Oldalak: 1 ... 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 [71] 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 ... 133   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vadászatok a nagyvilágban, élmények, történetek, tapasztalatok  (Megtekintve 371890 alkalommal)
Voldi
Adminisztrátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 9520


Piros betűs nagyokos...


« Új üzenet #1050 Dátum: 2014. Szeptember 19. - 11:41:09 »

Ha figyelmesen szemlélitek NZ fórumtársunk oldalát, megtaláljátok a felső menüsorban az instrukciókat...

Naplózva

-Voldi, ritka rusnya vagy alsógatyában...
-Levegyem?

-"Ha mindenki úgy tesz, ahogy tenni köll, akkor minden úgy lösz, ahogy lenni köll!"
csontmetsző
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3311


Vadász-Csontmetsző


WWW
« Új üzenet #1051 Dátum: 2014. Szeptember 19. - 16:41:16 »

Miért van, de én is egyből a jegyárak után néztem.  Befogadják ott a menekülőket?
Naplózva

" Majd ha a kép előtt állva szinte érzed a disznó szagát, akkor lesz jó a kép! "
- Csergezán Pál -
Balkóbátya
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 11250


Lábonlőtt Akác törzsfőnök


« Új üzenet #1052 Dátum: 2014. Szeptember 19. - 18:46:20 »

Miért van, de én is egyből a jegyárak után néztem.  Befogadják ott a menekülőket?
A Gyűrűk Ura trilógia tájait látva lett rajongásom tárgya Új-Zéland. Az az a hely ahová a feleségem is szívesen követne. Majd egyszer...Több ismerősöm is járt már ott,volt aki vadászott is. ( a könyvének képei között,illetve az élménybeszámoló képanyagában is az ottani fotók kápráztattak el igazán)
Naplózva

„ Ha el tudnánk adni a tapasztalatainkat annyiért, amennyibe nekünk kerültek: milliomosok lennénk. ”

Abigail Van Buren
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1053 Dátum: 2014. Szeptember 22. - 00:01:13 »

A Gyűrűk Ura trilógia tájait látva lett rajongásom tárgya Új-Zéland. Az az a hely ahová a feleségem is szívesen követne. Majd egyszer...Több ismerősöm is járt már ott,volt aki vadászott is. ( a könyvének képei között,illetve az élménybeszámoló képanyagában is az ottani fotók kápráztattak el igazán)

a Gyűrűk Ura forgatási helyszínek rajta vannak a papír autóstérképen, kis arany gyűrűvel jelölve Mosolyog
Naplózva
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1054 Dátum: 2014. Szeptember 22. - 05:39:48 »

ha nem bánjátok, akkor pár kép:

Az összes kép 2012-ben készült a kb. 2100 négyszetkilométeren fekvő Te Urewera Nemzeti Parkban, amely jobbára érintetlen őserdő, bár a britek százegynéhány éve megpróbálkoztak némi fakitermeléssel, a helyi maori törzs ezt heveny módon ellenezte, az ellenzés során némi öldöklés is zajlott, ennek az ellentétnek a feloldására az állam "visszaadta" az erdőt az eredetileg benne lakóknak és most a törzs és a Department of Conservation közösen kezeli (és újra mehet oda fehér ember anélkül, hogy baja esne Mosolyog . Nagyon ritkán lakott vidék, egy szál autóval is járható út vezet keresztül rajta, az sem burkolt. A nemzeti parkben található az 54nkm-es Waikaremoana tó, amelynek vize nagyon tiszta, de rettenet hideg (a tó kétszázötven méter mély, még nyáron se nagyon melegszik 12 fok fölé). A tavat elég goromba geográfia veszi körül, nem sok vízszintes hely van, sokat kell mászni.

Red deer és vaddisznó van bőven, a bőgés idején sokan keresik fel a tó környéki erdőket, annak ellenére, hogy 95km-t kell menni az utolsó falutól, kanyargós földúton. Azért van, aki végighúzza a hajóját, hogy a tavon horgásszon Mosolyog Az egyetlen településszerű valami a Holiday Park nevű kemping, ahol bérelhetünk hajót, ami átvisz bennünket a tó ellenkező oldalára (mi ezt tettük) de pontosan egyeztetni kell mikor vegyen fel, mert semmiféle térerő nincs, sok helyről a domborzat miatt még a CB és a hajókon levő rádió sem használható.

