Ritka ragadozóink

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Azon a környéken volt pár farkastámadás birkák ellen mostanában. Abból egy kapott kisebb (helyi) sajtót, a többit valahogy elhallgatták, elsikálták. Gondolom  valakinek tele lett a zsákja és cselekedett. Vagy valami arra kapható vadászhaverja.

Pont ezekre utaltam a minapi hozzászólásomban, cak én az északi területekről hallottam ugyan ezt!

[táborilelkész]

Pont ezekre utaltam a minapi hozzászólásomban, cak én az északi területekről hallottam ugyan ezt!

Attila, ugyanarról a vidékről beszélünk.

[Dudás]

Egy valamit nem értek. A média folyamatosan arról lelkendezik, hogy milyen jó dolog az aranysakál meg a farkas, mert jelenléte "jót tesz!!!!!!!!" (és nem lehet elég felkiáltójelet tenni) a hasznosvad állományának. Fillérbaxó koldusként nekem viszont az jár a fejemben, hogy miért jó az őz vagy szarvas-állománynak ha farkasok-sakálok kergelészik a rudlikat és esetleg olyan gidát-borjút zsákmányolnak amit évekkel később talán milliós summáért lehetne értékesíteni. Fogják már fel az "urak" hogy vadgazdálkodni csak pénzből lehet. A pénzt meg valahogy elő kell teremteni mert az nem nő bükkfák hegyében. Szóval lehet vállasztani: vagy gazdasági hasznot (kőkemény bankókat) állítunk elő és örülünk, hogy van vad az erdeinkben és szarvast-őzet-dámot-muflont-nyulat-miegyebet nem csak állatkertben láthat a gyerek, vagy nevelünk farkastápot és büszkén verjük a mellünket, hogy milyen egészséges erdei ökoszisztémával rendelkezünk.
U.i.: A tavalyi őszi rendezvényünkön nagyon jót beszélgettem Jung Jenővel. Ha valaki akkor ő aztán tudja, hogy egy nagyvadas területen mit jelent a sakál. Hát mit mondjak nem fogadta a szívébe ezeket a toportyánokat. Javaslom küldjenek neki ezek a derék állatvédők két három farkast, azok hátha megeszik a sakáljait:). De ezen akcióhoz főződő mindennemű kapcsolatot letagadok, mert azért egyszer szeretnék még lemenni Sellyére, megnézni a birodalmát meg a kutyáit. És ha lehet választani akkor bőgést szeretnék hallgatni, nem farkasüvöltést.

Én 4,5 évet éltem Sellyén, januárban költöztem el onnan. Még ilyenkor is lehet az utóbőgést hallani bent a városka közepén is, ami ugye nagyon szép...
De a sakált egész évben, egész éjjel!
Utoljára 3 hete voltam lenn vadászni. Nekem nem, de egyik ottani barátomnak akkor is sikerült 2 sakált lőnie.
Csak ők, évi 50 darabot lőnek és nem csökken a számuk!
Ellemben az őzé, nyúlé. Állítólag a fácánok már fára fészkelnel (kicsit szkeptikus vagyok, de nem lehetetlen).
Ott mindent hallhat az ember csak a sakálról dícséretet nem.
Mikor eljött annó az egy barátom sakált lőni és a lestől 50 méterre levő disznó gerincre megjött egy sánta sakál, felkapta és úgy futott vele, mint a nyúl! A barátom meg csak pislogott és magyarázkodott etikáról, hogy miért nem lőtt...
Az a baj, hogy sokan sajnálják az 500-1000 Ft-os lőszert.
A társaságok részben joggal nem engednek idegent sakált lőni, hogy ne zavarja a területet. Persze lehet néhány helyen a kártékonyságához mérten aránylag borsos áron sakálozni, de ez nem fog semmit változtatni a helyzeten.
Bár nekem nincs, de voltam olyannal kinn, akinek van éjjellátója, a sakál látja az infrát. Sőt, azt mondják, hogy megtanulta, hogy figyelje a leseket, aminek egyre inkább úgy látom, hogy van valóság alapja.
Nem lesz ez így jó...
Mit csináltak a régiek? Mit tenne Maderspach Viktor?

