Gondolatok a vadászat helyzetéről

[Erdojaro (Molnár Attila)]

+ az élelmiszerárak világméretű drasztikus növekedése (takarmány, kukorica), amit nem követ a vadhúsárak alakulása,

Ezzel kicsit el tetszett késni, mint Virág elvtárs Pelikán fogának kiveretésével.
A magyar gabonapiac éppen most borul ránk, a kukorica árak a tavalyi csúcsnak (60 e Ft) a felét sem érik el (27 e Ft-on áll a tőzsde).
A búzát még csak elkönyörögtük 40 alatt valamivel, a repcét hónapokig tukmáltuk, mire nagy keservesen elvitte valaki megalázó áron, a napraforgóval, kukoricával fogalmam nincs mi lesz, a kutya sem keresi egyiket sem.
Asszem' véget ért a pünkösdi királyság.

Én ezt az egészet nem értem!
Tudom, hogy az EU, és ezen belül különösen Franciaország érdeke a magyar mezőgazdaság teljes ellehetetlenítése, és az Eun belül nehezen lehet eladni. De hogy az élelmiszert nem tudjuk a világban eladni, azt nem foghatom fel.
Pl. Kinában, Oroszországban pénz van, de nincs ennivaló??????

[Lacus]

 Üdv. Éghajlat változás: tanulmányaim szerint m.o.-on ,volt szubtrópusi éghajlat is,hol vagyunk ettöl?
              Élelmiszerhiány: ha jól emlékszem pici gyerekkoromban a föld lakossága 2.5 milliárd volt,most majnem a 3x-sa.
              Kenyér: régi mondás "kenyérhéját nem esszük meg ,nem vagyunk gazdagok kell a disznónak."

[Németh Lajos]

Én ezt az egészet nem értem!
Tudom, hogy az EU, és ezen belül különösen Franciaország érdeke a magyar mezőgazdaság teljes ellehetetlenítése, és az Eun belül nehezen lehet eladni. De hogy az élelmiszert nem tudjuk a világban eladni, azt nem foghatom fel.
Pl. Kinában, Oroszországban pénz van, de nincs ennivaló??????

Az a kisebbik baj Attila, hogy Te nem érted, a nagyobb az, hogy mi, akiknek ebből kellene megélnünk, mi sem értjük.
Olyan hektikus árváltozások mennek végbe a magyar gabonapiacon, ami teljességgel követhetetlen, ami nem érdeke sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, legfeljebb egy spekulativ érdekcsoportnak. Szerintem nem kellenek nekünk a franciák, megoldjuk mi határon belül is saját mezőgazdaságunk ellehetetlenítését.

[St.Girgesz]

Én ezt az egészet nem értem!
Tudom, hogy az EU, és ezen belül különösen Franciaország érdeke a magyar mezőgazdaság teljes ellehetetlenítése, és az Eun belül nehezen lehet eladni. De hogy az élelmiszert nem tudjuk a világban eladni, azt nem foghatom fel.
Pl. Kinában, Oroszországban pénz van, de nincs ennivaló??????

Az a kisebbik baj Attila, hogy Te nem érted, a nagyobb az, hogy mi, akiknek ebből kellene megélnünk, mi sem értjük.
Olyan hektikus árváltozások mennek végbe a magyar gabonapiacon, ami teljességgel követhetetlen, ami nem érdeke sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, legfeljebb egy spekulativ érdekcsoportnak. Szerintem nem kellenek nekünk a franciák, megoldjuk mi határon belül is saját mezőgazdaságunk ellehetetlenítését.