A nemzeti parkban vannak túraösvények és kunyhók, a tavat kb. négy-öt nap alatt lehet körbejárni, az erdő pedig gyönyörű. Cserkelni benne nagyon nehéz, fárasztó de fantasztikus élmény. A park szabadon látogatható, a DOC kunyhókba jegyet kell venni 5dollár/éj/fő áron, ezért alhatsz ott, használhatod a vizet amit tartályban gyűjtenek a tetőről és van tüzifa meg vaskályha.

A mi túránk kb. úgy nézett ki, hogy pénteken elvezettünk a tóig (5-6 óra), ott sátoroztunk egy éjszakát, reggel a Holiday Parkban hagytuk a kocsit, egy kishajó átvitt bennünket a tó nyugati oldalára, ahol a kunyhó van (Marauiti Hut), ott lepakoltunk, minden cuccot otthagytunk, daypack+puska és egész nap cserkelés. Este kunyhóba vissza, vacsi, alvás, reggel reggeli, kávé, daypack+puska, stb. Általában 3-4 éjszakát vagyunk egy vadászat alkalmával, attól függ, hogy az időnk hogy engedi. A patakok vize iható, ha váltunk külön horgászjegyet (az édesvizi halhoz kell csak) akkor horgászhatunk szivárványos vagy barna pisztrángra, a tóban pedig rengeteg angolna él, ami a helyiek szerint finom Mosolyog

(Az utolsó képen a puskák balról jobbra: Remington Mohawk-600 .308, Savage Axis .270, Howa M1500 .308)


















« Utoljára szerkesztve: 2014. Szeptember 22. - 07:25:37 írta Voldemort » Naplózva
galoscsabus
Vadász
*****
Elérhető Elérhető

Hozzászólások: 6369


vadász


« Új üzenet #1055 Dátum: 2014. Szeptember 22. - 06:40:28 »

Egy borongós hétfőn a hét nem is kezdődhetett volna jobban! Igen
Pazar képek.
 Emelem
Naplózva

Vadász vagyok...így egyszerűen.
Balkóbátya
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 11250


Lábonlőtt Akác törzsfőnök


« Új üzenet #1056 Dátum: 2014. Szeptember 22. - 06:52:49 »

Nekem is tetszik.(Itt is borús az ég...)
Naplózva

„ Ha el tudnánk adni a tapasztalatainkat annyiért, amennyibe nekünk kerültek: milliomosok lennénk. ”

Abigail Van Buren
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1057 Dátum: 2014. Szeptember 22. - 12:34:40 »

Nu, akkor még egy kaland 2012 áprilisából

Ekkor a Pureora Forest Parkba látogattunk, áprilishoz képest ritka szép, meleg idő volt és nagy szárazság, amely nem jellemző errefelé. A Pureora FP egy 780 négyzetkilométeres, ma már védett esőerdő, leginkább podocarp fákkal az Északi Sziget közepe tájékán, a Taupo tótól nyugatra. Az erdőt számtalan turistaút szeli át, különböző nehézségűek, de azért észen kell lenni, nagy távolságok vannak, könnyű elszámolni magunkat. Mi az un. Waihaha track-en indultunk el befelé, amelyen több kunyhó is található, az első (Waihaha Hut) mindjárt egy kellemes háromórás sétával elérhető, a következőhöz (Hauhangaroa Hut) viszont további hat órát kell gyalogolni, összesen kilencet. Mivel minden cuccot háton vittünk, elég nehéz séta volt, jól kidöglöttem. A kunyhó nem tetszett a vadásztársaimnak, úgyhogy a kunyhótól kb három óra gyaloglásra, egy tisztáson táboroztunk (fly-camp) le, aztán ezt használtuk bázisnak, innen mentünk cserkelni minden reggel és ide tértünk vissza. Vizet a közeli patakból szereztünk. A terep nem könnyű, sokat kell mászni, viszont vadban gazdag (red deer, vaddisznó) igen sok nyom volt, frissek is. Sajnos a fent már emlegetett szárazság miatt minden lépésre recsegett-ropogott a lábunk alatt minden, így lőni nem lőttünk semmit, pár állatot hallottunk elcsörtetni.

Emellett gyönyörű az erdő, amelyben számos ezer éves fa is található és az idő is jó volt, éjszakára egy polár elég volt, nappal pedig rövidnadrág is megfelelt.























