Medveim,
A “hatodik big”?
Észak-Amerikában még sohasem állítottak fel veszélyességi sorrendet az itt elő álatok között, de valamennyi itt elő vadászt ha megkérdeznénk, nem hiszem hogy valaki lenne, aki nem a medvéket hozná első helyre. Harom fajt tartanak szamon it Eszak Amerikaban a fekete, a barna, es a harmadik a fagyos egov rettegett ragadozoja a jegesmedve. Hogyan is lehet ezt érteni hogy, veszelyes? Egy ember és egy állat szemtől szembeni találkozása? Hogyan viselkedik az állat? Vagy hogyan viselkedik az ember? Talan olvasva ezt a kis megtortent esetemet, folvilagositast adhat szemelyi velemenyek kialakitasaban is.
2008 május utolsó előtti hetvege. Megegyeztünk barátommal hogy, szinte már a hagyományok megszegése lenne , ha kihagynánk a tavaszi medvevadászatot. Nem tudom pontosan, de valószínű hogy, 14 év távlatában már, a szigeten ünnepeljük a vadászat tavaszi szezonjának nyitását ami a tavaszi medvevadaszat !
“Sziget”? Vancouver Island BC. fővárosának, Viktorianak a szigete, mintegy 48 km. távolságra a szárazföldtől, amit csak komphajóval vagy légibusszal lehet megközelíteni. A komphajó, amivel általában közlekedni szoktunk 1, 45 órás és igen kacskaringós úton, az apró szigeteket kicselezve tudja összekötni a fővárost a kontinenssel, ami egy igen nagy időbeli hátrányt föltételez az összeköttetésben, de nem a politikában mivel az allamatyak tavol az elet zajatol (Vancouver) minden ipar es az evvel jaro zajongas kizarasaval, teljes nyugalomban hozhatnak torvenyeket, es azok modositasat, amik vegulis pont a zajos es nevezd a “mindennapi eletnek” szolna…….
De, kit érdekel most az államaparátus? Két ember meg a természet, az elkövetkező 4 napban semmi más nem jöhet számításban.
Úgy terveztük, hogy felmegyünk a sziget északi részére ahol még az idő is lassabban telik. A helység neve Kelsy-bay. Viktóriától 5 órai vezetés föl északra. Rengeteg szép vadászélmény fűz bennünket ehhez a helyhez. A motelszoba lekotesekor tudjuk meg hogy a medvék lejárnak a faluba, még így is hogy a szemetet szigorúan be kell a lakosságnak fedni, és a központi gyűjtés is egy nagy kontenerben történik, ami állandóan zárt. Késő délután van, mire odaérünk, de kimegyünk terepszemlere. Rengeteg a nyom, de mackót nem látunk.
Másnap, a nap hivatalos felkelte előtt egy órával (vagy talán még egy kicsivel hamarabb) de minden esetre a céltávcsővel többször is ellenőrizve, hogy a biztos lövéshez elegendő e a világítás, mi már a helyszínen vagyunk, amit ebben az esetben vadászterületnek nevezünk. A hosszú évek során jó bevált technikát követjük most is, terepjáróval megközelítjük a 3-4 éves irtásokat, és utána gyalogszerrel történik tovább a cserkelés.
Egy-egy ilyen friss irtás, ez az un. es hírhedt “clear-cutting” ahogy itt az erdészek nevezik, és azt hiszem erről is, lehetne egy –és mást írni a következő alkalommal.
Tehát cserkelünk, és próbáljuk az utakat használni, amiket a fakitermelés folytán az emberek és járművek használtak. Út hiányában szinte lehetetlenség lenne ezt a bombatámadás utáni állapotra emlékeztető terepet járni, pluszban még rágondolva a természet, és az ember által beindított visszatelepítést.
Sok a medve, a nyomok egyértelműen bizonyítják. A három nap folyamán mégy medvével, találkoztunk. Az elsőnek csak a nagy tükrét láttam amint elcammogott tőlem, én meg csak lövésre sem tudtam emelni a puskámat de, az irány amerre távozott kicsit arra mert következtetni, hogy a társam majd meglövi, de nem! Az utólagos rekonstruálás azt eredményeztek, hogy még csak nem is látta a “bestiát” de a novenyzet mozgásából és a hangokból Ő is arra következtetett hogy, ez egy nagy medve lehetett. A második medvénk egy anya volt. Bocs ugyan nem volt vele, de az egyértelműen látszót hogy anyával van dolgunk, a látszat és a viselkedés, ahogy a maci előadta a dolgokat, - így csak egy NŐ tud viselkedni. Első szembetűnő dolog az volt hogy le sem tagadhatta hogy nem nőstény, (testforma, fejállás,) korban is már ott volt, igaz hogy bocsok nem voltak vele – mint ahogy mondtam . Légyeg az hogy vettük egy nagycsomó felvételt és hagytuk menni a dolgára.
