Vadföld, takarmányozás

[Horrido]

Urak!
 

[Németh Lajos]

A repcével vadászati vonatkozásban az a tapasztalat, hogy igazán akkor szereti, amikor már egyszer megfagyott, mert állítólag akkor édesebb, nem tudom, nem kóstoltam.

Az őzek komoly hótakaró alól is kikaparják.
Aztán hogy azért-e, mert édesebb, vagy azért mert minden más zöldet leperzselt a fagy azt nem tudom, én sem izleltem meg.

A kökénynek, meg a naspolyának, vagy ahogy a Rábaközben mondják "lasponyának" valóban jót tesz a fagy, megédesedik kicsit. A fagyott kruplinak is édeskés íze lesz, más dolog, hogy ennek nem igazán használ.  Elképzelhető, hogy ugyanígy működik a repcelevél is.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Azt nem tudom, édes lesz e a fagytól, de az tény, hogy üde zöld színével csábítja a vadat. Azt is megtapasztaltuk,  ha nálunk télen van repce, a környék őzei olyan "fostossak" hogy rossz rájuk nézni.
Amitviszont még nem láttunk, most a nyár közepén, sehol repce, - sőt mezőgazdasági kultúra se nagyon van nálunk - olyan hasmenésesek, csont soványak az őzeink, hogy az na. A szomszédban már találtak jó pár elhullottat is, csak csesznek bevizsgáltatni. Mi a héten elejtünk egyet, és megnézetjük, mert fele sem tréfa  Nincsen olyan sem amit permeteztek volna. 

[pati]

Azt nem tudom, édes lesz e a fagytól, de az tény, hogy üde zöld színével csábítja a vadat.

Főleg a hó alatt. 

[Németh Lajos]

Attila, a hasmenés a tavaszi zöldre való átállás napjaiban-heteiben elég szokványos jelenség. Tejtermelő tehenészeteknél is természetes, idő kell, amire a az emésztőrendszer átáll a lédús, viszonylag alacsony beltartalmú (mondjuk úgy, híg) zöldtakarmányra a nagyobb szárazanyagtartalmú széna és siló után.
Biztosan feltünőbb a dolog, ha repce van a területen, mert a repce mocskosul ki tud robbanni az első jó idővel, nő mint a bolondgomba, az őz meg örül, hogy itt a kánaán, zabálja két pofára.

Ez a nyárvégi hasmenés ez más, ezt tényleg érdemes megvizsgáltatni.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Igen, ilyenkor, és főleg tömegesen nem szokványos. Ráadásul nem egy helyen koncentrálva jelentkezett, hanem szinte mindenütt található. A szomszéd területen is.
Már úgy tudom elküldtek egyet vizsgálatra. Ha van eredmény jelzem.

Még egy érdekes megfigyelés, ami eddig nem  tapasztaltunk, és jó két hete figyeltünk fel rá.
Soha nem látott mennyiségű, és magasságú parlagfű, vadkender, .... van a területünk legnagyobb részén. Vannak részek, ahol nem látszik a kétméteres fiatalos a gazban. Ezekből az erdőrészekből szinte a madarakon kívül minden vad eltűnt. Ha véletlenül bemerészkedik egy őz vagy dám,  prüszköl és hanyatt homlok kimenekül.
Láttatok, tapasztaltatok már ilyet?

[Németh Lajos]

Most virágzik, ill. az elmúlt hetekben virágzott a parlagfű.
Ontja a pollent bőséggel. Elég megrúgni egy szálat, szinte füstöl belőle a sárga por.
Elhiszem, hogy prüszköl tőle, ha beszippant egy jó adagot.

Úgy másfél hete kaszáltam le egy másfél hektáros területet. Nem úgy sikerült benne a lucerna telepítés ahogy szerettem volna, felverte a parlagfű.
Mire végeztem a kezdéskor még kék traktor sárga volt a pollentől.

Egyébként idén aránylag sok a gyomos terület országszerte. A rendkívüli időjárás a növényvédősöket is megtréfálta, azontúl a haszonnövények sem úgy fejlődtek, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva, azért a gyomoknak nagyobb élettér jutott.

[pati]

Most virágzik, ill. az elmúlt hetekben virágzott a parlagfű.
Ontja a pollent bőséggel. Elég megrúgni egy szálat, szinte füstöl belőle a sárga por.
Elhiszem, hogy prüszköl tőle, ha beszippant egy jó adagot.

Úgy másfél hete kaszáltam le egy másfél hektáros területet. Nem úgy sikerült benne a lucerna telepítés ahogy szerettem volna, felverte a parlagfű.
Mire végeztem a kezdéskor még kék traktor sárga volt a pollentől.

