Szóval nem biztos, hogy mindenhol és folyamatosan golfpálya minőségű gyepnek kellene borítani mindent, aminek semmilyen természetes eltartóképessége sincs.
Jó kis vitát sikerült beindítanom a FB-on egy bejegyzésemmel.
Bemásolom ide is.
"Községünk zárt fórumjában folyt egy kis diskurzus, amihez kaptam pár privát hozzászólást is, és olvasva a némileg eltérő, de azért egy irányba mutató véleményeket, úgy döntöttem, hogy nyilvánossá teszem a témával kapcsolatosan megfogalmazott gondolataimat.
Érdekel, hogy ki, mit gondol erről.
A bejegyzésem:
Nagyon nagy baj, hogy a klasszikus berendezkedésű falvakat is utolérte az urbanizáció egyik ökokatasztrófát előidéző hülye divatja, a kényszeres és beteges golfpázsit imádat.
Ráadásul már olyan mértékben, hogy szankcionálják azt, aki nem kíván részt venni ebben a környezetrongálásban, ezzel rákényszerítve arra, amit önszántából sosem tenne.
Regöly (a település, ahol élünk) egy tipikusan mezőgazdasági falu.
A mezőgazdasági művelés jelenlegi rendszere ugyan lassú átalakulásban van az egészséges és kívánatos biodiverzitás felé (ébredő ökológiai szemlélet, ugaroltatás, zöldítés, akg...), de döntő részében célállomány-centrikus, azaz a gazda semmi más növényt nem szível a földjén, csak a termesztett kultúrát.
Csakhogy ezek a monokultúrák a gyakorlati értelemben véve, a sivataggal egyenértékű élőhelyek az ökoszisztéma többi tagja szempontjából. Így a beporzó rovarok számára sem nyújtanak életfeltételeket.
Pedig nélkülük nagy bajban lennénk, sőt sok esetben vagyunk is, és itt nem csak a házi méhekre kell gondolni, mert a beporzó rovarvilág ennél sokkal-sokkal gazdagabb.
És az úgy nem működik, hogy "hoppá, virágzik a gyümölcsfám, a málnásom, a napraforgóm, hamar ide nekem pár százezer beporzó rovart"!!!
Ezeknek a rovaroknak egész vegetációs ciklus alatt életteret kell biztosítanunk, mert a mezőgazdálkodás által tönkretett sokezer hektár azt nem képes számukra megadni.
Itt értékelődne fel az árokpartok, fasorok, bokrosok, hátsóudvarok, parlagok szerepe.
De nem tud, mert mit hallani a hét minden napján, reggel-délben-este?
Vonyítanak a damilfejes bozótvágók, berregnek a fűnyírók, az utcán, az udvarokban, a szérüskertekben, gyakorlatilag mindenhol ahol nincs lebetonozva a talaj, csak azért, mert különben mit szól a szomszéd, meg egyébként is büntetnek érte.....
A tőlünk, környezettudatos életmód terén fényévekre lévő romlott és halódó Nyugaton (dacára az ezzel ellentétes irányú itthoni pártpropagandának), már rég rájöttek ennek a fontosságára, és pl. Ausztriában, Németországban, de említhetném a skandináv országokat is, lépten-nyomon lehet a lakott területeken belül célirányosan vetett rovarlegelőkkel találkozni, ahol térdig-derékig érnek a sokféle, eltérő lágyszárúakból álló keverékek, amik tavasztól késő őszig biztosítják a beporzó rovarvilág számára a túlélést akkor is, amikor az erdő, a mezőgazdaság azt nem képes megadni számukra. Természetesen ezeket a területeket igény szerint gondozzák, vetésforgóban megújítják, ha kell, akkor tisztító kaszálásnak vetik alá, de soha sem pusztítva a flórát, hanem segítve annak fokozatos megújulását.
Ökológiai szakemberként és gondolkodó állampolgárként is az a meglátásom, hogy érdemes lenne ebben (is) követni őket👍
Akit pedig a 2 centis angolpázsit vonz ellenállhatatlan erővel, az váltson golfbérletet🏌️♂️🏌️♀️⛳
TETTEKKEL IS VÉDJÜK A TERMÉSZETET, NE CSAK ÜRES SZAVAKKAL."
