Oldalak: 1 2 [3] 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... 108   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Emlékezetes utánkeresések  (Megtekintve 303029 alkalommal)
P.Zoli
Vendég
« Új üzenet #30 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 08:50:26 »

Anti, itt is gratulálok Neked és a kis kedvencemnek Limpinek a sikeres kereséshez és a tegnapihoz is! Igen Wave
Naplózva
U.Péter
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3461



« Új üzenet #31 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 09:42:14 »

Anti, gratulálok a szép munkához mindkettőtöknek! Igen
Naplózva

"Az olvasás súlyosan károsíthatja a tudatlanságot!"
Marksman
Aladdin
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4220



« Új üzenet #32 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 10:19:57 »

Anti és Limpi  Igen
Naplózva

"és hosszan kígyózó libasorban - útra kél a szafári"
Urr Antal
Vendég
« Új üzenet #33 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 12:24:59 »

Köszönjük szépen Nektek!  Wave

Tegnap ismét bika keresésre hívtak.A lövés a vadász és kísérője szerint nagyot puffant a bika oldalán, viszont egy csepp vért, egy szál szőrt se találtak a rálövésnél (7 mm Magnum, RWS TIG). Haslövést gyanítottak. A bika a lövésre erősen "megnyúlt" az elugráskor.

Kiskutyám hevesen keresett a 2 órás nyomon. Egy füves oldalban haladtunk felfelé, amikor a vadász szólt, hogy a bika nem arra ment a lövés után.

Mondom mindjárt visszamegyünk, de egy darabig követem még a kutyát. Jó száz méterre találtuk az első vért. Kb. egy evőkanálnyi felületen, világos húsvérnek tűnt.

Most már biztos volt, hogy Limpike jó irányba megy.

Nagyon keresett a kiskutya. A következő 200 méteren egy csepp vér sem volt, de a kutya viselkedése azt árulta el számomra, hogy jó nyomon megyünk.

Egyszer csak hallom, hogy felugrik egy bika elég dinamikusan tőlünk vagy 60-80 méterre. Rögtön csatoltam Limpit és telefonáltam a vadászoknak, hogy figyeljenek, mert megugrott a bika. A terep sok kis sűrűvel borított katlanokból áll, ezért viszonylag jól le lehet állni. Tudtam, hogy hajsza esetén tacsim nem képes követni a bikát...

Vártam-vártam, hogy mikor kezdi már csaholni a meleg nyomot a kiskutya, már rég oda kellett érnie...de csend volt.

Nem értettem, mi lehet...

Mondom lejjebb sétálok egy kicsit, hátha hallok valamit. Mintha valami szöszölést hallanék. Elmentem vagy 50 métert és egy sűrű árokban a kutya már tépte a dermedt bikát.

Egy másik egészséges bika ugrott fel előlünk, de Limpike a sebzett nyomán ment szépen.

Örültem a pozitív fordulatnak, megkönnyebbültem.

A lövés magas vállaplövés. A gerinc alatti húst is roncsolta egy kicsit, átütötte a túloldali bordát, lapockát is, és a bőr alatt állt meg a lövedék, onnan piszkáltam ki. Az egyik tüdőlebeny is erősen sérült, bevérzett, a mellüreg tele volt vérrel, befelé vérzett el.

350 m vezetékmunka, pár perc alatt, a kutyát most nem kellett egyszer sem visszavinni az utolsó vérig.

Örülök a sikeres keresésnek.

 Wave
Naplózva
P.Zoli
Vendég
« Új üzenet #34 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 12:29:03 »

Anzi, Limpi!
Csak így tovább!
Sok sikeres keresést kívánok. Wave
Naplózva
Horrido
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 7947


Generalbakter


« Új üzenet #35 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 12:30:59 »

Szép! Igen
Naplózva


A jó vasutasnak még a hetedik szomszédja is hülye...
Marksman
Aladdin
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 4220



« Új üzenet #36 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 13:18:04 »

 Igen Igen
Naplózva

"és hosszan kígyózó libasorban - útra kél a szafári"
Forend
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3728



« Új üzenet #37 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 15:37:43 »

Anti!

 Igen Igen Wave
Naplózva

Üdv End
Sziju
Vendég
« Új üzenet #38 Dátum: 2008. Szeptember 22. - 20:41:31 »

A profi csapat.  Igen
Naplózva
Urr Antal
Vendég
« Új üzenet #39 Dátum: 2008. December 31. - 11:43:43 »

Üdvözletem!

Tegnap tanulságos utánkeresésben volt részem. Sajnos az utóbbi idők sikeres keresései után (talán kicsit el is kényeztetett a sors) tegnap sikertelenség követett utamon.

Egy heti szabadság után a szállásra autózás után ért a telefon, hogy süldő sebzés történt hajnalban, valószínűleg lágylövés. Mivel sötéttel érkeztem meg, már csak másnap reggel érkezhettem a sebzés helyszínére. Izgultam, mit fog csinálni ebem a 25 órás nyomon!

Kétkedésem rögtöm elmúlt a rálövés utáni pár méteren, mert Limpi úgy elkezdett húzni, és olyan kedvvel dolgozott, mintha egy 4-6 órás csapán dolgoznánk.

Vér volt vagy 300 méteren át, kenés is.

Mondom magamban, nem fog ez a disznó messzire menni, dermedten mindjárt megtaláljuk. Már örültem is, hogy új kis digitális gépemmel végre normális fényképeket készíthetek.

Igen ám, de ekkor jöttek a bajok. Miközben négykézláb toltam előre magam a kökényben elengedtem a vezetéket, látva hogy kutyám úgyis korrigál. De mire kimásztam a sűrűből, addigra ebem eltűnt, motoszkálását se hallottam. Irtó mérges lettem magamra hatalmas hülyeségem miatt...

Ott köröztem addig, míg meghallottam ebem ugatását jó messziről. Futottam a hang irányába.

Aztán megint ugatás, megint hosszú csend.

Mi lesz ha felakad a kutya és megfogja a disznó, vagy csak egyszerűen felakad valahol és nem fogom találni...

Reméltem, hogy kihúzza fejét a kevésbé szoros nyakörvből.

Elvesztettem, nem hallom...Körözök a környéken. A rálövéstől kb. 1,5 km re. Találtam egy agancsot (ck. 1 kg, 3. agancs, villás). Reméltem nem ezzel akar kiengesztelni a Nagy Szellem a sikertelenség miatt...

Bikákat keltek fel. Ezek szerint erre nem jöttek. Vissza. Két órával azután, hogy hallottam a kutyámat, ismét megüti a fülemet egy távoli gyenge ugatás, egy helyről. Futok fel a dombnak, le a völgynek. Az egyheti henyélés és folyamatos kajálás után a megerőltetéstől a hányás kerülget...Fülelek, kerülök, de semmi...11 óra elmúlt, a keresést 7-20 - kor kezdtem. De jó lenne egy helymeghatározó most!

Visszamentem a több kilométerre lévő autóhoz, mellyel visszasiettem a terület szélén lévő faluban lévő szállásra, felvettem a másik ebet (aki erőteljesen képes keresni anyja nyomát) és irány vissza.

De már jön szembe drága kiskutyám, húzva maga után a vezetéket. 100 %, hogy hazajött volna, hiszen tökéletesen ismeri már a járást.

Itt elkövettem egy alapvető hibát (más megint! ). Nem az utolsó vérről indultunk, mivel nagyon messze volt, hanem szabadon keresve próbáltam a kutyákkal megtalálni a csapát, keresve folyamatosan a vért.

De nem találtam. Du. kettőkor feladtam.

De nem nyugodhattam. Gyors átöltözés és egy kis evés után 3 órakor már ismét a rálövésnál voltunk.

Indulunk. A kutya jó kedvvel megy. De érdekes, az előbb nem erre mentünk. Még egy disznó lett sebezve. A kutya húz a 32 órás csapán. Ledarálunk vagy 1 kilométert, megmásztunk egy dombot, a túloldalon lementünk egy szálasban (de jó volt a szálasban sétálni) a völgy aljába, keresztül egy árkon. Majd egy olyan meredeken kapaszkodtunk fel, hogy majd' visszacsúsztam. Következett egy sűrű luccos. Alaposan megfésülködtem. Már nagyon elfáradtam. Néha letérdeltem és pihentem. De még volt vér, tovább-tovább! Aztán elfogyott a vér, a kutya is egyre többet körözött és a végén ránksötétedett. Haza kell menni. Ha a disznó ezen a távon meg se feküdt, nem lehet túl komoly baja.

Kutyám nem akar visszaindulni. Makacsan ellenáll. Bocsánatot kérve ölembe veszem, és viszem egy darabig a fáradt kiskutyát...

Ma reggel ott kezdtünk megint.

Az első keresést kezdtem megint. De elfogyott a vér. Kétszer is ugyanarra mentünk vér nélkül vagy 500 métert, de aztán nem láttam már értelmét tovább keresni.

Visszafelé a kutyámat úgy kellett visszatartani a másik nyomtól. Ment volna az 50 ! órás nyomon. Rászóltam. Leült háttal nekem és úgy nézett vissza rám. Azt már megnéztük kiskutyám. Bocsáss meg, de megyünk haza.

Fel kell nőni a kutyámhoz...
Naplózva
S.Peti
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 6027



« Új üzenet #40 Dátum: 2008. December 31. - 11:48:37 »

Üdvözletem!
Tegnap tanulságos utánkeresésben volt részem. Sajnos az utóbbi idők sikeres keresései után (talán kicsit el is kényeztetett a sors) tegnap sikertelenség követett utamon.
Egy heti szabadság után a szállásra autózás után ért a telefon, hogy süldő sebzés történt hajnalban, valószínűleg lágylövés. Mivel sötéttel érkeztem meg, már csak másnap reggel érkezhettem a sebzés helyszínére. Izgultam, mit fog csinálni ebem a 25 órás nyomon!
Kétkedésem rögtöm elmúlt a rálövés utáni pár méteren, mert Limpi úgy elkezdett húzni, és olyan kedvvel dolgozott, mintha egy 4-6 órás csapán dolgoznánk.
Vér volt vagy 300 méteren át, kenés is.
Mondom magamban, nem fog ez a disznó messzire menni, dermedten mindjárt megtaláljuk. Már örültem is, hogy új kis digitális gépemmel végre normális fényképeket készíthetek.
Igen ám, de ekkor jöttek a bajok. Miközben négykézláb toltam előre magam a kökényben elengedtem a vezetéket, látva hogy kutyám úgyis korrigál. De mire kimásztam a sűrűből, addigra ebem eltűnt, motoszkálását se hallottam. Irtó mérges lettem magamra hatalmas hülyeségem miatt...
Ott köröztem addig, míg meghallottam ebem ugatását jó messziről. Futottam a hang irányába.
Aztán megint ugatás, megint hosszú csend.
Mi lesz ha felakad a kutya és megfogja a disznó, vagy csak egyszerűen felakad valahol és nem fogom találni...
Reméltem, hogy kihúzza fejét a kevésbé szoros nyakörvből.
Elvesztettem, nem hallom...Körözök a környéken. A rálövéstől kb. 1,5 km re. Találtam egy agancsot (ck. 1 kg, 3. agancs, villás). Reméltem nem ezzel akar kiengesztelni a Nagy Szellem a sikertelenség miatt...
Bikákat keltek fel. Ezek szerint erre nem jöttek. Vissza. Két órával azután, hogy hallottam a kutyámat, ismét megüti a fülemet egy távoli gyenge ugatás, egy helyről. Futok fel a dombnak, le a völgynek. Az egyheti henyélés és folyamatos kajálás után a megerőltetéstől a hányás kerülget...Fülelek, kerülök, de semmi...11 óra elmúlt, a keresést 7-20 - kor kezdtem. De jó lenne egy helymeghatározó most!
Visszamentem a több kilométerre lévő autóhoz, mellyel visszasiettem a terület szélén lévő faluban lévő szállásra, felvettem a másik ebet (aki erőteljesen képes keresni anyja nyomát) és irány vissza.
De már jön szembe drága kiskutyám, húzva maga után a vezetéket. 100 %, hogy hazajött volna, hiszen tökéletesen ismeri már a járást.
Itt elkövettem egy alapvető hibát (más megint! ). Nem az utolsó vérről indultunk, mivel nagyon messze volt, hanem szabadon keresve próbáltam a kutyákkal megtalálni a csapát, keresve folyamatosan a vért.
De nem találtam. Du. kettőkor feladtam.
De nem nyugodhattam. Gyors átöltözés és egy kis evés után 3 órakor már ismét a rálövésnál voltunk.
Indulunk. A kutya jó kedvvel megy. De érdekes, az előbb nem erre mentünk. Még egy disznó lett sebezve. A kutya húz a 32 órás csapán. Ledarálunk vagy 1 kilométert, megmásztunk egy dombot, a túloldalon lementünk egy szálasban (de jó volt a szálasban sétálni) a völgy aljába, keresztül egy árkon. Majd egy olyan meredeken kapaszkodtunk fel, hogy majd' visszacsúsztam. Következett egy sűrű luccos. Alaposan megfésülködtem. Már nagyon elfáradtam. Néha letérdeltem és pihentem. De még volt vér, tovább-tovább! Aztán elfogyott a vér, a kutya is egyre többet körözött és a végén ránksötétedett. Haza kell menni. Ha a disznó ezen a távon meg se feküdt, nem lehet túl komoly baja.
Kutyám nem akar visszaindulni. Makacsan ellenáll. Bocsánatot kérve ölembe veszem, és viszem egy darabig a fáradt kiskutyát...
Ma reggel ott kezdtünk megint.
Az első keresést kezdtem megint. De elfogyott a vér. Kétszer is ugyanarra mentünk vér nélkül vagy 500 métert, de aztán nem láttam már értelmét tovább keresni.
Visszafelé a kutyámat úgy kellett visszatartani a másik nyomtól. Ment volna az 50 ! órás nyomon. Rászóltam. Leült háttal nekem és úgy nézett vissza rám. Azt már megnéztük kiskutyám. Bocsáss meg, de megyünk haza.

Fel kell nőni a kutyámhoz...
Anti! Meghajol Igen
Naplózva

...forrókezű fiatal vadásztárs...
Viktor
Vendég
« Új üzenet #41 Dátum: 2008. December 31. - 12:05:18 »

Anti! Örülök, hogy megint olvashattam Tőled! Emelem Emelem Emelem
Naplózva
Ropi
Vendég
« Új üzenet #42 Dátum: 2009. Január 04. - 19:51:30 »

Anti! Meghajol Igen
Mi lenne velünk kutyák nélkül !?
Naplózva
Hegedűs Sándor
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1467


« Új üzenet #43 Dátum: 2009. Január 04. - 19:57:33 »

Sziasztok!
A januári Magaslesben van egy érdekes cikk,melyben egy utánkeresésről szól.
A lényege az ,hogy a sebzet bika átment a másik Vt területére és ott állitóta a kutya.Az utánkereső és a helyiek értesiti aszomszéd Vt elnőkét hivatásos vadászát és engedélyt kér a keresés folytatásához és a vad teritékre hozásához.Amit a szomszéd NEM engedi(nem járul hozzá).Igy fegyver nélkül indulnak a kutyaért.Ekkor ér oda a Vt enőke aki ahoz sem járult hozzá,hogy a kutyát elhozzák ?????.
Azzal az indokkal,hogy vadászathoz készülnek és majd az Ő hivatásos vadászuk meg adja a kegyelem lövést(a kutya hallótávolságon belűll állitja a vadat)E közben lővés dördűl a bika felől és utána csend.Az utánkeresők nincsmit tenni alapon elvonulnak(de miért???)és ott hagynak egy kabátott a csapán.Még aznap este a kutya a kabátnál várta a gazdit.Aztán hirjőn,hogy aszomszéd leadott egy (hasonló)bikát.Az sajnos nem tudni milyen trauma érte a kutyát(mert a véreb csak a gazdáját szokta odaengedni a vadhoz)de azóta a kutya jól láthatoan tartózkodika közvetlen kontaktustol a szarvassal való találkozáskor.(lehet,hogy megverték??).
Ezt csak azért irtam le,hogy ilyen is előfordul a kis hazánkban.A másik fél érveit nem ismerem.
Üdv HSanyi
Naplózva
Erdojaro (Molnár Attila)
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 14841



« Új üzenet #44 Dátum: 2009. Január 04. - 20:21:00 »

Szia Sanyi!

Azért ez a történet megérne egy levelet a kamara etikai bizottságához!!!!
Naplózva

A Vadászat olyan mint a NŐ!  Minél több időt töltesz vele, annál jobban rájössz, hogy nem tudsz róla semmit!
Oldalak: 1 2 [3] 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... 108   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: