Aug.4.
Vadászni nem voltunk, mert rossz a kocsi. Más meg nincs helyette.
Aug. 5.
Délelőtt kocsijavítás. Du. vadászat. Lejött a bérlő egy vendégével. Nem volt az az igazi nagy mozgás. Három bakot hívtam be. Az utolsó érdekes volt. A sziken voltunk kint. Előttünk nagy nádas körülötte lekaszált rét tele kerek nagy szénabálákkal. Mellette erdősáv, az mögött tarló.
Úgy helyezkedtünk, hogy az erdősáv, ami itt sűrű nádas gyalogakácos, mögöttünk legyen, mert a bakot a nagy nádból vártam. A második sípolásra mögülünk erős csörtetéssel beszaladt egy bak kb. 10 méterre hozzánk. Sajnos rögtön észrevett és már hiába ugrottunk a bála másik oldalára takarásba elugrott mielőtt megnéztük volna. Visszajönni pedig nem volt hajlandó.
Találtunk egy lőhető bakot sutával a nagy fűben, amit a vendég „nem talált meg a távcsőben” amikor megállt néhány másodpercre így oda lett a lehetősége.
Aug. 6.
Hajnalban a tegnapi vendéggel folytattuk. Főleg kint a sziken kerestük a tegnapi bakot. Azt azóta sem láttam viszont kint legelt egy suta a lucerna szélén. Rácserkeltünk a szikpadka mögött és gidahanggal rásípoltam hátha van vele bak. Nem volt, és gidája sem, mert csak nézett. Utána bement a nádba. Viszont a sípra előkerült egy kis fiatal kétéves bak. Amint észrevettem kb.250 méterre volt. Rögtön sípot cseréltem és hívóhanggal hívtam tovább. Leguggolva figyeltük 15 méterre bejött szegény jól megkavartam mire elment. A vendégnek nagyon tetszett. Utána egy tarló szélén hívtam. A hátunk mögül a nyílt terepen jött valahonnan egy kis bak ez is meg lett jól forgatva szegény. Ez sem volt többre 10-12 méternél. Ilyenkor kéne a fényképező a kézbe, de lehet, hogy némely vadász rossznéven venné, ezért a kocsiban van. Pedig de jó képeket lehetne készíteni ilyenkor.
Ez a dolog is nagyon tetszett a vadásznak. Ezután egy szikpadka tetején egy nádkúp mellett hívtam. Egy távolabbi nádfoltból bejött egy erős érett hatos bak. A szikpadkára nem jött fel csak a nyaka tövéig látszott. Vártam a lövést, ami nem jött. Ekkor a bak elugrott. Valószínűleg a messzebb a hátunk mögött a nyájával közelítő juhász nem tetszett neki, mert minket nem vett észre. Visszahívni nem tudtam.
A vadászom nagyon sajnálta a jó bakot. Azt mondta, hogy olyan közel volt, hogy látta céltávcsőben a lefolyó rózsáit is. Szemből szabadkézből nem mert nyakra lőni a nádkúphoz pedig nem támasztott mert azt hitte, hogy laza. Utána kipróbálta és azt mondta, hogy jobban állt a puska mintha botról célzott volna. Na ez még betett neki.
Összességébe azért nagyon tetszett neki az élmény dús vadászat, csak a zsákmány hiányzott, amiért viszont csak magát okolhatja.
10 órakor befejeztük. Annyi időm sem volt, hogy rendesen reggelizzek már itt volt két újabb vadász. Két jeles vadászati szaktekintély. Egyikükkel már több bakot lövettem, ezért azt mondta, hogy a másik vadásszal aki -híres kutyás-, menjek én ők pedig a bérlővel mennek.
Guszti bácsival jó nagyokat cserkeltünk több helyen hívtam. Egy fiatalka kis bak bejött a sziken. Fél tizenkettőkor a jó melegben. Ezután kettőkor sikerült egy bakot lövetnem vele
5 méterről. Egy elhagyott úton az erdősáv mellett mentünk vissza a kocsihoz, amikor előttünk az úton kb. 150 méterre, megláttunk egy bakot. Lőhető négy év körüli hatos örökös közepes. A baj csak az volt, hogy egy vihar által letört nagy nyárfa ág dőlt az útra teljesen elfoglalva azt. Ez mögött fehérlett a Níva, és a bak pont előtte állt. Vártunk. Bement az erdőbe. Sípolni kezdtem. Később kijött ugyanott és kiment a tarló szélére ahol szaladni kezdett ránk. Olyan lendülettel jött, hogy megállítani sem tudtam. Guszti bácsi kísérte a puskával. Nem tudom mit látott a távcsőben. A bak nyilván észrevette a közvetlen közelben ráforduló puskacsövet a bokor alól, amikor egy pillanatra megállt. Nem volt többre öt méternél, amikor a 7.62 lövedéket megkapta. Még beugrott az erdősávba vele 20 métert. Guszti bácsi nagyon örült. Ez volt du. két órakor. Ebédeltünk utána a másik vadásszal folytattuk estig a vadászatot. Sajnos több bakot nem sikerült lőni.
A bak:
