Vadföld, takarmányozás

[pati]

Olajretekkel kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Legeli a vad?

[Kama]

Nem nagyon.

[pati]

Nem nagyon.

Köszi.

Tud valaki olyan zöldtrágyának való növényt, mely nagy zöld tömeget hoz rövi idő alatt (3 hónap), és a vad is szereti legelni? A repcének kicsi a zöldtömege, a fehérmustárt pedig nem legelte nálunk a vad.

[Karácsony Károly]

Keszthelyi keverék - rozsos repce . 14kg repce és 120-150kg rozs ha-onként. Kézzel, vagy műtrágya szóróval kiszórni, nehéz-fogas, vagy tárcsa, vagy homokon gyűrűshenger. 15 t/ha körüli a hozam. Ha sok a szarvas és laza a talaj, akkor másfélszeres vetőmagot is használhatsz !
 

[Németh Lajos]

Olajretekkel kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Legeli a vad?

Próbáltuk mi is pár éve, de nem nagyon ájultunk el tőle.

Borsó? Több évig használtuk zöldtrágyának, jó is volt, csak főagronómusunk megúnta, hogy a fél megye ott nyüzsög  a táblán, aztán meg a kanizsai piacon árulja szeptemberben a levesnek valót.
Igaz, közvetlen aratás után vetettük, lehet, hogy késő már. Meg a disznóra nagyon oda kell figyelni, mert hajlamos a vetőmagot az utolsó szemig kiszedni. Jártam így két éve, 5 mázsa vetőmagból alig kelt pár szál, igaz, megspóroltam a mélylazítást!  

[pati]

Keszthelyi keverék - rozsos repce . 14kg repce és 120-150kg rozs ha-onként. Kézzel, vagy műtrágya szóróval kiszórni, nehéz-fogas, vagy tárcsa, vagy homokon gyűrűshenger. 15 t/ha körüli a hozam. Ha sok a szarvas és laza a talaj, akkor másfélszeres vetőmagot is használhatsz !
 

Köszi, egy kisebb területen kipróbáljuk. Rozsot meg repcét amúgy is vetünk, úgyhogy vetőmag probléma nem lesz.

[pati]

Próbáltuk mi is pár éve, de nem nagyon ájultunk el tőle.

Borsó? Több évig használtuk zöldtrágyának, jó is volt, csak főagronómusunk megúnta, hogy a fél megye ott nyüzsög  a táblán, aztán meg a kanizsai piacon árulja szeptemberben a levesnek valót.
Igaz, közvetlen aratás után vetettük, lehet, hogy késő már. Meg a disznóra nagyon oda kell figyelni, mert hajlamos a vetőmagot az utolsó szemig kiszedni. Jártam így két éve, 5 mázsa vetőmagból alig kelt pár szál, igaz, megspóroltam a mélylazítást!  

Nálunk nem jött be a borsó. Nemigen járta a vad, lehet, hogy nem ismerte? Utoljára majd húsz éve vetett a tsz.

[kalcsob]

Nekem is tetszik a Keszthelyi keverék!
A gondom most, hogy honnan szerezzek magot Heves megyében vagy a közelében! Már egy csomó mindenkit kérdeztem, de se rozs, se repcéje nincs! Vagy nem is volt, vagy már eladta! Fémzárolt vetőmagot meg nem akarok vetni, mert minek, tavasszal úgyis kitárcsázom! Max 2 ha-ra való vetőmag kellene!
Van esetleg erre ötletetek?

[pati]

Nekem is tetszik a Keszthelyi keverék!
A gondom most, hogy honnan szerezzek magot Heves megyében vagy a közelében! Már egy csomó mindenkit kérdeztem, de se rozs, se repcéje nincs! Vagy nem is volt, vagy már eladta! Fémzárolt vetőmagot meg nem akarok vetni, mert minek, tavasszal úgyis kitárcsázom! Max 2 ha-ra való vetőmag kellene!
Van esetleg erre ötletetek?

Rozsban tudok segíteni, repcénk nekünk sincs már.

[hlajos]

Köszi.

Tud valaki olyan zöldtrágyának való növényt, mely nagy zöld tömeget hoz rövi idő alatt (3 hónap), és a vad is szereti legelni? A repcének kicsi a zöldtömege, a fehérmustárt pedig nem legelte nálunk a vad.

Üdv!

A zabos borsót (takarmányborsó), vagy a rozsos - szöszös bükkönyt is tudom ajánlani. Ne kérdezd a vetőmagot, mert most már nem vagyok képben naprakészen, de ez utóbbi komoly tömeget adhat még szárazabb viszonyok között is.
Nálunk egyébként igen jó volt a cirok is. A szarvas is nagyon szereti, hajnalban csak azt a jellegzetese csikorgó hangot hallottuk minden alkalommal, amikor a szarvas kihúzza a cirokszár tetejét. Kellő időben vetve bőgésre adhat akkora takarást, hogy a vad biztonságban érzi magát benne - akár kinn is maradhat, ha akkora területű-, a vadász meg biztonságban, nyugodtan meglőheti.