[Szik]

Van egy dolog, amiről senki nem beszél a sakál elterjedése kapcsán. A veszettség immunizálás. Régen amikor kezdtem a pályafutásom még volt veszettség ( Sakál viszont nem) A róka állomány 4-5 évente felszaporodott, aztán jött a veszettség, és minimumra takarította őket. Pár évig kevés volt, utána ismétlődött az egész. Nem sírom vissza, mert én is voltam oltva ellene, de szerintem ez is elég súlyos beavatkozás a természet rendjébe. Ha belegondolunk akkor egy ilyen járvány az életmódjából adódóan rendesen odavágna nekik.

[Stefi]

Én 4,5 évet éltem Sellyén, januárban költöztem el onnan. Még ilyenkor is lehet az utóbőgést hallani bent a városka közepén is, ami ugye nagyon szép...
De a sakált egész évben, egész éjjel!
Utoljára 3 hete voltam lenn vadászni. Nekem nem, de egyik ottani barátomnak akkor is sikerült 2 sakált lőnie.
Csak ők, évi 50 darabot lőnek és nem csökken a számuk!
Ellemben az őzé, nyúlé. Állítólag a fácánok már fára fészkelnel (kicsit szkeptikus vagyok, de nem lehetetlen).
Ott mindent hallhat az ember csak a sakálról dícséretet nem.
Mikor eljött annó az egy barátom sakált lőni és a lestől 50 méterre levő disznó gerincre megjött egy sánta sakál, felkapta és úgy futott vele, mint a nyúl! A barátom meg csak pislogott és magyarázkodott etikáról, hogy miért nem lőtt...
Az a baj, hogy sokan sajnálják az 500-1000 Ft-os lőszert.
A társaságok részben joggal nem engednek idegent sakált lőni, hogy ne zavarja a területet. Persze lehet néhány helyen a kártékonyságához mérten aránylag borsos áron sakálozni, de ez nem fog semmit változtatni a helyzeten.
Bár nekem nincs, de voltam olyannal kinn, akinek van éjjellátója, a sakál látja az infrát. Sőt, azt mondják, hogy megtanulta, hogy figyelje a leseket, aminek egyre inkább úgy látom, hogy van valóság alapja.
Nem lesz ez így jó...
Mit csináltak a régiek? Mit tenne Maderspach Viktor?

A régiek "megoldották" !   

[Erdojaro (Molnár Attila)]

A régiek "megoldották" !   

Hogy Maderspach Viktor mit csinálna azt nem tudom (lehet rám követ dobni, de nekem nem tetszenek az írásai, nem olvasom.) de hogy azok az öregek akikkel anno felnőttem, azokat tudom mit tennének.  Kivennék a padlásfeljáró gerendája mögül  a sztrichnint, aztán este végigjárnák azokat a részeket amelyeken érdemes a "beoltott" csalikat kitenni. Korán reggel pedig körbejárnának mielőtt a madarak kikezdenék a dögöket, és az elhullott ragadozókat  elásnák jó mélyre.  Egyszerre csak akkora területrészeket lettek csalikkal ellátva amit hajnalban kényelmesen végig lehetett ellenőrizni.  Akkor még nem autóval jártunk, hanem gyalog, vagy ha lehetett biciklivel. Télen meg húztuk a szánkót, kifelé a zsák takarmánnyal, visszafelé meg az esetlegesen elhullott állattal.  Valamikor a Csomád-Dunakeszi -Sződ - Őrszentmiklós területen ez bevált, és igen hatásos gyakorlat volt a rókák, kóbor kutyák, macskák ellen. A falvakban a mérgezés ki lett dobolva, a csali közelében figyelmeztető táblák lettek kirakva, és soha nem volt belőle gond!  Persze, ahol nem ellenőrizték időben nem szették össze a tetemet, ott okozhatott gondot, de nem igen hallottunk ilyet.  Késő ősztől  kora tavaszig dögtereket létesítettünk, láda csapdáztunk, tavasszal, nyár elején "bagóztunk" (kitömött uhuval, vagy élő erdei fülesbagollyal,......  Meg is volt a látszata az apróvadállományban!  Ja, és nagyon sokat etettünk!