« Utoljára szerkesztve: 2014. Szeptember 22. - 14:23:09 írta Pyrus » Naplózva
csontmetsző
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3311


Vadász-Csontmetsző


WWW
« Új üzenet #1058 Dátum: 2014. Szeptember 23. - 11:20:11 »

Jó kis beszámoló gyönyörű paradicsomból! Igen
Gondolom, akinek pénze van helikopter bérlésre, a forgalmasabb turista célpontoktól messzebb táborozhat és vadászhat. Bőgéskor fantasztikus lehet. Milyenek ezek a vadonbéli bikák, mennyivel gyengébb az átlagos trófea, mint a szarvasfarmokon? 
Naplózva

" Majd ha a kép előtt állva szinte érzed a disznó szagát, akkor lesz jó a kép! "
- Csergezán Pál -
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1059 Dátum: 2014. Szeptember 23. - 12:28:05 »

Jó kis beszámoló gyönyörű paradicsomból! Igen
Gondolom, akinek pénze van helikopter bérlésre, a forgalmasabb turista célpontoktól messzebb táborozhat és vadászhat. Bőgéskor fantasztikus lehet. Milyenek ezek a vadonbéli bikák, mennyivel gyengébb az átlagos trófea, mint a szarvasfarmokon? 

A helikotper nem olyan vészes összeg, és ha van négy napod vadászni, akkor nem akarsz abból egyet besétálással, egyet meg kisétálással tölteni, ami két vadásznapot jelent, amit már fáradtan kezdesz el. Sokan csinálják ezt is amúgy, ők fittebbek, mint én Mosolyog Plusz vannak helyek amiket nem lehet megközelíteni másképp, vagy azért, mert nincs oda út, vagy azért, mert az odavezető út olyan magánterületen vezet keresztül, amelyen nincs engedélye az egyszeri vadásznak mozogni.

Igazából a turista turisták nem sok vizet zavarnak, hatalmas területek vannak, amihez képest kevesen vannak az erdőkben. Bőgéskor persze megugrik a számuk, sajnos ilyenkor szoktak előfordulni a vadászbalesetek is. (általában azért, mert a csak bőgéskor járók évente egyszer mennek és nem tartanak be alapvető biztonsági szabályokat, pl. hogy csak zajra, vagy csak mozgásra nem lövünk, csak ha egyértelműen látjuk az állatot) Nagyon kevés emberrel találkozni a vadonban, leginkább a kunyhókban, de ott is jellemzően vadászokkal, de néha tramperekkel is. Szerencsére az erdőjárók nem esnek kétségbe a puskás embertől és nem rettegnek, sajnos a sűrűbben lakott vidéken már itt is megy a fegyverrettegde.

A vadonbéli jószág leginkább a hűtőkbe kerül, trófeáért már rég nem érdemes a public landra menni, a trophy hunterek privát hunting blockokba járnak, ahol nagyon szépen tudnak fejlődni az állatok és nincs olyan erős vadász-stressz, persze ezek leginkább pénzes dolgok, itt sok esetben az állatért is fizetni kell meg persze a kapcsolódó szolgáltatásokért. Amíg az állami ritkítók dolgoztak az erdőkben, annyi állat volt, hogy a jobbak napi 3-4 állatos normát tartottak hónapokig, na ők válogathattak a trófeákból, de ez ma már nincs, amióta az exportra kerülő húst tenyésztéssel csinálják, nem vadon gyűjtik. Ez speciel engem nem zavar, én nem vágyom trófeákra. Viszont az állomány mentes a TB-től, és általában ritka a beteg jószág, szóval biztonságos megenni szinte bármit amit lő az ember.
Naplózva
Stefi
Vendég
« Új üzenet #1060 Dátum: 2014. Szeptember 23. - 14:47:21 »

A helikotper nem olyan vészes összeg, és ha van négy napod vadászni, akkor nem akarsz abból egyet besétálással, egyet meg kisétálással tölteni, ami két vadásznapot jelent, amit már fáradtan kezdesz el. Sokan csinálják ezt is amúgy, ők fittebbek, mint én Mosolyog Plusz vannak helyek amiket nem lehet megközelíteni másképp, vagy azért, mert nincs oda út, vagy azért, mert az odavezető út olyan magánterületen vezet keresztül, amelyen nincs engedélye az egyszeri vadásznak mozogni.

