VadászFórum

Kornis Lóránd lőtte és küldte:

Na így na. Mióta várom hogy farkast lője erre nincs topik hová felrakjam :)))

Eddig vót pár alkalom hogy kerülgettek a farkasok, de most megkerült  ;)

 :Emel :OKO :PP


 :S.Peti

Áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!

Ez övön aluli volt Lóránd!  :Emel

Erre nincs kifejezés...
Ennél kisebb bűnökért is lógtak már. :fejv

Lóránd! :OKO  :Emel

 :Emel :OKO

Mit mondjak fiuk, valahogy összejött mostanában, 2 nagy kan, a múltkor 4 disznó egy hajtásban (tudom nálatok nem nagy dolog de itt szenzáció), a hétvégén 2 disznó egy hajtásban, most egy farkas, a vadmacskát már nem lőttem mert abból 3 van, szóval nem panaszkodok  ;D

Szeretnek Téged odafenn. :OKO

Kedves Lóránt!
Gratulálok!
HA tudnád mekkora szerencséd van azért mert ott élsz ahol.
Amúgy már csak azzal fokozhatod a vadászpenész további alakulását,ha még egy pamacsosfülüt is bemutatsz!
Maradj továbbra is Diana kegyeltje!
 :Emel

 Kár érte!  ;D:OKO :Emel

Peti, szerinted mennyire lennénk mi ilyen alkalomból részegek?  :PP

Remélem Lóránd is megünnepli tisztességgel!  :PP 

Lóránd!  :OKO  :OKO  :Emel

Panaszkodni? Még csak az kéne! :tasli :tasli :Q  :St
 :OKO :TAPSol :Emel

Illen alkalombúl nagyon... :PP :PP :PP
Megyek is...egy kis körtét magamhoz veszek! :PP
Egészségünkre!

 :Emel :OKO :Emel :OKO

Gratula nem semmi!! :Emel

Lóri!
 :Emel Fogadd őszinte irigykedésem. Remélem megírod, hogy került cső elé a beste férge. :WA

Lóránd- hihetetlen! Mennyi malacot tartasz ennyi szerencséhez?  :fejv  :Q
Gratulálok  :Emel

Gratulálok Lóránd!  :Emel :OKO

Most már sokadik alkalommal követsz el a közösség elleni izgatás című bűncselekményt! Ha nem írod meg azonnal a történetet (természetesen a múltkori 4 disznóét is), akkor azonnal megtesszük a megfelelő lépéseket!!!   :ba :alu      :Q

Áááááááá, ez mán sárgulással jár nem kicsit nálam is.

Gratulálok!!!

 :OKO :OKO :OKO :Emel :Emel :Emel

Ez a Lóránd forgassa bennünk a kést rendesen. A legjobb, hogy egyáltalán nem sajnálom Tőle.  :Emel
Aztán avatás volt-e?  :VER Bár nem tudom arra felé van-e ilyen szokás  :St

 :o :o Aszonggya "a vadmacskát már nem lövöm,mert van már három"!!!! Azt a hergót hétszentségít,de szép lehet az Erdélyi VADÁSZ élete! Gratulálok Lóránd! :Emel

Az elején még alkudtunk hogy mivel tudom kiváltani az avatás súlyosságát.(természetes alkoholról beszélünk)

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/farkas018.jpg?t=1296575997)


Az avatóbot (nem vessző) emberséges állapotba való megfaragása (minden bog lefaragása egy liter bor volt) elég sokba került, de egyett már sehogy se akartak levágni hogy szú álljon beléjük  :)

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/farkas029.jpg?t=1296576133)

Osztán mutass nagy odafigyelést az avatók részéről, vigyorogni akkor is ha tudod hogy neköd véged.

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/farkas026.jpg?t=1296576292)

No comment

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/farkas033.jpg?t=1296576407)

családi kép - nem tudok ülni, de a gugolás az gyönyörüen megy.

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/farkas041.jpg?t=1296576536)

 :Emel :OKO

Nem is fizettél olyan nagy árat érte. Az a pár suhintás semmi, de ha tán nem borral alkudsz, hanem pályinkával...
No, de legalább egy indok, hogy az asszonyka ápolgasson kicsit.  :SIM

A mellettem levő hölgyike a lánytestvérem, az idén ő is vadászvizsgát kell tegyen, a fiútestvérem ő decemberben tette le a vizsgát, így leszünk az Öregemmel 4-en vadászok.

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/S6301853.jpg?t=1296581569)

  Lóránd   :Emel :WA ! 

Loránd, igazán jó helyre születtél, mind Családod, mind Földed tekintetében! Becsüld meg!

 :Emel

Az egyetlen vad amire nem tudnék puskát emelni az a FARKAS.
De ettől függetlenül gratulálok Neked!

 :Emel

Loránd, szívből gratulálok a FARKAS-hoz, de legfőképpen a vadász családi kötelékhez! Sok boldogságot és jó egészséget Nektek! :OKO

Ennek a familiának még a szeme sem áll jól...
A hugodról hallhatnánk valamit bővebben? ;) :Q

 :Effendi

Szervusz Lóránd!
Gratulálok! :Emel :OKO :TAPSol

Külön gratulálok a Családodhoz! Nem lesz semmi, ha egyszerre négyen mentek ki vadászni!  :OKO

Ahogy az arcodat néztem a fényképen, ez jutott eszembe:  Édesapád így törleszt a gyerekkori csínyjeid miatt?
Lehetett "bűnöd" elég, mert az az ütés nem látszik kicsinek! :rohog

Ez igen. Igazán szerencsés vagy a családoddal. Gondolom édesanyád mennyire örvend ennek, hogy mindenki vadászik ;D

(http://up.picr.de/7997101lgj.jpg)

(http://up.picr.de/7997102bkz.jpg)

(http://up.picr.de/7997103xls.jpg)

(http://up.picr.de/7997104nnp.jpg)

ost vettem csak észre,hogy létezik ilyen téma is.Remélem megengeditek,hogy feltegyek pár képet.

Óriási szerencsével ez is összejött a Déli Kárpátok 2200 méteres bércei között. Majd a ZergeVadászÚr többet mesél ha gép közelébe kerül.


(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/zerge.jpg?t=1318228316)

Egy ezüstérmes trófea:

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/zerge1.jpg)

"Óriási szerencsével ez is összejött a Déli Kárpátok 2200 méteres bércei között. Majd a ZergeVadászÚr többet mesél ha gép közelébe kerül."

Jaj de gyönyörű lehetett, elsőrangú trófea, sokunknak csak álom! :WA :OKO

Ha valaki segítene bemásolni a linket : www.youtube.com/watch?v=BQ0fLxxDZxQ&feature=related

Mennyivel más ez a vadászat mint meglőni a medvét a cserépkályhás magaslesből a kekszporos szórón.  :Emel

Stefi !

Együltő helyemben végig néztem . Köszönöm , hogy feltetted !  :ELjEn :grt

Önismereti oktatófilmnek is nagyon jó ! Rámutatott , hogy fácánozni , őzbakozni , "szarvasbikázni" , meg pofázni róla , még csak-csak , - - - de ez bizony már nem menne . . . !   ::)  :epl

 :kalapemel

 :Emel Egyet értek ! Ilyenkor értem meg nagyapám miért aludt kint a tornácon olyan jókat   :OKO
Volt viszonyítási alap . Érdekes a kesztyűt sem mindig viselték ,.  :Emel

Lacus!

Én kb 15 éve nem használok kesztyűt. Még -15 fokban se.

Én sem.
Csak ha kimegyek  :Q

Attila  :Emel ! 6 telet húztam le kint a szabadban , volt részem jóval mínusz 20°C alatti tapasztalatot / egyszer - 31°C /
Kb. 22° után már nem érezni a különbségeket nagyon .  :Emel 

 Lemaradt " szereztem "  :St  lehet tévedek de szerintem -25° van a filmen ,.

Déltől kettőig 30-32 , hajnali 04-kor -2 .  :Tabortuz

(http://imagerz.com/QEBEX0tvAwMGAA9LEgVR)   Kalahári .

 :kalapemel

Üdv Stefi!
Ilyen vadászatra kellene elmenni a Hiluxos vadász kollégának, akit múltkor említettél. :Q :Q

Nagyon jó film, gondolatébresztő. Nekem is támadt néhány.

Egyrészt hogy mennyire agyon bonyolítjuk itt a dolgokat (milyen puska, milyen lőszer, milyen optika stb...) ezek az emberek meg elmennek egy szakadt Naganttal, hadilőszerrel, meg IZS bockkal, és meglövik a medvét, oszt jónapot.

Másrészt ezerszer inkább mennék Kanadába vagy Szibériába vadászni mint valahová a trópusokra. (sajnos most nem az a fő gondom, hogy válogassak, hova menjek vadászni)

Valamint ami kimaradt a filmből, de én biztosra veszem: ezek a derék oroszok egy ilyen téli vadászaton annyi vodkát vedelnek, amitől én meghalnék.

Plusz de jó lett volna érteni, hogy hány napra voltak, milyen messze mentek a lakott területtől, ezek a kis faházak hogy néznek ki belülről, stb stb...  megnézem mégegyszer. ;)

 :OKO

Ha egyszer lesz alkalmam külföldön vadászni, csak Észak vagy volt Szovjetunió, esetleg Alpok vagy Kárpátok. A többi nem nagyon vonz.
Még annyit, hogy abban is biztos vagyok, hogy ezek a vadászok tisztelik azt vadat, amit elejtenek, teríték ide vagy oda. Valószínűleg sokkal mélyebben, mint amit mi egyáltalán megérthetünk

Ide is , meg oda is ... !   :OKO   ;D

 :kalapemel

Jól érzed jan ! A film egyik lényeges eleme hogy a szibériai benszülöttek szerint a medve lelke az őt legyőző emberbe száll ! Illetve a Sámánok , varázslók, nagy emberek ,lelke a medvében ölt testet. Öt napot "vadásztak" a harmadik napon lőtték a medvét . A legközelebbi lakott település 35 km.-re volt . A medve meglövése vagyis a mi fogalmaink szerinti vadászat néhány perc volt csak. Ha jól értettem 
négy perc alatt a "berloga"-ban (vacok) tartózkodó alacsonyabb hőmérsékletű lassúbb életfunkciójú medve a néhány 100 méterre rudak vágása okozta zajra felébred és teljes fordulatszámra felpörög.  Az ilyen "izba - Izbuska" nak nevezett faházak roppant puritán berendezésűek (nincs mit ellopni és nem is zárják) . A vaskályha , tűzifa és néhány deszka a berendezés .   :Emel   

Ilyen egy"menedékház" ezt geodéták építették de nekünk jól jött mikor elakadtunk. ( A háttérben szakácsnőnk a harmatban mosakodik)
Ilyen a berendezés !

A IV.o. meg ilyen ... !   :Q  ;D

(http://imagerz.com/QEBEUEtvAwMGAA4bQwVR)

(http://imagerz.com/QEBEUEtvAwMGAA4bQgVR)

(http://imagerz.com/QEBEUEtvAwMGAA1NQAVR)

Na és hol az angol wc ?
A vodkáról annyit : Csak akkor isznak mikor van és csak annyit amennyi van !
Sajnos a kecskevadászatra nem tudtam elmenni (tele volt a Níva) . Ott az összes kényelem a fenyőág derékalj a hálózsák és a kifeszített ponyva volt.
Mindez -5 - 10 Celsiusban éjszaka 2000 méter körüli magasságban.  :Q

Brrrrr ! Ott semmilyen nem volt , csak cidri ... !  ::)  :WO

Itt volt , több is ... !   :Q   ;D  Skócia , graus .

(http://imagerz.com/QEBEUEtvAwMGAA1ORwVR)

(http://imagerz.com/QEBEUEtvAwMGAA1JEQVR)

 :kalapemel

Dehogy halnál meg!
Ha most a jó meleg szobában végignézed, hogyan eszi az eszkimó két pofára a fókazsírt, a hányinger kerülget és azt mondod, nincs az a pénz, amiért megtennéd.
Ha oda kerülsz, a második napon ugyanúgy eszed. A szervezet élni akar és tudja, mi kell a túléléshez.

Nekem is nagyon tetszett a medvevadászatos film.
Azért amikor a kotoréknál várják a kiugró medvét...készenlétben tartott puskákkal...pláne az egyik még bele is néz, oda is hajol, hogy meg tudja lőni...az vadászat a javából!

Másrészt külön elismerésem a LOVAKNAK. Eszembe jutott a tavalyi németországi tartózkodásom alatt a sok ruhába öltöztetett (füllesztett) gebe fagypont körüli hőmérsékleten...vajon akár farkascsalinak jók lennének-e, túlélnék-e a kivezető utat?
Ezek lovak meg odaálltak, ha kell zokszó nélkül, hasig szakadtak a vízbe, és farkuknál fogva rángatták a medvét...remélem megbecsülik őket. Szerintem igen.

Szamomra nagyon furcsa volt, hogy a kotorekba lovik meg a medvet......ez nem tetszett benne. Nyilvan elore tudtak hogy hol is van.
Kanadaba ilyesmi nincs, eloszor is nincs ideny ilyenkor, es ami a legfontosabb az, az, hogy nehez tudni, hogy nem-e anyamedve kicsikkel benne.....ezert az ilyen itt szigoruan ...no...no..!!
A terep ugyanaz mint itt. En is egyszer neztem szembe kotorekba a medve csillogo szemevel 1 m-rol veletlenul szarvas vadaszat kozbe, mikor ratalaltam a "barlangjara" hat nagyon gyorsan hatraleptem, de a medvek ilyenkor teli alvaskor fizikailag lassuak, ernyedtek......(de az csak azutan jutott eszeme)       

Én elvenném a puskát tőlük és leverném vele a veséjüket.  Nem a lovakét :) hanem az emberekét.