Egyébként idén aránylag sok a gyomos terület országszerte. A rendkívüli időjárás a növényvédősöket is megtréfálta, azontúl a haszonnövények sem úgy fejlődtek, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva, azért a gyomoknak nagyobb élettér jutott.

Nemcsak a növényvédősöket, sokhelyen a traktorokat, kombájnokat is. A környékbeli csúcs: két kombájn napi teljesítménye 5 Ha, ami különben kb. nem egész egy órás munka, a fennmaradó időt, tolatással , húzással vagy ásással töltötték el. A rétjeink kb. egyharmadához mi sem tudtunk hozzányúlni, mert amikor tengelyig "elmentek" a traktorok, belegondoltunk abba, hogy itt máskor is kéne majd dolgozni, s nem lenne nagy probléma, ha nem esne szét alattunk a gép, a túl egyenetlen talaj miatt. Ugyanez a helyzet sok helyen a tarlókkal is.

[hlajos]

Remélem, nem sokan vannak zöld ruhások legalább ezen a fórumon, akik a parlagfüvet hibáztatnák az allergiás betegségek megnövekedéséért, és nem a műkajákat, a már-már idiótuzmusig feszített élettempót, a ránk kényszerített stresszt, túlhajszoltságot és a környezeti ártalmakat.
Gyerekkoromban égig érő parlagfüves-ürmös-kanadai betyárkórós dzsuvában indiánoztunk egész nap, estére olyan lett a ruhánk, anyánk nem tudta rendesen kimosni. De egyet sem tüsszentettünk! Az  allergiáról egyébként sem tudunk sokat, de azt mindenképpen jelzi, hogy szervezetünk nem egész(séges). Milyen szép is a nyelvünk! Mindent pontosan mutat.
Csak a természetet nem ismerők hiszik azt, hogy ha lekaszálják a parlagfüvet, akkor kevesebb pollen lesz. A büntetések, az előírt kaszálások, rendeletek csak pótcselekvések, mert a baj nem a parlagfűben, hanem a beteg emberekben van. Mintha azzal el lenne intézve a dolog, ha betörjük azt a lámpát, ami az olajnyomás hiányát mutatja, és megnyugszunk, nincs is baj, hiszen nem világít a lámpa.
A parlagfű igaz, hogy tájidegen faj, de a természetben pontosan azt a szerepet tölti be, amit rá testáltak. Ráadásul gyógynövény, néhol csodaszerként tartják számon, csak a média erről nemigen beszél. Mellesleg mondom, ha lekaszálják, szépen szétterül a földön, és a talajra fekvő ágai gyönyörűen virágoznak. Nabumm.
A média hergelte társadalom meg átkozza, és ha ki is lehetne irtani (ami minimális biológiai ismeretek birtokában is beláthatóan lehetetlen), akkor a következőek lennének az ürmök, aztán a juharok, a betyárkóró, csalán, pázsitfüvek, aztán a szőrős állatok, aztán a másik ember, stb... Ameddig nem tudjuk a beteg embert újra egésszé tenni, mindig lesz valami, ami betegségére rávilágít, azt előhozza.
Csak irtani sokkal egyszerűbb, mint gyógyítani, és sokkal jobban is értünk hozzá.

L.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Lajos!

Vagyon igazságod, de szerintem nem teljesen.    Azt hiszed nem volt pollenallergia ötven évvel ezelőtt is? De, csak szénanáthának hívták, és valóban nem voltak ennyien.  Volt olyan osztálytársam aki ilyenkor szanatóriumba vonult. Egyébként egészséges, sportos fiú volt, de ilyentájt teljesen kikészült. Volt ugyan így allergia (fű, fa virág,szőr, liszt, tej...... ) csak sokkal kevesebb. Biztosan közrejátszanak azok amiket említettél, valóban soha ennyi adalékot műanyagot, és még ki tudja mit, nem etetnek meg velünk.Tény satnyulunk, és több káros inger ér minket mint elődeinket, és biztosan hozzájárulnak ezek is bőven.
 Lehet, hogy volt régen is parlagfű, de az az állapot ami most pár éve látható, azért tarthatatlan. Bár én sem aszfalton nőttem fel, de ezt régen nem ismertem. Valóban játszottunk gazban, gyomban, tiszta por volt a ruhánk a virágától, de azt ha jól emlékszem parajnak hívták. Ennyi elhagyott, ápolatlan földet, útszélét, vasúti pályát és még sorolhatnám, soha nem lehetett látni. Nézd meg a napraforgótáblákat, a kukoricásokat, nagyobb benne a parlagfű mint a termés. Vagy soha nem láttam régen a felénk selyemkórónak nevezett növényt sem, ami évente szintén nagy területeket hódít meg, és kiirthatatlan.
Az is tény, ha kilépsz az országból, sehol nincs ennyi gyom. Pár éve Ausztria középső részén voltam barátoknál. Autózás közben vendéglátóm egyszer csak megállt, visszasétált, és kitépett pár vadkendert  . Csak tátottam a számat  Na ilyet azért itthon még nem láttam! Bár az is igaz, bárki megállna kitépni, soha nem érne haza!
Nagyobbik fiam elég rendesen allergiás. Pár évvel ezelőtt (tavasztól őszig) jó fél évet dolgozott Finnországban. Egyetlen percig sem jött ki rajta. Ahogy hazajött két nap után  taknya-nyála egybefolyt!