Igazából a turista turisták nem sok vizet zavarnak, hatalmas területek vannak, amihez képest kevesen vannak az erdőkben. Bőgéskor persze megugrik a számuk, sajnos ilyenkor szoktak előfordulni a vadászbalesetek is. (általában azért, mert a csak bőgéskor járók évente egyszer mennek és nem tartanak be alapvető biztonsági szabályokat, pl. hogy csak zajra, vagy csak mozgásra nem lövünk, csak ha egyértelműen látjuk az állatot) Nagyon kevés emberrel találkozni a vadonban, leginkább a kunyhókban, de ott is jellemzően vadászokkal, de néha tramperekkel is. Szerencsére az erdőjárók nem esnek kétségbe a puskás embertől és nem rettegnek, sajnos a sűrűbben lakott vidéken már itt is megy a fegyverrettegde.

A vadonbéli jószág leginkább a hűtőkbe kerül, trófeáért már rég nem érdemes a public landra menni, a trophy hunterek privát hunting blockokba járnak, ahol nagyon szépen tudnak fejlődni az állatok és nincs olyan erős vadász-stressz, persze ezek leginkább pénzes dolgok, itt sok esetben az állatért is fizetni kell meg persze a kapcsolódó szolgáltatásokért. Amíg az állami ritkítók dolgoztak az erdőkben, annyi állat volt, hogy a jobbak napi 3-4 állatos normát tartottak hónapokig, na ők válogathattak a trófeákból, de ez ma már nincs, amióta az exportra kerülő húst tenyésztéssel csinálják, nem vadon gyűjtik. Ez speciel engem nem zavar, én nem vágyom trófeákra. Viszont az állomány mentes a TB-től, és általában ritka a beteg jószág, szóval biztonságos megenni szinte bármit amit lő az ember.

 Igen Igen Igen     Ezt az "érmeskilósméteresbírálati" fa@ságot mi emberek és főleg európaiak találtuk ki ! Jó tudom, megértem ÜZLET és egyeseknek van hova lapátolni a pénzt és egyesek ebből jól megélnek de a pirossal kiemelt nekem szimpatikus és jobban tükrözi a vadászat miértjét !           Emelem
Naplózva
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1061 Dátum: 2014. Szeptember 24. - 00:10:58 »

Igen Igen Igen     Ezt az "érmeskilósméteresbírálati" fa@ságot mi emberek és főleg európaiak találtuk ki ! Jó tudom, megértem ÜZLET és egyeseknek van hova lapátolni a pénzt és egyesek ebből jól megélnek de a pirossal kiemelt nekem szimpatikus és jobban tükrözi a vadászat miértjét !           Emelem

Au/NZ viszonylatban az un. Douglas Score rendszert használják a trófeák minősítésére 1959 óta, de egyre kevesebb a kiemelkedő trófea.

Egyékbént nekem nincs bajom a trófeavadászokkal, sőt, szeretem őket, mert nem járnak oda, ahova én, bár érteni nem értem őket.
Kicsit tisztelem is őket, mert a számos becserkelt állatból csak a legjobbat lövik ki, legtöbbször nem lőnek semmit sem és egy-egy bika után hajlandóak akár hetekig kajtatni. Persze, hogy üzlet, de hát mi nem az?
Lehet, hogy egyszer majd én is múlhatatlan vágyat fogok érezni arra, hogy agancsokat akasszak a falra, ki tudja?
Csak remélni merem, hogy odáig nem jutok el, hogy agancsminősítésektől érezzem jobban magam Mosolyog
Naplózva
Stefi
Vendég
« Új üzenet #1062 Dátum: 2014. Szeptember 24. - 08:00:45 »

Au/NZ viszonylatban az un. Douglas Score rendszert használják a trófeák minősítésére 1959 óta, de egyre kevesebb a kiemelkedő trófea.

