Gondolatok a vadászat helyzetéről

[Sanyooo]

Hiába no' politikusnak születni kell! Azért azt senki sem tagadhatja, hogy ha valaki úgy tud húsz percig beszélni a semmiről, pozitív kicsengéssel, hogy közben folyamatosan a saját és csókosa vállát veregeti, az nem akármilyen teljesítmény!

[Egon]

Hiába no' politikusnak születni kell! Azért azt senki sem tagadhatja, hogy ha valaki úgy tud húsz percig beszélni a semmiről, pozitív kicsengéssel, hogy közben folyamatosan a saját és csókosa vállát veregeti, az nem akármilyen teljesítmény!

Akkor ezek szerint semmi pozitív változás nem történt számunkra?

[Sanyooo]

Akkor ezek szerint semmi pozitív változás nem történt számunkra?

Tőlem kérdezed? Ha érzed a javulást, akkor igen! 

[pipacs]

Sziasztok!

Az egyik erdészeti lapban volt korábban egy elemzés, hogy az állami területen gazdálkodók milyen mutatókkal rendelkeznek. Egy közgazdász biztos értette az adathalmazt. Egy két arányszámot én is készítettem.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok egy része, összesen 20 db erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozik. Az éves beszámolók közzétételre kerültek a bank honlapján: https://www.mfb.hu/kozerdeku-informaciok/rabizott_vagyonnal_kapcsolatos_kozzetetelek/gazdasagi_tarsasagok_2010_evi_eves_beszamoloi. A beszámolók gyakorlatilag az éves mérleget takarják. Ebből láthatóvá válik a 2009. évi, 2010. évi és 2011. évi működéshez kapcsolódó jó néhány adat. Értékesítés nettó árbevétel, adózás előtti eredmény, mérleg szerint eredmény, ami érdekes lehet egy laza elemzés tekintetében.

A címben jelölt társaságok honlapjait tekintve lehet a rájuk bízott terület nagyságát megállapítani. Ez sem egységes. Valahol adat sem található.
Az adatok rögzítése során a következő elv szerint valósult meg. Az erdőgazdálkodás terület nagysága nem egyezik meg a vadgazdálkodás terület nagyságával. Minden esetben a nagyobb szám került beírásra.

A  20 db társaság közel 1 millió hektáron (átlag 42.350 ha) gazdálkodik. 2009. és 2010. évi értékesítés nettó árbevétel 70 milliárd forintról (átlag 2,9 milliárd) 75 milliárd forintra nőtt, ami 7,2%-os növekedést mutat. Ennek ellenére az adózás előtti eredmény 19,5%-al csökkent.
Ugyanez 2010. és 2011. évi értékesítés nettó árbevétel 75 milliárd forintról 77 milliárd forintra nőtt, ami 2,2%-os növekedést mutat. Az adózás előtti eredmény 131,3%-al nőtt.

Az értékesítés nettó árbevétele 1 hektárra vetítve 29.965,-Ft-tól 143.806,-Ft-ig terjed (átlag 67.000,-).
Adózás előtti eredmény 1 hektárra vetítve -12.815,-Ft-tól 15.995,-Ft-ig terjed (átlag 2.080,-).
Ezek érdekes számok.
Az adózás előtti eredmény és az értékesítés nettó árbevétele hányadosa az egyes években -8,8% és 20% között van.

13 paramétert tekintve 8 erdő és vadgazdaság 8, vagy annál több esetben rosszabbul teljesített, mint az adott paraméter átlaga.
2 erdő és vadgazdaság teljesített 1 alkalommal az átlag alatt.

A két legjobb nevét nem nevezem meg, mivel a 8 nevét sem írom le. Hátha esetleges jóhírnév megsértésre hivatkozva egy pert kapok a nyakamba.