A harmadik már megdobogtatta a szívemet. Széllel szembe jött, így nem is vett észre bennünket. Elég szép példány, szép fényes fekete szőr ( ilyenkor meg a teljes téli bundát viselik) kicsit oldalról jött , és távolodott tőlem.
A célkereszt már rajta volt azon a helyen ahol az első láb felső izületét láttam mozogni, vagyis kicsivel hátrább mivel srégen ment (a medvét nem lehet megállítani pisszenéssel vagy füttyel, mint az őzet) de mi van, ha a lövedékem a bordákon expandál?
Fölmentem a fejre, az-az a füle mögé ahol a nyak kezdődik. Nem jó, az a rész nagyon mozog!
Szóval ez a maci is mehetett isten hírével. A negyediket én nem is láttam. A haver vette észre, aki kicsit jobbra cserkelt tőlem, lövés nélkül mehetett az is tovább, mivel csak egy pillaaltra mutatta magát.
Csak két hét telt el azóta hogy azt a fantasztikus pár napot eltöltöttük a medvék teritoriumán mikor Péntek este, muszáj volt hívnom a barátomat újból, hogy szombaton reggel ott vagyok újból. Egyszerűen nem bírtam otthon csücsülni és elmélkedni a történteken mikor a lehetőségek még nyitottak de ez az utolsó hétvége, hogy a tavaszi szezonba még találkozhatunk velük. A társam válasza egyértelmű volt. Üzleti ügyek miatt egyszerűen nem tudja megszámítani ezt a következő kirándulást. Nem voltam túl boldog, de egy kicsit nem is bántam hogy a véletlenek így alakították a dolgokat. Valahol a tudat alatt én mindig is vágytam egy ilyen lehetőségre, amikor csak szemtől szembe – én és a medve! Számtalanszor már megtehettem volna a vadászpályafutásom alatt, de még sohasem tettem meg mert éppen eleget hallottam és olvastam a medvebalesetekről, ami a vadászokkal és az erdőt járó emberekkel megtörtént. A balesetek 80%-ában az ember egyedül volt –“én és a medve”. Úgy voltam vele, ha most nem teszem meg akkor talan soha többet.
Szombat reggel már ott talált a medveösvényen. A kora reggeli hajóval (elso hajo reggel 7-kor indul) mentem át a szigetre. Ez esetben nem mentem olyan messzire mint tettük azt két héttel azelőt úgyhogy olyan 10-ora körül délelőtt már cserkeltem.
A terület neve Jordan River. Ha azt mondjuk, hogy Viktória a sziget legdélebbik csücske, akkor az a kis település tőle 15 m.-re van E-Ny.-ra . Az óceán partját követve nagyon gyorsan meg lehet találni . Természetesen a nevét arról a kis folyóról kapta, ami a hegyekből lerohanva a település mellett folyik keresztül. Turisztikai jelentősége leginkább a nagyon szép és lapos, fehér homokkal borított óceánpart, amit az óceán saját maga épített fel évszázadokon keresztül igen kemény munkával. Itt is jelen van az a jelenség, mint megannyi nyugati partvidéken a kontinensnek hogy, a mélyből feltörő áramlatok egy óriási hullámsorozatban végződnek, nagy örömükre a hullámlovasoknak. A part után lankásan kezdődő, a partvidékre jellemző hegyvonulatok húzódnak.
Sokszor feltettem már a kérdést hogy, mitol van itt medve. Mit eszik?
És itt a kérdés nyitja, mindig van neki mit enni, és a legfontosabb a protein. Az óceánba siető kisebb nagyobb patakok állandóan biztosítják az ételutánpótlást. Ilyenkor tavasszal , amikor pang a halászuzlet , találhatjuk meg őket ezen a lankás , néha zordabb, de semmi esetre sem zord partvidéki hegyekben ahol a természet ébredésével mindenféle , az állat által igényelt zöld táplálékot magához vehet.
