Dámbika.

[Janikafox]

Norbi, nálunk is megjelentek. A majdnem szomszédban 

[galoscsabus]

Norbi!
Furán hangozhat pont tőlem, de lenne egy szívből jövő javaslatom:
Addig tüntessétek el a megtelepedett dámot a környéketekről is, amíg az egyáltalán lehetséges.
Habár az eddigi tapadztalat azt mutatja, hogy az ilyen "innnen-onnan származó, a dám jelenlétét jelző, de kétesen megbízható" infók jdején ez már
nem mindig lehetséges.
Miért írom ezt?
Mert nem kell hozzá 10 év és átkozni fogjátok a napot, amikor az első pöttyösszarvas átlépte a határotokat.
 

[Pyrus]

Norbi!
Furán hangozhat pont tőlem, de lenne egy szívből jövő javaslatom:
Addig tüntessétek el a megtelepedett dámot a környéketekről is, amíg az egyáltalán lehetséges.
Habár az eddigi tapadztalat azt mutatja, hogy az ilyen "innnen-onnan származó, a dám jelenlétét jelző, de kétesen megbízható" infók jdején ez már
nem mindig lehetséges.
Miért írom ezt?
Mert nem kell hozzá 10 év és átkozni fogjátok a napot, amikor az első pöttyösszarvas átlépte a határotokat.
 

Erről írhatnál bővebben, ha nem röstelled.

Egyébként kicsit fura ezt hallani az egyik világhírű dámos terület (ex)gazdájától. 

[Hegedűs Sándor]

Szervusztok.
Én részben értem Csaba agodalmát.
Nálunk a Bakony alján is van és vissza is szoritotta a Gímet mind hasznositásban mind trófea értékben.
A nappali jövés menenésével zavarja a Gímet a nappali pihenöhelyén, ezen keresztül rontja a gím trófea minőségét.
E mellet a az erdei vadrák és a mezögazdasági károkozása is jelentös ( ezt mi vadlegelökkel próbáljuk ellensúlyozni )
Ezen felül pedig jól eladható a trófea súlyok a gondos gazdálkodásnak köszönhetően kimaslóak és arányaiban jobban hoz min a gím.

Szóval gondos ódafigyelés mellet szerintem kezelhető,de ismerve a két területet nem hiszem,hogy megöregszik ott a dám.

üdv:HSanyi

[Makkmarci]

Szervusztok.
Én részben értem Csaba agodalmát.
Nálunk a Bakony alján is van és vissza is szoritotta a Gímet mind hasznositásban mind trófea értékben.
A nappali jövés menenésével zavarja a Gímet a nappali pihenöhelyén, ezen keresztül rontja a gím trófea minőségét.
E mellet a az erdei vadrák és a mezögazdasági károkozása is jelentös ( ezt mi vadlegelökkel próbáljuk ellensúlyozni )
Ezen felül pedig jól eladható a trófea súlyok a gondos gazdálkodásnak köszönhetően kimaslóak és arányaiban jobban hoz min a gím.

Szóval gondos ódafigyelés mellet szerintem kezelhető,de ismerve a két területet nem hiszem,hogy megöregszik ott a dám.

üdv:HSanyi

Az erdei vadrákról én is sok rosszat hallottam... 

[wildheger]

Sziasztok!

Megosztok egy kis érdekességet.

A vadászterületünk Nógrád megye északi/középső részén helyezkedik el, dámmal soha nem is találkoztunk, nem volt jelen soha a területen.
Aztán az utóbbi két évben elkezdtek jelentkezni kétes és kevésbé kétes forrásokból "észlelések".
Az idei hajtások egyikén a saját szememmel sikerült aztán látnom egy dámtehenet.
A napokban készüllt vadkamerás felvételeket szemlélve pedig a következő képek fogadtak:

Időben el kell dönteni,mit akartok! Gímet,vagy dámot. Köztes megoldás nincs!
Ha a dám megmaradására szavaztok,akkor 5 év múlva nem lesz gím,10 év múlva nem lesz cserjeszint, 15 év múlva csak dám és sakál lesz. A folyamatot erősíti az új "tartamos " erdőgazdálkodás túlbontási szisztémája. A dám 2 méter magasságig lerág mindent, az erdész túlbontja az állományokat,aztán idejekorán végvágás helyett mindent agyonverető termelésekkel kötelező fafajcserét hajt végre. A 25-26 méter magasságú erdeifenyveseket lecserélik az alatta megjelenő hársra,mert az őshonos,az erdei fenyő az csak akkor volt őshonos mindenhol,mikor még nem volt hárs. Aztán megjelenik a "kismajom",felmászik a hársfára,lebarmolja az összes ágat,rá az útra,lejavázzák a virágos apró ágakat,a többit otthagyják,mint eb a szaharát.
Nesze neked tartamos erdő- és kevés nagyvadas gazdálkodás!

