Dani
Ez igazán szép munka volt !
Ez ám
az utánkeresés csízíója !!!!!!!!
Mit tud a vadászatról az akinek az egész akkor kezdődik mikor a kísérő kimondja "Tessék lőni" és az elsüzőbillentyű érintésekor már vége is az Ő nagy vadászatának?
(Ha vége van?)
Nekem a hatodik tacskóm lett jó utánkeresésre. Mivel mindig velem van a lesen vagy az autóba mindent megkerestetek vele. Valószínű ez hiba is mert úgy veszem észre hogy az 5-6 órán túli un."hideg nyomot" nehezen dolgozza ki,de arra nincs időm és persze türelmem se hogy a lövés után órákat várjak a kereséssel.
Érdekelne hogy Te milyen külömbséget látsz a kutyád munkájában a friss és a hideg csapa között ?
Üdv és Gratulálok Stefi
Szia!
Köszönöm szépen.
Soma nekem az első vadászatra használt tacskóm, kutyám. Együtt tanulgatjuk a csíziót, és meg kell mondjam, Soma messze előttem jár ezen tudományok terén. Ennek megfelelően csekély a tapasztalatom, de a kérdésedre szívesen válaszolok. Én is mindent megkerestetek vele, amit lehet. Hideg és meleg csapán is jól dolgozik. 24 órán belül általában nem a csapa "öregségén" szokott múlni a siker vagy sikertelenség.
A meleg csapán jóval izgatottabb, ami köszönhető az intenzívebb szagoknak. Ha már eltelik 2-3 óra, akkor a légmozgás elviszi az illatok egy részét, és kénytelen a talajon illetve annak közelében szimatolva keresni. Olyankor sokkal nyugodtabban keres. Megesik az is, hogy egy rálövést követően sok idő teli el, mire odaérünk. Addig, főként ha szórón esett a lövés, odavetődhet más vad is. Soma ilyenkor néha tesz egy tiszteletkört a friss csapán, de aztán egyrészt látszik, hogy elveszti az érdeklődését, másrészt sokszor magától visszatér, és tudom, hogy ez csak amolyan "bemelegítés" volt. Egyébként is az első 100 méter szokott kritikus lenni. Ha ott nem téveszt, utána már eléggé benne van az orrában a szag és megbízhatóan követi a csapát.
A meleg csapák egyébként valóban nem sokat fejlesztenek egy kutyán szerintem, de erre is van módszer. Én több esetben megtettem a következőt saját vagy barátaim által elejtett vad esetében. Esett egy vad, ami elment legalább 100 méterre. A meleg, vagy egyéb körülmények miatt nem volt tanácsos várakozni, ezért a menekülés útvonalát lehetőleg nem összetaposva a vadat kizsigereltük, elszállítottuk. A csapa végén, ahol a vad feküdt, otthagytuk a fejet, vagy lábakat. Somával pedig visszamentem 12-24-stb órával később. Ez majdnem valósághű keresés, bár a végén nem fekszik ott a vad. Ezt mindig megtettem, amikor csak az időm engedte. Volt, hogy időhiány miatt csak 62 órával később mentünk ki. Soma simán kidolgozta azt is, csak egy róka elvitte a fejet addigra... Ezek jó alkalmak voltak a gyakorlásra, így nem okoz gondot egy 24 órás vagy öregebb csapa sem. Legalábbis, ha nem tapossák össze nagyon mire odaérünk.
Üdv
Dani