Egy másik és igen lényeges dolog, amit feltétlenül meg kell említeni, hogy a fakitermelés során rengeteg fel nem használható faanyag kerül a bogarak, és rovarok áldozatául. Hogyan? Csak úgy hogy a fakitermelőnek nem érdeke, hogy a selejt fát elszállítsa, vagy elégesse. Sőt a természetnek tesz csak egy szívességet mikor othagyja, és evvel mintegy biztosítja az erdő újjáéledését, a lebomlott fatömegek tetején.
Egy irtás 3-5 évében a legmozgalmasabb. Rengeteg rovar, rengeteg rágcsáló, rengeteg predátor köztük az ember is, de most csak maradjunk a medvénél.
A cserkelő vadász sokszor csak ámulva nézi, hihetetlenkedve hogy micsoda iszonyatos erő kell egy-egy ilyen felrothadásban levő fatömeg megfordítására, vagy ha a megfordítás nem megy a tönköt csak egyszerűen, kétfelé hasítja, és az evvel, a menekülő rovarokhoz könnyűszerrel hozzájut. Sok esetben viszont éppen ez a művelet okozza a vesztét, miközben dolgozik egy-egy ilyen nagy tönkön, minden figyelme és energiája azon a tönkön van. Az élelmes vadász, ha ezt a kedvező alkalmat ki tudja használni, nyert ügye van.
Volt egy érdekes esetem: egy aránylag gyéren benőtt területet paztaztam at a keresovel, mikor feltunt , nem is olyan messze hogy, egy fiatal fa sokkal jobban mozgott, mint a többi. Odamenve megláttam hogy egy koma vakaródzott nagy buzgalommal , a hátát dörzsölve a fához. Mikor meglátott természetesen odébbállt, de olyan szemrehányó tekinteteket még az asszonytól sem szoktam kapni, mint amit ettől a macitól kaptam akkor.
Tudtam, hogy feljebb kell menni. Ilyenkor a tavalyról visszamaradt aszalódott bogyókat, a frissebb hajtásokat, és mint mindig, egyes növények gyökereit keresik (Június eleje)
- A terep nagyon nehéz, van ez az irtás legalább 6.-éves. De volt már vagy két megugrás, úgyhogy megyek tovább.
- KB: 40 m. Re van, amikor meglátom.
- Nem sokat mutat magából, csak feje és a nyakrésze látható. Ha 100 m. Körül lenne akkor nincs probléma, csak várni kellene türelmesen, és a maci fölkapna és elmenekülne.
Nem így, ilyen távolságból már felfedezhető hogy tétovázik, hogy támadjon, vagy meneküljön!
- Úgy döntöttem hogy én zárom rövidre a dolgot, a füle mögé céloztam ott ahol a nyak, kezdődik.
- A maci jelez,- tipikus fejlövés,- szinte egy csukafejessel eltűnik egy szikla mögött. Az esemenyek eme alakulasa reven azonnal felotlik bennem a magmasithatatlan teny. Az allat amit meglottem akar lehet csak serult…….. vagyis a varakozas unalmas, es idegolo percei kovetkeznek.
- Nem dohányzom, vadászás közben nem iszom, mi a frászt tegyek, miközben várakozom.
- Egyedül vagyok, mennyek oda a rálövés helyére? Lehet hogy csak sebzett. Hívjak segítséget? 15km. sehol senki, a hegyek miatt a szelular hullámok nem tudnak átjönni. Lemehetnék a faluból telefonálni, de ki akarta ezt egyedül végigvinni, a haver különben is megmondta “/”!
- Vegul egy 30-40 perces vivodas utan elindulok megnezni a raloves hellyet, az van amire számítottam, a szikla mögött semmi.
- OK gyerünk, kövessük. Van vér, de nem sok. Számtalanszor megáll, van úgy, hogy lefekszik, amit a letarolt aljnövényzet árul el.
- 60-70 m. Lehetetlen terep után egy óriási megugrás.
- A medvém volt… aki nem ment messzire csak fölkapott egy közeli fára, és ott csüngött tőlem egy 7-8m- re.
- Gyors célzás, természetesen nem látok semmit a céltávcsőben csak homályos cikázásokat.
- Célzott kapáslövés, a maci lepottyan.
- A legjobban a zavar hogy a nagy aljnövényzet miatt nem látok belőle semmit. Az viszont jó jel hogy nem ment sehova.
- A következő támadást avval kezdem, hogy gallyakat meg mindent, amit találok a környezetemben, dobálok rá, semmi sem mozdul.
- Ne kérdezd mennyi, de egy kis idő eltelt míg a puskacső megérintett egy élettelen test hátsó részét.