[galoscsabus]

Erről írhatnál bővebben, ha nem röstelled.

Egyébként kicsit fura ezt hallani az egyik világhírű dámos terület (ex)gazdájától. 

Aki a dámmal gazdálkodni akar, olyan állomány nagyságban, amiből várhatóan kikerülnek eladható, jó bikák, annak komoly áldozatokat kell hoznia.
A mai, vadásztársasági formátum erre teljesen alkalmatlan.
Sanyi megírta a lényeget.
Olyan vadkár-formákkal kell számolni, amik addig nem voltak jelentősek.
Az erdőre gyakorolt negatív hatása kimagasló a gímhez képest.
Ez életmódjából fakad, mert lokálpatrióta, de nagyon gyorsan alkalmazkodik szinte bármihez.
Itt mifelénk már gyakorlatilag a falvak szérüjét is mindenhol belakta, rengeteg konfliktust teremtve a vadászok és a lakosság között.
Ott tartunk, hogy lassan teljes településeket kellene acélhuzalos, fix 10-12 soros villanypásztorral bekeríteni, mert lehetetlen művelni a telkek végében lévő kerteket.
De az sem normális, mikor üvöltve sír és zokog az özvegy nekem a telefonban, mert a férje temetésének másnapján reggel, a friss sírhoz menet egy dámbika rohant el mellettük, egy koszorúval az agancsán, a síron meg már nem volt más, mint a drótkeretek😨
A gím minőségre gyakorolt hatása pontosan az, amit Sanyi írt.
Viszont, míg a jó gímbika bármikor, jó áron értékesíthető, ez a dámra már nem igaz. De az összeszedett költségei magasabbak a gímnél.
Nyugaton egyre inkább számit domesztikált jószágnak, a vadászati értéke egyre csökken, így az árak is inflálódnak...miközben a terület
fenntartásának költségei (részben pont a dám miatt) jelentősen emelkednek.
A megyénk kifizetett vadkárjának kb. 80%-a a megye területének kb. 20%-án keletkezik.
A kár túlnyomó, döntő részét a dám okozza.
Itt a mi régiónkban 3 szomszédos területen, 17000 hektáron esik a megyei dám teríték fele.
És nem látszik a csökkenés, az erdő képe siralmas, újulat vagy vetés-telepítés stabil hálós kerítés nélkül lehetetlen elvárás....
Sokmindent lehetne még példaként felhozni, de a lényeg ugyan az.
A dám pátyolgatása olyan területen, ahol jó gím él és stabil a gazdálkodás, igen súlyos helyzetet teremthet.

Ez így van a volt cégemnél is, a gyulaji és kisszékelyi területen van a dámmal hosszú távon koncepció,
a másik kettőn "tűzzel-vassal" amig kezelhető a dolog.
 

[pnorbi]