Ettől függetlenül két észrevételem van:
1/   Milyen intézkedést kellene tenni az átlag alatti eredményt elérő társaságok gazdálkodásában?
2/   Azokon a területeken (nagyvadas terület), ahol a vadászati jogot haszonbérbe adta az állami terület vagyonkezelője egy egyesületnek, ott 800,-Ft összeget határozott meg hektáronként bérleti díjként. Ezek a vadászatra jogosultak nem csak a bérleti díjat tudták megfizetni a bevételeikből, hanem a bérköltséget, takarmányköltséget is rendezni tudták. Ezzel lettek az év végén nullásak rossz esetben. Erdőgazdálkodással természetesen nem foglalkoztak, abból bevételük nem származott. Ha nem lett volna 800,-Ft/ha haszonbérleti díjuk, akkor min. 800,-Ft/ha összeggel zárták volna az évet rossz esetben.
A fenti levezetés alapján problémásnak érzem az adózás előtti eredmény 1 hektárra vetített
-12.815,-Ft összeget.


Üdv.

[S.Peti]

Sziasztok!

Az egyik erdészeti lapban volt korábban egy elemzés, hogy az állami területen gazdálkodók milyen mutatókkal rendelkeznek. Egy közgazdász biztos értette az adathalmazt. Egy két arányszámot én is készítettem.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok egy része, összesen 20 db erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozik. Az éves beszámolók közzétételre kerültek a bank honlapján: https://www.mfb.hu/kozerdeku-informaciok/rabizott_vagyonnal_kapcsolatos_kozzetetelek/gazdasagi_tarsasagok_2010_evi_eves_beszamoloi. A beszámolók gyakorlatilag az éves mérleget takarják. Ebből láthatóvá válik a 2009. évi, 2010. évi és 2011. évi működéshez kapcsolódó jó néhány adat. Értékesítés nettó árbevétel, adózás előtti eredmény, mérleg szerint eredmény, ami érdekes lehet egy laza elemzés tekintetében.

A címben jelölt társaságok honlapjait tekintve lehet a rájuk bízott terület nagyságát megállapítani. Ez sem egységes. Valahol adat sem található.
Az adatok rögzítése során a következő elv szerint valósult meg. Az erdőgazdálkodás terület nagysága nem egyezik meg a vadgazdálkodás terület nagyságával. Minden esetben a nagyobb szám került beírásra.

A  20 db társaság közel 1 millió hektáron (átlag 42.350 ha) gazdálkodik. 2009. és 2010. évi értékesítés nettó árbevétel 70 milliárd forintról (átlag 2,9 milliárd) 75 milliárd forintra nőtt, ami 7,2%-os növekedést mutat. Ennek ellenére az adózás előtti eredmény 19,5%-al csökkent.
Ugyanez 2010. és 2011. évi értékesítés nettó árbevétel 75 milliárd forintról 77 milliárd forintra nőtt, ami 2,2%-os növekedést mutat. Az adózás előtti eredmény 131,3%-al nőtt.

Az értékesítés nettó árbevétele 1 hektárra vetítve 29.965,-Ft-tól 143.806,-Ft-ig terjed (átlag 67.000,-).
Adózás előtti eredmény 1 hektárra vetítve -12.815,-Ft-tól 15.995,-Ft-ig terjed (átlag 2.080,-).
Ezek érdekes számok.
Az adózás előtti eredmény és az értékesítés nettó árbevétele hányadosa az egyes években -8,8% és 20% között van.

13 paramétert tekintve 8 erdő és vadgazdaság 8, vagy annál több esetben rosszabbul teljesített, mint az adott paraméter átlaga.
2 erdő és vadgazdaság teljesített 1 alkalommal az átlag alatt.

A két legjobb nevét nem nevezem meg, mivel a 8 nevét sem írom le. Hátha esetleges jóhírnév megsértésre hivatkozva egy pert kapok a nyakamba.