A medvém ott feküdt előttem csurom vérben. Első dolgom volt hogy megnézzem a sebeit, talán, mert éreztem, hogy egy sebzett medve nem így viselkedik, ha követik.
Az első lövésem eltörte mindkét alsó állkapocscsontját, okozva neki halálos de nem azonnali halált, okozo sérülést. Talán ez is magyarázza, hogy inkább a menekülést választotta ott ara a fáramászással és nem a támadást. A második “célzott” lövésem feltépte a torkát okozva neki azonnali halált.
Gyönyörű példány: egy négy éves kan, nem túl nagy de remek bundával. Legugolok melle, es nezem ezt a lenyugozo peldanyt. Az ujjaimat belemellyesztem a dus szorzetbe – igen O az , a medvem aki veszteskent jot ki egy az ember es medve talalkozasabol!
A nyúzás és a sonkák levétele után rájöttem, hogy már semmi képen nem érhetem el ez utolsó hajót, ami a szárazföldre megy, ami eddig eszembe sem jutott annyira elfoglalt a medvem nyuzasa, es az egesz nap torteneseinek , gondolatbeli visszaidezve. Vegul is teljesen mindegy – villant at az agyamban – meg a holnapi nap megvan arra hogy hazaerjek a szarazfoldre, mondhatnam ugy is hogy visszaterjek az “allatkertbe”
Egy hirtelem otlettol vezereolve – itt alszom a vadonba! - Es a gondolatot tettek kovettek.
Gyorsan osszepakoltam, - a husnak es a gereznanak mindig vannak nalam muanyag kontinerek - . Meg emlekeztem egy hejre, az elozo vadaszatain soran mar sokat jartam arra, egy zsakuccaba vegzodo faszalito ut, ami egy oriasi sziklakiugroba vegzodik, ahova meg kocsival is fol lehet hajtani. Na ez kell most nekem ejszakai szallasnak, es nincs is olyan messze, es legalabb a medvem maradvanyaitol is, amit visszahagytam a ragadozoknak, messzebb kerulok. A sziklat konnyen megtalaltam, es orommel konstataltam hogy, jol emlekeztem a hejj gyonyorusegere. A szikla nyugatra nyitott vol, teljes kilatast engedett a partvidekte es az oceanra, A ket oldalso resz is igen meredek, fent a teto meg egy sima sziklaplato. Odaerkezesem tiszteletere – en legalabbis annak tudtam be – a nap eppen belebukott az oceanba. A meg kilatszo vervoros korongja egy aranyhidat tukrozott az ocean vizere. A latvany lenyugozo volt, mintegy odaszogezte a szemlelot a sziklahoz. Amulatombol a tudat zokkentett ki hogy, elo kell keszitenem az ejszakai szallast. A tuzifa osszehordassal kezdtem, nem volt nehez dolgom ugyanis, egy ilyen vagasos teruleten abbol van a legtobb. A vitaram hatuljat beagyaztam a nalam levo kellekekkel, ami azt illeti eleg puriassan sikerult. Fejalavalonak egy felfujhato gumiparna szolgalt amit ulokenek szoktam hasznalni , nameg van nalam mindig takaro is, es ez volt az egessz. Mire meggyujtottam a tuzet, szepen be is sotetedett. Volt meg egy kis – a reggel sebtibe csomagolt kajam - azt bemajszoltam, es atadtam magan az edes semmittevesnek. Sokaig az eget kemleltem. Hanyattfekudtem a sziklan es a csillagokat bamultam, a napkozben felmelegedett szikla melegsege nagyon jolesett a hatamnak. A csillagkepek kozul a Goncolszekeret es a Del Keresztjet veltem felismerni, nameg a Tejutat , ahol majd talan az orok vadaszmezokre jutva nekem is lehetosegem lessz atvonulnom, diadalmasan, emlekezve azokra a gyonyoru napokra amit foldi eletemben eme fantasztikus szenvedejnek aldoztam. Kesobb a medvemre gondoltam. Toprengtem hogy vajon “onaluk” is lehet mitologia, ahol az orok vadaszmezokon O is tovabb uzi a vadat?
Arra ebredtem hogy fazom. A tuz mar regen kialudhatott mert meg parazsat sem lattam vilagitani a zsaradnokok kozott. Zseblampaval odabotorkaltam a vitarahoz es bekuckoztam magma az agyamba. Az ejszaka hatralevo resze nyugodtan telt el,……. a vadasz melyen aludt es almaban medvekkel viaskodott.
ZsM.