Köszönöm szépen a válaszokat, különösen neked, mint dámmal foglalkozó szakembernek, Csaba!
Az aggodalmaimat alátámasztottad azzal amit írtál, sajnos az erdészeti vadkár az, ami már így sem kevés, mivel egy folyamatosan javuló, erősödő, létszámában is erősen növekvő gímállomány él a területünkön. Attól tartok, ha a dám is megjelenik, ez kigazdálkodhatatlan vadkár összegeket eredményezhetne.
Másrészt, egyelőre nem látom a helyzet hatékony megoldási lehetőségét, általánosságban a hurráoptimizmust tapasztalom a helyiek körében, akik inkább tárt karokkal várnák a dámot, minthogy a tűzzel-vassal irtásukra gondolnának néhány megjelenő egyed láttán.
Egyelőre folytatom a vadkamerás megfigyeléseket több helyen is, hogy felmérjem mennyire komoly a helyzet. De attól tartok csak akkor fog érdemi lépés történni a dologban, amikor már túl késő lesz...
 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Mivel felénk nincs gím, ezért szeretem a dámot, és szeretek rá vadászni. Egy nagyon éber, jó felismerőképességgel rendelkező "dörzsölt" vad, ami elől még a magaslesen is nehéz elbújni. Csak a magasabb építésű lesek nyerők.  Cserkeléskor elég, ha a kezedet, csizmádat, vagy bármilyen részedet meglátja, és már bottal ütheted a nyomát.
 Tudom, Csabus hozászolása nem szorul megerősítésre, de leírom a saját tapasztalataimat. A dám egy rendkívül agresszív, más vadat meg nem tűrő vad. Az előző területem Pusztavacs szomszédságában van. Az elmúlt tíz év alatt - szinte robbanásszerűen- megtöbbszöröződött a dámállomány. Ezzel egyenes arányban viszont lecsökkent az őzállomány. A bakok nem igazán tartották a területüket az állandó zavarás miatt, a dám ugyanis folyton mozog, hatalmas területeket képes összemászkálni.  Télen az etetőknél  az őzek már a dámok megjelenése előtt elhagyták az etetőt, ha nem, a dámok zavarták el őket. Ahogy tapasztaltam, a disznóval megfér.  Kártétele hatalmas. Tavasszal felemelkedik a fiatal nyárfák csúcsához, két lábon állva letarolja a tetejét, majd visszaesve négy lábra derékba töri a fát. Egy két hektár nyár fiatalost egy éjszaka 8 dám úgy lerendezett, hogy 60-70%-át újra kellett ültetni. Mondani sem kell, a gazda követelte a kerítést, amit megcsináltunk,  ezzel elindítva egy hatalmas kerítés építési igényt a gazdák között. (Természetesen nem ők fizették és kerítették!) Bár számot tevő disznóállományunk nem volt, de tíz év alatt sem okoztak annyi kárt, mint a dámok az utóbbi évek bármelyikében. Nem tudom máshol hogy van, de nálunk nem igazán tartották a váltóikat, így baromi nehéz volt vendéget fogadni bikára. Talán ha tíz év alatt három fizetős bikavadászatunk volt. December 15. a bika kilövés fel volt szabadítva a tagságnak is. A legtöbb dám, más vadra tervezett  lesvadászat alkalmával -
 vagy Uram bocsá' szórókon - került terítékre. Volt olyan év, hogy a engedélyezett kilövést ismételt engedélyekkel  megdupláztuk, de ez a létszámon egyre kevésbé látszott.
Nemes vad, jó rá vadászni, mutatós a trófeája, jó a húsa, de az biztos, hogy az  >  küldte a Földre!

[galoscsabus]

Adalék, hogy mennyire összeférhetetlen jószág a dám.
Avagy, ahogy vadászboltos barátom mondá egy 160 cm alatti, rosszindulattól puffadó polgártársról:
Mettől kisebb, attól gecebb 😆

A gyulaji zárt terület utolsó bővítésekor végeztünk egy tudomány-talan kísérletet.
A hozzákerített, felesben erdő és mg terület külső kapuit kinyitottuk, a belsőket bezártuk, majd a területet intenzíven
etettük egész télen át. Ennek eredményeként kora tavaszra kb. 200 őz lakta a területet.
Aztán egy hajnalban a külső kapuk bezáródtak, aztán a belső, nagy területre nézőket kibontottuk és az őzeket
betereltük a bő 6000 hektáros dámrezervátumba.
Attól kezdve, ha láttunk is őzet, az biztos, hogy épp menekült egy, vagy több dám elől.
Egy év múlva már csak itt-ott láttunk őzet, két év elteltével pedig már csak olyan, bekerített erdősítésben maradt mutatóba
pár példány, ahová a dámok még nem tudtak bemenni.
Nem ilyen drasztikusan, de ugyan így van ez azokon a szabad területeken is, ahol a terjeszkedő dám kinyomja az őzet,
sőt apránként a gímet is.

[táborilelkész]

Adalék, hogy mennyire összeférhetetlen jószág a dám.
Avagy, ahogy vadászboltos barátom mondá egy 160 cm alatti, rosszindulattól puffadó polgártársról:
Mettől kisebb, attól gecebb 😆

A gyulaji zárt terület utolsó bővítésekor végeztünk egy tudomány-talan kísérletet.
A hozzákerített, felesben erdő és mg terület külső kapuit kinyitottuk, a belsőket bezártuk, majd a területet intenzíven
etettük egész télen át. Ennek eredményeként kora tavaszra kb. 200 őz lakta a területet.
Aztán egy hajnalban a külső kapuk bezáródtak, aztán a belső, nagy területre nézőket kibontottuk és az őzeket
betereltük a bő 6000 hektáros dámrezervátumba.
Attól kezdve, ha láttunk is őzet, az biztos, hogy épp menekült egy, vagy több dám elől.
Egy év múlva már csak itt-ott láttunk őzet, két év elteltével pedig már csak olyan, bekerített erdősítésben maradt mutatóba
pár példány, ahová a dámok még nem tudtak bemenni.
Nem ilyen drasztikusan, de ugyan így van ez azokon a szabad területeken is, ahol a terjeszkedő dám kinyomja az őzet,
sőt apránként a gímet is.

