Akkor ...
Ismertük a bakot, fentem rá a fogam, csak megvártuk, hogy valamelyik csoportból kell-e valakinek.
Szerencsére nem tetszettek nekik az abnormális bakok.
Munka után, mint mindig most is kimentünk. A bak, és családja egy nemes-nyaras, és tocsogós égeres mellett lakott.Innen jártak ki a régi, gyomos lucernásba csipegetni.
A vadásztatások miatt már bizalmatlanná váltak, emiatt eléggé hosszú gyaloglás után egy fasorban foglaltuk el az "állást", egy galagonya takarásában (most virágzik, gyönyörű!).
Nem telt el húsz perc, kijött a védelem, egy suta formájában, rá tíz percre észrevettem a bakot is. Ez az a bak...
Lőbot, hozzá egy kegyetlenül nehéz puska, hozzá talán a legnehezebb céltávcső. Célra tartottam, messze volt a bak, csak "spektíveztem"...
Egy órán keresztül néztem. Elzsibbadtak a combjaim, a derekam, a botra támaszkodva billegtem. Féltem, hogy elborulok. Lőni nem tudtam volna...
És nem jöttek ki...sőt a bak el is tűnt a magas fűben.
Meguntam...
Kimozgattam magam, elindultam. Norbi maradt, én visszabújtam a fasoron, irány felfelé.
Közben azért sötétedett szépen.
Lényeg a lényeg, jó százméterrel feljebb visszabújtam. A bak jóval közelebb, mint vártam nem az erdő alatt, ahol a suta, hanem a lucerna szélében.
Elkezdett riasztani...megnéztem, bak? Bak. Lőttem. Becsapódás...van, jó hanggal. Felbukik...
Újratöltök, biztos ami fix.
Elindulok a rálövés helyére...nem találom.
A derékig érő fűben sötétben nem találtunk semmit.
Majd holnap.
Reggel szabadság kérés, majd egy bejövő hívás, hogy ugyan keressem már meg az esti sebzett disznót is...
Nem ragozom tovább, mert Puklus HetesMagnum Zoli türelmetlen...
A bak amíg újratöltöttem, bejutott a húsz méterre lévő erdőbe, és ott elfeküdt...
A kutyámat nem mertem kivinni, mert ha eltűnne pakolhatnék otthonról.
Reggel a véren, a rálövés helyétől elmentünk a bakhoz. Végre megnyugodtam, hogy azt a bakot lőttem meg.
Aztán rendbetettük, és elmentünk megkeresni a disznót.
Kinyomoztuk, kevés vérrel majd három kilométert ment, ebből másfelet full ártérben, meglett. Gyenge haslövés, a kitüremkedő belek miatt alig vérzett.
Nehéz kenyér az írás, egy csomó gondolat bennem maradt.