[pati]

Üdv!

A zabos borsót (takarmányborsó), vagy a rozsos - szöszös bükkönyt is tudom ajánlani. Ne kérdezd a vetőmagot, mert most már nem vagyok képben naprakészen, de ez utóbbi komoly tömeget adhat még szárazabb viszonyok között is.
Nálunk egyébként igen jó volt a cirok is. A szarvas is nagyon szereti, hajnalban csak azt a jellegzetese csikorgó hangot hallottuk minden alkalommal, amikor a szarvas kihúzza a cirokszár tetejét. Kellő időben vetve bőgésre adhat akkora takarást, hogy a vad biztonságban érzi magát benne - akár kinn is maradhat, ha akkora területű-, a vadász meg biztonságban, nyugodtan meglőheti.

Köszi!

A lényeg az lenne, hogy a vetésforgó miatt (szántóföldi növénytermesztés) minden évben van 30-50 Ha közötti terület, amelybe zöldtrágyának valót vetünk a kukorica elé, és hogy a kellemest a hasznossal, próbálunk olyan megoldást találni, amely vadászatilag is hasznosítható, mert ez nem jelent plusz költséget (ésszerű határokon bellül), "csak" jól megválasztott növényfajtát.

[Németh Lajos]

Nálunk nem jött be a borsó. Nemigen járta a vad, lehet, hogy nem ismerte? Utoljára majd húsz éve vetett a tsz.

Vadföldön én azt tapasztaltam, hogy a szarvas akkor mozdult rá, amikor az akácújulat már kezdett elfásodni. Fővetésben tehát már rendesen szemesek voltak a hüvelyek.
Másodvetésben vadföldön nem próbáltam, a szövetkezetnek volt tavalyig évente 1-200 ha. Zöldtárgyának nagyon jó volt, hatalmas zöldtömeggel, meg ugyebár pillangós.
Igaz az is, hogy ezt koraősszel le kell szántani, különben zöldtrágyaként nem sokat ér, ha meg leszántod késő őszi-téli takarmányként nem funkcionál. Áttelelő gabona, vagy repce, vagy ahogy Károly írta, a kettő kombinációja - valószínűleg tényleg ez lesz erre a jó megoldás.

[pati]

Vadföldön én azt tapasztaltam, hogy a szarvas akkor mozdult rá, amikor az akácújulat már kezdett elfásodni. Fővetésben tehát már rendesen szemesek voltak a hüvelyek.
Másodvetésben vadföldön nem próbáltam, a szövetkezetnek volt tavalyig évente 1-200 ha. Zöldtárgyának nagyon jó volt, hatalmas zöldtömeggel, meg ugyebár pillangós.
Igaz az is, hogy ezt koraősszel le kell szántani, különben zöldtrágyaként nem sokat ér, ha meg leszántod késő őszi-téli takarmányként nem funkcionál. Áttelelő gabona, vagy repce, vagy ahogy Károly írta, a kettő kombinációja - valószínűleg tényleg ez lesz erre a jó megoldás.

A sima repce nem hoz elég zöldtömeget novemberig, amikor alászántjuk, mert nem várunk a szántással tavaszig, ezen a "kicsit" homokos területen nagy a kockázata. Vegyesben egy-két hektáron kipróbáljuk, ha működik, jó, ha nem, próbálunk mást. A repcével vadászati vonatkozásban az a tapasztalat, hogy igazán akkor szereti, amikor már egyszer megfagyott, mert állítólag akkor édesebb, nem tudom, nem kóstoltam.

[Karácsony Károly]

Ha zöldtrágyának kell, akkor nov. vége felé a rozsot be is kell szántani . A vízháztartás miatt homokos talajon meg pláne ! A hó alatt úgyis elfekszik és kifakul . Tavasszal meg lehetne nitrogént adni, meg könnyű fogassal gyökérszaggatni...! 
Az időben elvetett rozs (aug.15-ig), szeptember közepére már legelhető zöldet ad, és a hormontermelést is serkenti !
 

[pati]

Ha zöldtrágyának kell, akkor nov. vége felé a rozsot be is kell szántani . A vízháztartás miatt homokos talajon meg pláne ! A hó alatt úgyis elfekszik és kifakul . Tavasszal meg lehetne nitrogént adni, meg könnyű fogassal gyökérszaggatni...! 
Az időben elvetett rozs (aug.15-ig), szeptember közepére már legelhető zöldet ad, és a hormontermelést is serkenti !
 

Úgy szeretnén csinálni, hogy aratás után közvetlen elvetni, s akkor talán már szeptember elejére, a bőgésre is jó legelőfelületet ad a szarvasnak, idén marad az olajretek, legfeljebb legelőfelületnek maradnak azok a rétek, amiket kaszáltunk.

A tapasztalatunk az, hogy a rozsot jobban szereti legelni a szarvas mind a búzát, a triticalet vagy az árpát.