Méhészkedő vadászok

[oconor]

Nagyon nehéz dolog ebben igazságot tenni, én sem fogok, csak próbálom árnyalni a képet, megpróbálom kicsit mérsékelni azt a össztársadalmi polarizációt, ami napjainkban teljesen szétkúrja az életünket.
Az elején leszögezném, hogy vadászom, mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztést) folytatok és méhészkedem, úgyhogy mindhárom tevékenységre van némi rálátásom.
Azt be kell vallanunk, méhésznek is, vadásznak is, hogy az életet egyfajta hármasugrásnak tekintjük, amiben hagyjuk, hogy az első kettőt más ugorja.
A vad a miénk, de (tisztelet a kivételnek) mással etetjük, a méh a miénk, de mások legelőjén tartjuk jól (újfent tisztelet a ritka kivételnek).
Piszokul felháborodunk, amikor vadkárt kell fizetnünk, amikor a favágó szeptemberben bőgeti a motorfűrészt a legjobb bőgőhelyünkön, a rohadt forvarderes meg tönkreteszi az utat. Ugyanígy veri a tamtamot a méhész, amikor a szemét paraszt levágja a szántó szélén a kökénycsíkot, permetez repcevirágzásban, a hülye erdész meg tölgyet telepít az akác helyére.
Semmi mást nem kérek tőletek, csak néha próbáljatok kicsit belegondolni a másik helyzetébe, abba, hogy ti mit tennétek a helyében.
A földművelő is élni akar. Nem akarja végignézni, amint a bolha, a fénybogár, az ormányos szétrágja amiért dolgozott. Nem akarja azt, hogy a művelési fordulónál, egy rossz mozdulat miatt milliós eszköz törjön az évről évre szélesedő árokparti cserjesávban. A vadjainkat sem kívánja ellenszolgáltatás nélkül etetni éven át.
Az erdész is élni akar. Ki akarja termelni azt a fát, amiért sok évtizeden át dolgozott.
A méhész is élni akar. Nincs borzalmasabb látvány, mint a kaptár előtt vastagon heverő méhhulla.
Mindhárom tevékenységet befolyásolja egy irányíthatatlan tényező, az időjárás. Néha akaratunk ellenére kell olyan lépést tenni, ami egyébként eszünkbe se jutna, de ha ég a ház, nem foglalkozhatunk azzal, hogy ferdén áll a kép a falon, ezt minden érintettnek tudomásul kéne venni.
Szóval ha a vegytiszta egoizmust időnként felváltaná némi szociális gondolkodás, minden társadalmi szereplő részéről, sokkal élhetőbbek lennének a mindennapjaink.
Próbáljuk meg, talán nem is olyan nehéz!  

Nagyon jó összegzés, de a summázata az sajnos utópia a szociális gondolkodás megvalósulása ezen a "hadszintéren" ott valósul meg ahol a fenti ágazatok egy kézben egyesülnek, az ilyen egy kézben egyesülés vezet oda, hogy a fenti ágazatokban tulajdonnal nem rendelkezők, automatikusan ki fognak szorulni a döntéshozatalból és az érdekérvényesítésből. Senki nem hajlandó a másik érdekeit figyelembe venni, szakmai sovinizmus, társadalmi egoizmus, ágazati kivagyiság jellemzi a jelenlegi helyzetet, a szociális gondolkodást sosem fogja felülírni a gazdasági pénzügyi érdekeket. (Csak magamat tudom idézni, az erő és az érdekérvényesítés mértékegysége a hektár, én pejorativan hozzá szoktam tenni, hogy szerintem  egyesek azt hiszik az inteligencia mértékegysége is a tulajdonolt hektárokéval egyenesen arányos)

[Boar]