[Tony]

Hogy Maderspach Viktor mit csinálna azt nem tudom (lehet rám követ dobni, de nekem nem tetszenek az írásai, nem olvasom.) de hogy azok az öregek akikkel anno felnőttem, azokat tudom mit tennének.  Kivennék a padlásfeljáró gerendája mögül  a sztrichnint, aztán este végigjárnák azokat a részeket amelyeken érdemes a "beoltott" csalikat kitenni. Korán reggel pedig körbejárnának mielőtt a madarak kikezdenék a dögöket, és az elhullott ragadozókat  elásnák jó mélyre.  Egyszerre csak akkora területrészeket lettek csalikkal ellátva amit hajnalban kényelmesen végig lehetett ellenőrizni.  Akkor még nem autóval jártunk, hanem gyalog, vagy ha lehetett biciklivel. Télen meg húztuk a szánkót, kifelé a zsák takarmánnyal, visszafelé meg az esetlegesen elhullott állattal.  Valamikor a Csomád-Dunakeszi -Sződ - Őrszentmiklós területen ez bevált, és igen hatásos gyakorlat volt a rókák, kóbor kutyák, macskák ellen. A falvakban a mérgezés ki lett dobolva, a csali közelében figyelmeztető táblák lettek kirakva, és soha nem volt belőle gond!  Persze, ahol nem ellenőrizték időben nem szették össze a tetemet, ott okozhatott gondot, de nem igen hallottunk ilyet.  Késő ősztől  kora tavaszig dögtereket létesítettünk, láda csapdáztunk, tavasszal, nyár elején "bagóztunk" (kitömött uhuval, vagy élő erdei fülesbagollyal,......  Meg is volt a látszata az apróvadállományban!  Ja, és nagyon sokat etettünk!

 

[Tony]

Egy hozzám közeli társaság megoldotta a kérdést egy másokra veszélytelen módszerrel... 

 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Egy hozzám közeli társaság megoldotta a kérdést egy másokra veszélytelen módszerrel... 

 

Lehetne részleteket hallani?

[Boar]

Egy valamit nem értek. A média folyamatosan arról lelkendezik, hogy milyen jó dolog az aranysakál meg a farkas, mert jelenléte "jót tesz!!!!!!!!" (és nem lehet elég felkiáltójelet tenni) a hasznosvad állományának. Fillérbaxó koldusként nekem viszont az jár a fejemben, hogy miért jó az őz vagy szarvas-állománynak ha farkasok-sakálok kergelészik a rudlikat és esetleg olyan gidát-borjút zsákmányolnak amit évekkel később talán milliós summáért lehetne értékesíteni. Fogják már fel az "urak" hogy vadgazdálkodni csak pénzből lehet. A pénzt meg valahogy elő kell teremteni mert az nem nő bükkfák hegyében. Szóval lehet vállasztani: vagy gazdasági hasznot (kőkemény bankókat) állítunk elő és örülünk, hogy van vad az erdeinkben és szarvast-őzet-dámot-muflont-nyulat-miegyebet nem csak állatkertben láthat a gyerek, vagy nevelünk farkastápot és büszkén verjük a mellünket, hogy milyen egészséges erdei ökoszisztémával rendelkezünk.
U.i.: A tavalyi őszi rendezvényünkön nagyon jót beszélgettem Jung Jenővel. Ha valaki akkor ő aztán tudja, hogy egy nagyvadas területen mit jelent a sakál. Hát mit mondjak nem fogadta a szívébe ezeket a toportyánokat. Javaslom küldjenek neki ezek a derék állatvédők két három farkast, azok hátha megeszik a sakáljait:). De ezen akcióhoz főződő mindennemű kapcsolatot letagadok, mert azért egyszer szeretnék még lemenni Sellyére, megnézni a birodalmát meg a kutyáit. És ha lehet választani akkor bőgést szeretnék hallgatni, nem farkasüvöltést.

Itt egy kép. A Bükkben "lelőtt" farkasról. Nem látok rajta lövésnyomot.

Viszont a hatásvadász című cikkben simán leírják a hazugságot, hogy

A természeti területeken gyűjtött adatok elemzése is igazolja, hogy az emberi jelenlét sokkal nagyobb zavarást okoz a vadászható fajok számára, mint az itt előforduló farkasok.

.
Ebben egy cseppet sem zavarja őket, hogy a farkasjárta erőkből eltakarodik a vad ellenben a parkerdőket kedveli, sőt, bejár a falvakba, elővárosokba...
Sajnos a természetvédők bármit hazudhatnak, a média átveszi a valóság pedig a tömeget a legkevésbé sem érdekli.

