Hullott Agancs

[elaccc]

Amit az egészhez elfelejtettem még hozzá tenni, talán így érthetőbb: Természetesen (ahogyan a vadászatban vagy horgászatban is), az agancs keresése egy hatalmas élmény, a megtalálása "csak" hab a tortára. Az egész szertartás szerűen tudatosan, és nem ösztönösen zajlik. Ismered a bikát, tudod, hogy él, létezik, ismered a területet ahol jár, keresed a nyomait, nézed a letört ágakat, esetleg segítséget kérsz a terület gazdájától...stb  Ha megtalálod az agancsát az egész keresés, természetjárás kiteljesedik, az eredményét látod, a kezedbe foghatod, gyönyörködhetsz benne, és ez számomra fontos! Mit ér az a horgászat, ha tudod, hogy olyan helyen dobod be a csalit ahol nincs hal? Ha egy olyan helyre veted be az etetőkosaras kukoricát ahol tudod, hogy csak apró ragadozó halak vannak? Voltak régen nagy növényevő halak, de tudod, hogy már nincsenek, és az bizonyítja is, hogy évtizedek óta senki nem fogott nagy halat abban a tóban... Elmehetsz a tó partra és jól érezheted magad, bográcsozhatsz, nyársalhatsz, iszogathatsz, be is dobhatod a csalit,(bár tudod, hogy nem fog megmozdulni a kapásjelző)  de azt már nem pecázásnak hívják...

[wildheger]

Amit az egészhez elfelejtettem még hozzá tenni, talán így érthetőbb: Természetesen (ahogyan a vadászatban vagy horgászatban is), az agancs keresése egy hatalmas élmény, a megtalálása "csak" hab a tortára. Az egész szertartás szerűen tudatosan, és nem ösztönösen zajlik. Ismered a bikát, tudod, hogy él, létezik, ismered a területet ahol jár, keresed a nyomait, nézed a letört ágakat, esetleg segítséget kérsz a terület gazdájától...stb  Ha megtalálod az agancsát az egész keresés, természetjárás kiteljesedik, az eredményét látod, a kezedbe foghatod, gyönyörködhetsz benne, és ez számomra fontos! Mit ér az a horgászat, ha tudod, hogy olyan helyen dobod be a csalit ahol nincs hal? Ha egy olyan helyre veted be az etetőkosaras kukoricát ahol tudod, hogy csak apró ragadozó halak vannak? Voltak régen nagy növényevő halak, de tudod, hogy már nincsenek, és az bizonyítja is, hogy évtizedek óta senki nem fogott nagy halat abban a tóban... Elmehetsz a tó partra és jól érezheted magad, bográcsozhatsz, nyársalhatsz, iszogathatsz, be is dobhatod a csalit,(bár tudod, hogy nem fog megmozdulni a kapásjelző)  de azt már nem pecázásnak hívják...

Én egészen másképp keresem az agancsot.
Ha ismert,ha számomra ismeretlen helyen keresek,mindig a terephez igazodom.Nagyon sokszor megfigyeltem,milyen terepalakulatok hogyan befolyásolják a szarvas mozgását.Tehát szarvasfejjel mozgok a területen.A nyomok csak akkor változtatnak a szándékomon,ha a terepalakulatoknak és a tapasztalataimnak megfelelően haladhatok tovább.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Én egészen másképp keresem az agancsot.
Tehát szarvasfejjel mozgok a területen.

Nem megsértődni! Vicc!

Mekkora aganccsal? 
Elgondold, hol vetnéd le te az agancsod, és ott keresed a többit! Hát, így könnyű!

[Karácsony Károly]

Én egészen másképp keresem az agancsot.

Déli oldalakon , a gerinc alatti somosnál --- und so weiter . . . !   

     

[elaccc]

http://szaboendrefotonaploja.blogspot.hu/2011/03/agancsok-es-bikak.html

[mate91]

A mai út is megvolt! 

[elaccc]

A mai út is megvolt! 