Ettől függetlenül két észrevételem van:
1/   Milyen intézkedést kellene tenni az átlag alatti eredményt elérő társaságok gazdálkodásában?
2/   Azokon a területeken (nagyvadas terület), ahol a vadászati jogot haszonbérbe adta az állami terület vagyonkezelője egy egyesületnek, ott 800,-Ft összeget határozott meg hektáronként bérleti díjként. Ezek a vadászatra jogosultak nem csak a bérleti díjat tudták megfizetni a bevételeikből, hanem a bérköltséget, takarmányköltséget is rendezni tudták. Ezzel lettek az év végén nullásak rossz esetben. Erdőgazdálkodással természetesen nem foglalkoztak, abból bevételük nem származott. Ha nem lett volna 800,-Ft/ha haszonbérleti díjuk, akkor min. 800,-Ft/ha összeggel zárták volna az évet rossz esetben.
A fenti levezetés alapján problémásnak érzem az adózás előtti eredmény 1 hektárra vetített
-12.815,-Ft összeget.


Üdv.

"A kért oldal nem található."
Nem kell neked ilyesmivel foglalkozni...ha a bank viseli, akkor viseli.
Magyarisztánban így működnek a dolgok.


 

[S.Peti]

https://www.mfb.hu/sites/default/files/2010_rabizott_vagyon_eves_beszamolo.pdf

Nem kell neked ilyesmivel foglalkozni...ha a bank viseli, akkor viseli.
Magyarisztánban így működnek a dolgok.


 

[S.Peti]

Pipacs!


Akkor lepődnél meg igazán, ha erdészetekre lebontva is látnád.
Szerencse, hogy nem elérhető.

 

[Németh Lajos]

Ettől függetlenül két észrevételem van:
1/   Milyen intézkedést kellene tenni az átlag alatti eredményt elérő társaságok gazdálkodásában?
2/   Azokon a területeken (nagyvadas terület), ahol a vadászati jogot haszonbérbe adta az állami terület vagyonkezelője egy egyesületnek, ott 800,-Ft összeget határozott meg hektáronként bérleti díjként. Ezek a vadászatra jogosultak nem csak a bérleti díjat tudták megfizetni a bevételeikből, hanem a bérköltséget, takarmányköltséget is rendezni tudták. Ezzel lettek az év végén nullásak rossz esetben. Erdőgazdálkodással természetesen nem foglalkoztak, abból bevételük nem származott. Ha nem lett volna 800,-Ft/ha haszonbérleti díjuk, akkor min. 800,-Ft/ha összeggel zárták volna az évet rossz esetben.
A fenti levezetés alapján problémásnak érzem az adózás előtti eredmény 1 hektárra vetített
-12.815,-Ft összeget.
Üdv.

1. Kívülálló számára nem összehasonlítható egyik erdőgazdaság a másikkal. Teljesen mások a természeti adottságok. Mondjuk a Nyírerdőt, amely zömében akácos területet művel, hogyan veted össze pl. a Zalaerdővel, amely tölgy, bükk területen gazdálkodik?
2. Feltételezésedben abból indulsz ki, hogy a haszonbérlő társaság legalább nullára futott adott évben. Ez korántsem biztos. Ezen túl, az erdőgazdaság nyilván nem csak vadgazdálkodói tevékenységet végzett. A két gazdálkodó ez esetben sem összehasonlítható.
 

[pipacs]

A környék nagyvadas társaságai, akik az állam tulajdonában és rt. vagyonkezelésében lévő területeken vadásznak, mind nullánál jobb évet zártak.
Tehát a vadászati ágazat pozitív eredménnyel zárul.
Nem értek az erdőgazdálkodáshoz. Az ember, amit hall: az erdőtelepítésre lehet pályázati forrást igénybe venni. Már ebből az összegből is meg lehet oldani a telepítést, tehát nem kell hozzá önerő. Nyilván gondozni kell éveken keresztül a csemetéket és környezetüket. Azonban az éves fakitermelésből bevétel realizálható. Elvárható lenne a a nulla eredmény. Mivel az rt.-k vadgazdálkodással és erdőgazdálkodással is foglalkoznak, akkor a két szám összege mindenképp pozitívnak kellene lennie.

