Sziasztok,
Voldemort admin úrral egyeztetve, kérlek fogadjátok szeretettel ezt a pár linket amelyeken az újzélandi fegyvertartásról, vadászható fajokról, vadászéletről olvashattok pár dolgot, remélem hasznosnak találjátok majd, és ha bármi kérdésetek felmerül a témával kapcsolatban, ne habozzatok itt a topikban feltenni, igyekszem válaszolni legjobb tudásom szerint.
Előszóban annyit, hogy itt Új-Zélandon a vadászat nem a kiváltságos kevesek sportja, sőt, az egyik legolcsóbb hobbi lehet.
Alapvetően cserkelő vadászat van, szóró vagy lesen üldögélés az itt ismeretlen, és nem is tekintik az ilyesmit vadászatnak. Ennek nyilván az az oka, hogy gyakorlatilag minden emlős ami itt fellelhető, kártevőként van számontartva, tehát nem menedzselik az állományt, nincsenek vadásztársasági területek, amelyen télen életben kell tartani az állatokat. Az állam csak örül, ha valaki vadászik, kevesebbet kell költenie kártevőirtásra. Vadászklubok vannak, ezek inkább érdekképviselettel, oktatással foglalkoznak, de persze szerveznek közös vadászatokat is és általában a vadászkluboknak vannak lőtereik is.
Vadászni kétféle helyen lehet, az egyik az állami kezelésben (Department of Conservation) levő public land, a másik pedig a magánterület. A public land-en vannak kunyhók (lásd al inkeket lejjebb), ösvények és ez mind szabadon látogatható korlátozások nélkül. Ezeken a területeken a vadászat engedélyhez kötött, de az engedély ingyenes, az interneten pár kattintás és már a levelesládádban lapul a 3-4 hónapra érvényes engedély, a megfelelő területre. Természetesen az elejtett állatért sem kell fizetni. Ezeken a helyeken sörétes fegyver nem használható és kiskaliber sem (.22lr már tilos) valamint tilos vadászni sötétedés után egy órától napkelte előtti egy óráig és figyelni kell a turistaösvényeken esetleg fellelhető túrázókra, hegyikerékpározókra, stb. Van némi szájhagyomány útján terjedő erdei etikett amelyet a vadászok igyekeznek betartani, de sajnos láttam ellenpéldákat is, pár rohadt alma mindig van a kupacban. Az etikett főleg azt kezeli, hogy mi fegyverrel sétálunk ott, ahol csomó fegyvertelen kiránduló, sportoló előfordulhat, akiket jó lenne nem elijeszteni vagy megrémíteni, és persze vannak biztonsági szabályok, mint minden fegyveres tevékenységnél.
Magánterületen történő vadászatnál szükségünk van a terület tulajdonosának írásos engedélyére, az ország számos területén vannak un. hunting blockok, ezekben ha akarunk, zavartalanul vadászhatunk, akár teljesen egyedül is, de természetesen vannak mindenféle, a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket igénybe vehetünk, az egyszerű vezetőtől (guide) odáig, hogy az ejtett állatot helikopterrel utánunk hozzák, minket pedig kvaddal visszavisznek a sokcsillagos szállásra.
Köszönhetően az ország vulkanikus múltjának (törésvonalon fekszik), a terep általában igen nehéz, sok a meredek, a déli szigeten pedig alpesi jellegű vadászatra is mód nyílik, ám fittnek és alaposan felkészültnek kell lenni annak aki odamegy. Az időjárás pillanatok alatt képes változni (mérsékelt óceáni éghajlat, tud hideg lenni és sokat esik), a vadászterületeken pedig a legritkább esetben van térerő, könnyű komoly vészhelyzetbe kerülni, mindentől elszigetelten. (csak példaképpen, a hétvégét egy ezer+ méter magasan levő völgyben töltöttem, ahonnan a legrövidebb út is kb. 18 óra sétálást jelent, könnyű felszereléssel, hágókra mászással és folyók keresztezésével) Ezért általában PLB-t (personal locator beacon) bérlünk, ha minden kötél szakad, akkor kimentenek helikopterrel. A nehezen megközelíthető helyekre helikopterrel mehetünk, ez rövid, negyed óra alatti utaknál még nem igazán komoly költség (kb. egy jó hátizsák ára), különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egy nap túrázás helyett 9 percet repülünk és egész nap vadászhatunk... (én 3 barátommal szoktam menni, a helikopter költségét meg elnegyedeljük) vagy vadászhatunk ott, ahova nem vezet semmiféle út.
Maga a fegyvertartás nem automatikus, de nem is komoly kihívás, utána viszont korlátlan számban vásárolhatunk a kategóriánknak megfelelő fegyvereket és lőszert (ha azt biztonságosan tudjuk tárolni), az újratöltés természetesen szabad, és supressort is használhatunk, ha azt szeretnénk. Az A-kategóriás (vadász és/vagy sportcélú hosszú lőfegyver) fegyvereket nem kell regisztrálni, besétálhatunk a fegyverboltba és vásárolhatunk, azokat szabadon adhatjuk-vehetjük, csak meg kell győződnünk, hogy a tőlünk vásárlónak is van engedélye. Katonai felhasználású fegyverünk nem igazán lehet, maroklőfegyvert elég bonyolult szerezni és komoly kontroll van, de ettől függetlenül bármilyen kalibert, feketelőport, elöltöltőst, akármit birtokolhatunk.
Általában az amerikai fegyverek/klaiberek a népszerűek, de komoly CZ, Sako és Tikka állomány van a vadászok kezében, tele vannak a vadászboltok újabban kínai és török termékekkel és nemrégiben a német fegyverek (Blaser, Mauser) is kicsit népszerűbbek lettek, bár én ilyet erdőben még senkinél nem láttam. Természetesen a magnum mánia itt is létező jelenség, de a hülyekujjszabály, hogy a sztenderd .308, 30-06, és 270 és 7mm08 elég mindenre ami itt lőhető. Himalájai Tahr vadászatánál előfordulnak 300+ méteres lövések, oda el tudom képzelni, hogy már a .270 is kevés... de az nem az én pályám egyelőre
Az országban semmilyen veszélyes vad nem él, nincs mérges kígyó, skorpió vagy pók (pók van, de nem találkozol vele), gyakorlatilag bárhol alhatsz az erdőben biztonságosan, sátrazás helyen sokan fly-campet csinálnak csak. Szúnyog van és egy sandfly nevű istenverése, ami muslinca méretű, de csíp, mint a rosseb, utóbbi természetesen az ország legszebb helyein lakik a legszívesebben, csak, hogy ne érezzük magunkat annyira szerencsésnek
Előre ennyit, remélem a linken fellelhető írásaim is hasznosnak, vagy legalább érdekesnek bizonyulnak majd. Kellemes olvasást:
fegyvertartás:
http://www.pappito.com/2011/10/11/fegyvertartas-a-gyakorlatban/http://www.pappito.com/2008/09/14/fegyvertartas-uj-zelandon/vadászható fajok:
http://www.pappito.com/2014/04/11/nz-hunting-wildlife/http://www.pappito.com/2013/05/27/duck-hunting-new-zealand/vadásztörténelem:
http://www.pappito.com/2012/03/20/kunyhok-a-vadonban-i-a-ritkitok/http://www.pappito.com/2012/03/21/kunyhok-a-vadonban-ii-a-turistak/NZ