Szerintem kicsit fejlesztene kellene a szókincseden Alfonz!

Ez a hullott agancs topik, szerintem senki nem kíváncsi, hogy elmentél a boltba tejet, meg cukorkát venni    én legalábbis nem!

Ha agancsozni voltál tegyél fel fotót, meg írd le légyszíves az élményeid, ahogyan mi is tesszük... 

[Gaucho]

A mai út is megvolt! 

Ha üresjárat volt, kár beírnod. 
Ha meg találtál ideit akkor rakjál fel képeket róla! 

[svferi]

...hameg türelmetlen vagy, akkor menjél babot válogatni boxkesztyűben...

[Forestman]

Amit az egészhez elfelejtettem még hozzá tenni, talán így érthetőbb: Természetesen (ahogyan a vadászatban vagy horgászatban is), az agancs keresése egy hatalmas élmény, a megtalálása "csak" hab a tortára. Az egész szertartás szerűen tudatosan, és nem ösztönösen zajlik. Ismered a bikát, tudod, hogy él, létezik, ismered a területet ahol jár, keresed a nyomait, nézed a letört ágakat, esetleg segítséget kérsz a terület gazdájától...stb  Ha megtalálod az agancsát az egész keresés, természetjárás kiteljesedik, az eredményét látod, a kezedbe foghatod, gyönyörködhetsz benne, és ez számomra fontos! Mit ér az a horgászat, ha tudod, hogy olyan helyen dobod be a csalit ahol nincs hal? Ha egy olyan helyre veted be az etetőkosaras kukoricát ahol tudod, hogy csak apró ragadozó halak vannak? Voltak régen nagy növényevő halak, de tudod, hogy már nincsenek, és az bizonyítja is, hogy évtizedek óta senki nem fogott nagy halat abban a tóban... Elmehetsz a tó partra és jól érezheted magad, bográcsozhatsz, nyársalhatsz, iszogathatsz, be is dobhatod a csalit,(bár tudod, hogy nem fog megmozdulni a kapásjelző)  de azt már nem pecázásnak hívják...

Szerintem a mondandónk a tipikus 19,avagy egy híján 20 esete, ugyanazt akarjuk mondani nagyjából,de mégis félremegy. Mint írtam is,ez az írott szó varázsa,élőben nem beszéltünk volna el egymás mellett. Ezek szerint félreértettem,bocs.

Én azért szerencsére tudok menni a Dunántúli kh.-ben  is, leginkább a Bakonyban,ott azért még nagyobb az esély jobb agancsot felszedni.

Egyetértek,ott menni,ahol az esély semmi,elég mazochista dolog,hiszen az ember bármit is mond,mégiscsak az a fontos,hogy találjon. Ez ugyanolyan,mint az alibi „nem a győzelem a fontos,hanem a részvétel”,na hagyjuk már.  Mindenki szeret résztvenni, járni az ösvényeket,keresni a nyomokat,közben hallgatni a madárcsicsergést,de azért csak a győzelem,azaz az agancs a fontos. Ha egy pár egész napos caplatás után az eredmény zéró,akkor az eléggé elkeserítő,még akkor is,ha az ország legszebb tájain jártam.

Abban az egyben nem értek egyet,hogy nem ösztönből megy az ember,mert én a nyomok olvasása mellett sokszor a pillanatnyi intuícióimra hagyatkozom és így keresek. Hasonló stílusban,mint wildheger.

Ha kint vagyok az erdőben,akkor alkalomtól függően,hosszabb-rövidebb idő után már „érzem” a terepet,ráállok a rezgésekre és a hullámhosszra. Szerintem biztos érted,miről beszélek,aki ennyi időt tölt kint az erdőn,mint te,biztosan átérzi ezt.
Ha ez megvan,akkor tényleg elkezdhetsz „szarvasfejjel” gondolkodni és az adott tájat vadszemmel nézve jó eséllyel le tudod követni a mozgást és találhatsz.