 :Emel A fimből úgy lehet értelmezni , elsők a lovak  :OKO Én így látom ,.  :Emel
Anno Árpádéknak is hasonló lovai voltak  ?  :Emel

Az életük függ tőlük!

Egyszer láttam , hogy tigrisre hogyan vadásztak arrafelé, hasonló volt hó nélkül.
Más kultúra, más szokások, más életvitel. Érdemes elítélni őket mert nem a mi értékrendünk szerint vadásznak?

Ez nem "vadászat" volt, hanem..... Na mindegy, nem akarom felidegesíteni magam. :)
Azért néha elcsodálkozom, hogy milyen sokat tudunk vitázni olyan dolgokról, hogy a töretet a kalap melyik oldalán viseli az igazi vadász, a lőtt vad mellett fotózásnál hol kell lennie a kalapnak, de a barlangjában téli álmot alvó medvét hadi fegyverrel, hadi lőszerrel megpiszkoló síszer láttán elájulunk. Na mindegy.

Nem mondom, hogy nincs igazad.
 De el kell fogadni a más  ország más kultúrát....
Mi ide ők oda tartoznak, nekünk ilyen lehetőség jutott nekik más. Ha ott élnél oda születtél volna mit csinálnál, hogyan vadásznál? Mert ők ezt annak tartják...
De ez már OFF.

Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni. :)

Hat menj oda Sanyooo, aztan rugd szet a segguket... :Q

Barátom, ha neked kellene ott állnod egy "szar hadipuskával" oszt azon gondolkozni, hogy simán kinéz macilaci vagy pattan kifelé mint a gumilabda, veseleverés helyett inkább azzal lennél elfoglalva, hogyan tudod eltitkolni a többiek elől, hogy teleszartad a gatyádat... :fejv
Nekik ez a disznóvágás, emellett férfimunka a javából...ezt fikázni? :Vvon

Minden civilizalt orszagba mikor a nagyvadaknak terhessegi periodusuk van nincs rajuk vadaszideny, nehezen hiszem ott maskepp lenne. Nem kultura kerdese ez, fogadni mernek illegalis amit csinaltak  lehet, hogy "ferfimunka" volt de ugyanugy orvvadszok is lehettek......nem ritkasag arrafele.....sot.   
A medve es annak test reszei, szervei, nagyon keresett aru az azsiai piacokon sok penzert, es az fo ellatojuk Oroszorszag.
Na meg ezek  "vadaszok" nem ugy neztek ki mint akiknek a medvetrofea, vagy a medveszonyeg a nappaliba a kandallo elott fog majd ekeskedni....a felszerelesuk brutalis, szerintem penz szerzes volt itt a cel.  Ez a sajat velemenyem, meglatasom.....lehet tevedek.

http://www.youtube.com/watch?v=bE3x5TJCpYU&feature=related

Oroszországban tradicionális a vacokból kiugrasztott medve vadászata . Nagyon büszkék rá hogy valamikor hosszú lándzsával csinálták ugyan ezt.
Igen sajnos ha figyelmetlenek akkor előfordul hogy az anyamedvét lövik le és árván maradnak a vacokba világra jött bocsok. :riii Gondolom ezért tilos más országokban ez a módszer.
Nem veszélytelen ez emberre kutyára és medvére sem! Azért kel ehhez egy kis spiritusz ! És érdekes módon a szakirodalom az ajánlott kaliberek között elsőként említi a 12 -es 16 -os sörétest.    :Emel

Nem ott nem illegális !  Valamilyen módon meg tudják állapítani hogy anya medve van e a vacokban ? Nagy szégyen a bocsok mellöl ellőni az anyát!!!! :alu  Bírságolják is ha kitudódik de hogyan tudódik ki?  Azt megjegyzem hogy bizonyos területeken olyan dúvadként kezelik mint nálunk a vaddisznót. Ahol én voltam ott a hatóság (Moszkva) 14 medve kilövését írta elő és sajnálkoztak hogy a kétnapos hajtásban "csak" négy medve esett .  ;)

Hát nem mindenkinek van a nappalijában medvebőr a kandalló előtt , az biztos !   :Q
De ha ez a Nyikoláj csak(!) egy "síszer" , akkor Kittenberger egy " Sonntagsjäger " , Karamajo Bell meg egy " Knochenjäger " volt ? !   :OO   ;D

(http://imagerz.com/QEBECktvAwMHVl9ERAVR)

Nálunk, de Európa nagy részén nem így van.
Gím, dám, őz, muflon tarvad vadászati idénye a téli hónapokra esik, így terhességi periódusba. Bár lehet, hogy nem vagyunk civilizáltak.  ;)

Medvére visszatérve, szerintem ez férfimunka és VADÁSZAT. Valószínű, hogy nem hobbiból, hanem pénzért csinálják, vagyis a megélhetésükért.
Ha jól emlékszek, Maderspach is így vadászott medvére a Kárpátokban.

Tiszteletben tartom a saját (Német,Osztrák.Cseh,Magyar) hagyományainkat ! De attol hogy a "Sonntagsjager" jó oldalra teszi a töretet amit azért kapott mert a "vadőr" kifigyelte , behívta,elbírálta a bikát és Ő méltóztatta jó helyen meglőni (ha tudta) de már megkeresni zsigerelni az snassz - attól az én szememben még nem VADÁSZ de nem is vadász . Van puskája meg vadászvizsgája és ez már elég ahhoz hogy hivatalosan elejtőként pózoljon a terítékfotón . Hol volt ott megpiszkolva a medve ?  Hadi lőszert meg azért használnak mert arra fussa és ott nem tilos ! Bentshaft által feltett íjjas vadászat a természettel dacoló életüket egy kicsit is kockára tevő vadászok előtt   :Emel   Aki azért mert rengeteg pénze van és meg tud fizetni egy jó trófeát amiért tulajdonképpen semmit nem tesz az azért ne tartson igényt arra hogy vadászként tiszteljem. :tasli

:Emel :Emel :Emel

Azért én írok a C. I. C. -nek , meg a R. W.-nak , hogy tájékozódjanak a budakalászi Hűtőtechnikánál , hogy ki a vadász és ki nem az ... !   :Q  ;D

Ha egyszer eljutnék medvére vadászni , akkor inkább Ivánék legyenek melletem mint tíz "igaz" magyar vadász !! :Q

RZOLI  :Emel ! Bennem bízhatsz  :OKO nem tudok elfutni  :rohog :rohog   :St  :Emel

Stefi  :Emel :OKO

Ahogy Csabi írta Maderspach is vadászott így medvére és büszke volt arra, mikor "saját" barlangjai voltak. Pedig Ő aztán nem volt Sonntagsjager  :Q

S.Fox  :Emel ! Az más  :rohog  :St  :Emel

http://www.youtube.com/watch?v=46Cuha0hGYk&feature=related

Ez a dal kimondottan a medvevadász kutyákról és gazdáikról szól. De jók a képek és szemléltetik hogy milyen harc lehetett az mikor lándzsával feszültek neki a medvének. Pedig mint a képen is látszik már volt tűzfegyver . Az első feltett videón furcsa is hogy nincs kutya de az "A medve vadászata vacokban " másik  módja . Az oroszok nagyon akkurátusak a vadászati terminológiában hosszú körmondatokkal írnak le és sorolnak be mindenféle vadászati módszert minden vadra. El tudom képzelni mennyi mindent tanulnak a Moszkvai Vadgazdálkodási Egyetemen.  A tigristől a császármadárig. Beleolvasva az orosz szakirodalomba úgy látom hogy két módja van a medve vacokban történő vadászatának. Egyik mikor rudakkal eltorlaszolják a kijáratot "némileg" akadályozva a kitörést . A másik hogy kutyákkal zajjal bottal felingerlik és igazából a "fő vadász"  Pl. fizető vendég áll a placcon legközelebb és nagy esély van hogy a felé fog támadni a medve. Az első lövés joga az övé de utána aztán elszabadul a pokol. A benszülöttek nagyon ismerik a területet a régi odúkat és jó pénzt kapnak a felderítésér.

Mark, nem véletlenül írtam, hogy náluk ez a "disznóvágás". Ők még a bevételért vadásznak, egy részük őslakos aki semmi máshoz nem ért és olyan helyen laknak ahol nincs is más megélhetés. Ettől függetlenül ez "igazibb" vadászat mint amit mi művelünk.
Azt a vemhességi periódust meg gondold át mégegyszer. Ha abból indulunk ki, hogy a nőivarú egyedeket is kell lőni az állományszabályozás miatt, akkor mikor lőnéd meg? Az élete nagyjából a vemhesség és az utódnevelés ciklikus váltogatása, némi átfedéssel. Mikor "jobb" meglőni, amikor benne vannak az utódok vagy amikor már vezeti a  borját, gidáját, malacait?

 :OKO

Vannak olyan országok, ahol pl bőgés idején tilos a szarvas vadászata. Más szokások, de nem feltétlenül követendőek

A "terhességet" szerintem ő az utódnevelési periódusra értette, nem a vemhesség időszakára.

Disznóvágáskor tudomásom szerint nem a malacos anyakocát szokták levágni. Legalábbis ilyet nem láttam még. Biztos próbálják kiszelektálni az anyamedvét, de egy ilyen szabályozással, ami lehetővé teszi az utódnevelés időszakában ezt a fajta vadászatot, szépen megágyaz a gátlástalan orvvadászatnak. Szóval nekem sincs jó véleményem erről a fajta vadászatról. Biztos bátor legények akik oda mernek állni öten fegyverekkel egy medvére kutyákkal?

No' erre még reagálok, aztán részemről befejezve. :)
Nekem nem kell ott állnom, sőt azoknak sem KELL! Nyilván a medvebőrnek jó ára van a fekete piacon, azért mentek ki macit keresni! Ezek nem szegény ázsiai muzsikok voltak, ha jól emlékszem motoros szánjuk is volt, nem csak lovaik. Szóval ennyit a "kell"-ről.
Feri azért érdekes, hogy minap mekkora röhögés volt ezen a "vadász fórumon" a zergeszakállas osztrák hegyi jágereken, viccesen szóvá is tettem, itt meg mekkora a "megértés"!?
A Dragunov ketonai hegyes-sel etetve sem igazi vadászfegyver, erről is sokat beszéltünk már.
De nyilván bennem van a hiba, oszt jónapot! :)

Lacus !
Ha legközelebb medvére megyek feltétlen viszlek magammal !!!
Legfeljebb "vállt vállnak vetve " leszünk medveeleség ! :rohog :rohog
Persze csak ha Ivánék nem érnének rá . :Q

Ne haragudj, ez h.lyeség.
Gondolom itt a fórumozók közül is többeknek/sokaknak van "milliós terepjárója" (értsd: pl. Toyota hilux, Mitsubishi L200), mégis nap-mint-nap dolgozniuk KELL, hogy ezt fönntartsák.
Pedig nem szegény ázsiai muzsikok, vagy hazai példával nem szegény mezőgazdálkodók.
És nem azért van ez a típusú autójuk, hogy a szomszéd is lássa, hogy nekik erre is fussa, hanem azért, mert a munkájukhoz ez KELL. Persze járhatnának ők is lóval szekéren, de nem teszik, mert ezzel az autóval könnyebb/olcsóbb/kényelmesebb/gyorsabb.

Másrészt honnan gondolod, hogy annak a medvének a bőre feltétlenül a feketepiacon kell, hogy kikössön? Mi van akkor ha ott még élő szakma a prémvadász?

Milyen sz@rul nézne ki ott egy Bl@ser ? Hova lenne a tekintéjük ?  :Q

"Másrészt honnan gondolod, hogy annak a medvének a bőre feltétlenül a feketepiacon kell, hogy kikössön? Mi van akkor ha ott még élő szakma a prémvadász?"

Az biztos, hogy ha én valamit a feketepiacon akarnék eladni, nem filmezném le előtte, honnan van

Kezd elmenni a csevegés más irányba, irány a csevegő.

 A feketepiacon , a medvebőrt a kandalló elé , egyéb "trófeákat" meg a nappali falára is szoktak venni , - megtakarítva sok-sok fáradságot és költséget ! A hozzájuk való "nagymellény" , meg rémísztő történet meg csak úgy gyün magától . . . !   :epl  :nyes :fejv

Már megpendítettem de lényeges momentum az is hogy bizonyos helyeken főleg ahol az ember beavatkozott a természetbe jelesül náluk a túltartott háziállatokkal amik elvették a jóval ritkább vadak életterét és könnyű prédát adtak a mackóknak túlszaporodott a medveállomány. Ezért van hogy a központi hatóság mindenféle CITES -t stb. le@arva előírta hogy ennyit és ennyit ki kell lőni. Vonjunk csak nyugodtan párhuzamot a hazai vaddisznóval. Az is az intelligenciája   alkalmazkodóképessége miatt no meg a mezőgazdasági művelés adta lehetőségek miatt túlszaporodott. Itthon miért nem sírunk hogy egész évben lőhető a koca mert azt a rövid védettségi időszakot is feloldja szinte az egész országra a hatóság. Náluk az a gond és az a tradíció ! Mellesleg a nagy "civilizált" Európában is lövik vagy fogják lőni a városi szórókon az az kukákon is némely városban Romániában mert egyre tarthatatlanabb a helyzet. Hány európai jágert köveztek meg hogy malacos kocát lőtt ? :alu  Pedig esett ám nem kevés a csíkosok mellöl is !  :riii

Károly ha foglalkoztál magashegyi vadászatok szervezésével is akkor tudod hogy milyen értékes tud lenni a farkasok által lerágott hatalmas szarvakkal rendelkező szibériai bak és kos "trófeája" . Hja és micsoda történetet és fotót kerekítenek hozzá !  :rohog Mert biza üreges a belseje és jól rá lehet húzni az alacsonyabb régióban lőtt (?) kecskécske szarvacskájára.  :epl :rohog

...na latod ez az, en nem indulok ebbol ki mert itt ilyen nincs, bocsot vagy bocsos anyat loni szigoruan illegalis meg idenybe is, es vemhessegi periodusba abszolut nincs vadaszat rajuk.