Szerinted mi lehet az oka ennek a terjeszkedésnek? Nem messze vagyok a két kollégától ( Észak-Heves), a társaságunk területe és a Szlovák határ között az Egererdő ZRT területe van csak. Náluk mindig volt dám, míg nálunk hébehóba egy-egy tehén a  borjával, de bika soha. A két terület jellege teljesen azonos. Erre most hallom innen is, meg onnan is a vadásztársaktól, hogy dámbikákat láttak. Ellegyintettem, de a múlt héten egyik este a szórómon tette tiszteletét egy bika. A szomszéd szórón van kamera is és a kolléga már a tél óta mondogatja,hogy járják a szórót a dámok.

[Balkóbátya]

Szerinted mi lehet az oka ennek a terjeszkedésnek? Nem messze vagyok a két kollégától ( Észak-Heves), a társaságunk területe és a Szlovák határ között az Egererdő ZRT területe van csak. Náluk mindig volt dám, míg nálunk hébehóba egy-egy tehén a  borjával, de bika soha. A két terület jellege teljesen azonos. Erre most hallom innen is, meg onnan is a vadásztársaktól, hogy dámbikákat láttak. Ellegyintettem, de a múlt héten egyik este a szórómon tette tiszteletét egy bika. A szomszéd szórón van kamera is és a kolléga már a tél óta mondogatja,hogy járják a szórót a dámok.

Nem annyira mint a pestis,de terjed. A Tisza másik oldalán az állami kertből,vagy ki tudja honnan,de van itt is egy kisebb populáció. Ügyeskezű vadásztársak szedegettek belőle.

[galoscsabus]

Szerinted mi lehet az oka ennek a terjeszkedésnek?

A dámról azt érdemes tudni, hogy soha sem lesz annyira "vad" vad, mint a gím.
Jobban tűri, egyes esetekben szinte keresi az ember lakta területek közelségét, de akár az oda beékelődő, elvadult bozótokban, ligeterdőkben is jól elvan.
Az ember két, jelentős tényezővel segìti a terjedésüket úgy, hogy élőhelyet ad számukra.
1. Rohamosan növekszik a parlagon hagyott, mg. művelés szempontjából értéktelen területek aránya, első sorban szőlőhegyekre, felhagyott gyümölcsösökre, kisebb területű, nagyobb gépekkel gazdaságosan nem művelhető terciákra gondolok.
Szülőfalumban, ha gyerekként ránéztem a szőlőhegyre, 90%-nál több volt a kezelt, művelt terület, imitt-amott egy kis facsoporttal.
Ma az arány fordított, talán 10%-át művelik még szőlőként, a többin 10-15 év múlva vágáskorú, sarj eredetű rontott akácerdőt találni.
A szomszédos, kimondottan rossz vízgazdálkodású vadászterület tele van olyan rossz állapotú erdőkkel, elfásodott szántókkal, felhagyott mélyutakkal, vízmosásokkal, ahol a magas termelési költségek és a csekély fa-kihozatal miatt be sem indítják a motorfűrészt addig, míg 1 m3 tűzifa ára nem lesz 35-40 eft. Ezeken zömmel kiszáradó félben lévő akác, celtisz és némi egyéb lágylombos faállomány tengődik, igen gazdag alsó korona és cserjeszinttel. Valódi dám-paradicsomok.
2. Az EU-s erdőtlepítési pályázatok nyomán jelentősen nőtt hazánk hivatalos erdősültsége is.
Ezeknek az állapota, sok esetben nem sokban különbözik az előbb említett dzsungelekétől.
A funkciójukat viszont betöltötték, a földtulajdonosok eltették az uniós pénzeket, az erdő további sorsa szinte enkit sem érdekel, tisztelet a kivételes kisebbségnek. A silány, semmitérő kerítések részletei még ott csúfkodnak, az embert némileg visszatartva az erdőjárástól. De attól a területek kezeletlensége is elriaszt, mert a nevelővágások csak a pályázati támogatáshoz való hozzáférés minimum szintjén valósulnak meg, a területekre jellemző a dús, átjárhatatlan cserjeszint.
A dámnak ezek mind kiváló élőhelyet jelentenek.
Errefelé ezek biztosan közrejátszanak.....további okokért tán meg kellene kérdezni a dámokat😆
 

[táborilelkész]