A parlagfűről valahol olvastam pár éve egy érdekes cikket. Az ötvenes években, a hidegháborús időkben, mesterségesen terjesztették el Európában, egyrészt a mezőgazdaság "zavarására" másrészt mint igen erős allergén növényt az emberek( és főleg a katonaság) gyengítésére. Az tény, nem Európai növény.
Lehet, hogy gyógynövény is, de az a kokain, vagy a marihuána is, mégsem gyógyító hatása miatt terjedt el igazán, és nem is azért szeretjük!

[Karácsony Károly]

Az én első feleségemet a parlagfű egyáltalán nem zavarta. Ő a dohányra, az árpára, a komlóra és a szőlőre volt allergiás ! Meg még valami "cefre" nevű gyümölcsöt is szidalmazott...! 

[Németh Lajos]

Ok-okozati összefüggések tekintetében, valamint abban, hogy a tünetet kezeljük a probléma helyett osztom Lajos véleményét.
Az egy másik kérdés, hogy azért ronda agresszív egy zöldség ám ez, bármilyen kultúrnövényt képes elnyomni, úgyhogy a növénytermesztőnek komoly fejtörést ad.
Az meg a harmadik, hogy a Földhivatal parlagfűszemlét tartó kollégáinak mondhatok én bármit, úgy megkennek hogy belefeketülök, ha parlagfű van a területemen.

[hlajos]

Ok-okozati összefüggések tekintetében, valamint abban, hogy a tünetet kezeljük a probléma helyett osztom Lajos véleményét.
Az egy másik kérdés, hogy azért ronda agresszív egy zöldség ám ez, bármilyen kultúrnövényt képes elnyomni, úgyhogy a növénytermesztőnek komoly fejtörést ad.
Az meg a harmadik, hogy a Földhivatal parlagfűszemlét tartó kollégáinak mondhatok én bármit, úgy megkennek hogy belefeketülök, ha parlagfű van a területemen.

Az összes tájban nem honos állat és növényfajjal ez a probléma, hogy ti. a mi természeti rendszereink nincsenek felkészülve rájuk, ezért aztán - ha kellően agresszívek (és melyikük nem az?) - tarolnak. Zöld juhar, jágerkender, selyemkóró, parlagfű stb.stb., fél napig sorolhatnám. Elképesztő, amit művelnek, de egy dolog bizonyos. Terjedésüket az emberi beavatkozások nagymértékben elősegítik, ld. tarvágások, művelt, de parlagon hagyott területek. A felpéci borókásban levő természetes állapotú gyepekbe érdekes módon a S. canadensis még nem tudot bemenni, pedig körben mindenütt ott van 100 méteren belül.
L.

[Németh Lajos]

Az összes tájban nem honos állat és növényfajjal ez a probléma, hogy ti. a mi természeti rendszereink nincsenek felkészülve rájuk, ezért aztán - ha kellően agresszívek (és melyikük nem az?) - tarolnak. Zöld juhar, jágerkender, selyemkóró, parlagfű stb.stb., fél napig sorolhatnám. Elképesztő, amit művelnek, de egy dolog bizonyos. Terjedésüket az emberi beavatkozások nagymértékben elősegítik, ld. tarvágások, művelt, de parlagon hagyott területek. A felpéci borókásban levő természetes állapotú gyepekbe érdekes módon a S. canadensis még nem tudot bemenni, pedig körben mindenütt ott van 100 méteren belül.
L.

Én ilyen tudományos dolgokhoz nem értek, tapasztalatból azt tudom, hogy a parlagfű rosszul tűri az árnyékolást, a jágerkender a folyamatos kaszálást, a selyemkóró pedig a kapát, utóbbi szerencsére csak egy asztalnyi foltban van a területen, azt meg lesem és mihelyt kidugja a fejét, már vágom is ki. Megjegyzem, azért minden évben megpróbálja.

[Kama]

Megjegyzem, azért minden évben megpróbálja.

Akkor mégiscsak bírja...