Mas

Wapitire bogesbe pl. nincs fegyveres ideny (csak ij) golyos fegyverrel csak a boges utan egy rovid ideig, feherfarku szarvasra is csak akkor nyilik meg a fegyveres ideny mikor a boges- parzasi idoszak mar a vegefele jar.
Eloltoltos fegyverrel 3 hetig viszont lehet full bogesbe vadaszni feherfarkura mert ugyebar gyengebbek az ejtesi eselyek. Itt a vadat nagyon vedik es a vadaszt, es foleg a golyos fegyveres vadaszt (a "ball weapon"-ost   ;D) probaljak hatranyos helyzetbe helyezni.

"Eloltoltos fegyverrel 3 hetig viszont lehet full bogesbe vadaszni feherfarkura mert ugyebar gyengebbek az ejtesi eselyek. Itt a vadat nagyon vedik es a vadaszt, es foleg a golyos fegyveres vadaszt (a "ball weapon"-ost   Vigyorog) probaljak hatranyos helyzetbe helyezni."

Ez olyan országban valósítható meg, ahol nagy, szabad területek vannak és nem 5000 hektáros vadásztársaságok. Ha nálunk is így lenne, mire a kilövési tervet teljesítené a Vt, olyan szinten lenne zavart a terület, hogy minden vad éjjel 11 és hajnali 3 között mozogna.

.....meglepodnel ha tudnad, hogy az europai "vadaszati modok" mennyire lenezettek, megvetettek a Fold mas reszein. 
A nagyvadra valo lampazas, etetes, szorozas, ejszakai loveszetek miatt.
Itt E. Amerikaba azt mondjak, hogy az europai vadaszat egy vicc, nem is vadaszat, es szegyent hoz minden vadaszra a felsoroltak miatt,  es csak municiot ad a vadaszat ellenes szervezetek kezebe......amit nehez kimagyarazni es megvedeni magunkat ez ellen mikor ezzel tamadnak bennunket PETA-ek.     

Hát ez bizony , valahogy így van .  ::)
De - már csak dacból is - az érzés kölcsönös ... !   :epl  :Q  ;D

 :WA :kalapemel

Nem ismerem a szibériai vadászat heylzetét, de:
- a szibériai erdőrengeteg valamelyik részén
- 35 km-re a legközelebbi településtől
- 5 napi cserkelés
- málhás lovakkal meg mindenfajta kéynelem nélkül
- és végül a zsákmány is meglett

Szerintem ez vadászat, de ez csak az én véleményem.
Erdélyországban (Romániában) is tilos a medvére barlangjánál vadászni.

Némileg puskamániás lennék, ezért nem pont attól a momentumtól vagyok elájulva hogy hadipuska-hadilőszer, hanem attól, hogy az egész vadászatról való elképzelésük mennyire különbözik a miénktől.

Attól, hogy az itt előforduló pohos, luxus cuccos jágerek -akik nálunk bőgéskor lefölözik a bikaállományt, akiknek eladjuk a legjobb disznóhajtásainkat, legnagyobb bakjainkat, és csak összkomfortos vadászházban, panzióban óhajtanak megszállni, lehetőleg odarendelt qrvákkal- azok ott, Szibériában mennyire lennének eredményes vadászok?

Tulajdonképpen az fogott meg az egészben, hogy itt nálunk akármekkora fogalmatlan pöcsköszörű vagy, ha van pénzed, gyakorlatilag komoly vadászkarriert futhatsz be, a többieknél sokkal eredményesebb lehetsz. Az ő szisztémájukban viszont akkor tudsz eredményes lenni, ha kemény vagy, szívós vagy, és valamennyire értesz hozzá. Ezerszer szimpatikusabb, még a hadilőszerrel együtt is.

Lehet hogy ez demagógia...  meg lehet hogy ha én lennék a pohos milliárdos, akkor egészen másképp gondolnám.  ;)

Hacsak belegondolok , hogy egy egynapos vadászatra mennyi bizbaszt cipelünk magunkal és kényelmes szállás várt ránk .
Ezek a vadászok a töredékével beérték , sőt el sem tudták volna lóháton vinni !
Volt szerencsém 120 éves rönkházban pár napot /sőt töbször/ eltölteni vadászattal kinti wc-vel stb... térerő , vezetékes víz  és villany nélkül. Hát annak megvan a fílingje ! :OKO
Persze "bizbasz " itt is volt , de  a barátaimmal fergeteg jól éreztük magunkat ! Esténként akár -10 c is volt. A fatüzelésü kályha viszont meleg és kajamelegítésre kitünő !
 :Emel

Jan, ez telitalálat volt, minden szavával egyetértek. És tartozom Neked (meg Gabennek) egy kocka sörrel Kajsa Berqvist miatt  ;)

:OKO :Emel

Nem kimondottam a medvére írtam amit írtam-azért nem, mert Te sem kizárólag a medvéről beszéltél. A nőstény egyed addig-vagy azután is vezeti előző évi ivadékát amikor már újra vemhesül. Nem olyan szoros a kapocs, de vezeti. A Te logikád szerint soha nem lehetne nőivarű egyedet lőni.
Itt viszont másképp "védik" a vadat, itt többek között önmagától kell megvédeni a vadállományt, értem ezalatt a túlzott elszaporodást és a vele együtt járó táplálékhiányt, betegségeket.

Persze, hogy lehet nosteny egyedeket is loni, amikor a nagyvad idenyek osszel elkezdodnek minden egyed loheto, es ilyenkor a nostenyek meg nem vemhesek es az utodok sem kicsik, magukba is meglesznek ha esetleg az anyat elejtik....ez a szarvasfelekre ertendo.
 
Nosteny medvet csak akkor lehet loni ha a bocsok nincsenek vele, de meg igy is nagyon elitelendo, megvetett dolog es senki nem teszi szandekosan....miert? semmi ertelme, a kanok soha nincsenek messze toluk.
Az allomany szabalyozast itt a termeszet vegzi legfokeppen....(neha igen "jol")
"Survival of the fittest"   

Az itt is igy van, mi az itten elok centekert vadaszunk itt akarmilyen nagyvadra, tehat a penz nem egy meghatarozo abszolut, hogy milyen "jo" vadasz itt valaki....es az igy a helyes. A hozzaertes a minden, meg ki mennyi idot hajlando ra aldozni....na meg milyen messzire akar es van kedve vezetni ?... na meg a "szivossag" sem art.
Itt allandoan vadaszhatsz semmi penzert nyulra, prerifarkasra, rokara, farkasra, (vaddisznora ahol vannak) ...es egyedul is mehetsz vadaszni akarmire.

Vaddisznóra hol vadásztok ? Ha jól tudom az nem őshonos Amerikában . Ezek betelepített egyedek vagy elvadult  házi sertések ?
A magánterületeken ,magánbirtokokon hogyan van az a " bármikor , bárhol vadászhatsz " ? Nyílván ez bonyolultabb kérdés mert ismerni kéne tulajdonszerkezeteket de ha tudod röviden magyarázd el légyszíves .  :MEGH

A jelenlegi tulajdonszerkezet kialakításához először lelövöldözték az indiánokat , aztán a franciákat , végül meg még egymást is . . . !   :Q   ;D

 :kalapemel

....ha jol tudom europaiak lottek le oket es eleg sz@r munkat vegeztek. :Emel  ..... es most milliardokba kerulnek...

Nálatok is vannak indiánok ?   :Q   

Szia Bentshaft! :Emel

Ha kell,  még küldhetünk egy pár tucat indiánt! :rohog :St

 :WA

  Tucatot! ?????????   EZREKET ! Tegyük  már boldoggá  Kanadát! :St :St :rohog :rohog :rohog :rohog

Én 15 indiánnak fizetem a repülőjegyét oda!!!!!!!!!! :OKO
De meg ne próbáld vissza küldeni őket!!!!!! :alu

A vaddiszno itt E, Amerikaba duvad es akarmikor lohetoek, akarmikor csak nem ejszaka (privat teruleteken, kertekbe az USA ba ott lehet ejszaka is loni kulon engedelyel)......hat mit mondjak nem egy tisztelt vad abszolut ezen a felteken.
Itt nalam az allamba nagyon keves van de az USA-ba bizonyos allamaiba nagyon sok van. Igen ezek betelepitett egyedek melyek nagyon elszaporodtak, a vervonal nem tudom mennyire tiszta biztos voltak keresztezodesek farmokrol  kiszabadult disznokkal.....viszont ezeknek "feral pigs"  viszont a nevuk, helyeken vannak eredeti betelepitett orosz vaddisznok is....nagyon nagy kanokat lehet loni.   Nem tudom Europaba is mennyire tiszta a vervonal ott is szerintem parosodtak hazi sertesekkel, vagy a babos vaddisznok  ott termeszetesek?

Aki akar az vadaszhat maganteruleteken is, de nem szukseges mikor ott vannak a millo km2 szabad teruletek ahova mindenki ki jarhat oda vadaszni, es a zome azt teszi. Meg bizonyos vadfajok foleg csak ott fordulnak elo a nagy vadonokba (javor, farkas, medvevadaszni is ilyen helyekre megyunk. Az en esetembe vagyes ahol vadaszok privat es allami teruletek kozt valtozik.
 
Maganteruleten vadaszni annyibol all itt nalam, hogy megkerded a tulajt, hogy megengedi-e hogy ott vadasszal ?  A valasz altalaba igen. Hogy adsz-e egy uveg Crown Royal-t a tulajnak az toled fugg (tolem el sem fogadtak anno)
Nekem itt sok privat teruletem van ahol vadaszok  kozel a varoshoz 10 km -40km-tavolba ahol feherfarku szarvasra vadaszok (csak ijjal, ez az ij zona egy 100 km szeles ov a varos korul ahol csak ijal vadaszhatsz meg helyeken slug-al) 
Ezeken a teruleteken csak egyedul  vagyok (neha viszek havert) ezek tobb km2 teruletek......es persze ez mind ingyenesen. 
Vannak privat teruleteim ahol 20 eve egyedul vadaszok, praktikusok mert ki jarhatok melo elott, meg melo utan delutan mert kozel vannak....habar ezek csak feherfarku szarvasra (ami itt a legnepszerubb vadaszott vad)
Elofordul, hogy a terulet gazdat cserel es az uj tulaj nem enged be vadaszokat, ilyenkor keresunk mas teruletet....van eleg.
Nagyvarosok kozelebe,  surun lakott allamokba-tartomanyokba viszont sokkal nehezebb privat teruletekre engedelyt kapni, es a szabad allami teruletek meg tavolabbra vannak sok esetbe.....tehat azok a vadaszok joval tobbet vezetnek.

Huhh !  :Q ;D

Azóta se tanultak belőle és most nekik is milliárdokba kerül ... !  :epl  :epl

 :OO   :AA   :WA

Köszönöm a választ !  :MEGH 
Nagyon tetszik ez a hozzáférhetőség a vadászathoz. Nem tudod elképzelni hogy a mi szisztémánk mennyi embertől vette el a vadászat lehetőségét legfőképpen mert nem tud megfizetni és finanszírozni egy területes tagságot. De emberi gyarlóságok , kivagyiság , gyűlölködés miatt is sokan veszítették el a vadászati lehetőséget. Az érem másik oldala hogy sokan akik a vadászati törvény változása előtt nem jutottak vadászathoz azok ha jól csinálták és földtulajdonuk de legfőképpen pénzük volt - van most vadászhatnak .Sajnos néha nem is a vadászat lehetősége vezérli az egyik vagy másik oldalt hanem hogy elvegye más lehetőségét és csak azért is megmutassa hogy AZ OTT nem fog vadászni.  Hát ilyen gyomorforgató dolgok vannak a Magyar vadászat körül . :riii    De azért még így is nagyon szép .    :WA

Ez már gépesítettebb vadászat , nem odúban hanem szemtől szembe ! :OKO

Elég komoly terep van! :OKO

Stefi, ez olyan mintha quad-al, terepjarokkal mennenk itt az erdokbe medveidenybe, egy kanyar utan meglatunk egy medvet leugrunk (vagy nem) es elkezdunk loni mint az allat, altalaba a menekulo vagy meglepett medvere....gyakori seggbeloves stb.....gyenge " vadaszat".... lenezett, a  "roadhunting " egyik variansa. Ez torvenyileg nem tiltott mit fenebb leirtam. Ez tobbszor elofordult es tehettuk volna...gyakran latni igy medvet.
A masfel  honapos csalizas ami megengedett itt ebbe az allamba medvere szerintem nehezebb (foleg fizikailag) es konnyen lehet szelektalni az ivarok kozt, nincs "velelen"  anyamedvek lelovese mint a fenebbi kepbe, habar vadaszati erteke ennak sincs mondhatni semmi, meg annak ellenere sincs, hogy a csalizas csak  masfel honapig engedelyezett (amig az ideny tart)
Neha csinalom vagy segitek baratoknak en is abba, mert erdekes medveket latni fenykepezni, videozni, olyan kozelrol.....hebe-hoba esetleg loni egyet ha nagyon nagyot latunk, de nem egy nagy kaland (habar a nagy Boar-ok  ;D ejszaka jarnak meg a csalira is, mikor itt nem szabad vadaszni)

....ez alul nem rossz abszolut, meg jo vadaszat ize van (nem azert rakom fel mert ijjal lo, nem azt probalom dicsoiteni)  fegyverrel is igy lenne tenyleg erdekes, izgalmasabb, szerintem medvet ejteni.

http://www.youtube.com/watch?v=R84Bj4PKOvE&feature=youtu.be (http://www.youtube.com/watch?v=R84Bj4PKOvE&feature=youtu.be)

Hát igen ez már tényleg VADÁSZAT a javából !  Mi lenne ha támadna a lövés után? Még bőven lenne ideje hogy fasírtot csináljon az íjjászból ! Gondolom valaki biztosít egy nagyobb kaliberű fegyverrel !?  Támadás szempontjából úgy tudom a bocsokat vezető anyamedve a legveszélyesebb ! Te is lőttél már íjjal medvét ?      :Emel

Ott áll mögötte Sullivan szelleme , az 500-as Jeffrey-vel ... !  ;D

Karcsi ez a Sullivan meghalt ?  Gondolom nem ágyban párnák közt !