Egyékbént nekem nincs bajom a trófeavadászokkal, sőt, szeretem őket, mert nem járnak oda, ahova én, bár érteni nem értem őket.
Kicsit tisztelem is őket, mert a számos becserkelt állatból csak a legjobbat lövik ki, legtöbbször nem lőnek semmit sem és egy-egy bika után hajlandóak akár hetekig kajtatni. Persze, hogy üzlet, de hát mi nem az?
Lehet, hogy egyszer majd én is múlhatatlan vágyat fogok érezni arra, hogy agancsokat akasszak a falra, ki tudja?
Csak remélni merem, hogy odáig nem jutok el, hogy agancsminősítésektől érezzem jobban magam Mosolyog

Azzal tudok azonosulni aki szabadterületen elenged néhány gyengébb trófeát hogy valami jobb trófeához jusson. ( Bár Széchenyi után szabadon a gyengéket kell lőni és az erőseket kell hagyni megöregedni. Ez a vadgazdálkodás egyik alapja . ) Nekem az az undorító mikor zárt területen tömegével és a vegyészet segítségével állítanak elő trófeákat és ezért képesek milliókat áldozni emberek nulla vadászélmény és teljesítmény ellenében.  Ennél már csak egy undorítóbb van - amikor az ilyen tápos , hormonkezelt jószágot szabadterületiként sütik el.
Nekem az jött le hogy  Újzéland élen jár az ilyen tenyészkertekben.                     Emelem
Naplózva
NZ
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 34


« Új üzenet #1063 Dátum: 2014. Szeptember 24. - 12:33:02 »

Azzal tudok azonosulni aki szabadterületen elenged néhány gyengébb trófeát hogy valami jobb trófeához jusson. ( Bár Széchenyi után szabadon a gyengéket kell lőni és az erőseket kell hagyni megöregedni. Ez a vadgazdálkodás egyik alapja . ) Nekem az az undorító mikor zárt területen tömegével és a vegyészet segítségével állítanak elő trófeákat és ezért képesek milliókat áldozni emberek nulla vadászélmény és teljesítmény ellenében.  Ennél már csak egy undorítóbb van - amikor az ilyen tápos , hormonkezelt jószágot szabadterületiként sütik el.
Nekem az jött le hogy  Újzéland élen jár az ilyen tenyészkertekben.                     Emelem


A vadgazdálkodásnak valóban egyik legfontosabb része a szelekció, itt viszont nem vadgazdálkodás van, hanem kártevőirtás.
A tenyésztés tudtommal kizárólag húsorientált, az itteni vadhúsexport elég komoly biznisz, sok helyen tartják úgy a szarvast, mint a birkát, hatalmas elkerített legelőkön, csak persze rendes kerítés mögött, mert a birkáknak valót a szarvas szétrúgja és/vagy átugorja. Persze ezeket az állatokat nem lehet vadászni, mennek a vágóhídra. Plusz a velvet megy az ázsiai piacra. Ez az agancsok belseje vagy mi a frász, nem tudom pontosan, de kitaláltak valami módszert, amivel ezt ki lehet nyerni anélkül, hogy az állatot levágnák. A tenyésztésben tartott állatok vérvonalát javítgatják svéd és magyar vérvonallal, de tudtommal ez a húshozam és az állomány általános állapota miatt kell.

Nem akarok zöldségeket írni, amennyire én tudom a trófeás blockokon szabadon engednek állatokat és kevés vadásszal fizettetnek sokat, úgyhogy ezek a magán blokkok nincsenek agyonvadászva és sokkal jobb minőségű állomány van, mint a public területen ahol a többség vadászik és itt ugye guide-al mész és azt amit engednek. Ha érdekel mélyebben a dolog, akkor utánakérdezhetek. Az mindenesetre nekem kicsit gyanús, ahol a világ legnagyobb trófeáit ígérik már a weblapon, de én egy gyanakvó faszi vagyok Mosolyog

Van itt olyan is amit úgy hívnak AATH (aerial assisted trophy hunting) aminek a keretrendszerét éppen most dolgozzák ki, ez public landon vadászat, megy a delikvens helikopáterrel, kifigyeli a vadat, leszáll és elejti. Hát nem tudom, hogy ez - itt a fórumon tanult szóval - vadászias-e, vagy itteni kifejezéssel etikus-e, ha csinálnak rendes szabályokat, akkor nekem ezzel sincs problémám, bár engem ez nem vonz.
Naplózva
Bentshaft
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2128


vadaszijasz


« Új üzenet #1064 Dátum: 2014. Szeptember 24. - 16:21:52 »