[mr.Hucul]

Én 4,5 évet éltem Sellyén, januárban költöztem el onnan. Még ilyenkor is lehet az utóbőgést hallani bent a városka közepén is, ami ugye nagyon szép...
De a sakált egész évben, egész éjjel!
Utoljára 3 hete voltam lenn vadászni. Nekem nem, de egyik ottani barátomnak akkor is sikerült 2 sakált lőnie.
Csak ők, évi 50 darabot lőnek és nem csökken a számuk!
Ellemben az őzé, nyúlé. Állítólag a fácánok már fára fészkelnel (kicsit szkeptikus vagyok, de nem lehetetlen).
Ott mindent hallhat az ember csak a sakálról dícséretet nem.
Mikor eljött annó az egy barátom sakált lőni és a lestől 50 méterre levő disznó gerincre megjött egy sánta sakál, felkapta és úgy futott vele, mint a nyúl! A barátom meg csak pislogott és magyarázkodott etikáról, hogy miért nem lőtt...
Az a baj, hogy sokan sajnálják az 500-1000 Ft-os lőszert.
A társaságok részben joggal nem engednek idegent sakált lőni, hogy ne zavarja a területet. Persze lehet néhány helyen a kártékonyságához mérten aránylag borsos áron sakálozni, de ez nem fog semmit változtatni a helyzeten.
Bár nekem nincs, de voltam olyannal kinn, akinek van éjjellátója, a sakál látja az infrát. Sőt, azt mondják, hogy megtanulta, hogy figyelje a leseket, aminek egyre inkább úgy látom, hogy van valóság alapja.
Nem lesz ez így jó...
Mit csináltak a régiek? Mit tenne Maderspach Viktor?

Ami a Jenőt illeti ő biza lövi őket rogyásig de azt mondta annyit ér az egész mintha a Dunát akarná kimerni. Próbálkoztak hattyúnyakkal – az eredmény az lett, hogy minden megfogott sakálra jutott egy disznó is. A dögtér addig működött míg nem lőttek rajta 2-3 sakált és a többi állítólag megtanulta, hogy az a környék veszélyes. Legeredményesebbnek még a cserkelést mondta, na meg a sakálok "tiszteletére" rendezett hajtásokat. Mára viszont a sakálok úgy megtizedelték az őzeket, hogy lassan a szarvasborjakra is sort kerítettek. Szóval én nem tudom. Ha a farkas is így kiokosodik, Magyarországon akkor mi lesz. Persze felelőtlenség a két faj kártételét és környezeti igényét összehasonlítani, de akárhogy csűrjük-csavarjuk az tény, hogy a magyar vadgazdálkodás fénykorában szemen köpködték volna azt az Okostónit aki meg akarta volna honosítani a farkast. Tizenéves kölökként pl emlékszem egy régi Nimród cikkre a 80-as évek közepéről amiben két oldalon foglalkoztak az Északi Középhegységben meglőtt farkasokkal. Az ordasok elejtőit szó szerint piedesztálra emelték, alaposan hangsúlyozva hogy elszánt hadjáratuk mekkora hasznot hajtott a népgazdaságnak. Valamelyik erdészet még valami repivadászatra is meghívta a farkasölőket ha jól emlékszem.
Különbem meg én is szeretem a ragadozókat. Eszembe nem jutna pl hermelinre, tiszai vidrára, kaba- vagy vándorsólyomra fegyvert emelni mert kártételük a ritkaságukhoz és szépségükhöz képest elenyésző, de ez a mizéria ami mostanság Erdélyben a medvékkel Magyarországon meg a farkassal zajlik egy kicsit abnormis.

[mr.Hucul]

Van egy dolog, amiről senki nem beszél a sakál elterjedése kapcsán. A veszettség immunizálás. Régen amikor kezdtem a pályafutásom még volt veszettség ( Sakál viszont nem) A róka állomány 4-5 évente felszaporodott, aztán jött a veszettség, és minimumra takarította őket. Pár évig kevés volt, utána ismétlődött az egész. Nem sírom vissza, mert én is voltam oltva ellene, de szerintem ez is elég súlyos beavatkozás a természet rendjébe. Ha belegondolunk akkor egy ilyen járvány az életmódjából adódóan rendesen odavágna nekik.