Lajos,
A te hozzáállásod a mezőgazdaság/vadászat/méhészet témához példaértékű de sajnos ritka mint a fehér holló.
Én azért ennyire nem venném egy kalap alá a három dolgot.
A mezőgazdaság és a vadgazdálkodás egy feladat. Ha nem Te, majd megcsinálja más, de termőföld hosszú távon nem marad megműveletlenül és a vaddal is fog valaki gazdálkodni, ha más nem, az állam. Viszont ezek "korlátosak", hiába akar kétszer annyi ember "mezőgazdálkodni" vagy vadászni, a terület adott, egy táblát egyszer lehet megművelni, nem tud két gazdálkodó egyszerre két növényt termeszteni rajta, mintahogy egy vadászterületen is egy gazdálkodó van.
Ezzel szemben ha jövőre kétszer ennyi ember akar méhészkedni akkor kétszer ennyi fog, nincs területhez kötve, nincs "méhészeltartó képesség" meghatározva. Így boldog-boldogtalan belevág, sokan szakértelem nélkül mert "egyszer már látott olyat" aztán bármi balul sül el akkor rögtön megy a másikra mutogatás csak azt nem vállalja be egyik sem, hogy elbaszott valamit.
Ha összehasonlítom a vadászattal-ahogy Te is tetted-akkor azt látom, hogy vadászként komoly felelősségem van, területbérletet, vadkárt, szerencsétlen esetben vadütközést fizethetek nem beszélve az állami sarcokról és mindez úgy, hogy egy terület bérleti jogát komoly küzdelmek árán és sokszor nem kevés anyagi áldozattal lehet megszerezni.
Ezzel szemben a méhész nem kérdez semmit, nem fizet senkinek, nem vállal felelősséget semmiért csak megjelenik és csinálja a balhét ha valami nem úgy sikerül ahogy eltervezte.
Nem tudom, méhészek nélkül mi lenne, mennyire oldaná meg a természet a dolgot. Az sejtésem azért működne úgy is, talán még jobban is.
Húsz, harminc éve töredéke ennyi méhész volt viszont sokkal durvább vegyszerek és mégsem volt tele a sajtó a rettentő méhpusztulásról szóló beszámolókkal meg a világvégét vizionáló "szakértők" okoskodásával.
Most már ott tartunk, hogy a senkinek sem fizető, semmiféle felelősséget nem vállaló méhészek lehetetlenítik el a gazdálkodást mert sírnak mint a fürdőskurva és a megfelelően tálalt "természetvédelmi" meg "környezetvédelmi" problémákra mindenki ugrik, közben meg a mezőgazda foghatja a fejét, hogy mivel fogja megvédeni a haszonnövényeit. A csodálatos "környezetbarát" védekezések általában annál működnek csak aki jó pénzért árulja őket...
Eközben a repce és a napraforgó ára másfélszeresére nőt és ezt rövidesen mindenki érezni fogja a zsebén is.
Elnézést, hogy ilyen "gyűlölködő" lett a hozzászólásom de ez a feljelentős dolog nagyon kiverte nálam a biztosítékot. Az ilyen méhész megérdemelné, hogy lángba boruljanak a kaptárai egy éjjel, lehetőleg pergetés előtt...

[Kama]

mert döglenek a bogarai és nem lesz meg az új pickup ára az idei termésből...

Az ilyen méhész megérdemelné, hogy lángba boruljanak a kaptárai egy éjjel, lehetőleg pergetés előtt...

Már megbocsáss, de nálam meg ezek verték ki a biztosítékot...

Leírod, hogy Lajos hozzáállása mennyire példaértékű, aztán meg a fenti gondolatokat.
Amik úgy gondolom szöges ellentétben állnak Lajos gondolkodásával... 

Te tudod, végülis nem kell nekem mindent érteni... 

Húsz, harminc éve töredéke ennyi méhész volt viszont sokkal durvább vegyszerek és mégsem volt tele a sajtó a rettentő méhpusztulásról szóló beszámolókkal

Így igaz, mert nem voltak ilyen mértékű méhpusztulások.
Ennek sok oka lehet:
 - az a kevés méhész jobban értett hozzá, és ezért
 - kevesebb volt a kultúrnövények kártevője, ezért kevesebb vegyszer kellett
 - jobban betartották a vegyszerezési technológiát
 - kevésbé volt intenzív a mezőgazdaság
 - stb.

Mindegyikre lehet hozni példát meg ellenpéldát is, de alapvetően a kutya leginkább az utolsó pontnál van szerintem elásva.

Ha összehasonlítom a vadászattal-ahogy Te is tetted-akkor azt látom, hogy vadászként komoly felelősségem van, területbérletet, vadkárt, szerencsétlen esetben vadütközést fizethetek nem beszélve az állami sarcokról és mindez úgy, hogy egy terület bérleti jogát komoly küzdelmek árán és sokszor nem kevés anyagi áldozattal lehet megszerezni.
Ezzel szemben a méhész nem kérdez semmit, nem fizet senkinek, nem vállal felelősséget semmiért csak megjelenik és csinálja a balhét ha valami nem úgy sikerül ahogy eltervezte.

Ugyanilyen analógiákat sokfelől tudnánk sorolni.
Pl. erdészként sokirányú felelősségem van, sok irányban, sok igénynek kell megfelelni.
Ezzel szemben jön a lovas/futó/kiránduló/b.szó/stb., nem fizet semmiért semmit, ellenben teleszájjal belepofázik mindenbe, hogy miért így, miért nem úgy, és különben is...