Udv

Nemregen erkeztem haza egy hetre tervezett wapiti vadaszatrol, 6 orai hajtasra a tartomanyunk eszaki reszerol. Megerkezesunk es a taborunk felverese utan aznap delutan mar nem vadasztunk mert nagyon viharos es esos volt az ido. A hivas nem hallatszik ilyen idobe, es a mi sem halljuk a bogesuket a szel es erdozugas miatt.  A wapiti vadaszat a javorvadaszattal  osszehasonlitva joval tobb gyaloglassal jar. Napi 15 km rutinos de van, hogy inkabb tobb. Hajnaltol a vadonba vagyunk, valamilyen vadvalton osonunk  (ha talalunk)  halgatozunk gyakran, es kozbe hivunk. Ezek az erdok amit a wapiti az allam ezen a reszen  kedvel  mind suru aljnovenyzetu erdok, lombhullato fakkal nagyreszbe  (egig ero nyarfak leginkabb, fenyovel vegyesen) az aljnovenyzet az 3-4 m. magas hihetetlenul suru, ruha szaggato vadmogyoros vegtelen vesszo vadon. Nehez nagyon menni a suru vesszok kozt,  latni, es tajekozodni benne. Domborzati forma semigen van ami tajekozodasul szolgalhat,  csak enyhen dimbes-dombos vegtelen erdokkel boritott terep terep es altalaban ahogyan kivergodunk a suru mogyorosbol  valami nevtelen to vagy mocsar partjan kotunk ki melynek a partjan korul kell menni  a tul oldalaig ha onnan jon a boges.  Nehez melo ez a suru partnovenyzet miatt es a rengeteg keresztul - kasul kidolt fak miatt.  Mostansag egy jo GPS nelkul  (pot elemekkel hozza) vagy akar anno a “regi idokbe”  egy topo terkep es iranytu nelkul ilyen Isten hata mogotti vadonba nem eppen a legokosabb tevekenyseg  melyen bemenni egyedul. Terero az sosincs ilyen helyeken  egy  bokaficam, egy rossz eses es hirtelen nagy bajba talalod magad. Harom napig nem volt semmi “akcio”  csak egy arva bogest hallotunk de nagyon messzirol jott, a “messzi” alatt ertem vagy 1 napi jarasra ebbe a jarhatatlan rengetegbe. Hivasunkra nem jott a bika kozelebb. ….ha egyaltalan hallotta is a hivasunkat.  A problema az, hogy ha bemesz utanuk vagyis a boges iranyaba es nagyon messzire van a csapat a surube es meg mennek is elfele toled akkor rad sotetedik .  Kijonni sotetbe ilyen surubol fejlampaval is ketszer olyan nehez mint nappal  agak csapkodnak az arcodba,  szemedb, botladozol….GPS-t kell hasznalni. Nem lanyalom, el eredhet az eso stb. Szeptember vegen Oktober elejen havazas is elofordulhat konnyen. Fordult elo, hogy este esobe fekudtunk le es reggel a satram roskadozott a  10 centis vizes ho sulyatol.  Csak ha nagyon muszaj es nincs mas kiut akkor ejszakazunk ott bent. Erre a celra mindig van nalunk egy valamilyen fajta a test meleget  visszasugarzo  zsak (“space blanket”) 
A negyedik napon is mint mas hajnalokkor reggel  koran elhagytuk a taborunkat ( ket “energy bar” es egy gyors preselt  kave volt a reggeli)  Huvos, szelcsendes, gyonyoru hajnal volt amugy es azt akartuk kihasznalni igy igyekeztunk.
A quad-al mentunk egy erdei  saros kereknyomon (erdotuzek elleni vedekezes miatt vannak ezek csinalva itt amott)  mig vege nem lett annak, tehat vagy 10km-et.  Epp a tarsam lezarva a quad-ot hivni  keszult  mikor egy wapiti bika orditas szelt bele a hajnal csendjebe,  nehany mp-re ra egy masik bika valaszolt neki es mindketto nagyjabol hasonlo tavolsagra tolunk.  Egy orai menesre saccoltuk a tavolsagot es lefele, tehat valami  to vagy mocsar fele.  Tul messzire bent voltak ahoz ,hogy kihivjuk amit mindketten tudtunk, de azert megprobaltuk habar potyara. Meg igy is vigyorogni kezdtunk mert az elmult napok nagyon hallottak voltak, es majdnem semmit nem hallotunk. …mar kezdtunk  kicsit csuggedni  (ha puskam van ott lohettem volna egy farkast 60-70m-rol)