Még két dolog.

Klasszikus könyvelői válasz: miért, mennyi legyen?

A másik, hogy azzal a fajta állami támogatással, amit az rt.-k élveznek, vállalkozásban működtetve bizonyára hasonló eredményeket lehetne elérni, mint azt az első 5 rt. mutatja. Természetesen a vállalkozás hasonló magas szintű, vagy jobb  vadgazdálkodást (nem rabló) folytatna. Zárójelben csak, amit hall az ember, nem mindenhol és minden tekintetben magas szintű.


Üdv.:

[Pyrus]

A környék nagyvadas társaságai, akik az állam tulajdonában és rt. vagyonkezelésében lévő területeken vadásznak, mind nullánál jobb évet zártak.
Tehát a vadászati ágazat pozitív eredménnyel zárul.

Könyvelés kérdése. Főleg azon múlik, hogy a saját területen lévő erdősítések vadkárelhárító kerítésének költségét a vadgazdálkodás vagy az erdőműveléshez könyvelik.

Nem értek az erdőgazdálkodáshoz. Az ember, amit hall: az erdőtelepítésre lehet pályázati forrást igénybe venni. Már ebből az összegből is meg lehet oldani a telepítést, tehát nem kell hozzá önerő. Nyilván gondozni kell éveken keresztül a csemetéket és környezetüket.

Így van, de ehhez kell mezőgazdasági terület, amit be lehet telepíteni. Önerőből előre meg kell finanszírozni, jó esetben ki lehet hozni nullára, de egyre inkább az jellemző, hogy nem. Másrészt egyre nehezebb megfelelni a feltételeknek. Ezek hatására országos szinten 2004-től folyamatosan csökken az erdőtelepítés mértéke.

Azonban az éves fakitermelésből bevétel realizálható.

Csak azt ki kell várni.

Elvárható lenne a a nulla eredmény. Mivel az rt.-k vadgazdálkodással és erdőgazdálkodással is foglalkoznak, akkor a két szám összege mindenképp pozitívnak kellene lennie.

Tudtommal az összes Rt.-nek pozitív a mérlege. Mértéke főleg a természeti adottságoktól függ.

Klasszikus könyvelői válasz: miért, mennyi legyen?

Nem értek hozzá, de én így látom.

A másik, hogy azzal a fajta állami támogatással, amit az rt.-k élveznek

Milyen állami támogatásra gondolsz?

vállalkozásban működtetve bizonyára hasonló eredményeket lehetne elérni, mint azt az első 5 rt. mutatja. Természetesen a vállalkozás hasonló magas szintű, vagy jobb  vadgazdálkodást (nem rabló) folytatna.

Hozzáértő kezekben bizonyára. Csak akkor nem lenne ennyi alkalmazottnak munkája és az eredmény nem az államkasszába menne.

Zárójelben csak, amit hall az ember, nem mindenhol és minden tekintetben magas szintű.

Lehetséges.

[zsolt68]

Nem értek az erdőgazdálkodáshoz.

Akkor nézelődj kicsit:

http://www.parkerdo.hu/_user/browser/File/%C3%9CVEGZSEB%20b%C3%A9rek%2020120531.pdf

[Németh Lajos]

Azt gondolom, hogy kevered a telepítést és a felújítást.
Erdőtelepítés (ahogy Csaba is írta alább) az a tevékenység, amikor addig mezőgazdasági területből csinálunk erdőt.
Felújítás pedig az, amikor a kivágott erdő helyén új erdőt létesítünk.
Az első támogatott, a második nem. Tehát a felújítást az erdészetnek a fakitermelés árbevételéből kell megoldania.

