Vadföld, takarmányozás

[Egon]

A megoldás az orrunk előtt hever csak nem vesszük észre!

Te már tudod?

[Németh Lajos]

Akinek van zabja, érdemes ránézni, mert elkezdett dolgozni a vetésfehérítő.

[St.Girgesz]

Így néz ki az egyik tábla évelő rozsunk a homokon:







És tőle 200m-re a másik tábla, ugyanabban az időpontban vetve, ugyanazzal a vetőgéppel és vetőmaggal:




"Kis" különbség és csak sejtem az okokat...

[Németh Lajos]

Jövő tavasszal adsz neki 50 g. Logrant hektáronként, mindjárt nem lesz ilyen "dekoratív".

[Forend]

Jövő tavasszal adsz neki 50 g. Logrant hektáronként, mindjárt nem lesz ilyen "dekoratív".

 

[Barna]

MIfelénk az összes rozsot lesilózzák miért?( egy országos multicég)

[Burhinus65]

Felénk a tavaszi árpa és a búza is kedvence a fehérítőnek,a meleg fülledt időt szereti.Pár napig ha nem nézel rá hatalmas területeket ellep.Fendona 10 EC 1dl/ha és semmi gond.

[Németh Lajos]

A vetésfehérítő minden gabonafélében károsít. A füvet is szereti, csak az kevésbé zavaró a gazdálkodó számára.
A zab különösen érzékeny, mert édes levelét módfelett kedveli. A szakemberek a zabot mintegy monitornövényként kezelik, ha abban megjelenik, akkor leföcsölik a többi gabonafélét is.
Regentet használunk.

[St.Girgesz]

Jövő tavasszal adsz neki 50 g. Logrant hektáronként, mindjárt nem lesz ilyen "dekoratív".

Az a helyzet, hogy annyira elnyomta a gaz a rozst, hogy teljesen kiritkult. Arra gondoltam, hogy őszre inkább kiszántatom(addig kap időt megerősödni) és görögszénát vetek a helyére. Ha egy adag szénát tudok belőle csinálni,akkor már meglesz az üregiknek a téli takarmány.

[Fegbock]

Mi a vadföldjeinken szinte mindig kukoricát és lucernát vetünk! Általában jó szokott lenni, de tavaly tavasszal nem volt pénz, így parlagon maradtak!
Augusztus elején borsó, kukorica és napraforgó keveréket vetettünk. Sajnos nagyon gyatrán kelt, bőgésre mindössze térdig ért és nagyon hiányos volt! Egy oldalról kukorica, a többiről mocsár határolja, ezért jól járta a vad.
Szeptember 2-án megjött az első vendég és mindjárt első este meglövettem rajta a 9,7 kg-os trófeájú bikát! Később még két kisebb bikát lövettünk ugyanitt!

[St.Girgesz]

Mi a vadföldjeinken szinte mindig kukoricát és lucernát vetünk! Általában jó szokott lenni, de tavaly tavasszal nem volt pénz, így parlagon maradtak!
Augusztus elején borsó, kukorica és napraforgó keveréket vetettünk. Sajnos nagyon gyatrán kelt, bőgésre mindössze térdig ért és nagyon hiányos volt! Egy oldalról kukorica, a többiről mocsár határolja, ezért jól járta a vad.
Szeptember 2-án megjött az első vendég és mindjárt első este meglövettem rajta a 9,7 kg-os trófeájú bikát! Később még két kisebb bikát lövettünk ugyanitt!

Nyárközepi-végi vetésre tökéletes a görög széna és igen kedveli mind az őz, az apróvad és a szarvas is. Télire lekaszálva jó téli takarmány, lábon hagyva pedig jó vadföld, mert könnyen kiássa a vad a hóból és szinte alig veszít a tápértékéből.

[Németh Lajos]

Szia Gergő !

Szeretném megkérdezni, hogy a görögszénával személyes tapasztalatod van, vagy olvastad?
Két éve zöldtrágyának megpróbáltuk több területen, de röviden szólva szar sem lett belőle. Augusztusban vetettük, télre 15-20 centisre nőtt meg, következő április közepéig vártunk az alászántásával, hátha lesz belőle valami, de csak csikorgott, nem ment semmire.
Alászántottuk, elvetettük kukoricával, a gazdaság legrosszabb kukoricatáblája lett abban az évben. Azóta ilyen növény pedig nincs (számunkra). Jó, igaz, száraz ősz volt, átlagos tél, agronómiai hiba ( a kései vetésen kívül) nem történt.

Tudom, semmi közöm hozzá, meg a telepátiával való gyógyítás elég rizikós terápia, de a helyedben a rozsot érés után egy jó kiadósnak igérkező eső előtt leszárzúzóznám, kapna egy óvatos fogasolást (ha sok a mag, még azt sem), így a kihullott mag  jó része kicsirázna az esővel ( meg a már meglévő tövek is, ha tényleg évelő, bár ilyennel még soha nem dolgoztam), aztán meglocsolnám Logrannal a gyomok megfékezése miatt.

[St.Girgesz]

Szia Gergő !

Szeretném megkérdezni, hogy a görögszénával személyes tapasztalatod van, vagy olvastad?
Két éve zöldtrágyának megpróbáltuk több területen, de röviden szólva szar sem lett belőle. Augusztusban vetettük, télre 15-20 centisre nőtt meg, következő április közepéig vártunk az alászántásával, hátha lesz belőle valami, de csak csikorgott, nem ment semmire.
Alászántottuk, elvetettük kukoricával, a gazdaság legrosszabb kukoricatáblája lett abban az évben. Azóta ilyen növény pedig nincs (számunkra). Jó, igaz, száraz ősz volt, átlagos tél, agronómiai hiba ( a kései vetésen kívül) nem történt.