Hivtunk, a bika valaszolt is de nem jott kozelebb, es ez igy ment vagy 10 percig, kozbe ki is virradt. Ilyenkor nincs mit tenni be kell menni  feleje es tehen hivast utanazni .  Vagy fel orat mentunk a suru vizes (ejszaka esett az eso kicsit) mogyorosba mar csuromvizesek voltunk, de napos ido igerkezett  szerencsere.  Jobbacska gore-tex-es eso ruhat nem erdemes felvenni  ilyen helyekre mert szet szakad  (sajat multbeli tapasztalat) Megalltunk, halgatoztunk minden 20m utan. Elfordulva ellenkezo iranyba kiengedek egy gyenge tehen hivast . A bika valaszolt es joval kozelebb is volt mar, de meg mindig nem mozdult a helyerol. Szerencsenkre  valaszolt igy lett fogalmunk  kicsit pontosabban, hogy merre is van. Tovabb haladunk a surube csendbe mar amennyire tudtunk, probalva csak termeszetes hangokat hallatni,  a puha “karcmentes” ruhanemu ilyenkor muszaj, mig vegul is ugy ereztuk, hogy nem lehet a bika mar messzire tolunk es megalltunk.  Tobbe nem valaszolt a tehen hivasunkra. Kezdtem felni, hogy biztos thermalt fogott es megerzett. Halgatoztunk vagy 5 percig de semmit nem hallotunk. A tarsam bolint a kurtjere, hogy hivjon-e egy bika hivast. Rabolintok, hogy OK. Kienged egy gyengebb hangu provokalo bika hivast, de be sem  fejezte be a hivas vegen a “csuklast “ mikor tolunk vagy 80-100m-re visszaordit a bika, de meg mindig nem mozdult.  Huu a mindenit ez a kozelsege annyira meglepett,  meg igy is, hogy alig tudtam egy vesszot kivenni a tarbol , vegul is ki reszkettem ket vesszot a vesszotartobol  a tartot otthagyva a foldon. A haremjevel volt biztos. Nehez elhivni ilyenkor a tehenektol.  Elore maszok  a hang iranyaba vagy husz metret egyik kezembe az ij a masikba a ket nyilvesszo . A bika, a hivo hang fele megy mindig, a lovo elore kell menjen a hivo elejebe es egy kicsit oldalra meg nyilvan abba az iranyba ahonnan varhato a bika erkezese, hogy jo  ij lovesi pozicioba keruljon remelhetoleg. A lenyeg az, hogy a bika elhaladjon keresztbe elottem  (mikozbe a hivohoz megy)  hogy poziciot adjon jo lovesre ugy kell probalni helyezkedni. Ha a hivo mellett maradok akkor bejon a bika es ilyenkor a legeselyesebb a frontalis loves  ami ijaszatba nem loves. Tehat ott terdelek, volt egy kis res melyen  remeltem at tudok 4-5 metert loni ha bejon. A tarsam mikor hallotta, hogy pozicioba ertem megint hivott  egy elmeno tehen hangot  (hattal a bikanak) es mivel csend volt, rogton utana egy fel hangos bika hangot.  Nem valaszolt de hallottam, hogy valami ropogtat iranyunkba az agancsa neki utodve az agaknak .  Ekkor mar komolyan dolgozott az adrenalin , felalltam hatha jobban latok mert semmit nem lattam csak vesszoket, es tudtam ahoz, hogy lovesem legyen nagyon kozel kell legyek hozza mert annyira suru volt korulottem.  Allva semmit nem lattam, meg rosszabb volt, igy hamar vissza terdeltem es  probaltam saccolni a bejoveteli utvonalat meg elorebb kuszva nehany metert. Halgatozok es egyszer  vagy 20-30m-re lehetett a csortetes mikor kienged egy emberes orditast  es elkezdi a mogyoro bokrokat verni az agancsaval. En meg  lapultam, szoritva, hogy nehogy bevizeljek.  A csortetesenek hangja  szerint  helyezkedtem kicsit oldalra.  Lattam amint a suru mogyorobokor fal szetnyilik  ahogyan kozeledik, es  igy terdepelve kihuzott ijjal  lattam a szugyebol es az oldalabol  barna foltokat, meg a barna agancsanak a feherre csiszolt  hegyeit. Izgultam na, pedig mar regota csinalom…..de tudtam ez kozel fog lenni, nagyon kozel.