Sajnos nincs ebben követhetetlenség...csak információhiány. Mióta Mo. az Unió tagja, ki kell őket szolgálnunk, és mint Uniós tagállam bekapcsolódott a világgazdaságba. Iparunk nincs, hogy kivédje a mg. ingadozásait, így viszont duplán visszaköszön minden mezőgazdasággal kapcsolatos változás. Az újkukoricát már most 25eFt/mtc jegyzik a tőzsdén és idővel ez csak csökkenni fog, míg az ókukoricát már mi is csak 24eFt/mtc körül vesszük minőségtől függően. És az oka?-A bioüzemanyag nem terjed olyan gyorsan a világban, mint ahogy számítottak rá, valamint Amerikában, Argentínában, Brazíliában és Franciaországban is jobb lett a kukorica termés(a tavalyi kukorica hiányt pl. az állam által behozott közel 200000tonna argentín kukoricával mérsékelték), nemcsak itthon-és ehhez jön még Ukrajna többlettermése, amit a jó időjárásból és a megnövelt termőterületből adódik. Erről pedig már tavaly érkezett Mo-ra jelentés. Állattenyésztés, ami felvenné a többletet ugye nincs már... Csak elfelejtették közölni a gazdálkodókkal, hogy ne akarjanak mindenáron kukoricát termelni. Aki hozzájutott az infóhoz, az inkább napraforgóban utazott, mert az étolaj ára még mindig magas-és ez be is jön nekik. Namármost az én kérdésem a következő: miért nem dolgoznak ki egy mindenki által könnyen hozzáférhető információs rendszert? Ha lenne ilyen,akkor azok a gazdák,,akik tényleg termelni akarnak és nem csak megszokásból csinálják, egy csomó dologról időben tudomást szerezhetnének.Ja, hogy elméletileg van ilyen-a falugazdász rendszer- az már lényegtelen? Csak itt is a testvér, az unokatesó, a fiú, a barát, stb. kerül a posztokra és nem a szakmailag legmegfelelőbb... ez már sajnos ismét magyar virtus. Mi mondtuk a termelőinknek, hogy ne erőltessék a kukoricát és láss csodát- már most mindenki jelezte, hogy jó tippet adtuk,mert kaszálnak a javasolt fajokkal, fajtákkal.

[St.Girgesz]

Sajnos nincs ebben követhetetlenség...

Egy része kimaradt:
Szóval, mivel a nagy gabonatermelő államok szintén jól teljesítettek, az állattenyésztésünk pedig szinte megszűnt, így a gazdálkodóknak rugalmasabbaknak kellene lennie az életben maradáshoz. Ez pedig kellő információáramlással és megfelelően képzett és elkötelezett szakembergárda-támogatással érhető el legkönnyebben. Ami nem lenne olyan költséges, csak épp mindenki mással van elfoglalva(politika, egymás marása, tv-showk,stb.)Pedig ittis csak egy kis összefogás kellene.
Egy előnye van az idei évnek: az Unió és az elmúlt évek által kiürült gabonakészleteket 1 -max. 2 éven belül fel tudja tölteni a magyar agrárium. Ami az elkövetkező egy-két év kiszámíthatóbbá tétele miatt fontos.

[Németh Lajos]

Csak elfelejtették közölni a gazdálkodókkal, hogy ne akarjanak mindenáron kukoricát termelni. Aki hozzájutott az infóhoz, az inkább napraforgóban utazott, mert az étolaj ára még mindig magas-és ez be is jön nekik.

Te Gergő, mennyi is a napraforgómag ára?
Mert én 60 e Ft-os tonnánkénti árakról hallok. Az étolajár lehet hogy magas, ezt nem tudom, de mi, parasztok étolajat nem tudunk termelni, csak szotyolát. Egy adott területen max. 4-5 évente, átlagosan 2.5-3 t átlaggal.
Szerintem folytassuk a Csevegőben, mert ezek a gondolatok már csak nagyon lazán függenek össze a vadászat helyzetével.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Felborulhat a természet egyensúlya: ki védi meg a prédát?

G.Z.    2008. február 29. 09:38



BÁCS-KISKUN

|

A védett ragadozómadarak olyannyira megtizedelik a vadat, hogy attól mára teljesen felborult a természet egyensúlya – állítja egy olvasónk, aki vadász, és felteszi a kérdést: a prédát ki védi meg?


Az elmúlt hetekben többször írtunk mérgezés áldozatává vált ragadozómadarakról. A hét elején megtalálták az ötvenedik megmérgezett sas tetemét is, a téma így továbbra is foglalkoztatja az embereket. Cikkeink nyomán mostanra világosan kiderült: az elméletileg azonos célokért küzdő természetvédők és vadászok néha igencsak eltérően látnak egy-egy problémát.



