A mai nap Szalonka monitoringgal indult.
A reggeli találkozót követően útbaindultunk reményekkel telve.
Az első dolog ami miatt borúsabb lett a hangulat: a kocsi elakadt.
Oké, kocsi marad mi meg sietve a kiszemelt helyre tovább mentünk le ne késsünk valamit.
Hamarosan elfoglaltuk helyeinket és vártunk.
Nem sokat kellett várni a megérkezést követően, mivel már 4:42-kor hallottam repülni az elsőt de még nem láttam mert elég sötét volt.
Ezt követően kicsit jobb fényviszonyok mellett sikerült meglőnöm egy felém korrogva közeledő madarat, ami a lábaim elé esett.
A továbbiakban láttam még egy cvikket amit a kollega elhibázott, majd nem sokkal később én hibáztam el egy felettem elröppenő madarat, mivel elfelejtettem lövés előtt kibiztosìtani, így csak a puskacsővel integettem neki.
A későbbiekben hallottam még madarat, de látni már egyet se.
A húzás végén boldogan indultunk haza. A boldogsá addig tartott míg a velem tartó kamasz jagd nem gondolta úgy, hogy fogócskázik egyet, én meg utána. Nem tudom mi után mehetett el, de 5 perc után visszament oda ahonnan elrohant.
Szóval a mai reggel dióhéjban ennyi, viszont az élmény és egy gyönyörű napfelkelte kárpótolt.
Tisztelet a vadnak!
A terítéket majd mésőbb feltöltöm, telefon nem tölti fel a nagy képméret miatt.