Tudom, semmi közöm hozzá, meg a telepátiával való gyógyítás elég rizikós terápia, de a helyedben a rozsot érés után egy jó kiadósnak igérkező eső előtt leszárzúzóznám, kapna egy óvatos fogasolást (ha sok a mag, még azt sem), így a kihullott mag  jó része kicsirázna az esővel ( meg a már meglévő tövek is, ha tényleg évelő, bár ilyennel még soha nem dolgoztam), aztán meglocsolnám Logrannal a gyomok megfékezése miatt.

Szia!

Személyes tapasztalatom csak Óváron volt, az egyetem alatt vele. Arrafelé pár helyen találkoztam vele+az egyetem tangazdaságában is foglalkoztunk ezzel a növénnyel. Ott egy panaszt sem hallottunk rá,csak dicséretet. Bár valóban vízigényesebb, épp ezért jó őszre vetni.

A rozsos ötlet jó, csak az a baj, hogy a környéken sok a kultúrrozs amivel könnyen visszakereszteződik az évelő, így elveszti az évelő tulajdonságát. Ettől függetlenül lehet, hogy még mindig olcsóbb lesz ezt megpróbálni, mint újravetni az egész darabot.

Az évelő rozsról már több mindent tudok mondani, ha érdekel. Nekünk eddig bejött, pedig sívó homokra lett vetve.

[Németh Lajos]

Szia, akkor kérdezek.
Klasszikusan évelő növényről van szó (tehát tőről hajt újra), vagy a kihullot magvakból kel ki minden évben és tűri a monokultúrát?
Lehet, hogy naív a kérdés, mert előző hsz.-ban (kereszteződés) talán meg is válaszoltad.
Mennyit terem? A képen toklászosnak tűnik, mennyire járja a vad? Hány évig terem? Itt, Zalában normál rozs is csak elvétve van, kis parcellákon, nagyüzemben az én időmben soha nem termeltük, fogalman nincs, mennyire szereti a vad.
Tritikálét azt egyszer megpróbáltuk egy extenzív művelésű táblán, mennyiségileg tűrhető lett, de nem kellett a kutyának sem, ezért többé nem vetettünk. Azt elég jól járta a disznó, sőt következő évben (parlagon maradt a tábla) még az árvakelését is.

[St.Girgesz]

Szia, akkor kérdezek.
Klasszikusan évelő növényről van szó (tehát tőről hajt újra), vagy a kihullot magvakból kel ki minden évben és tűri a monokultúrát?
...
Tritikálét azt egyszer megpróbáltuk egy extenzív művelésű táblán, mennyiségileg tűrhető lett, de nem kellett a kutyának sem, ezért többé nem vetettünk. Azt elég jól járta a disznó, sőt következő évben (parlagon maradt a tábla) még az árvakelését is.

Klasszikus évelő növényről van szó, mely minden évben tőről sarjad, igen erőteljes gyökérzettel és bokrosodási képességgel. 4 évig maradhat egy táblán-eddig gazdaságos. A helyzet az, hogy az egész országban nem túl ismert, mert nem régi nemesítés. A kúltúrrozs és egy évelő vadrozs faj keresztezéséből hozták létre talán 10 éve. A kalásza hosszú, toklászos, de azok nem olyan kemények, merevek, mint a kúltúrozsé. Beltartalomra kevesebb keményítőt tartalmaz és több fehérjét, ásványi anyagot, mint a kúltúr változat-sokszor készítenek belőle rozskenyeret, mert jobbak a sütési tulajdonságai. Magja apróbb, keskenyebb, mint a hagyományos változaté. Termésátlaga kb fél-egy tonnával marad el a kúltúrozsétól, de ezt a kiesést bőven kárpótolja, hogy négy évig nem kell szántani, nem marad utána parlag, mert aratás után még egyszer szénának kaszálható, kiváló a növekedési erélye-kevesebb vetőmag kell,mert ritkábbra kell vetni- és a silány talajokat is jól hasznosítja,fejlett gyökérzete révén. Nálunk a homokon gyönyörűen kelt, pedig ott szinte minden kiégett az elmúlt 5-7évben. Mi lucernával felváltva használjuk majd. Kiválóak egymás váltónövényeként. Nem tudom, hogy a disznó mennyire kedveli, mert a mi földünk tipikus apróvadas terület közepén fekszik, de a fácán és az őz igen szereti, mert magas és sűrű. Hegyvidéken főleg szénának, juhlegelőnek vetik,mert a hűvösebb éghajlaton már nehezen érik be időre(augusztus eleje, közepe táján aratható itt az Alföldön), ezért a cégünk is vetette Ipolytarnócon-ott a szarvas jól járta.

A triticalét szintén ide a homokos Alföldre, vagy a silányabb talajú dombvidékekre nemesítették ki. Szerintem felétek azért nem vették, mert ismert. Felénk szinte mindenhol előfordul, főleg sertés takarmánynak használják, de keverik baromfitápba is.Tipikus takarmány növény! A triticaléról is szinte csak jó tudok mondani szárazaságtűrése, ellenállóképessége és sarjadzóképessége folytán. Édesapámék már a '80-as évek óta termesztik saját felhasználásra, rendszeresen. A cégünk éves szinten 5-700 tonnát vásárol fel és értékesít tovább tápkeverőknek, sertéstelepeknek.