Elottem 4 lepesre haladt el, de megtorpant  egy pillanatra es ram nezett lefele, biztos kiszagolt akarcsak en ereztem ot!! …lattam a szeme feherjet, amint ram forditja a fejet, a koronaval rajta (az is megvillant az agyamba, hogy meg nekem ugrik es felnyarsal ?!) de ekkor mar a nyilvesszo repult is eltunve  a barna foltba a laba mogott.  A bika kirobbant oldalra , es elcsortetett mint egy tank a suru mogyoros semi akadalyt nem jelentett szamara, mig vegul is egy nagyobb roppanast hallottam….ekkor dolt el…..remeltem.  Ugy 60-70m vagtatott. A nyilvesszo atrepult rajta a negy penges Slick Trick heggyel rajta, es nem is talaltam meg,  igaz meg felpercig sem kerestem.  A mindenit,  ez kozel volt, ki voltam valosaggal merulve, kicsit reszkettem is utana, de nagyon jo erzes volt .  Eszembe jutott  egy cigi pedig mar jo tizeneve nem dohanyzom.   Dupla tudo loves volt ami kesobb kiderult.  Visszagyalogoltunk a quadhoz  behoztuk a hatizsakokat es a keseket.  Ekkor mar faradtak voltunk es  a kicsontozas es kihordas meg csak ezutan kovetkezett. Vegul is kicsontoztuk ott helybe, ket utunkba telt mig vazas hatizsakokba kihordtuk a quadhoz….a mostmar szemerkelo esobe.  1 oras ut kifele megrakodva.  Ez nehez fizikai melo volt vagy 60kg hussal a hatizsakba a surube es foleg a kidolt, vizes ronkoken valo attokolodes emlekezetes marad, mind sok mas.  Az agancsa nem egy nagy szam ennek a fiatal bikanak de nekem tetszett igy kinyogtem a surubol es hazahoztam.  A husa kituno, akar a borju hus minek nagyon orulok. A wapiti es a javorszarvas hus a legfinomabb a szarvasfajtak kozul. Nekem mindketto egyforma.  Sosem tudtam eldonteni melyik a finomabb.
A hust amugy kiraktuk ejszakara  szellozo pamut zsakokba hulni.  Jo volt mert lement jo huvosre  +3-ra ejszaka a homerseklet.  Medve,  cougar,  coyote, farkas, nem jott  latogatni az ejszaka folyaman….az utobbiak igaz vonitottak hajnalig. Sokszor fordult elo, mondhatni rendszeresen, hogy farkas vonitas "ringat" allomba ilyen vadaszatokkor ezekbe az eszaki regiokba. Jol aludtunk, a faradtsag es egy kis Crown Royal a  tuz mellett keso este meg jobban hozza segitett. Egy javorvadaszatunk alkalmaval egy wapiti csapat vett korul bennunket  a satrainkba, es egesz ejszaka a bikak uvoltottek korulottunk kozel annyira, hogy nem nem tudtunk aludni. Masnap lattunk is bikakat javorra vadaszva.  Persze nem volt wapiti cedulank.  Kedvencem a javor tehen bogeset hallani  egy szelcsendes este elalvas elott a satorba, es a bika valaszat arra, ha ezt hallom nem birok elaludni, de ez nagyon ritkan fordult elo. Vagy csak haromszor  az utobbi 15 evbe.  A wapiti (boges alatt)  farkas, coyote, ok koncerteznek gyakran ejszaka.
Van ugy neha , hogy ha nehany szaz  meterre lovod meg a vadat a helytol  ahol quad, truck, lett hagyva , akkor lancfuresszel utat vagunk  az ejtett vadig ha lehetseges,  melyet felnegyelunk rarakjuk a quadra es akkor igy turheto es nem tul nehez az egesz, de ez tul messzire volt bent ahoz, hogy igy jarjunk el. Fajt itt amott (a derekam) de most mar el is van felejtve.  Jol telt, izgalmas vadaszat volt.






Naplózva

I don't hunt in order to kill, I kill in order to have hunted.
Oldalak: 1 ... 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 [71] 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 ... 133   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: