Vadászatok a nagyvilágban, élmények, történetek, tapasztalatok

[Genfi]

A múlt évi problémák után elhatároztam, hogy ha most sikerül a Pireneusokban terítékre hozni a zergét, akkor azt személyesen fogom elvinni a mátyásföldi preparátorhoz, aki már többször segített rajtam és mindig lelkiismeretes, szép munkát végzett.

Január közepén beültem a kocsiba és levezettem Franciaország déli végébe, a Pireneusokba, Andorra közelébe. Az előrejelzés havazást ígért, így biztos ami biztos, a 4x4 meghajtású, jó téli gumival szerelt kocsiba betettem a hóláncot, a kisbaltát és a kis hólapátot is. Az ördög soha nem alszik…

Lent a tengerparton Perpignan közelében +10 fokot mutatott a kocsi hőmérő. De mint utólag kiderült, ez csak a Földközi-tenger melegének volt köszönhető. Ahogy egyre beljebb és magasabbra mentem a hegyek közé, egyre hidegebb lett. Mire megérkeztem az úti célomhoz, addigra már volt minden, eső, havas eső, latyak, jég és végül teljesen fehér, behavazott utak. A katalán házigazda régi ismerősként fogadott és egy érett spanyol sonkát farigcsálva a vörösbor mellé, megbeszéltük a haditervet.

Másnap még sötétben indultunk a szomszéd völgybe. A hágón közel 2000 méteren hóvihar és -8 fok fogadott. A kavargó hófelhők sötétszürkére festettek mindent. A nagy Nikon fényképezőgépet elő sem vettem, így a mellékelt képeket a Nikon Coolpix P900-as géppel csináltam.





A zord időjárás ellenére a katalán kísérő észrevett egy jó zerge bakot a szomszéd hegyoldalban. Megpróbáltunk oldalról közelebb kerülni a zergéhez, de mire megkerültük a hegyet, addigra a bak eltűnt. Szép bak volt! Kár érte! De legalább már láttunk valamit.



A hágó túlsó oldalán messze a hegycsúcs közelében észrevettem valamit mozogni.











Legnagyobb meglepetésemre rideg tartású házi kecskék voltak a hegyen és látszólag a hóvihar ellenére igen jól érezték magukat a magasban.

Úgy döntött a katalán házigazda, hogy lemegyünk 1000 méter közelébe, mert itt fent most igen sovány a zerge vadász szerencse.

Folyt. Köv.

[csontmetsző]

Legközelebb azért, ha arra jársz, verd ki a fogait egy puskatussal a fillérb@szójának...

 

[csontmetsző]

Ezt akkor így hiányosan és sérülten tették bele a csomagba, ezek szerint csak a svájci bérlő tudja mi történt. A magyar szervező meg ezzel mostani állapotról készült trófeafotóval reklámozza a "termékét", úgy korrekt....
Én valószínűleg (ha nem volt abnormálisan felemás a kampó két szára) a maglévő szár alapján gyártatnék másik kampót, szerintem megszólalásig élethű másolatot tudnak ma már készíteni a preparátorok. Biztos szépen megjavítja a mester. Majd mutasd meg, ha kész a javítás.

[Balkóbátya]

Nem írtad,hogy a zacskó sérült volt-e,de a tv dobozon a nyílás,ahol emelni lehet;pont elég nagy hogy benyúljanak rajta. Láthatóan szakadt is ott a doboz. Pont mintha valaki ott húzta volna ki a letört kampót. Mindegy is,én tuti kiheréltem volna valakit...ha mást nem,hát magamat...  

[vadasz75]

Mindegy is,én tuti kiheréltem volna valakit...ha mást nem,hát magamat... 

Kicsit eltérek a Kedvedért, ivartalanítottál már valaha? Én igen .... Na ezt gondold át.... Genfi problémáját át érzem ,csak kis magyar honban is..

[J.vadász]

Folyt. Köv.

Várjuk!
 

[Genfi]

Ezt akkor így hiányosan és sérülten tették bele a csomagba, ezek szerint csak a svájci bérlő tudja mi történt. A magyar szervező meg ezzel mostani állapotról készült trófeafotóval reklámozza a "termékét", úgy korrekt....
Én valószínűleg (ha nem volt abnormálisan felemás a kampó két szára) a maglévő szár alapján gyártatnék másik kampót, szerintem megszólalásig élethű másolatot tudnak ma már készíteni a preparátorok. Biztos szépen megjavítja a mester. Majd mutasd meg, ha kész a javítás.

Szervusz!

A mátyásföldi preparátorom már dolgozik a zergén. Ha kész lesz, majd felteszek pár képet.

[Genfi]

Nem írtad,hogy a zacskó sérült volt-e,de a tv dobozon a nyílás,ahol emelni lehet;pont elég nagy hogy benyúljanak rajta. Láthatóan szakadt is ott a doboz. Pont mintha valaki ott húzta volna ki a letört kampót. Mindegy is,én tuti kiheréltem volna valakit...ha mást nem,hát magamat...  

Szervusz!

A dobozon külső sérülés nem látszott, nem volt olyan nyom, hogy magasról leesett volna, az viszont furcsa volt, hogy olyan régi TV dobozban adták postára a zergét, amelyiken két oldalt volt egy-egy kivagás. Ezen keresztül valóban be lehetett nyúlni a dobozba.

[Genfi]

Ezt akkor így hiányosan és sérülten tették bele a csomagba, ezek szerint csak a svájci bérlő tudja mi történt. A magyar szervező meg ezzel mostani állapotról készült trófeafotóval reklámozza a "termékét", úgy korrekt....

A budapesti vadaszat szervezo ezt kepet hasznalta fel a vadaszujsagban az ausztriai zerge vadaszatainak reklamozasara.



A kepet en keszitettem arrol a zergerol amit terikekre hoztam es a vadaszat szervezo nem kert engedelyt arra, hogy ezt a kepet a publikalja.

[Genfi]

Délutánra a hóvihar csendesedett és egy gyors kávé után egy kis oldal völgybe mentünk, ahol a kocsit letettük az utolsó háznál és gyalog indultunk felfelé. Ez a szélvédett völgy a tengerszint felett kb. 1000 méteren volt.



Egy félig megfagyott kis patak mentén kapaszkodtunk felfelé, és a völgy egyre szűkebb, oldalfalai egyre meredekebbek lettek. Már jól bent jártunk a völgyben, amikor a katalán kísérő észrevett egy középkorú zergét, amelyik déli pihenőjét tartotta, de azért folyamatosan rajtunk tartotta a szemét.



A zerge néha hátrafelé is nézett, de mi nem láttunk semmit, így tovább indultunk a patak partján. Alig mentünk vagy 500 métert, amikor egy fenyőfa alatt észrevettünk egy vackában fekvő vaddisznót. En úgy 50-60 kilós disznónak becsültem. Egy idő után a vaddisznó felkelt, és száraz leveleket vett a szájába, valamit matatott és ismét lefeküdt. Olyan érzésem volt, mintha elléshez gyűjtené az avart, de ebben nem vagyok teljesen biztos.

A völgy végén egy szép, jeges vízesés zárta le a további haladást. Talán a vízesés jobb oldalán fel tudtunk volna menni, de aztán hogy jövünk le? Biztosító kötél és megfelelő hegymászó felszerelés nélkül a jeges sziklákon nem lett volna egyszerű dolog lejönni. A katalán kísérő is azt javasolta, hogy innen már túl veszélyes, ezért menjünk inkább vissza és nézzük meg a lenti zergét, hátha van társa is.



Meg is találtuk a lenti zergét, amelyik még mindig ugyanott pihent és nézett kíváncsian lefelé.



Vagy a mi mozgásunkra felfigyelve, vagy mert már idő volt, hírtelen megjelent fent a hegyoldalban egy másik zerge bak és ezt meglátva az eddig figyelt bak gyorsan kereket oldott.



A katalán kísérő egy gyors bírálat után kiadta a “lőhető” ítéletet. A távolság 142 méter, de majdnem 45 fokos szögben kell felfelé lőni. A bak lenézett ránk majd eltűnt a szikla mögött… Már majdnem feladtam a reményt, amikor a bak kiállt arra a sziklára ahol eddig a másik bak feküdt és elkezdett szagolgatni. A bak lábait takarták a sziklák, de a lényeg látható volt, így útjára engedtem a lövést. A zerge bak megugrott, de 10-15 méter után megállt és pár másodperc után legurult a lejtőn. Egy jó helyre tett lövéssel a zerge terítékre került.









Folyt. Köv.

[csontmetsző]

Igazán helyes vad a zerge, nagyon szép bak, gratulálok!

[csontmetsző]

Irígylésre méltó vadászélményeket és zergetrófeákat gyűjtesz csokorba!

[dama]

Gratulálok! Szép trófea és izgalmas vadászat! 

[uzbence]

Gratulálok! Szép trófea és izgalmas vadászat! 

Csatlakozom! 

[Genfi]

A katalán kísérővel megbeszéltük, hogy ez a zerge bak vékonyabbra sikerült, mint szerettük volna, és van még a keretből lőhető zerge, mert az üzekedés idején novemberben nem úgy sikerült a vadásztatás, ahogy tervbe vették, ezért a következő nap megint szerencsét próbálunk a zergékkel. A második zergére kedvezményt kaptam, de természetesen ez is fizetős vadászat volt. A Pireneusokban is ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon, valamiből ki kell fizetni a terület bérleti díját… Csodák (sajnos) nincsenek…

Az előző napi utat jártuk megint végig, kivéve azt a völgyet, ahol az első zerge terítékre került. Sajnos második nap is erős hóesés volt. Fényképezni csak nehezen lehetett.

A napokig tartó szokatlan hóesés az erdőből a behavazott legelőkre szorította az éhes szarvasokat. Ezek a 2500 méteren élő szarvasok bizony nagyon mások, mint a somogyi vagy zalai rokonaik. Pár fénykép után hagytuk is őket tovább legelni.







Az egyik szemközti hegyoldalon a kísérő egy fiatal muflon kost vett észre. Ami számomra nagyon érdekes volt, hogy ennek a muflonnak teljesen másként csavarodott a csigája mint amit eddig a Börzsönyben láttam. A képek kb. 350 méterről a szomszéd hegyoldalból készültek, a hófelhők miatt félhomályban, de talán a lényeg így is látszik. A katalán házigazda azt mesélte, hogy az új kutatások szerint a muflon innen, a Pireneusi hegyekből került Korzikára. Ha ez igaz, akkor azt itt élő muflon az “eredeti”.








Folyt. Köv.