Egy példa: ha mondjuk követek határozott nyomokat és így haladván meglátok egy fenyőligetet,ami köszönőviszonyban sincsen a nyomok irányával,akkor is „hótsicher” ,hogy irányt változtatok és átnézem. Itt maga a tájjelleg határozza meg a döntésemet,mert lehet,hogy előtte két héttel jártak ott bikák és azóta volt már 3 eső és nem látod úgy a nyomokat,vagy a fenyves túloldaláról jöttek be és az eredetileg követett nyomok alapján sosem találod meg.

Ez a direktebb példa,de van a tényleges,ösztönös is,amiről fent írtam és ezt pedig megmagyarázni nem nagyon lehet. Egyszerűen van egy sugallat,ami vezérel és attól függően fordulsz adott esetben jobbra,vagy balra.
Nekem legalábbis sok ilyen van és már be is jött sokszor,nem csak agancs kapcsán,hanem más évszakban,ha szerettem volna lefotózni őket,vagy csak simán látni.

Az agancspucolás pedig tényleg bűncselekmény,büntetni kellene! Nekem van több agancsom is,amin a mai napig ott figyel a szép fehér placcsanás egy-egy madár jóvoltából,azzal együtt teljes,le nem törölném,nemhogy a gyantát!

[wildheger]

Nem megsértődni! Vicc!

Mekkora aganccsal? 
Elgondold, hol vetnéd le te az agancsod, és ott keresed a többit! Hát, így könnyű!

A magas labdát le kell ütni!
Mikor írtam,gondoltam is rá,hogy ilyen hozzászólás érkezik.
Aki tud sportot csinálni abból,hogy a vad felkeltése nélkül végigmegy egy területen,annak sok alkalma adódik megfigyelni,hol lakik a vad,milyen területet hogyan használ ki,milyen domborzati viszonyoknál hogyan mozog.Mert ez utóbbi törvényszerű,a vad ösztöne diktálja,mint ahogy az is törvényszerű,vagy menetrendszerű,hogy a róka egy adott helyen naponta hányszor és hány órakor halad át.Ilyen helyen elállva élmény rókát lőni sörétessel,nem golyóssal 200 méterről,vagy kiásni nyáron a kotorékot,aztán kirakni az öt-hat kétöklömnyi kölyköt "terítékre2.

[elaccc]

...hameg türelmetlen vagy, akkor menjél babot válogatni boxkesztyűben...

Feri! Már január 22.-én ide írta, hogy megvan az első, eddig is türelmesen vártunk, és a hír már aktualitását veszítette! De én már nem is várok semmit Alfonztól,  minek, már lassan errefelé is lehullik az első, azt meg szerintem várhatod mikor rak fel ide fotót... pedig nem kellene felfedni a személyi számát, meg azt sem, hogy hol találta... de ezek a beköpések  Sok vadász igencsak negatív véleménnyel van a  legtöbb agancsozóról, hát jogosan, én is találkoztam már sok idióta, mínuszíkus nagy hazudozóval köztük...  meg múltkor írtad, hogy te is...  na erről ennyit   

[elaccc]

Szerintem a mondandónk a tipikus 19,avagy egy híján 20 esete, ugyanazt akarjuk mondani nagyjából,de mégis félremegy. Mint írtam is,ez az írott szó varázsa,élőben nem beszéltünk volna el egymás mellett. Ezek szerint félreértettem,bocs.

Én azért szerencsére tudok menni a Dunántúli kh.-ben  is, leginkább a Bakonyban,ott azért még nagyobb az esély jobb agancsot felszedni.

Egyetértek,ott menni,ahol az esély semmi,elég mazochista dolog,hiszen az ember bármit is mond,mégiscsak az a fontos,hogy találjon. Ez ugyanolyan,mint az alibi „nem a győzelem a fontos,hanem a részvétel”,na hagyjuk már.  Mindenki szeret résztvenni, járni az ösvényeket,keresni a nyomokat,közben hallgatni a madárcsicsergést,de azért csak a győzelem,azaz az agancs a fontos. Ha egy pár egész napos caplatás után az eredmény zéró,akkor az eléggé elkeserítő,még akkor is,ha az ország legszebb tájain jártam.

Abban az egyben nem értek egyet,hogy nem ösztönből megy az ember,mert én a nyomok olvasása mellett sokszor a pillanatnyi intuícióimra hagyatkozom és így keresek. Hasonló stílusban,mint wildheger.

Ha kint vagyok az erdőben,akkor alkalomtól függően,hosszabb-rövidebb idő után már „érzem” a terepet,ráállok a rezgésekre és a hullámhosszra. Szerintem biztos érted,miről beszélek,aki ennyi időt tölt kint az erdőn,mint te,biztosan átérzi ezt.
Ha ez megvan,akkor tényleg elkezdhetsz „szarvasfejjel” gondolkodni és az adott tájat vadszemmel nézve jó eséllyel le tudod követni a mozgást és találhatsz.

Egy példa: ha mondjuk követek határozott nyomokat és így haladván meglátok egy fenyőligetet,ami köszönőviszonyban sincsen a nyomok irányával,akkor is „hótsicher” ,hogy irányt változtatok és átnézem. Itt maga a tájjelleg határozza meg a döntésemet,mert lehet,hogy előtte két héttel jártak ott bikák és azóta volt már 3 eső és nem látod úgy a nyomokat,vagy a fenyves túloldaláról jöttek be és az eredetileg követett nyomok alapján sosem találod meg.

Ez a direktebb példa,de van a tényleges,ösztönös is,amiről fent írtam és ezt pedig megmagyarázni nem nagyon lehet. Egyszerűen van egy sugallat,ami vezérel és attól függően fordulsz adott esetben jobbra,vagy balra.
Nekem legalábbis sok ilyen van és már be is jött sokszor,nem csak agancs kapcsán,hanem más évszakban,ha szerettem volna lefotózni őket,vagy csak simán látni.

Az agancspucolás pedig tényleg bűncselekmény,büntetni kellene! Nekem van több agancsom is,amin a mai napig ott figyel a szép fehér placcsanás egy-egy madár jóvoltából,azzal együtt teljes,le nem törölném,nemhogy a gyantát!

Simán egyformán látjuk a dolgokat, csak megint nem értettél meg egy mondatom:  Nem ösztönösen megyek, úgy mint gyerekkoromban, tapasztalatlanul, hegyen völgyön, semmi mást nem nézve, csak az agancsot, átgondolatlanul, több tíz kilométert erőltetett menetben...meg úgy mint a "benszülöttek" csatárláncban, vadat zavarva űzve észnélkül kutyákkal ösztönösen...

Ha a nevemre klikkelsz és elolvasol minden eddigi itteni hozzászólásom, rájöhetsz, hogy mire értettem az ösztönösséget... (elég csak a hullott agancs topikba írottakat) A tudatos, átgondolt, cserkelő, agancsozás, százszor eredményesebb, mint a lendületes, mohó, ösztönös hegyoldaltaposás, ezt tapasztalatból mondom. (nem mindig napos déli, somos, van mikor északi hófödte... ) Sok jelből lehet okosan következtetni...A megérzés az más, de az is fontos... Könyvet lehetne írni belőle...  De a lényeg amint egyszer már írtam:  25% tudás, 25% megérzés,25%szerencse,25% türelem, kitartás,+energia... 

[Karácsony Károly]

(nem mindig napos déli, somos, van mikor északi hófödte... )

Északi hófödtén akkor , amikor a napos déli somosból már kizavarták . . . !!!   

 

[Karácsony Károly]

De a lényeg amint egyszer már írtam:  25% tudás, 25% megérzés,25%szerencse,25% türelem, kitartás,+energia... 

00 % engedély , 00 % ellőkocazavarási bárca , 00 % erdeitermékeltulajdonítási illeték ... !!!