Sziasztok !
Nagy örömben volt részem a tegnapi napon !
Bütyök meghívásának köszönhetően meglőttem életem első őzét ! Egy gyönyörű sutát ajándékozott nekem Diána !
Reggel 1/2 9-kor megérkezett értünk a terepjáró a két vadőrrel, az adminisztrációt követően elindultunk ki a vadászterületre.
A vadászatot egybekötöttük az etetők feltöltésével. A város szélén én az egyik vadőrrel gyalog indultam a fácántelep irányába, ahova a takarmányért ment a kocsi.
Egy kellemes reggeli 5-6 km séta után értünk a fácánnevelőhöz. A vidék gyönyörű volt, egybefüggő hótakaró és zúzmarával borított fák között vitt az utunk. Útközben két rudlit is láttunk, az egyik 7 tagú a másik 3 tagú volt. Mindkettő 400-500 méter távolságra volt tőlünk, így csak jól megtávcsöveztük őket, majd folytattuk utunkat. Odaértünk a fácánnevelőhöz ahol a másik vadőr már várt bennünket az autóval.
Ezután már a terepjáróval mentünk tovább. Jártuk az etetőket a vadőrök töltötték őket serényen. A harmadik etetőtől épp elindultunk mikor pár méter után megállt a kocsi és a vadőr felkapta a távcsövét. Nézett egy darabig azután mondta, hogy pattanjak ki serényen de izibe ! Méreteimhez képest villámgyorsan deszantoltam az autóból, csőre töltöttem a puskámat és vártam a vadőr utasítását. Egyszercsak azt mondja: a másodikat ! Célba vettem hamar, mire épp jól állt a célkeresztben, lemaradt és megelőzte az addigi harmadik !
Akkor szólt a vadőr -aki folyamatosan figyelte őket- hogy a harmadikat, mondom OK, de persze közben elég tempósan haladtak és egyben távolodtak is tőlem, már nem tudtam volna lőni, mert erősen féloldalt állt a kiszemelt sutám, ekkor a vadőr ráfüttyentett. Abban a pillanatban megálltak a háromból ketten, köztük a suta is. Pont úgy állt meg, hogy majdnem teljesen oldalt fordult felém. Azonnal lőttem, de egy kicsit későn mert a suta közben bemozdult és megindult előre, így a lövésem egy kicsit hátracsúszott.
A lövésre felpuposította a hátát egy pillanatra majd azonnal lefeküdt. Gyorsan újratöltöttem és egy lapocka feletti gerinclövéssel megszabadítottam a szenvedéstől. Ezután gratuláltak a sikeres vadászathoz, de én erősen röstelltem magam az első lövés miatt. A vadőrök vigasztaltak, hogy nem az én hibám volt mert bemozdult a vad a lövés pillanatában, ők látták de én nem, mert a puskám felvágódott a lövéskor és mire újra megláttam a sutát már felpuposított háttal állt. Elhittem amit mondtak de akkor is van bennem egy kis bűntudat.
Lehet hogy túldramatizálom a dolgot ? Hát változtatni már nem tudok rajta, ezért megpróbálok azzal vigasztalódni, hogy szinte semennyi ideje sem volt szenvedni, mert a második lövésem az jó helyre ment és a két lövés között max. 5-6 mp telhetett el. Mindenesetre az első nagyvadam volt és borzasztóan örülök neki !
Mikor birtokba vettük a vadat akkor láttuk, hogy az első lövés kinyitotta a túlsó oldalát és a zsigerek nagy részét kitolta. A találat a májat érte azt elég erősen roncsolta, de a többi zsiger sértetlennek tűnt. A második lövés pontosan a gerincet érte. Sajnálom hogy nem az volt első ! A hús egyáltalán nem roncsolódott, a bemeneti nyílás közel kaliber méretű volt a kimeneti minimálisan nagyobb. Ezután felavattak őzvadásszá, amire roppant büszke vagyok !
A suta zsigerelt súlya 17 kiló volt. A fegyver 6,5x55 Husqvarna, 1,5-6x42 Nickel Supra céltávcső, a lőszer 139 graines Norma HPBT.
Nagyon köszönöm az emlékezetes vadászélményt Bütyöknek és a két vadőrnek Lacinak és Arninak !