„Ötvenhárom éve vagyok vadász, negyvenöt éve a kunadacsi társaság tagjaként – kezdi a vadállomány rohamos csökkenéséről szóló levelét egy kecskeméti olvasónk. – Húsz-harminc éve százával volt a területünkön fogoly, ami a ragadozómadarak legfőbb tápláléka. Ma egyetlen példányt sem látunk. De csökkent a fácánok és a mezei nyulak száma is. Pár évvel ezelőtt még külföldre tudtunk eladni vadat, mára nekünk sem jut. A természetvédők miért csak a ragadozómadarakat védik?” – így a levél egy részlete. Megkerestük a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi osztályának vezetőjét, aki szerint úgy tűnik, hogy alapvető folyamatokkal nincs tisztában a levél szerzője.

– Ragadozók nem tudnak túlszaporodni. Mennyiségük mindig a táplálék mennyiségétől függ, ez alapvető igazság – mondta Vajda Zoltán, aki a logika mentén felvetette: talán a túlzott számban (általában kimondottan vadászat céljára) tenyésztett fácán vonzza a területre a ragadozómadarakat. – A fácánállomány csökkenése egyebek mellett annak is betudható, hogy ez a madár Kínából származik, Magyarországon nem őshonos. Életfeltételeit nálunk sosem találta meg igazán. A fácánok tenyésztésük során hozzászoknak az emberekhez, nem vésődnek be náluk azok a magatartásformák, amik egy ragadozómadár láttán ösztönösen működésbe kellene, hogy lépjenek.

Összegezve: a fácánok könnyen megfogható prédák, természetes, hogy a ragadozók ezt kihasználják. Teljesen más a mezei nyulak és a foglyok helyzete: az erdők területének csökkenése, a természetes állapotok felszámolása, a nagy kiterjedésű szántók térhódítása nem csak az állatok élőhelyét veszi el, hanem az élelemforrásukat is. A mezőgazdasági földeken például századannyi rovar él, mint a gyepen. Szerintem az állomány csökkenésének ez a fő oka és nem a ragadozómadarak.

A szakember a fentieket igazolandó azt is elmondta: az élőhelyfejlesztések minden esetben példányszám-növekedéssel járnak. A táplálékláncok mindig rendkívül érzékenyen reagálnak a változásokra. Ha, például, most megnézzük az erdei fülesbaglyok fészkét, 8-9 tojást találunk bennük – az átlagosnál többet. Ez a természet válaszlépése arra, hogy tavaly sok volt a pocok.

A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi osztályának vezetője azt tanácsolja a vadászoknak, hogy a kívánt eredményekért – és lehetőségeikhez képest – próbálják az élőhelyfejlesztésre tenni a hangsúlyt.





Nem tudom, mi a Ti véleményetek, de nekem:
 
-azért, hogy nem találta meg az életfeltételeit,(?????) egész szép számban tenyészett még a hatvanas, hetvenes években is tenyésztés nélkül!

- én eddig úgy tudtam, hogy a fogoly fő tápláléka a gyommagvak. (azt nem tudtam, hogy a nyúlnak is!)

- ahhoz képest, hogy az ország legjobb nyulas területei soha nem az erdővel borított részek voltak........

- a ragadozóknak van egy eddig számunkra megfejtetlen képessége amivel a születendő szaporulatot befolyásolni tudják.  Ez tudtommal nem az előző év táplálék mennyiségének a következménye, hanem az adott évben várható zsákmányállat szaporulat valamilyen előzetes "érzékelésén" alapul. Ha a született ragadozók száma növekszik, következtetni lehet az adott ragadozó tápláléknövekedésére is.  Ezt én még ragadozó madaraknál nem hallottam!
De az biztos, hogy más állatfajnál ezt még nem tapasztalták!
Az élőhely fejlesztés valóban szükséges, de csak hosszú évek alatt, egyéb más szükséges tényezők megléte esetén következhet be a kívánt apróvad létszámemelkedés.  Az elmúlt húsz év alatt csökkent a nagyüzemi gazdálkodás, sok helyen kialakult a kisparcelás gazdálkodás, és mégsem emelkedett- sőt csökkent- az apróvad állomány!

Nem ártana, ha a Kiskunsági Nemzeti Park Természetvédelmi Osztályvezetője néha tájékozódna, olvasna, mielőtt nyilatkozik!

[Mérnökhallgató]

Szia Attila!

Akkor leírnék néhány gondolatot én is, ha nem bánod.

"azért, hogy nem találta meg az életfeltételeit,(??) egész szép számban tenyészett még a hatvanas, hetvenes években is tenyésztés nélkül!"
Igazad van, valóban jól megtalálta a fácán az életfeltételeit Magyarországon.

"- én eddig úgy tudtam, hogy a fogoly fő tápláléka a gyommagvak. (azt nem tudtam, hogy a nyúlnak is!)"

A felnőtt fogolynak valóban jórészt gyommag a tápláléka. (A nyúlnak nem!) Ami a nagy baj, hogy a tojásból frissen kikelt fogolycsibék tápláléka 90 %-ban!!! ROVAR, és ez így van két hetes korukig. Kb 5 hetes korban 50-50 % a fogolycsibe táplálékában a rovar és a gyommag, később a gyommag dominál. Az a nagy baj ezzel, hogy a fogolycsibe egyszerűen éhenpusztul, ha nincs elegendő rovar számára az első néhány hétben. És tény, hogy a 60-70-es években mértéktelen mennyiségben használt rovarirtószerek, elsősorban a DDT kiirtotta a rovarvilág nagy részét, ezzel együtt a foglyot is. Ez sajnos szomorú tény, amiért egészen egyszerűen nem lehet a ragadozókat okolni. (Persze nem mindegy hogy mennyi a ragadozó, de nem miattuk tűnt el a fogoly!) A Moson-projektben bebizonyították, hogy az a fő oka a fogoly eltűnésének, hogy kiirtották a rovarokat. Élőhelyfejlesztéssel, vegyszermentes táblaszegélyek alkalmazásával néhány év alatt gyönyörűen felhozták a Moson-projekt területén a fogolyállományt.

"- a ragadozóknak van egy eddig számunkra megfejtetlen képessége amivel a születendő szaporulatot befolyásolni tudják.  Ez tudtommal nem az előző év táplálék mennyiségének a következménye, hanem az adott évben várható zsákmányállat szaporulat valamilyen előzetes "érzékelésén" alapul. Ha a született ragadozók száma növekszik, következtetni lehet az adott ragadozó tápláléknövekedésére is.  Ezt én még ragadozó madaraknál nem hallottam!
De az biztos, hogy más állatfajnál ezt még nem tapasztalták!"

Na ez nem így van. Minden vadon élő állat száma, a zsákmányállatoké is, évenkénti változást mutat, ha nem avatkozunk bele az áletükbe. Ha egy olyan fajt vizsgálunk éveken keresztül, mint mondjuk a mezei pocok, amelyik állományának a mennyisége jórészt az adott év hatásaitól (időjárás, táplálékbőség, stb.) függ, és az adatokat grafikonon ábrázoljuk, akkor egy hullámvonalat kapunk éveken át. Egyszer több a pocok, máskor kevesebb. A ragadozók létszáma pedig igazodik a zsákmányállatok létszámához. Az ok egyszerű. Ha sok a zsákmány, nagyobb a ragadozók felnevelt szaporulatának a száma, jobb a túlélés esélye, mint amikor kevés a kaja. Ezért aztán ha csökken a zsákmány száma, akkor csökken a ragadozók száma is. Ezt végiggondolva megértheted, hogy a ragadozók létszáma a zsákmány létszámától függ, állománynagyságukat grafikonon ábrázolva szintén egy hullámvonalat kapunk, akárcsak a zsákmányállatoknál. Csakhogy! Ha egy grafikonon ábrázoljuk a zsákmány és a ragadozók létszámváltozásait, azaz berajzoljuk ugyanabba a grafikonba mindkét hullámvonalat, akkor egy nagyon érdekes dolgot láthatunk. A két hullámvonal nem esik egybe! A ragadozóké némi fáziskéséssel (egy-két év) leköveti a zsákmány görbéjét! Tehát a ragadozó "nem tudja", hogy mennyi a zsákmány, vagy az adott évben mennyi lesz, hanem egyszerűen reagál rá a több felnevelt szaporulattal. És néhány év múlva több tojást is rak, vagy többet ellik, mint amikor szűkös évek jártak. Amikor csökken a zsákmány mennyisége, akkor meg egészen egyszerűen rosszabb lesz a túlélési arány ragadozóéknál is. Hiába rak több tojást, ellik töbet, éhenhalnak a fiókák. Aztán visszaáll a szaporulat mennyisége a régi szintre.
Ennyi az egész, remélem nem voltam túl bonyolult. Ja, és mindegy, hogy ragadozó madarakról vagy emlősökről van szó, egyformán működik a dolog. A nagy gond egy ragadozóval akkor van, azaz akkor akar kipusztulni, ha szélsőségesen táplálékspecialista. Mint mondjuk a parlagi sas, amelyik 99 %-ban ürgét evett, amíg volt ürge. Aztán majdnem kipusztult. Akárcsak a fogoly, amikor elfogytak a rovarok. (A fogolycsibe is ragadozó!!! Rovarokat eszik 90 %-ban!!!) A rókának ilyen gondja nincs, mert ő mindent megeszik, amit csak meg tud fogni. Nem is fog kipusztulni soha.