[Németh Lajos]

Húsz, harminc éve töredéke ennyi méhész volt viszont sokkal durvább vegyszerek és mégsem volt tele a sajtó a rettentő méhpusztulásról szóló beszámolókkal meg a világvégét vizionáló "szakértők" okoskodásával.

Nem voltak jellemzőek a tartamhatású rovarirtók. Egy neos csávázás gyakorlatilag hónapokig kinyír minden rovart, ami a növényt rágja. Sajnos úgy néz ki, hogy marad elég hatóanyag benne virágzásra is.

Elnézést, hogy ilyen "gyűlölködő" lett a hozzászólásom de ez a feljelentős dolog nagyon kiverte nálam a biztosítékot.

A feljelentgetőket én is zsigerből utálom. Amit nem lehet megoldani szép szóval, azt meg kell oldani pénzzel. Amit meg nem lehet pénzzel, azt sok pénzzel. (Ld. Dadan)
Hatósági intézkedés soha nem old meg semmit, csak újabb felesleges indulatokat szül. (Ld H. Margit ex jegyző)

Ezzel szemben a méhész nem kérdez semmit, nem fizet senkinek, nem vállal felelősséget semmiért csak megjelenik ...

Eddig még nincs is semmi probléma, mert kárt sem okoz senkinek.

... és csinálja a balhét ha valami nem úgy sikerül ahogy eltervezte.

Ez az a része a dolognak, ami - ha megtörténik - nem tolerálható.

Ezzel szemben ha jövőre kétszer ennyi ember akar méhészkedni akkor kétszer ennyi fog, nincs területhez kötve, nincs "méhészeltartó képesség" meghatározva. Így boldog-boldogtalan belevág, sokan szakértelem nélkül mert "egyszer már látott olyat" aztán bármi balul sül el akkor rögtön megy a másikra mutogatás csak azt nem vállalja be egyik sem, hogy elbaszott valamit.

Azzal egyetértek, hogy valamiféle "méheltartó képesség" vizsgálatára szükség lenne. Azzal is, hogy legalább egy szakmunkásvizsga szükségeltessen a kezdéshez. Mindkettő elemi érdeke lenne a jelenleg prosperáló méhészeknek, részben a legelő leterheltség, részben pedig a fertőző betegségek miatt.

[Németh Lajos]

Már megbocsáss, de nálam meg ezek verték ki a biztosítékot...

Most olvasom a Facén, hogy az OMME vezetőségében komoly vita folyik arról, hogy a kitárcsáztatott repcék földhasználói ellen, akik kaptak a termény tönkretétele mellé egy komoly (állítólag 7 számjegyű) NÉBIH bírságot, még rendőrségi feljelentést is kéne tenni. Mármint az OMME-nak.
Ez azért vastagon túlmegy minden határon.
Nem volt elég rágyújtani egy nyitott tetejű puskaporos hordón, még a csikket is abban kell elnyomni?

[Sakac]

Megy a vita róla rendesen... nem mellesleg igazad van.

[Sakac]

Van a közelben pár kisebb repce "hobbi" tábla mondom megnézem a csajokat. Kaptártól 3 m-re már rendesen körbevettek fene se tudja miért nagyon mérgesek voltak...

[wildheger]

Van a közelben pár kisebb repce "hobbi" tábla mondom megnézem a csajokat. Kaptártól 3 m-re már rendesen körbevettek fene se tudja miért nagyon mérgesek voltak...

A repce az egyetlen méhlegelő, ahol ugyanúgy támadnak, mint a szélső kaptárnál.

[Németh Lajos]

A repce az egyetlen méhlegelő, ahol ugyanúgy támadnak, mint a szélső kaptárnál.

A kökény alatt is elég bolondok.

[vegeza]

Ez ma Budapest

[rem223]

Ahogy szokták mondani ; az iskola nem hazudik ,a tudás hatalom!

[vegeza]

Ez ma Budapest

A telkem mögött van 300m2 terület ami miatt minden évben vívok az önkormányzattal, hogy kinek kell nyírni a füvet.
Az idén kirakok egy hasonló táblát.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

A telkem mögött van 300m2 terület ami miatt minden évben vívok az önkormányzattal, hogy kinek kell nyírni a füvet.
Az idén kirakok egy hasonló táblát.

Ez qrva jó ötlet!  Én is kiteszek a 350 négyszögöles udvaromba, és már nem is érdekel a fűnyírás!  

[vegeza]

Ez qrva jó ötlet!  Én is kiteszek a 350 négyszögöles udvaromba, és már nem is érdekel a fűnyírás!  

Momentán/tum, ennyi.
 

[Németh Lajos]

Nem csak mézelő méh van a világon...