A dámról azt érdemes tudni, hogy soha sem lesz annyira "vad" vad, mint a gím.
Jobban tűri, egyes esetekben szinte keresi az ember lakta területek közelségét, de akár az oda beékelődő, elvadult bozótokban, ligeterdőkben is jól elvan.
Az ember két, jelentős tényezővel segìti a terjedésüket úgy, hogy élőhelyet ad számukra.
1. Rohamosan növekszik a parlagon hagyott, mg. művelés szempontjából értéktelen területek aránya, első sorban szőlőhegyekre, felhagyott gyümölcsösökre, kisebb területű, nagyobb gépekkel gazdaságosan nem művelhető terciákra gondolok.
Szülőfalumban, ha gyerekként ránéztem a szőlőhegyre, 90%-nál több volt a kezelt, művelt terület, imitt-amott egy kis facsoporttal.
Ma az arány fordított, talán 10%-át művelik még szőlőként, a többin 10-15 év múlva vágáskorú, sarj eredetű rontott akácerdőt találni.
A szomszédos, kimondottan rossz vízgazdálkodású vadászterület tele van olyan rossz állapotú erdőkkel, elfásodott szántókkal, felhagyott mélyutakkal, vízmosásokkal, ahol a magas termelési költségek és a csekély fa-kihozatal miatt be sem indítják a motorfűrészt addig, míg 1 m3 tűzifa ára nem lesz 35-40 eft. Ezeken zömmel kiszáradó félben lévő akác, celtisz és némi egyéb lágylombos faállomány tengődik, igen gazdag alsó korona és cserjeszinttel. Valódi dám-paradicsomok.
2. Az EU-s erdőtlepítési pályázatok nyomán jelentősen nőtt hazánk hivatalos erdősültsége is.
Ezeknek az állapota, sok esetben nem sokban különbözik az előbb említett dzsungelekétől.
A funkciójukat viszont betöltötték, a földtulajdonosok eltették az uniós pénzeket, az erdő további sorsa szinte enkit sem érdekel, tisztelet a kivételes kisebbségnek. A silány, semmitérő kerítések részletei még ott csúfkodnak, az embert némileg visszatartva az erdőjárástól. De attól a területek kezeletlensége is elriaszt, mert a nevelővágások csak a pályázati támogatáshoz való hozzáférés minimum szintjén valósulnak meg, a területekre jellemző a dús, átjárhatatlan cserjeszint.
A dámnak ezek mind kiváló élőhelyet jelentenek.
Errefelé ezek biztosan közrejátszanak.....további okokért tán meg kellene kérdezni a dámokat😆
 

Köszi! 

Az első pont nagyon talált nálunk is. De ez már 15-20 éve is így volt. Szinte ugyanígy. Az EU-s telepítés nálunk jelentéktelen. A terület ahol eddig mindig voltak, ugyanaz,mint nálunk. Sem jobban nem zavart, sem kevésbé. Igazából csak a térképeken levő határvonal választja el. Mégis abban a negyvenegynéhány évben,amire én vissza tudok vadászatban emlékezni, sose voltak nálunk, az erdészetnél viszont igen. Hosszú 10-15 km hosszú, észak-déli irányú völgyekben fekszik négy falu. A legszélsőben,ami nem hozzánk tartozik vadászat szempontjából, mindig volt, nálunk nem. Északon az erdészetnél,ahogy mondtam is, mindig volt. Most viszont vannak. De azt hiszem teljesen igazad van abban,hogy erre alighanem csak ők tudnának válaszolni.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Köszi! 

Az első pont nagyon talált nálunk is. De ez már 15-20 éve is így volt. Szinte ugyanígy. Az EU-s telepítés nálunk jelentéktelen. A terület ahol eddig mindig voltak, ugyanaz,mint nálunk. Sem jobban nem zavart, sem kevésbé. Igazából csak a térképeken levő határvonal választja el. Mégis abban a negyvenegynéhány évben,amire én vissza tudok vadászatban emlékezni, sose voltak nálunk, az erdészetnél viszont igen. Hosszú 10-15 km hosszú, észak-déli irányú völgyekben fekszik négy falu. A legszélsőben,ami nem hozzánk tartozik vadászat szempontjából, mindig volt, nálunk nem. Északon az erdészetnél,ahogy mondtam is, mindig volt. Most viszont vannak. De azt hiszem teljesen igazad van abban,hogy erre alighanem csak ők tudnának válaszolni.

Az nem lehet, hogy a szomszédos területeken drasztikusan emelkedett az állomány, és elindult egy területfoglalás?