Na és a végére egy sematikus ábra a zsákmány-ragadozó állományváltozásról!

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Mérnök!

Én sem gondolom, hogy az apróvad csökkenése elsődlegesen a ragadozómadarak bűne lenne, de az tény, hogy ennyi ragadozót én régebben nem láttam. Azt nagyobb bajnak tartom, hogy a területen csavargó kutyák, és macskák helyzetét nem tudjuk rendezni.

Azt tudom, hogy a fogolycsibe (és részben a fácáncsibe is) első heteiben főleg rovarokkal táplálkozik.
De mi okozza, hogy azokon a területeken, ahol már húsz éve nem permeteznek, és a kisterületes gazdálkodás folyik, mégsem lehet visszatelepíteni. Vagy mi okozza, hogy azokon a területeken ahol soha nem folyt mezőgazdasági termelés szinte eltünt a fácán?  Pl. több ezer ha ártéri rész.

Amit a születésszabályozásra vonatkozóan írtál természetesen elfogadom. Azt azonban megjegyzem, hogy ez a pocok példa nem egészen jó, mivel az egy éven belül többször is ellik. Itt lehet követés a táplálék után. De ahol évi egy ellés van? Azt, hogy a felnevelt utódok számának fügvénye az adott év táplálékmennyisége, az természetes. De mi alapján ellik a róka egyik évben 4-5.-öt, és mi alapján 9-10-et. Főleg, ha az előző évi adatok ezt nem indokolják?
A ragadozók születésszabályozásáról volt szó pár éve, talán a Spektrumon. De ha jól emlékszem, pár éve valamelyik vadász ujság is írt róla. Itt kimondottan a farkast, és a rókát vizsgálták, és azt állapították meg, hogy előre!! működik ez a dolog. Tehát több  inséges év után, előre emelkedik az utódok száma. ????

És nagyon örülök, hogy itt látlak! Hogy állsz az új diplomával?

[Mérnökhallgató]

Szia Attila!

Kezdjük a végén. Mindegy, hogy pockot írok, hörcsögöt vagy nyulat, az állományváltozást éveken keresztül figyelve valami hasonló hullámvonalat kapunk. Amint írtam is, a róka (és a farkas) állománya nem függ egy zsákmányállat számától, mert nem táplálékspecialisták, sok mindent megesznek. A róka létszámában is van egy hullámvonal, de sokkal kisimultabb mint a példában említett parlagi sasé. Szerintem rosszul emlékszel, előre nem tudja megjósolni egy ragadozó sem hogy mennyi lesz a kaja, utólag reagál rá. Ez egészen biztos.

Meg kellene vizsgálni a kérdéses élőhelyeket, hogy miért tűnt el, illetve miért nem szaporodik újra el a fácán és  fogoly. Az eltűnés fő oka lehet amiről eddig írtunk. Illetve ehhez jön még a gyomirtás, nagytáblásítás, fasorok kiirtása, melioráció, mesterséges fácánnevelés, tyúklövés meg ezer más ok. Ha pedig egyszer egy kritikus szint alá csökken az állomány, akkor a sok ok közül már egy is elég. hogy ne tudjon újra felszaporodni az apróvad.

Köszönöm kérdésed, dolgozom a második diplomán. Már csak egy vizsgám van hátra ebben a félévben. Ebből a témából, amiről épp beszélgetünk...

[Erdojaro (Molnár Attila)]

OK. Köszönöm a válaszaidat.Öröm Veled "beszélgetni"!  Természetesen elfogadom az érveidet, és tisztelem tudásodat!!

[Lacus]

 
 Azért van kivétel ,Lásd lemingek .a ragadozók már előre elszaporodnak nem egy évvel.Igy tudják az emberek mikor lessz sok leming.
 Legalábbis én igy tudom. Másik azt is kellene vizsgálni milyen gyommagot esznek a foglyok? Gizes gazos árokpart még nem biztos ,hogy jó életfeltételeket teremt. Egy biztos a vegyszerek okozzák a legtöbb kárt.

[Kama]

A "születésszabályozásban" és az alomlétszámban szerintem nagy szerepe van az anyaállat kondíciójának is.
Tehát ha sok a kaja, akkor jó az egyéni kondíciója, bőven vannak tartalékai és ez befolyással lehet a szaporodási időszakban beérő (és így megtermékenyíthető) petesejtek számával. Így alakulhat ki egyes (szűkebb) években 4-5-ös; más (bővebb) években 8-9-es rókaalom.
De ugyanez a séma szerintem a vaddisznónál is igaz.

Egyvalamiben azért igaza van a természetvédő kollégának ezt el kell ismerni. Mégpedig az élőhelyfejlesztés témakörében.
Meg vagyok győződve, hogy ha a mesterséges apróvadtenyésztésre fordított pénzt/energiát élőhelyfejlesztésre fordították volna a 60-as, 70-es évek óta (és jelenleg is!!!), sokkal, de sokkal előbbre tartanánk az apróvadállományok szempontjából.
Aki nyitott szemmel jár, és van lehetősége többfelé megfordulni, az láthatja, hogy ott van szép létszámú apróvad, ahol vigyáznak rá (ragadozógyérítés, etetés), ill. ahol megfelelő az élőhely szerkezete (fasorok, csenderesek, árokpartok, csatornapartok meg tudtak maradni).

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Kama!

Az élőhely fejlesztés szükségessége számomra sem kérdés!
A gond ott van, hogy a föld mindenkori használójának érdeke, és a vadgazdálkodók érdeke már nagyon rég óta nagyban különbözik egymástól! Talán ez az érdek a vadászó nagybirtokosok eltűnésével együtt meg is szűnt!

[Troja]

Egy kicsit keresgéltem,hogy melyik a megfelelő topik,de talán a vadászat helyzetéhez tartozik,de eléggé felháborító is a történetem.
Egy Nyugat dunántúli VT terelővadászatot szervezett jan.24-re.Már a késői idópont is elgondolkodtató,de kérem a gím tarvad törvény szerint lőhető úgy,hogy ezzel nincsen is semmi gond.
A sajátos árképzés viszont már felháborító.Jelentkeztek a vadászatra Osztrák,Olasz és Magyar vadászok.
A Magyaroknak négy hely "jutott"amit le is foglaltak........volna.Ha nem derül ki,hogy kinek mennyibe kerül a vadászat.
Az Olasz vadászurak 75000Ft az Osztrákok 80000Ft a Magyarok 100000Ft-ért vadászhattak volna ugyanabban a hajtásban!
Ezekután a magyarok ajánlottak nyolcvanat,de a VT képviselője nem egyezett bele a magyarok pedig elálltak a lehetőségtől.
Most péntek délelőtt úgy áll a helyzet,hogy négy lőállás üresen fog maradni..................!