Semmilyen vállalkozás, így RT sem részesül alapból semmiféle állami támogatásban.  Nem tudom, mire gondolsz.
Az EU-s agrártámogatások erdőterületekre nem vonatkoznak. Az erdészeti célú gépvásárlási pályázatból is kizárták pl. az erdőgazdaságokat.

A fentiektől függetlenül nem arra akarok kilyukadni, hogy az állami erdőgazdaságoknál minden rendben van. Bizonyára vastagon lenne tennivaló az eredményesség, költségtakarékosság terén.
Csupán arra próbálok rávilágítani, hogy kívülállóként nagyon nehéz bebelátni a kártyákba, számos olyan tényezőt kell egy reális gazdasági átvilágításnál figyelembe venni, amire laikus nem is gondol.

[pati]

Azt gondolom, hogy kevered a telepítést és a felújítást.
Erdőtelepítés (ahogy Csaba is írta alább) az a tevékenység, amikor addig mezőgazdasági területből csinálunk erdőt.
Felújítás pedig az, amikor a kivágott erdő helyén új erdőt létesítünk.
Az első támogatott, a második nem. Tehát a felújítást az erdészetnek a fakitermelés árbevételéből kell megoldania.

Lajos, ezt annyiban "pontosítanám", hogy ha az említett erdő Naturás terültre esik, akkor tavaly lehetett rá igényelni támogatást (az erdő kezelőnek, a földalapúval egyszerre, legalábbis a mi falugazdászunk így "csinálta"), viszont ez megkötöttségekkel is jár. Azonban pénz a mai napig nem érkezett, most épp az EU-ra való mutogatás "folyik".

[galoscsabus]

Üdv!
A pályázati pénzekkel és a támogatásokkal kapcsolatban már leírták a tényeket az előttem szólók.
A deminimis rendszeren kívül gyakorlatilag semmit nem kaphatnak, de azzal sem lehet túl messzire jutni, mert csak cseppek a tengerben.
Annyit tennék még hozzá, hogy egy állami tulajdonú erdészeti Zrt. soha nem lesz olyan gazdasági-piaci helyzetben, mint egy bármilyen más vadgazdálkodó.
Egy Zrt. MINDEN adót és járulékot megfizet, eddig is megfizette és eztán sem lesz más lehetősége!
Minden piaci beszerzés után megfizeti a hozzá tartozó adót, nem tud pl.mutyizgatva takarmányt, alapanyagot venni és vadkárt elsúrolni, míg amazoknál ez napi gyakorlat.
Olyan kötelező szerepvállalásai vannak, amről egy más formában gazdálkodó talán hírből sem hallott. Gondolok itt társadalmi funkciójú beruházásokra, azok fenntartására, közjóléti tevékenységekre, közmunka programra.
Nem mellékes az sem, hogy (mint azt talán Csaba már írta?) terület arányában jelentős számú saját munkavállalónak, közmunkásnak, vállalkozónak és azok munkavállalóinak ad megélhetést.
Ezeket így egyben lenne tanácsos vizsgálni, mielőtt pár kiragadott számadattal a birtokunkban ténymegállapításra ragadtatnánk magunkat.....

[S.Peti]

Könyvelés kérdése. Főleg azon múlik, hogy a saját területen lévő erdősítések vadkárelhárító kerítésének költségét a vadgazdálkodás vagy az erdőműveléshez könyvelik.

Kis túlzással azt mondanám, hogy oda és azt könyvelnek, ahová és amit szeretnének.

Tudtommal az összes Rt.-nek pozitív a mérlege. Mértéke főleg a természeti adottságoktól függ.

Lásd könyvelés...

Hozzáértő kezekben bizonyára. Csak akkor nem lenne ennyi alkalmazottnak munkája és az eredmény nem az államkasszába menne.

Sokkal több pénzt keresnek vállalkozásban...utána kell nézni...
Nem ingyenvaddal, és ingyenfával kell sáfárkodni...