ment oda, szintén megugrottak tőle mindkét alkalommal, és azóta eltűntek. Friss nyom sincs azóta, szóval a négyszeri zavarástól világgá mentek, pedig lövés nem volt.

Egyébként Széchenyi valahol azt írta, hogy a vezértehenek a terület tarvad-állományának legértékesebb egyedei. Nyilván a jól képzett szakember pont ezek és utódaik elejtésével kezdi a selejtezést (vagy vadrisztást), és ezt természetesen közzé is teszi egy vadászújságban, hadd tanuljon valami hasznosat a pórnép.  :'(

[Németh Lajos]

Én is megvettem, csak a melléklet miatt. Mit mondjak, nem vagyok tőle elájulva...

Most jutott időm végigolvasni a csokrot.
A Keszthelyi Jenő novella szerintem egészen jó.
Büdi Gáboré is, azzal csak az a bajom, hogy már olvastam.

[Németh Lajos]

Még egy szösszenet a Vadászlap irodalmi mellékletéhez.
Várszegi József: El-lballagó idő.

"A bürühöz fiatalúr, csak a bürühöz üljön" - mondta Matula bácsi Fekete Istvánnak ..."

Emlékezetem szerint a F.I. novellában ezt Herlicska mondta. Mintha a novella címe is Herlicska és a vidra lenne.
Aztán lehet, hogy én emlékszem rosszul.

[Szik]

Így van! A legkedvesebb írásom. Annyira életszerű, hogy ha tele van a t...m a világgal és elolvasom akkor mindig jó kedvre derít.

[U.Péter]

Vitába szállnék Veletek, szerintem van olyan írása is F.I.-nak, amiben Matula adja a tanácsot, hogy a bürühöz kell ülni. Majdnem teljesen biztos vagyok benne. De megpróbálok utánanézni, hogy hol olvashattam.

[Tomek]

Most jutott időm végigolvasni a csokrot.
A Keszthelyi Jenő novella szerintem egészen jó.
Büdi Gáboré is, azzal csak az a bajom, hogy már olvastam.

Ez a kettő. Ebből az egyik nekem is ismerős volt, a másik nem.
A többi felejthető...
A Matulára én is úgy emlékszem, mint Peti. Utána is néztem, a Matula és egyebek c. írásában említi a momentumot. Az írás vége az, mikor Matula a kergetőző vidrákat összevárja, és postával egy lövésre mind a kettőt elejti.
Egyébként Fekete István írásaiban Herlicska és Matula alakja sokszor összemosódik, sőt egyesek szerint talán Herlicska válik egy idő után Matulává.

[U.Péter]

Várszegi Józsefet személyesen is ismerem, mert apámnak régi ismerőse. Nagy tapasztalatú hivatásos vadász, kár, hogy keveset publikál.