Pár éve, mikor találtak egy szopornyicás farkaskölköt a Bükkben, Szemethy Laciék majd kiugrottak a bőrükből, hogy jaj, a szopornyica fogja kiirtani a bükki farkaspopulációt. A sakáll vajon miért nem döglik meg tőle? Ja és érdekes módon a veszettséggel terhelt területeken ismeretlen volt a róka echinococcusa. Pedig ha már lehet választani a jóból akkor már inkább pár szuri a hasfalba semmint májátültetés.

[J.vadász]

Tizenéves kölökként pl emlékszem egy régi Nimród cikkre a 80-as évek közepéről amiben két oldalon foglalkoztak az Északi Középhegységben meglőtt farkasokkal. Az ordasok elejtőit szó szerint piedesztálra emelték, alaposan hangsúlyozva hogy elszánt hadjáratuk mekkora hasznot hajtott a népgazdaságnak. Valamelyik erdészet még valami repivadászatra is meghívta a farkasölőket ha jól emlékszem.

 

NIMRÓD 1984. júliusi száma, 318-319.oldal.
A cikket Dr. Iváncsics Lajos írta "Farkasok a Zemplénben" címmel.
A cikkben szereplő Nagy-oldal környékén volt szerencsém vadászni.
Kérdezgettem is a kísérőmet a farkasokról, azt mondta, hogy leggyakrabban ezen a területrészen
hallottak, láttak ordast.
 

[Stefi]

NIMRÓD 1984. júliusi száma, 318-319.oldal.
A cikket Dr. Iváncsics Lajos írta "Farkasok a Zemplénben" címmel.
A cikkben szereplő Nagy-oldal környékén volt szerencsém vadászni.
Kérdezgettem is a kísérőmet a farkasokról, azt mondta, hogy leggyakrabban ezen a területrészen
hallottak, láttak ordast.
 

Ugye jól emlékszem hogy egyik legnagyobb természetfilmünk a Gyöngyvirágtól lombhullásig  "főszereplőjének" egyik hőstette a farkas meglövése volt vonszalékon  . 

[Dudás]

Hogy Maderspach Viktor mit csinálna azt nem tudom (lehet rám követ dobni, de nekem nem tetszenek az írásai, nem olvasom.) de hogy azok az öregek akikkel anno felnőttem, azokat tudom mit tennének.  Kivennék a padlásfeljáró gerendája mögül  a sztrichnint, aztán este végigjárnák azokat a részeket amelyeken érdemes a "beoltott" csalikat kitenni. Korán reggel pedig körbejárnának mielőtt a madarak kikezdenék a dögöket, és az elhullott ragadozókat  elásnák jó mélyre.  Egyszerre csak akkora területrészeket lettek csalikkal ellátva amit hajnalban kényelmesen végig lehetett ellenőrizni.  Akkor még nem autóval jártunk, hanem gyalog, vagy ha lehetett biciklivel. Télen meg húztuk a szánkót, kifelé a zsák takarmánnyal, visszafelé meg az esetlegesen elhullott állattal.  Valamikor a Csomád-Dunakeszi -Sződ - Őrszentmiklós területen ez bevált, és igen hatásos gyakorlat volt a rókák, kóbor kutyák, macskák ellen. A falvakban a mérgezés ki lett dobolva, a csali közelében figyelmeztető táblák lettek kirakva, és soha nem volt belőle gond!  Persze, ahol nem ellenőrizték időben nem szették össze a tetemet, ott okozhatott gondot, de nem igen hallottunk ilyet.  Késő ősztől  kora tavaszig dögtereket létesítettünk, láda csapdáztunk, tavasszal, nyár elején "bagóztunk" (kitömött uhuval, vagy élő erdei fülesbagollyal,......  Meg is volt a látszata az apróvadállományban!  Ja, és nagyon sokat etettünk!

Sellyén mesélt az egyik öreg egy nyílván "csupán elméleti" lehetőségről, amit bizonyos helyeken megcsináltak, de ott a rosszindulatúak miatt nem lehet...
Egy drótra rögzített hármas horogra csalifalatot fellógatni, aztán reggel a dögöket eltüntetni.
Ebben én is érzek már egy adag komoly embertelenséget, de az őzekre gondolva félre tudnék nézni...