A dámmal kapcsolatban pedig az agancstő rothadást okolják a szaporulat hiányáért.Amennyiben jól értettem régen egy gomba és egy vírus okozta ezen betegséget,de mára egy tucat más baktérium,gomba és vírus is társult a betegséghez,mely összetétele súlyos kihatással van a szaporulatra.Magyarul vagy meddővé teszi a tehenet,vagy elhal a magzat a tehénben eme vírus és gomba koncepció miatt.
Nos.Nem tudom,ha ez igaz akkor fenekestül forgatja fel mindenkiben az eddigi tapasztalatokat.
A tájegységi fővadászunk és egy vadászvendégünk felesége is oszlopos tagja annak a kutató csapatnak, akik évek óta loholnak a dám agancstő elváltozása után. Amiről sajnos kiderült nagyon sokminden, ami igen messzire mutat és visz.
Például az első meglepetés az volt, hogy egymástól teljesen elszigetelten megjelent a betegség gímben és őznél is.
Aztán alaposabban vizsgálva a nyavalyát arra jutottak, hogy nem csak agancstövön és hím egyedekben találhatók az elváltozások, hanem
más csontokon is, és nőivarú egyedeknél is…. Sőt már a fejlődő magzatban is.
A legszembetűnőbb elváltozások ugyan még mindig a dámnál fordulnak elő.
De nem csak az agancstőnél, hanem a testtömegek és a trófea tömegek hihetetlen intenzitású és mértékű növekedésében.
20 éve igen megsüvegeltünk egy 5kg feletti bikát, aztán kellett alig 10 év és ezt a szerepet átvette a 6 kilós határ.
Most pedig hangyaf@sznyira ostromoljuk a 7 kilót. Normális léptékű evolúcióban ez sok évezredes történet lenne.
Emellett a téli vehemvizsgálatok azt mutatják, hogy igen gyatra a vemhesülési arány, ráadásul a magzatok fejlettsége igen széles skálán mozog.
Ez természetesen a ragadozók malmára hajtja a vizet, mert nem két héten belül pottyannak a zsenge borjak a szájukba, ami után a túlélők nagy tömegben “kinőnek” a szájukból, hanem hosszan elhúzódva ellenek a tehenek, és a sakálok és rókák sokkal szélesebb idősávon belül predálhatják a borjakat, különösebb energia ráfordítás nélkül.
Az eddig elvégzett labor vizsgálatok oda mutatnak, hogy nem baktérium, és nem vírus áll a háttérben, mint kiváltó ok.
Hanem az átlaghőmérséklet emelkedésével együtt megjelenő, vagy az eddiginél nagyobb mennyiségben előforduló toxinok, amiket a mezőgazdasági kultúrákban, és legelőkön vesz fel a vad.
Zömmel erdősült élőhelyeken szembetűnő az előfordulások kisebb száma.
Ezek a toxinok (illetve származékaik) olyan magas koncentrációban (az eü. határértékek sok-sokszorosa akár) amilyenben megtalálták őket, okozhatnak meddőséget, abnormális növekedést (pl. ilyen származék az EU-ban betiltott 17-béta ösztradiol, amivel pl. az usában pumpálják a díjbirkózó kinézetű húsmarhákat, de előfordul baromfinál és sertésnél is), csontrendszeri és egyéb tumorokat, meg a rosseb tudja még, hogy mit…
És itt jön a lényeg.
Ezeknek a jelenségeknek a kiinduló pontja ugyan abban a gabonában lehet, ahonnan a humán táplálkozás minden alapja is származik.
Ott van a tej és hús termékekben, de a pékárukban (legnagyobb koncentrációban az egészségesnek tartott, teljes kiőrlésű lisztekben), olajban, stb.. és akkor el lehet gondolkodni a rengeteg, akár gyerekkori daganatos megbetegedésen, a tömeges allergián, stb… de ez már valóban messzire visz…
Feltehetően ez a kutatás nem azért kap igen komoly erkölcsi és anyagi támogatásokat, mert a kajsza dámagancs problémáját kívánja megoldani.
Sokkal nagyobb problémát feltételez az egyre inkább sejthető eredménye annál.☹
