És mekkora a csend!
Ba...ák +!
Mi ezt a körlevelet kaptuk:
"Szakmai ajánlás a vadászatra jogosultak részére
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 93.§ (3) bekezdés e) pontjában foglalt szaktanácsadási jogkörömben eljárva a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány-hasznosítást elősegítendő az alábbi tájékoztatást és intézkedési javaslatot teszem 302. számú Észak-Bács-Kiskuni Vadgazdálkodási Tájegység vadászatra jogosultjai felé:
Amint azt a híradásokban is hallani – az Afrikai sertéspestis (ASP) az EU balti tagállamaiban és Lengyelországban már 2014 óta jelen van, és Ukrajna felől hazánk irányába is terjed. A terjedés egyik módja a fertőzött vaddisznóállományok természetes mozgása illetve egymással való érintkezése, de emellett igen nagy veszélyt jelent a vírus nagy távolságokra történő, emberi tevékenység általi terjedése is. Júniusban Csehország Szlovákiával határos részén, július végén pedig Romániában (Szatmárnémeti) is a járvány kitörését jelentették be. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2/2017. országos főállatorvosi határozattal megelőző intézkedések kerültek bevezetésre illetve szigorításra, melyek kötelezőek a vadászatra jogosultakra is.
Az ASP vírusa emberre nem veszélyes, viszont a vaddisznóban és a házi sertésben gyógyíthatatlan, illetve nincs ellene védőoltás sem. A járvány kitörése esetén a vaddisznó állományban jelentős elhullás léphet fel, illetve a vaddisznó és vaddisznóhús értékesíthetetlenné válik (kiszállítani nem lehet), ebből következően óriási veszteségek várhatóak a hasznosítható vaddisznó mennyiségében. Emellett a vaddisznókban megjelenő járvány a komplett hazai sertéságazatot is veszélyezteti.
A betegséggel kapcsolatos aktuális információk valamint a fertőződés korai felderítését célzó 2/2017 számú Országos Főállatorvosi határozat a NÉBIH honlapján megtalálhatók (
http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis).
Javaslatom a következő: a járvány terjedése megakadályozásának és a veszteségek minimalizálásnak egyik hatékony módja az állomány mielőbbi intenzív hasznosítása, különösen a nőivarú disznók elejtése lehet a leghatékonyabb állomány sűrűséget csökkentő módszer. Röviden összefoglalva, fokozott hasznosítást javaslok amíg lehet, ugyanis a fertőzött területekről nem lehet a vaddisznót értékesíteni, ezt egyértelműen tiltani fogják.
Fontos megjegyezni, hogy a megyei vadászati hatóság – a módosított jogszabályi (Vhr. 30.§ (2) bek.) előírásnak megfelelően – az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyása során felülről nyitva hagyja a hasznosítható vaddisznó és tarvad mennyiségét, tehát nem is kell kérelmezni a tervtől felfelé való eltérést, a jogosult maga dönti el, hogy felfelé mennyit akar pluszban hasznosítani ezekből a vadféleségekből. Könnyen lehet, hogy már csak ez a vadászati év áll rendelkezésünkre, hogy
fokozott hasznosítással a vaddisznóból származó bevételeinket megőrizzük és növeljük, ezzel a járvány terjedését akadályozzuk, veszteségeinket a jövőre nézve minimalizáljuk.
Külön felhívom a figyelmet a vadászterületen talált elhullott vaddisznóknak az állategészségügyi hatóság felé történő, jogszabály szerint is kötelező bejelentésére. A kockázatos területeken -magyar-ukrán határszakasz 10 km-es sávjában- kulcsfontosságú a hullák ártalmatlanítása is, mivel a területen hagyva szerepet játszhatnak egy esetleges járvány kialakulásában, fenntartásában. Ebben az állategészségügyi hatósággal való maximális együttműködésüket kérem.
Kecskemét, 2017. augusztus „28„.
Szablics Gábor
Vadgazdálkodási Tájegységi Fővadász"