Szerintem él még

Stefi, költötték már halálhírét, állítólag az utolsó esetben nem jött össze a lábhoz csúszó támadó kafferbivaly meglövése. Aztán azt is mondták már, hogy él és virul.  :Vvon

Ahogy Hegyi Józsi barátom mondta: Nem baj, majd elugrálunk előle.  ;D

Ami biztos, hogy 2009 körül kizárták valamelyik SCI kiállításról, lehet hogy a szervezetből is, olyan indoklással, hogy a szükségesnél nagyobb veszélynek tette ki a klienseket.

Ami ugye vicckategória, mert a híres-hírhedt filmjei még a '90-es években készültek.

Lehet de a legújabbja se az a szívbajosoknak való.

Él és virul ! Nagyon összerúgta a port a S.C.I. új vezetésével !
A "Sullivan szelleme" csak "kép" volt .

 :kalapemel

Ketlem, az foglalt a filmezessel, az ijasznak ott a 44 -es az oldalan ha megnezed.
Loves utan a medvek elszaladnak legtobbszor, foleg ha nem tudjak assziocialni, hogy a fajdalom amit ereznek toled jott es lattak a lovot a loves elott....ha nem lattak, es nem ereztek meg loves elott, nincs kit tamadjanak. 

- Igen lottem medvet ijal (meg fegyverrel is anno)  itt alabb a linken megnezheted oket  (nem vet fel a buszkeseg abszolut csalin lottem oket, ezert nem is lottem es lovok sokat beloluk meg mit kezdesz veluk egy ido utan, meg csak azert, hogy eladjam a bundajat, azert nem lovok semmilyen vadat). Minden evbe kulonben lohetnek egy medvet torvenyileg.

http://www.bowhunting.hu/index.php?option=com_ponygallery&Itemid=38&func=viewcategory&catid=20 (http://www.bowhunting.hu/index.php?option=com_ponygallery&Itemid=38&func=viewcategory&catid=20)

- Igen, a bocsos anyak nagyon veszelyesek, altalaba minden medve nagyon veszelyes ha megleped oket es kozel vagy hozzajuk, sarokba szoritva erzik magukat.....na aztan meg foleg a bocsos anyak grizzlybe.

http://www.youtube.com/watch?v=uMbnmLLnsfw&feature=youtu.be (http://www.youtube.com/watch?v=uMbnmLLnsfw&feature=youtu.be)









   

http://www.youtube.com/watch?v=p1MjfP91z8U (http://www.youtube.com/watch?v=p1MjfP91z8U)

Szerintem elég jó példája annak, amikor a lőkészség hiányát nagy kaliberrel próbálják pótolni.
Mondjuk biztos én tévedek és nagy élmény lehet egy Kaffert állkapcsát közelről szétlőni vagy beleengedni egy sorozatot a farába esetleg egy Elefántot közelről csúnyán hibázni, majd vesénlőni.... :NON

Ha jól tudom és emlékeim nem csalnak ez a kaffer 11 lövés után támadott. Nem védeni akarom Sullivant, de én inkább a "fizető vadászaival"  nem vagyok "elégedett" bár láttam üditő kivételeket is.

Ez valami borzalom! :alu

Persze, értem, mire gondolsz és egyet is értek abban is.  :OKO

Nem az a baj, hogy a vendégvadászok nem odavaló (kis) kalibereket visznek, mert félnek a "nagypuskáktól"? Aztán sebzés az eredmény. :(

Sanyooo nem az átlag a filmek megnézve elég nagy ágyút visz. Sokszor nagyobbat mint Sullivené inkább a lőkészséggel van a gond. Javarészt ámerikaiak... elég ennyi.
De pl ez is jellemző volt rájuk legalábbis olvasmányaim révén ezt szűrtem le.

http://www.youtube.com/watch?v=0CNgwZgoKFc (http://www.youtube.com/watch?v=0CNgwZgoKFc)

http://www.youtube.com/watch?v=5rCy5M5Y74o (http://www.youtube.com/watch?v=5rCy5M5Y74o)


Mondjuk Mark Sullivannak öszvisz 12 dvd-je jelent meg.

http://www.nitroexpresssafaris.com/sullivan/Videos/go (http://www.nitroexpresssafaris.com/sullivan/Videos/go)

Az első video-t láttam már, ott se támadott volna szegény szimba, ha a csirkeháló nem állta volna útját! :(
Szerintem a nagy kaliberekkel nincs baj, gyakorolni kell velük.

Azzal az oroszlánnal mi lett? Úgy láttam, mellé lőtték az utolsót is, nem?

Meglőtték, igaz "kompániában"! :(

Nagyon sajnálom! Szinte összeszorult a szívem, azok után, amit a videón megtett és reméltem, hogy megmenekült. Nem épp királyhoz méltó vég...

Szerintem itt az a baj, hogy teljesen más, mint amihez szokva vannak az átlag nyugati vadászok. Nem a tájra meg a körülményekre értem, hanem a vadászat lehetséges végkifejletére.

Nálunk (meg Európában) ha valamit rosszul lő meg a pógár mi történhet? Jön a vérebes vagy egyéb hivatásos, meg esetleg a lövő, keresik, vagy meglesz vagy nem. És ennyi. Az nincs benne a pakliban hogy a sebzett kitapossa a bélést a pógárból vagy megeszi, ha épp olyan fajta. Ez azért picit befolyásolhatja az embert, mikor elhúzza a ravaszt.

hogy rohadt volna el az anyjában...

Állítólag európai vadászt nem kísér. Csak támadó vadara lövet. Gondolom ebben van a jó lóvé. addig ingerlik a jószágot, amíg nem támad.

 :Q

 ;D ;D ;D ;D ;D
Ezeket elmondhatjátok , vagy írhatjátok neki személyesen is : mark@nitroexpresssafaris.com , Tel. (602) 956-3551   :Q  ;D

 :kalapemel

En figyelmesen vegighallgattam de semmi amerikai-t nem "hallottam" a videokon, a kiejtesek mind brit angol, nem amerika-i.......?
Veszelyes vadra vadaszni csak veszelyes vad kaliberu fegyverrel mehetsz, a vadasz  keveset tehet kalibervalasztasba.
Akarmilyenek is az amerikaiak de loni tudnak, nem egy afrika-i  PH-mondta akikkel itt beszeltem; biztos azert mert nem 5 golyot lonek el egy evbe, es egy doboz golyo nem tart el nekik evekig  mint mas helyeken, es javareszt kinek fegyvere van azok mind passzios utantoltok kik nagyon sokat lonek.....na meg azt is mondtak, hogy kik a legszarabb lovok..... ;) ....ahol draga a loszer es loni csak lotereken lehet, es sokan a rendszervaltasok utani  orszagokbol valo "vadaszok" kiknek presztizs kerdes Afrikaba valo loveszettel dicsekedni otthon.......nahat ezek csak egyeni velemenyek voltak nemi Del afrika-i  vadaszvezetoktol.   

 :OKO :Emel

(http://imagerz.com/QEBFWktvAwMHV1sfRAVR)

(http://imagerz.com/QEBFWktvAwMHV1sfRwVR)

 :rohog No lám, ilyen az amikor a hóhért akasztják!!!! :rohog :rohog

Szia Sakac.A 131-es hozzászólásnál írod,hogy sokszor nagyobb kalibert használnak, mint maga Sullivan.Én úgy tudom ő 600-as N.E. kaliberű duplát használ,valamelyik Nimród Szafariban még kép is volt róla.

Pedig annál nagyobb nem sok van...  ;D

Pedig van!A 700-as N.E.,erről valószínűleg a fórumtársak is tudnak,de az Oroszok kifejlesztették a 750-es N.E.-t.Ez még mind kispuska, a Német 2-es kaliberű vállról indítható "varminter" puska mellett.Ez sörétes számozás szerint értendő.A lövedéktömeg 226g,ha jól emlékezem.

Ezekkel már háborút lehetne nyerni :)
Mondjuk az mindig érdekelt minek ekkora kaliber. Tudom kis ember nagy bot ....

Szia Sakac.Én csak műkedvelő vagyok,de szerintem a 375-416-os kaliberek is bőven elegek,még elefánt támadás esetén is.P.H.Capstick könyveit olvasva ez kristályosodott ki elmémben.Bár Ő 470-es N.E-vel is vadászott.

Pedig egyszer már felraktam neked ... !   :Q :Q ;D

(http://imagerz.com/QEBFW0tvAwMHV1obQAVR)

 :WA :kalapemel

;)

Emlékszel, hogy járt Ahab kapitány, amikor azt a nagy dög fehér ámbrás cetet szigonnyal akarta terítékre hozni?
Szerintem ez a sztori adhatta az alapötletet.  :Q

http://www.youtube.com/watch?v=D41NYBHkb9M (http://www.youtube.com/watch?v=D41NYBHkb9M)

Érdekes.

Hát így is el lehet b...ni egy havi fizetést!

Hat megprobalok feltenni nehany kepet a vadaszteruletrol A segitseget koszonom.
(http://up.picr.de/9614659ykb.jpg)

(http://up.picr.de/9614688cha.jpg)

(http://up.picr.de/9614710jsz.jpg)

(http://up.picr.de/9614725yyh.jpg)

(http://up.picr.de/9614738fil.jpg)

(http://up.picr.de/9614756lqi.jpg)

(http://up.picr.de/9614787sta.jpg)

(http://up.picr.de/9614809adj.jpg)

(http://up.picr.de/9614821bsg.jpg)

(http://up.picr.de/9614827udh.jpg)

Az utolso kepen az ominozus farkas labnyoma.
Fentebb nehany vadlo.

 :Emel

A Snickers nem jó télen, mert nagyon meg tud fagyni. :rohog Egyszer vittem azt télen túrázni, éheztem is utána... Azóta se vittem. :Q :S.Peti

.....nem vittel eleget  :).....

En is csak meresre hasznalom. A szalonnat meg ugyis megsutom,mindegy,hogy mennyire fagy. :Q

A szalonna mellé kell tűzni a Snickerst is. :rohog

A ló, az tényleg vadló?
Már úgy értem, hogy gazdátlanul, teljesen magára utalva él?

Igen,ezek teljesen vadak. Vedelem alatt allnak,nem lehet oket bantani.

A lotenyesztok idonkent kapnak engedelyt,egy-egy peldany befogasara,verfrissites vegett.

Optica2!

Nem semmi terület!  :)
Remélem egyszer én is eljutok Kanadába!  ;)
BP

Sok sikert hozza!  :Emel

XXI. század!


http://www.videoman.gr/7402 (http://www.videoman.gr/7402)

Sjnalom oket!

Eddig boldogan eltek. Most majd megkapjak a feher ember betegsegeit,ami ellen valoszinu,hogy nincs kifejlodve az immunrendszeruk.

Mostantol kezdve adot,es tarsadalombiztositast kell fizetniuk. Nehany ev mulva pedig bebizonyosodik,hogy nagyban felelosek a holokaustert.

Körülbelül!
Így lesz. Sajnos...  :NON

Ez hatalmas filmecske!Egy részből irigylem őket.Amúgy pedig megdöbbentő hogy még vannak ilyen primitív törzsek.

Mit szóltak volna ha egy sörétesből kitáraztak volna ott mellettük./Na ez csak vicc volt/ 

 :Emel  ! Ez nem egy 1976 - s felvétel ?  :fejv

Azóta elvégeztek egy Open Yale Courses-t és a tőzsdén támadják a HUF-ot . . . !   :epl ;D ;D

(http://up.picr.de/11568988vl.jpg)
10 évesen olvastam Széchenyitől az Ünnepnapokat, ami azonnal megfogott benne, azok az alpesi vadászatok voltak. Attól kezdve én nem első sorban nagyfogú kant, tízkilós bikát, vagy aranyérmes bakot szerettem volna lőni, hanem bármit, ami az Alpok hegyei között található, de legfőképp zergét és nyírfajdot.
Aztán hivatásos vadászként nagyon sok osztrák vadásszal és új magyar vadásszal ismerkedtem meg. A sógorok tele voltak vadászati lehetőséggel, a gyorsan gazdagodó honfitársak meg pénzzel, nekem már csak szinkronizálni kellett az igényeket ;D Jól jött az ápolt kapcsolat itt is-ott is, no meg a nyelvtudás, amivel "olajszőkítőink" igen csehül álltak.
Hordtam/küldtem is szépen a vendégeket és a tisztes jutalékot nem csörgő Schilling formájában, hanem szolgáltatásban kértem, első sorban természetesen vadászat formájábn.
Így került sor 1998-ban dürrgés idején a saját nyírfajd vadászatomra is. Már túl voltunk pár vendégen, akik kivétel nélkül eredményesek voltak, de ettől függetlenül nagyon izgultam az első alkalom miatt.
Külön a kérésemre már előző nap szépen felsétáltunk a kb. 1300 méteren álló vadászlakhoz (azóta elvitte egy lavina, nagyon szép helyen volt, gyönyörű kilátással, kár érte), hogy a lehető legtovább élvezhessük a vadászatot, minden körítésével együtt. Egy magyar vadászbarátom is velem tartott, de csak kibicként. Mellettünk két helybéli Jäger volt még és egy bajor véreb, aki állítólag nagyon eredményeesen kereste a sebzett kiskakast (szerencsére nem kellett igénybe venni a szolgálatát, békésen aludta végig a teljes időt a fekvőkémény alatti vackában).
Este kint ültünk a tornácon, néztük a lemenő Nap fényénél itt is- ott is mozgolódó zergéket, majd pár sörital és egy kiadós beszélgetés után aludni tértünk a 6 személyes, láb felé lejtő vörösfenyő-deszka priccsen, igazi szalmazsákon, lószőr pokróccal takarózva. Ha behunyomm a szemem, még most is az orromban van az illata...na meg a sok elfogyasztott vöröshagyma és almkäse (havasi lágy sajt) illó eredményének is :Q!!
Hajnalban aztán 2 körül kerregettt az ébresztőóra és rövid  szöszmötölés és egy tea után útnak indultunk a hűvös, újhold-sötét éjszakában. Vezetőnk használt egy nagyon kis fényű lámpácskát, hátizsákjára fehér papírzsebkendőt tűzött, ahogyan mi is a mienkre, így mindenki az előtte menő kis fehér foltot követte. Néhol a nyaktörő meredélyek felett a 30 cm széles párkányokon nem fért volna a zabszem az "O" gyűrűbe, de végül egy jó órányi sétát követően elértük a leshelyünket úgy 1600 méteres magasságban. Egy nyári tehenészkunyhó rejtek zárját nyitotta Alfréd az általa ismert módon két bot segítségével és beültünk a havasi legelőre, kelet felé néző szoba ablaka elé egy kispadra. Rövid kontroll, hogy nem nyikorog-e az ablak, de mivel az eredmény erősen pozitívra sikerült, nyitva is hagyta, utat engedve a hidegnek. Kellett is a friss levegő az éberségünkhöz, a rövid alvás és a mászás kivette belőlünk az energiát. A fegyver ekkor került betöltésre, a tök sötétben tapogatás útján győződve meg a megfelelő lőszerrel megrakott tár behelyezéséről. De errről még később szó lesz. Lassan kúsztak a percek, ráadásul teljes csendet követelt meg vasszigorú, ám valójában vajlelkű fővadászunk. Aztán megjelent a horizonton a vöröses kis sávocska, ami után már visszavonhatatlanul megkezdődik a pirkadat. Ekkor hallottam meg az első dürgéshez készülődő kiskakas hangját, ami valami mély üvegbalonból hangzó "bulubulubulu"-nak tűnt.
Aztán Alfréd elkezdte hívogatni őket, markába rejtve száját, furcsa "csuihíííí........csuihhhhííííííí" hangokatv eregetve az éterbe. De a válasz nem is késlekedett, innen is, onnan is felajzott kis vitézek szájaltak vissza azonnal minden kihívó provokációra. Aztán mindenhonnan szárnysuhogás hallatszott, melyek végén megzörrent a száraz fű, egyre közelebb jötte és egyre többen a lakodalmas vendégek.
A háztól kb. 8 méternyire volt egy méter magas kőrakás, azt már elég korán mondta kísérőm, hogy valószínűleg oda fognak szállni a kakasok és azért a fő helyért fognak küzdeni, csak ki kell várnunk, míg egy nekünk tetsző dalia elfoglalja a neki kijáró posztot. Na, nekem mindjárt az első megtetszett, de Fred lefogta a távcsőért nyúló karomat, csak lehelve felém, hogy "náááá...zu jung", vagyis fiatal.
Már nem is kellettt hívnia, jöttek a kakasok maguktól is, egymást hergelve, időnként verekedve, összekapaszkodva gurulva a meredek oldalban. Csak úgy szállt a tolluk.
Ekkor mutatta, hogy lassan tegyem fel a puskát, mert már lőni is lehet, ha megfelelő kakas érkezne.
Erre sem kellett sokáig várnunk, ahogy egy kakaskodó páros sikeresen legurult a kőrakásról, egyszer csak egy öreg, nagy sarlós faroktollú kakas foglalta el nyilván megszokott helyét és ott pörögve, bókolva, forgolódva mondta szerelmes énekét egy pillanatnyi szünet nélkül, a körülötte szürkén megbújó, lassan mozgó tyúkoknak. Alfréd csak rám nézett és bólintott.
A biztosító kattanására a kakas megmeredt, magasra nyújtotta a nyakát és minden tollával a vélt veszélyt kutatta. Már nyitotta volna szárnyait, de megkésett vele. A kis Hornet mérgesen törte apró darabokra a havasi legelő hajnali áhitatát és véget vetett a lakodalomnak. Minden madár egy szempillantás alatt eltűnt, csak egy kis felete gombóc maradt ott, ahová a kőrakásról a lendület legurította.
Egyikünk sem szólt egy szót sem, csak ültünk ott tovább csendben és azon gondolkodtunk (én legalább is), hogy ez most mire volt jó? Ha tudtam volna, biztos visszafordítom abban a pillanatban az idő kerekét.
De persze ez nem tartott sokáig, elő került az enciánsnapszos flaska és halk "waidmannsheil" mellett húztunk egy-egy kortyot a sikeres vadászatra és a kiskakas emlékére.
Eközben a szomszédos legelőről egyre másra jöttek a csuhikoló és bluggyogó hangfoszlányok, ami azt mutatta, hogy hiába loptunk el valamit a hajnali természet varázslatából, az előadás attól még megy tovább a maga rendjén.
Megvártuk míg rendesen kivilágosodik és kikászálódtunk rejtekünkből. Ahogyan közeledtünk, Alfrédnak egyre komorabb lett a tekintete, elkérte a puskát, kivette a tárat és.....na amiket akkor mondott, azok nincsenek benne a német nyelvkönyvekben. A hajnali sötétben elvétette a tárazást és a teljes burkolatú lőszer helyett a softpoint lőszer került betöltésre. Ezt látta már ő, a szétszóródott tollak tömkelegéből.
Még rontotta a helyzetet az én hibám is. Jól megtanultam, hogy az oldalvást álló kiskakasnak a szárnyfoltját kell célozni, csak nem vettem számításba, hogy a nagyon rövid lőtáv miatt ekkor a lövedék kissé alacsonyabban fogja érni a testet és a mellkas helyett még a comb felső részén is áthatol. Ez a vollmantell lőszerrel nem lett volna végzetes hiba, de a rendkívül expanzív maggal bizony csúnya munkához vezetett.
Összeszedtük az összes tollat, a kunyhónál illő ravatalt készítettünk a kis vitéznek, majd leballagva a várakozó autókhoz, beautóztunk Zell am See városába, a környék legjobb preparátorához.
A mester igen csak ingatta a fejét, hümmögött nagyokat, nem tetszett neki amit látott. Túl nagynak találta a roncsolódást. Felajánlotta, hogy csinál belőle egy fél preparátumot, ami a nyakrészből áll begytől a csőrig, mögé pedig legyező alakban kerülnek a farktollak. De sem nekem, sem kísérőmnek nem tetszett az ötlet. Végül abban maradtunk, hogy nyúzás után felhívja vendéglátómat és megbeszéljük a dolgot.
Este csörgött is a telefon, a következő hírrel: a jobb lába és a hasa alja menthetetlen, innen két lehetőség adódik. Vagy készít egy fantáziadús montázst úgy, hogy a hiányzó részek valami bokorba lesznek rejtve, vagy ha tud hozzá donort venni (elmondása szerint minden évben visznek hozzá "elütött" fajdokat, de házigazdám inkább a környék orvvadászatit sejtette az ügy mögött), akkor abból kipótolja és lesz egy teljes preparátumom. Mindkét lehetőséget meghagyva jöttem haza, aztán egyszer csak nyár derekán hívott Fred, hogy van donor, lesz teljes madár a falamon.
Nagyon szépen megcsinálta a mester, csak egészen közelről látni némi folytonossági hiányt a tollazatban :OKO
Így esett, hogy megvalósulhatott egy gyerekkori álmom :WA    
(http://up.picr.de/11569318zy.jpg)

Te , szétlőtt kiskakas , ellőtt állkapcsú disznó !  Én , ellőtt állkapcsú disznó , fejbelőtt , darabokra robbant koponyájú bika . . . !!!    ;D  ;D  ;D
Megy ez nekünk , csak csinálni kell . . . !   :Q

 :WA :kalapemel

Csaba  :Emel !  :OKO  :TAPSol Hát igen sokunknak ez egy gyerekkori álom !  :Emel

És azok a kis kafferbivalyok bal oldalt a deszkán, azokat a gólya hozta?  ;D

2011. októberében már meg lettek énekelve ;D
http://vadaszforum.net/forum/index.php?topic=133.msg145385;topicseen#msg145385 (http://vadaszforum.net/forum/index.php?topic=133.msg145385;topicseen#msg145385)

Na, ez jól esett így nyaralás után, jó írás Csabus! Nekem is van olyan fekete kalapom, a Graz-i kalaposnál vettem, csak kimostam és betörtem magyar „paraszt” módra, meg fiókba tettem a zergetollat róla. Kiskakasom, persze nincsen, he-he, ahhoz gratulálok Uram!  :OKO

Holmi afrikai történetekkel még adós vagy, vagy rosszul emlékszem? ;D

Sullivan Nitro expresst használ,600-ast.500-as Jefferyt Kevin "Doctari"Robertson használ.

Pénteken sikerült egy szép 450 pontos medvét lőni egy vendégnek a területünkön. Utoljára Genfi - nek sikerült nálunk ilyen szép medvét puskavégre kerítsen.

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/7b008447-5933-4b40-8163-2c011d177375_zps357f7d70.jpg)

Gratulálok Loránd!  :Emel  :OKO
Egy kis "szösszenetet" kaphatunk majd róla...? ::)

Loránd!    :OKO  :Emel   :PP



 :S.Peti

Jó kép, szép medve. :OKO

 :OKO :OKO  :Emel :Emel :WA

Sziasztok!

Saját készítésű filmünket szeretném bemutatni, Afrikába látogattunk (Namibia).

Jó szorakozást hozzá mindenkinek:
https://www.youtube.com/watch?v=3nMVXR9G390
https://www.youtube.com/watch?v=wOkBICVudv0


 :Emel

'"Kompanista fácán!" (Széchenyi Zsigmond)  :)

https://www.youtube.com/watch?v=vqXct6_x7tc&ebc=ANyPxKpfQbuQvn6tcvA46zVl0cDI9FqPX8DwI0hp9xbT_Gx7C4ONZBqnnUFwZVJnGGoweQaUZRNPyAfJN-KM9SWKpqWXWvjSMg

Szerencsétlen állatba annyi ólmot raktak, hogy azért tudták nehezen a platóra húzni.
Elég röhej reklámvideó.

Inkább könnyen fölhúzták...
Ez csak amolyan bivalyka lehetett...

(persze-persze: mit nem adnék egy ilyen bivalykáért is!...)

De azért amit egyben fölhúznak egy pick-up platóra, az olyan nagytestű nem lehet.

Én inkább a fegyverkezelésen, hordmódon csodálkozom.
Amiket olvasott az ember a fekvő veszélyes vad megközelítéséről (hogy lövésrekész puska, hogy hátulról, stb.) - na abból itt semmit nem látni...  :Vvon

Azért a ZKK602 még működik  :S.Peti

Nem ertem mit ertesz pontosan a "felhuzas" alatt de  szvsz az fel lett csorlozve a pick-upra.....kulonben meg sem birnak mozditani megha csak "bivalyocska" is. En lattam a farmokon ahol vadaszok doglott teheneket egybe full size pickup platon nemegyszer, es hidd el nyugodt szivvel nevezem oket nagytestueknek. Tehat igen, attol mert pick-up-on van egy allat attol meg lehet nagytestu sot hatalmas testu allat, es egybe is. Ne legyen a pickup a mervado. Es azok sem egyformak.
Nameg egy 800 kg javorszarvas vagy kicsivel kisebb wapiti siman felcsorlozheto, vagy beemelheto kotrogeppel-traktorral egy itteni pickupra.....(a pickup-hoz eljutattni a nehez)

(http://up.picr.de/25228802fh.jpg)

Amik felétek "divatosak", a Dodge -ok  azoknak elhiszem hogy meg se kottyan .   :rohog  Nálunk azok már kamionnak számítanak .  :Emel

Nagyon is divatosak, amugy mindig is azok voltak. Nagyon praktikusok, abba nehez megverni oket. Meg a mostani pickupok nem ugyanazok amik meg ezelott csak 10 evvel is voltak. A mostani "pickup"-ok  valojaba luxus SUV-k, minden elkepzelhetovel bennuk, annyi kulobseggel, hogy hatul van egy kis nyitott plato......(na meg merev hidasak hatul, es hatso difizarral) 
A Ford F 150 pick up sok ev ota az elso szamu kocsi eladasokba E. Amerikaba.  Itt a szemelyi kisauto eladasok gyengek nagyon. Mindenki nagy pick-upokat vagy nagy SUV-ket vesz. A sportkocsi eladasok is gyengelkednek kb. fele mint ami szokott lenni.....sot azt a kijelentest tette a BMW E-Amerikai fonoke, hogy "kihalofelbe van a sportkocsi"

http://blog.caranddriver.com/bmw-sales-exec-sports-cars-may-be-a-dying-breed/ (http://blog.caranddriver.com/bmw-sales-exec-sports-cars-may-be-a-dying-breed/)

Tudom. Más kultúra. Hála a magasságos úristennek!  ;D

https://www.youtube.com/watch?v=H0LviAC2Z5s&feature=youtu.be

Ha csak hang nélkül nézem a videót,simán elmegy az: " Elvettük a szomszéd fődjét, összeállt a sok -sok pribék..." akár itthon is sláger lehet... ;D

És ettől pedig mi is  :)

Esküszöm, hogy nekem is ez jutott eszembe. Gondolom, ez nem egy társasvadászat kezdete, de jó látni a sok jókedvű vadászt.

Egerben, vagy közelében lakók figyelmébe.

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/50285471_2182777941975783_414456217985875968_n.jpg?_nc_cat=108&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=282e8646719a5f345ec847d80f889b1c&oe=5CFD3837 (https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/50285471_2182777941975783_414456217985875968_n.jpg?_nc_cat=108&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=282e8646719a5f345ec847d80f889b1c&oe=5CFD3837)

Ez csak akkor lenne autentikus előadás,ha az utolsó felvételeken egy nagy méretű főzőedényt ülnének körül élesre fent fogú férfiak... :epl

Ja, és posztumusz vetítés lenne. :Q

Én biztos nem megyek érte még Egerig se. Ilyen színűek vannak itt helyben is. Max nem pont így öltöznek. Bár nyáron lehet, a fene se nézegeti őket.

Gyerekek!
Fajgyűlölők vagytok, mentális problémátok van vagy öregszetek?
Én speckó, megvizsgálnám közelebbről a lányokat!
 :1girl

Így,fontossági sorrendben.  ;D Én speckó nem vagyok benne biztos,hogy ezek lányok. Hogy az eltűnt magyar pápuakutatók kedvenc pulijához közük volt,az látszik.  :Q
/orális megközelítésben nem lenne egy percentnyi biztonságérzetem sem.../

Lehet innen jött:

http://napirajz.hu/?p=1230

Én nagyon szívesen nézegetem a hölgy fotóit, minden héten máshonnan küld képeket a Faszbukkra.
Margitnak régi ismerőse, innét, Zalaszentbalázsról származik, sokáig itt is dolgozott, aztán egyszer felkerekedett és azóta járja a világot.
A múlt héten Vietnam és Kamboldzsa, előtte Tibet volt terítéken.

Ha zalaszentBALÁZSi akkor minden viccet visszavonok. Tisztelem és mélységesen irigylem a világjáró embereket. A világot személyesen tapasztalni a legnagyobb tudás. :Emel

Múltkorjában szóba kerültek a volt szovjetunió hölgyei akiknek adakozókészségénél csak az "illata" volt nagyobb.
Nos, szerintem a moszkvai kollégisták etéren messze elbújhatnak a pápua leányok mögött...

Na ja..A ragadozóknak mindig erősebb a szaga.Pláne a kotoréknál. :rohog

Igen! Ebben a sorrendben. Illetve hozzátenném még a vizelettartási és potencia problémákat is. ;D

Készült Vele egy riport tavaly, alább beillesztem.

https://www.zaol.hu/kultura/helyi-kultura/tanulom-foldrajzot-gal-cecilia-fotoi-kis-tibetrol-hevesi-szinhazban-2302701/ (https://www.zaol.hu/kultura/helyi-kultura/tanulom-foldrajzot-gal-cecilia-fotoi-kis-tibetrol-hevesi-szinhazban-2302701/)

:OKO

Aha....
Aztan vagy úgy járnál, mint szegény megboldogult barátom, aki mindent bevetett Namíbiában, hogy meghúzza a hereró keverék konyhalányt
(Aki nem mellesleg kurvajól nézett ki :OO),
aztán amikor a csaj is benne lett volna az aktusban, akkor eltűntek a színről, de Zsiga pár perc múlva öklendezve jött vissza, mert
beleszagolt a "javába" :Q...
Vagy úgy, mint egy másik kedves kollégám, aki olyan gomba/vírus/baktérium/ külső-belső paraziták kollekcióval jött haza egy afrikai kaland után,
hogy feladta a leckét Európa legjobb trópusi betegségekkel foglalkozó orvosainak, mire úgy-ahogy, újból embert csináltak belőle.
Ez utóbbi árából amúgy kikerült volna egy közepes költségvetésű elefánt és bivaly szafari Caprivin :St

Úgyhogy Géza, inkább maradjon "guba a gubához" :rohog

Két gumi, közé extra csípős chiliszósz. Ha valamelyik elszakad, azt egyikük érezni fogja...
 :Q

 :Rohog

Mit fetrengsz Zoli, Te is megszagoltad? :fejv
 :Q

Nem, de vizuális alkat vagyok, elképzeltem a szituációt. ;D

 :Emel

A Vári koleszban a Mongol srás azt mondta, jó itt Magyarországon, csak a lányok csúnyák és büdösek.
Mellesleg a Pálpusztai sajtot se szagolgatni kell.
 :rohog

Arról meg nem is beszélve hogy már Napoleon is Megüzente Mária Lujzának " ne fürgyé le".
 :rohog

Na meg az! ;D

Lassan gyártok egy 18+os topikot Külhoni kalandok avagy mikor a negro szopogat téged... címmel.
(Lajos,Lajos...mit csináltál!?)
 ;D

 https://www.youtube.com/watch?v=BRYS11Uji8Q&t=111s

 :OKO :OKO :OKO

 :Emel

Ezek tiszta hülyék!...


https://vadaszlap.hu/2020/02/24/vedett-lesz-romaniaban-zerge-es-mezei-pacsirta/ (https://vadaszlap.hu/2020/02/24/vedett-lesz-romaniaban-zerge-es-mezei-pacsirta/)

Remélem nem így lesz, kéne még ott zergét lőni!...

https://player.hu/kult/javorszarvast-ennyire-meg-nem-ertettunk-meg/ (https://player.hu/kult/javorszarvast-ennyire-meg-nem-ertettunk-meg/)

https://www.youtube.com/live/ydYDqZQpim8?feature=share

https://www.youtube.com/watch?v=ydYDqZQpim8

Elgurult kő a sziklák között
Zergevadászat Karintiában, 2023. szeptember végén

Hol is kezdjem… az előzményekre még ráérek… a szervezés, megvalósulás viszontagságai nem érdekesek… a lényeg, hogy ide értünk.
Legjobb lesz, ha indulunk a sziklák közé, úgy 1500 méterrel a tengerszint felett, aztán majd szépen sorjában sort kerítek mindenre.

Kimért, lassú tempóban követem Sepp lépteit. A vadászház (avagy „hütte”) szintjén kanyargó, sziklába vájt cserkelő úton.
(https://up.picr.de/46411646un.jpg)

Ez nagyon kényelmes, alig emelkedő-lejtő sétát tesz lehetővé, miközben a vadászterület jelentős metszetét be lehet rajta járni, szinte vízszintesen, rétegvonalban.
Egy jó részét ráadásul autóval teljesítettük. Ennek prózai oka az, hogy kísérőm tavasszal kerékpáros balesetet szenvedett, minek következtében igen komplikált és súlyos,
nehezen gyógyuló operációt hajtottak végre a térdén. Ez egy hetvenhárom éves hegyi hivatásos vadász esetében szinte üzembiztosan a szakmai pálya végét jelentené,
de Seppet kemény fából faragták. Inkább elkísér az első esti lesvadászatomra, mint sem magamra hagyjon.
A velem együtt érkező barátom tőlünk talán, ha kettőszáz méterre leselkedik a Sepp felkérésére kísérői feladatokat ellátó Karl társaságában, aki évtizedek óta rendszeres vendég
és besegítő a területen. A közöttünk lévő kis távolság azonban csak elméletileg kevés.
Legalább fél órányi hegymászásra esünk egymástól. Ráadásul az ő leshelyéhez vezető ösvény egy meredek, hat méteres alu-létrával kezdődik.
Azt nehéz eldönteni, hogy a létra, vagy a látvány a meredekebb… Szédülősöknek nem való, az egyszer biztos.

Mi is elérünk egy út mellé épített leskosarat, amiben helyet is foglalunk. Pazar a kilátás. Előttünk egy, a fenyőkkel borított hegyről lefutó, nem régen letermelt nyereg,
az oldalában gyenge golyólövésre telepített, tuskó oldalára szerelt ládasózóval. Messze alattunk a Dráva kanyarog, mellette picinyke falu, játékvonattal és kisautókkal…
Mint egy terepasztal. Gyermekkori élményeimet hozza felszínre. Csak, hogy ez itt a valóság. De valahogy ebből a madártávlatból mégis olyan meseszerű az egész.

Seppnek nehezére esik az ülés. Feláll kinyújtóztatni elgémberedett lábait, majd közli, hogy elsétál meglesni egy másik, közeli sózót. Én csak figyeljek itt tovább.
Pár perc jóleső magány után hallom, hogy szaporázza visszafelé és csak lesuttog a les felé, hogy gyorsan vigyem a puskát, mert három szarvastehén van a sózónál, hátha jön hozzájuk bika is.
Megyek is azonnal, de nem azért, mert gímbikára fájna a fogam. Azt lőhetek itthon is, engem a hegyi vadászat semmivel sem összehasonlítható élvezetén kívül a zergék vonzanak a sziklás világba.
Mire odaérünk, a szarvasoknak már hűlt helyét találjuk. Nagyon óvatos a hegyi vad, elég egy számunkra jelentéktelennek tűnő apró nesz, és máris kereket old itt minden.
Még elsétálunk egészen az út végéig, ahonnan jól be lehet látni a felettünk húzódó vadászterület részt és egy nagy darabot a szomszédos revírből is, de zergét sehol sem látunk.
Visszaérünk a leskosárhoz és újból bevackolunk. Azonnal látom, hogy a szemközti vágásoldalban valami mozgás van.
Először egy világos sárga színű, középkorú bikát fedezek fel, majd nemsokára szembe tűnik egy tehén és annak borja is. Érdekes mód, bár a bőgés már elkezdődött a magas hegyekben,
a bika semmilyen érdeklődést sem mutat a tarvad iránt. Csak legelészik békésen. Jól meggusztáljuk és megállapítjuk, hogy erős középkorú, jó testű,
de még helyi viszonylatban is nagyon gyengének számító agancsot hordoz. Egyik oldala gyenge villában, a másik még gyengébb koronában végződik, ráadásul igen rövid és jágág-hiányos is.
Pont olyan, amilyent Karl szeretne lőni… ha nem éppen Gábort kísérné zergére.
Ugyanis annak fejében vett ki szabadságot, hogy a ránk szánt négy alkalommal besegít az öregnek, de előtte és utána vadászik egy jót, amikor is első sorban gímbikát szeretne lőni.
Persze a hegyen ez nem egyszerűen beváltható kívánság.
Tanakodtunk is, hogy esetleg felhívhatnánk őket, hogy próbálja meg Gábort a lesnél hagyva becserkelni a bikát, de pont eközben hallottuk felőlük egy lövés hangját.
Sepp, aki alapból hűen reprezentálja az igen türelmetlen fajta embertársaink csoportját, abban a pillanatban elkezdte hívogatni segítőjét, majd bosszankodott,
hogy az miért nem veszi fel azonnal a telefonját. Sajnos számára a vadászat romantikája egy ködbe vesző, nem is létező valami, kizárólag annak materiális oldala érdekli…
De hát, nem vagyunk egyformák…

Eltelt majd egy óra, mire kaptam Gabitól egy üzenetet, hogy megvan a zerge, csak olyan helyre esett be, hogy a megtalálása is, hát még a felhozása komoly nehézségekbe ütközött.
De már rendezik a lőtt vadat és hamarosan indulnak vissza a létrához. Mire odaértek, mi már ott vártuk őket. Részemről izgatottan, Sepp részéről türelmetlenül.
De az örömünket semmi sem ronthatta el. Fiatal, de lőhetőnek ítélt bak került terítékre.

Vacsora közben megterveztük a másnap reggeli programot. Először Sepp felviszi a többieket a magas területhez vezető cserkelő ösvény elejéig, majd visszajön értem
és mi is feljebb megyünk egy olyan helyre, ahol az autótól egy könnyebb sétával elérhető a meredek sziklafal peremére épített zárt leskosár.
A hely neve is beszédes: Adlerhorst, azaz sasfészek. Még alig dereng, amikor bekászálódunk az erdőhatárra épített lesbe.
Aztán a lassan fejlődő világosság egyre több részletet tár elém abból a hihetetlen látványból, amivel ez a hely elkápráztatja az ide látogatót.
Hatalmas kopár oldalakat lehet belőle megfigyelni, amiken itt-ott kisebb fenyves foltok is láthatók, az alacsonyabb részeken kisebb erdei tisztásokra lehet vadat remélni.
A számomra úgymond „belőhető” terepszakasz igen csekély, itt én ma reggel szinte biztosan csak néző leszek… állapítottam meg azonnal, ahogyan felmértem a környezetemet.

Mert az is szervesen hozzá tartozik a történethez, hogy erre a vadászatra egy számomra kedves, de az alkalomhoz nem éppen pragmatikus puskámmal érkeztem.
Ez pedig egy alsó kengyelkulcsos Marlin, aminek természetesen a kalibere sem csábít távoli lövésekre.
(https://up.picr.de/46411658wa.jpg)

Ugyan az alkalomra a lehető legjobban felkészülve töltöttem az átlagosnál könnyebb lövedékkel szerelt lőszereimet, de a 30-30 Win. kaliber még így sem tekinthető egy „kilométerpuskának”.
De jártam én itt már elöltöltős puskával is, aminek a számomra minden körülmények között elfogadható lőtávjához képes most közel kétannyival gazdálkodhatnék,
de a hegyi viszonyokhoz mérten még az is éppen csak súrolja a helyi vadászok szemében elfogadható értéket.
Sepp újfent morgott is valamit az érthetetlen dialektusát előszedve, de azt pontosan kihámoztam belőle, hogy a 100-120 méteres lőtáv megkötésemen eteti magát a penésszel… 

Képtelen volt megbékélni a gondolattal, hogy van akinek nem az a vadászat, hogy sebészi műszer pontosságú, modern lőfegyverrel és a hozzá rendelt,
lőtáv szerint állítható céltávcsővel ejti el a kiszemelt vadat, hanem elsődleges a számára, hogy a vadászat az valóban vadászat maradjon, és annak igen lényeges,
sőt központi eleme kell legyen a vadhoz minél közelebbre való jutás is.

De én így sem unatkoztam. Nyírfajd kakast vettem észre a szemközti oldalban egy kiszáradt fenyő ágán, majd kisvártatva a távcső látómezejébe került a fa alatt kapirgáló tyúkja is.
Később a kakas leszállt a fehérnép mellé a magasból és kisvártatva gyönyörű territórium jelző hangokkal adta tudtára a környezetének, hogy itt egyes egyedül ő a bérlő,
itt más kakasnak keresnivalója nincsen. Volt már részem tavaszi nyírfajd dürgésben, a most hallott hangok ahhoz eléggé hasonlóak voltak, de a „csuhikoláson” kívül azért érezhető volt az is,
hogy ez nem az a szenvedélyes, párzási ösztöntől hajtott szerelmi dal, inkább csak egy elégedett kinyilatkoztatás a terület tulajdonos részéről.
Nagyon messze tőlünk előkerült egy napsütötte folton két zerge is, amiknek a pontosabb kilétét nem is lehetett megállapítani a 7x42-es kukkerral.
Sepp pedig, tekintve, hogy a nálam lévő, semmire sem való puska miatt lövésről szó sem lehetett, még arra sem méltatta a helyzetet, hogy rájuk húzza a spektívet.
Látványosan szenvedett és tüntetett amiatt, hogy nem voltam hajlandó az ő, hegyi körülményekre optimalizált puskájával odalőni a zergékhez, amik tőlünk legalább háromszáz méterre legeltek.

Aztán jött a hír, hogy Gábor lőtt még egy zergét, ez okból én visszaszállítmányozásra kerültem a hüttéhez, Sepp pedig visszament, hogy a cserkelő útnál bevárja őket.
Én közben vállamra vettem a puskát, és egymagamban végig cserkeltem a kunyhó magasságában vezető utat. Közben felmásztam a létrás leshez is,
ott álltam meg negyed órát nézelődni ahol jól esett, nem méltatlankodott közben senki a fülembe szünet nélkül…
Isteni jót vadásztam annak ellenére, hogy csak egy zergét láttam, azt is a szomszéd területen.

Pont elkészült az ebéd amikor visszaértem. Örültünk egy sort barátom újabb zsákmányának, természetesen a minden részletre kitérő beszámoló is megtörtént.
Aztán „mirgimorgi” öreg kísérőm nagy megnyugvással adta a tudtomra, hogy leveszi rólam óvó kezét, és átenged Karl gondoskodása alá….
Hűűű de nagyon meg voltam sértődve… mérsékelt fantáziával is el lehet tán képzelni…

Korán indultunk és még teljes napvilágnál ültünk be némi sétát követően a Kuhleiten nevezetű leskosárba. Itt korábban már több alkalommal vadásztam, igen szimpatikus hely.
A belátható terület kissé szűkebb, mint a reggeli volt, de nagyon meredeken is lehet lefelé nézelődni és sózó is van bőven a kis western puska lőtávján belül, meg szép zöld gyep is..
Szóval ez a helyszín már kezdett úgy kinézni, hogy én is vadászhatok egy kicsit és nem csak a turizmus és a megfigyelés jut osztályrészemül.

Közben csendben beszélgettünk, Karlról kiderült, hogy hosszú ideje jár már ide, besegít Seppnek a vadőri teendőibe, ezért cserében pedig a terület tulajdonosa
vadászati lehetőséggel honorálja őt. Kedves fickó benyomását keltette egyből, akinek asztalos a hivatása, de a vadászat a szenvedélye.
Kiderült, hogy a vadászati szenvedély tekintetében vannak közös metszéspontjaink is, így a végén már olyan dolgokról is szó esett, amikkel kapcsolatban sok ember esetében csak nehezen,
vagy sehogyan sem nyílok meg.

Az alánk egy tisztás foltra kilegelő kis zerge csapatot ő vette észre. Nagyon meredeken alattunk voltak, közel a függőlegeshez pillantottam csak meg őket.
A távolság ott volt valahol annál az elméleti távolságnál, amit magamban legfelső korlátnak felállítottam. Sőt, ha a horizontális távot vesszük alapul, akkor annál lényegesen közelebb is voltak.
De valahogyan mégsem akarózott rávennem magam a lövésre. Megpróbáltam megcélozni az egyik öreg, magányos kecskét, de nagyon nem voltam biztos a dolgomban.
Inkább visszaállítottam a puskát a sarokba. Sepp ettől egészen biztosan agyvérzést kapott volna, de Karl teljesen nyugodtan megkérdezte, hogy miért nem lövök?
Annyit mondtam neki, hogy ennek két oka is van. Egyrészt nagyon nem vagyok biztos a tiszta, vadászemberhez méltó találatban, és túl nagy kockázatot látok abban, ha én most elsütöm a puskámat. Mert utána már kár minden bánat, ami megtörtént, azt visszacsinálni nem lehet.
Ugyanakkor, ha netán egy tiszta találattal sikerülne meglőnöm a kiszemelt vadat, akkor a terepet elnézve órákba telne, csak míg leérnénk hozzá a nyaktörő szemközti meredek oldalon.
És akkor már teljes sötétben kellene megtalálnunk, elrendeznünk és még vissza is mászni vele a több száz méteres szintkülönbségre. Ezért ha nem haragszik meg rám,
én inkább azt választom, hogy nem lehet egyetlen lövés, semmilyen vad elejtése sem olyan fontos, amiért felesleges kockázatot vállalnék,
ráadásul java részben az ő micsodájával csapkodva a szúrós csalánlevelet...

Csodálkozva rám nézett, kezet nyújtott és annyit mondott, hogy: Köszönöm. Látom, te tényleg hivatásos vadász vagy.

Természetesen a vacsora közben újfent végig kellett hallgatnom Sepp részéről a dorgálás-cunamit, aminek a végén újfent rám akarta erőltetni azt a méregdrága,
ocsmány műanyag divatpuskáját, de természetesen teljesen feleslegesen. Karl közben csak mosolygott az orra alatt… ő teljesen megértette, hogy mit, miért szeretnék…   

Hajnali 3 óra 45 perc… Itt valami súlyos tévedés van. Nem elég, hogy egész eddig válogatott baromságokat álmodtam, de egészen biztos, hogy még nincs itt a felkelés ideje.
Ahhoz alig pihentem ki még magam. De aztán hallom, hogy az emeleti kis szoba deszkapadlója meg-megreccsen, jelezve a fenti aktivitást. Nincs mese, ki az ágyból.
Az udvari favályúnál egy villámgyors felfrissülés a jéghideg patakvízben, a már este összekészített mászófelszerelés bepakolása az autóba, és a kis sárga Jimny már szuszog is felfelé
velünk a meredek, köves kapatón. A második hajtűkanyarban szalonka ül az út közepén. Jó előjelnek tekintem kedves tündérmadarunk megpillantását.
Mikor felreppen, kalapot emelek neki és kérem a protekcióját… utolsó vadászat, ilyenkor minden segítség elkél. Még aminek semmi realitása sincsen, az is.

Aztán a csodás telihold fénye mellett elkezdünk mászni felfelé, a zergék birodalmába. Karl pontosan tudja, hogy mit várhat el egy mázsás, laposföldi vadásztól.
Nem forszírozza a tempót, időnként megállunk rövid pihenőket tartani. Nagyon hideg van fent, közel lehetünk a fagyponthoz és a szél is kezd feltámadni.
Nem szerencsés dolog ilyenkor kiizzadni. A hegyen alkalmazkodni kell a körülményekhez, mert a hegy nem játék.
Nem csak a sokezres csúcsok mászásakor kell az embernek önmagához nagyon szigorúnak és fegyelmezettnek lenni, hanem már az ilyen rövid túrákon is oda kell figyelni a részletekre.
Nagyon súlyos következményű megfázást lehet ilyenkor begyűjteni, egy esetleges figyelmetlenségből adódó baleset következményeiről nem is szólva.

Mikor már közelítünk ahhoz a területhez, ahol a vadászatot meg fogjuk kezdeni, a hegymászáshoz használt hosszú botnak a vasalt végét csak szükség esetén és óvatosan használjuk
és inkább csak a gumis végével segítjük magunkat. Ilyen erős holdvilágban a zergék nem alszanak mélyen, és ha meghallják a zajunkat,
akkor jó eséllyel másfelé indulnak pirkadatkor a reggeli legelő útjukra.

Elérjük a kiszemelt leskunyhót, ami közel 2100 méteren van a terület legjobbnak tartott részénél, a Fekete fal nevű helyen. Ez egy szinte függőleges sziklafal lankásabb oldala,
ami azért egy zergeparadicsom, mert a bármi más számára szinte járhatatlan falon olyan keskeny teraszok alakultak ki, amiken a zergék szívesen éjszakáznak.
Ott teljes biztonságban érezhetik magukat a sötétben, mert egyetlen ragadozó sem kockáztatja az életét a bizonytalan eredményű vadászatért.
De amikor kivilágosodik, akkor az éjszakai hidegben elveszett kalóriákat pótolni kell, így az első fényekkel a zergék is megjelennek a hegytetőn,
majd leereszkednek a leskunyhó körül elterülő füves területre legelni.

Természetesen ilyenkor is sokkal kézenfekvőbb egy többszáz méterig használható vadászfegyver, de ma azzal főzünk, amink van… és ha a magyar vadász olyan hibbant,
hogy képes saját magát korlátozni a lehetőségeiben csak azért, hogy a maga számára minél értékesebb vadászélményhez jusson, akkor ehhez kell alkalmazkodni.
Ellenkező esetben a mindkét fél részéről elvárt eredmény elmarad. Karl ugyan megértette, hogy a számomra az sem jelent kudarcot, ha véres teríték nélkül utazom haza,
de azért arról biztosított, hogy mindent el fog követni azért, hogy kézzel fogható sikerrel járjunk.

Az első értékelhető fényekkel együtt megjelentek az első zergék is. Párosával, hármasával bukkantak elő a horizonton és lassacskán elkezdtek leereszkedni a tőlünk jobbkéz felé eső,
de legalább ötven méterrel magasabban lévő katlanba. Mikor az elsők eltűntek a perem mögött, akkor mindig jöttek fentről újabbak, így a megközelítésükkel várni kellett.
Karl már egyszer elindult volna, mikor az egész hegyoldal üres lett, de pont mikor nyitotta a les ajtaját, akkor tűnt fel újabb három zerge velünk szemben a hegytetőn.
Egy öreg kecske volt, idei és tavalyi gidájával.
Lassan legelészve, meg-megállva húzódtak előttünk jobbra, a többiek irányába. Közben a nap egyre inkább elkezdte beragyogni a les környékét.
A látási viszonyok kiválóak voltak. Karl rámért a kis csapatra… 165 méter… Elvállalod a lövést? Jött a kérdés.

Nagy volt a dilemma. Nagyon meredeken, magasra kellett céloznom.
A kunyhó padlójára térdeltem, a kabátomat a puska alá tettem, de nagyon nem éreztem biztosnak a pozíciót.
És akkor még ott motoszkált bennem a rossz szájízű gondolat, hogy bármennyire is azt mondják, hogy amelyik gida egyedül nem éli túl a telet, az jobb is, ha kikerül az állományból,
de valahogyan rossz érzéssel töltött el az, hogy a két utód mellől ellőjem az anyjukat. Pedig igen hosszú, kívánatos kampókat viselt.

Visszaültem a padra, letettem a puskát. Karl bólintott és mondta, hogy amint eltűnnek a perem mögött, azonnal elkezdünk mászni, úgyhogy készüljek.
És pár perc múlva meg is kezdtük a megközelítő manővert. Kinéztem egy nagy követ és arra kértem, hogy addig próbáljunk meg eljutni.
Onnan már biztosan lesz olyan lehetőségem, amit nyugodtan el is vállalok.
Gyorsan indultunk, de aztán elkezdtem tőle lemaradni. Nagyon nehéz volt a terep. Az apró kőmorzsaléktól a dobozos Barkas méretű szikláig van ott minden.
Lépésenként kell előre tervezni és közben arra is ügyelni, hogy az ember ne keltsen semmilyen zajt. Mert arra a zerge nagyon érzékeny.

És nagyon érzékeny még a szélre is.
Erre sajnos egyértelmű bizonyítékot is kapunk azonnal, ahogyan a napsütés annyira felmelegítette a katlan éjszaka lehűlt levegőjét, hogy egyik pillanatról a másikra,
élénk sebességgel kezdett felfelé fújni. Karl pont átlátott a katlan peremén, én még több lépéssel el voltam tőle maradva, amikor a legalacsonyabban lévő gidás kecske elkezdett felfelé szaladni, amiben természetesen az összes többi azonnal követte.
Felfutottak egy menetben egészen a hegyélig, ott megálltak, néztek vissza pár percen keresztül, majd egyesével eltűntek egy váltón a meredek sziklafalra.

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem voltam csalódott, de aztán hamar megnyugodtam. Ha így történt, hát így történt.
Valójában sokkal több érv szólt a sikertelenség mellett, mint ellene.
Arra kértem Karlt, hogy ha már felkínoztuk magunkat odáig, akkor először is fújjuk ki rendesen magunkat, üljünk le egy nagy szikla árnyékába és legalább fél órán át várjunk,
hátha jön még a másik irányból olyan zerge, ami kissé megkésett a reggeli indulással. Illetve onnan igen alkalmas a helyzetünk arra is,
hogy nagyon nagy területet átlátva figyelhessük az esetleg távolabb felbukkanó zergék mozgását is.
Onnan jól ráláttunk a leskunyhó háta mögött emelkedő nagy hegyoldalra is, amin a napfény szögének változására, csodák csodájára zergék alakja kezdett kibontakozni.
Először én szólaltam meg, hogy látok három fekvő zergét. Aztán Karl kontrázott rá, hogy mellette van még négy. Aztán megint én jöttem újabb néggyel.
De a terep nagyon nyitott, szinte esélytelennek tűnt a közelre való becserkelésük.

De szinte egyszerre jutott eszünkbe a német mondás, miszerint „Verloren ist nur, wer sich selbst aufgibt!” avagy magyarul: Csak az veszít, aki önként feladja.
És elkezdtünk terveket szőni rá, miként próbáljuk meg az utolsó lehetőségünket kihasználni, bármilyen reménytelennek is tűnik a helyzetünk.
Ha egyenesen indulunk, akkor nagyon hamar kiszúrnak… ez nem jó.
Ha visszamegyünk a leskunyhó felé, akkor egy idő után takarásban lehetünk, de valószínűleg a szél ott is el fog minket árulni… ez sem jó.
Ha felfelé mászunk egy jó darabon, így távolodva tőlük, majd leereszkedünk egy mély vízmosásba, abban egész közel juthatunk. Igaz onnan nem fogunk látni semmit,
és ha kimászunk belőle (ha egyáltalán ki tudunk jönni ott, ahol az szükséges) még mindig elég nagy lesz a távolság, és egyelőre nem tudjuk, hogy onnan miként tovább…
de a több rossz lehetőség között talán még ez a legkevésbé rossz… Mi baj lehet, vágjunk neki.

És elkezdődött eddigi életem legkeményebb hegymászása. Az a fajta, ami a magamfajta elpuhult, pallónjáró vadász utolsó utáni porcikáját is a végsőkig terheli, sőt még az után is.
Amikor olyan izmok kezdenek el fél óra után rettenetesen fájni és görcsölni, amiknek a létezéséről eddig tudomásom sem volt. Amikor olyan szikla peremeken kell egyensúlyozni,
alatta a több tíz méteres mélységgel, ami tele van éles kövekkel… szerencsére nincs tériszonyom, de be kell vallanom, hogy bizony több helyen feltettem magamnak a kérdést,
hogy vajon mentálisan alkalmas vagyok-e arra, hogy lőfegyverem legyen, meg szavazati jogom és önálló döntéseket hozhassak….
Amit ott műveltünk, az szó szerint nemhogy súrolta, de messze túlhaladta az eszelősség határvonalát.

De az első szakasz sikerült! Kijutottunk a vízmosott sziklahasadékból. A térdemet nagyon beütöttem, az orrom is vérzett az erőltetett menettől, de az első akadály le volt győzve.
És még a zergék is ott voltak. De még mindig vagy ötszáz méterre tőlünk. Beálltam Karl mögé, mindketten összegörnyedtünk amennyire csak lehetett és nagyon lassan megindultunk feléjük.
Sikerült is megtennünk jó száz métert, amikor a következő távcsövezéskor azt látom ám, hogy minden zergefej a mi irányunkba áll… Lebuktunk.
Állunk ott mozdulatlanul, és egy darabig a zergék sem mozdulnak. De aztán megindul a csapat közepén az egyik… követi egy másik, majd lassan mozgásba lendül a teljes csapat.
Nem rohanva, nem riasztva, mert a szagunkat nem vehették, de jó tempóban távolodnak, majd végül el is tűnnek a hegy pereme mögött.
Vége, nincs tovább…

De ekkor megszólal Karl: Lent maradt egy zerge a hegy lábánál a vízmosásban. Ott szedegeti a zuzmót a víz parti sziklákról.
Ekkora szerencsém nem lehet!

Pillanatok alatt kész az egyetlen haditerv, ami csak szóba jöhet. Itt már csak kúszni lehet. Karl rámér a zergére. Négyszáz méter.
Ha a folyamatosan lejtő oldalban le tudok kúszni lebukás nélkül háromszáz métert, akkor talán találok olyan pozíciót, ahonnan lövést tudok rá leadni.
Ha ott marad addig. Ha nem vesz észre. Ha nem árul el a szél. Ha…
Sok a ha, de ez már tényleg az utolsó utáni-utáni lehetőségem.

Megbeszéljük, hogy én kúszom előre, Karl követ tisztes távolból. A távmérő marad nála, amikor megállok pihenni, akkor rámér a zergére és rám is.
Ha a kettőnk közötti különbség száz méter körüli, akkor jelez, hogy megállhatok és keressek helyzetet a lövéshez.

Leveszem a hátizsákomat, csak a puska marad a hátamon keresztben és a kis kukker a mellhámon, amit jó szorosra húzok, hogy ne verődjön a kövekhez.
Most lett felújíttatva a Swarovski gyárban az öreg 7x42-es Habicht, zerge ide, zerge oda, igencsak sajnálnám összekaristolni.
No meg a zörgése elriaszthatná leendő zsákmányomat… jajjjj hol van az még. Erre még gondolni sem szabad.

Csak kúszni-mászni előre. Ahol kicsit mélyül a terep és nem látom a bak hátát
(mert közelebb érve a kampó formája már egyértelműen elárulja, hogy egy magányos és feltehetően nem is fiatal legénnyel van dolgom) ott négykézlábazok, ahol rálátok a zergére,
ott marad a laposkúszás.
Nem voltam egy lelkes katona, de megemlegetem magamban Tóth főhadnagyot (érdekes, hogy ennyi év után egyből eszembe jut a neve egykori kiképző tisztemnek),
aki úgy ordított velem, mint egy vadbarom, ha túl magasan volt a hátsó felem a drótakadály alatti kúszó gyakorlaton…
gondolatban elnézését kérem amiért akkoriban a közvetlen női felmenőivel hoztam a reményeim szerinti közeli testi kapcsolatba… és haladok tovább a célom, a bak felé.

Egyre gyakrabban nézek hátra, de Karl csak mutatja, hogy tovább, tovább.
Úgy érzem, hogy nem bírom már tovább, hamarosan fel kell adnom, belátva azt, hogy nem kaphat meg mindent az ember…
amikor érdeklődő hátranézésemre az óvatosan feltartott, jobbra-balra meszelő nyitott tenyere a válasz.
Száz méter. És a bak még ott kell legyen. Igaz innen nem látom, de ha kijött volna az árokból, akkor feltétlen észre kellett volna vennem.

Előttem balra, pár méterre van egy méternyi kis magaslat. Odakúszom és oldalazva felkínozom rá magam.
Már mindenem fáj, de ez most nem számít. Arcomat az áfonya közé temetve próbálom a légzésemet elviselhető tempóra kényszeríteni.
Amikor ez sikerül, nagyon lassan felemelem a fejemet.
És ott áll pontosan alattam, kissé félsrégen, tőlem elfelé.
Már nincsen a patak meder alján, hanem feljebb lépett pár lépéssel és a kivezető váltó mellett nőtt füvet legelészi, de nem túl nagy elánnal.
Alkalmasint jóllakott és már azt tervezi, hogy valahol lefekszik nyugodtan emészteni. Néha körülnéz, olyankor fektemben teljesen mozdulatlanná dermedek.
Amikor a feje lenyúl egy újabb ízletes harapásér, csak akkor mozgok. Így lassan elém kerül a puska.
De nem találok megfelelő pozíciót arra, hogy a csőszáj ne nézzen bele az előttem lévő áfonya szőnyegbe. Megpróbálok felkönyökölni, de úgy meg imbolyog a cső…

Beugrik egy régi gyulaji módszer, amit a réteken hasonló módon belopott dámok esetében használtam.
Meglazítom a távcső gumipántját és magam elé állítom a két nagy lencsével az áfonyába. A kis lencsék közé begyűröm a puskaszíjat és arra támasztom a Marlint a sátorvas előtt.
Megcélzom a zergét, majd elnézek a cső mellett. Talán csak fél centivel, de a legmagasabb áfonya levelek felett mutat a vad irányában.

Hirtelen valami hatalmas nyugalom telepszik rám.
Mint ha leállna a légzésem és megállna körülöttem az egész világ. A kis céltávcső szálkeresztje teljesen stabilan áll a srégen álló bak horpaszán.

A lövés hangját szinte nem, de a becsapódó lövedékét nagyon markánsan hallom.
A bak hátulja megrogyik, tesz pár bizonytalan lépést hegynek, majd púpos háttal megáll.
Meghallom mögöttem Karl izgatott, suttogó „üvöltését”: Lőjjed még!! Lőjjed!!!
De ekkorra már csőben a következő lőszer, és amikor úgy érzem, hogy a már kissé táncoló szálkereszt jó irányba rezeg, elengedem a második lövést.
De az magasra megy, a bak felett csap szét egy kis követ. Erre a bak lefekszik. Lázas kotorászás jön a zsebben, újabb lőszer reményében.

A jobb ballisztika miatt hegyes ólomban végződő Sierra lövedékkel töltöttem a lőszereimet a lapos fejű bumszlik helyett erre a vadászatra, amikből nem lehet kettőt tenni a csőtárba.
Mert a lövéskor felszabaduló energiák egymásnak ütik a hátul lévő lőszer hegyét az előtte lévő lőszer csappantyújával,
és szerencsétlen esetben ez nagyon nagy, nem tervezett bummhoz is vezethet a tárban.

Mire megtalálom már nagyon idegesen a következő lőszert és be is töltöm, Karl már ott van mellettem, és nyújtja a hátizsákomat.
Arra fektetem fel a puskát, és az már olyan stabil helyzetet ad neki, hogy a harmadikkal nem lehet hibázni.
A nyaktövön lőtt bak mint egy lassított felvétel, úgy csúszik le a hegyoldalon, és eltűnik a szemünk elől a patak hasadékában.

Vége…. a hátamra fordulok, és ekkor elszabadul bennem a pokol.

Egy jó barátom (akitől a lövedékeket kaptam ajándékba) írta amikor elküldtem neki az első fotók egyikét, amit ez után vagy egy órával készítettünk a bakról és rólam, hogy
„Az arcodon a Háború és Békét egyszerre vetítik”.

Nagyon fontos volt nekem ez a vadászat. Nagyon akartam ezt a vadászatot. És ennek számomra igen nyomós oka is van…
Két éve novemberben, az akárhányadik covid járvány idején, az üzekedésbe tervezett zergevadászatunk előtt pár nappal, az ördög benyújtotta rám az igénylést.
Nagyon rossz állapotban voltam, néhányan már imádkoztak értem, néha én is azon voltam a legnehezebb időszakokban, hogy mindegy hogyan, de legyen már vége…
De ilyenkor mindig felsejlett bennem a „Verloren ist nur, wer sich selbst aufgibt!” és az is, hogy nekem még dolgom van a hegyekben, mert várnak a sziklák és a zergék…
és eszelősen kapaszkodtam ebbe, a mások számára talán érthetetlen vízióba, mint ha ez lenne a legfontosabb dolga egy kétgyerekes családapának a világon a halálközeli állapotában.

De csak sikerült valahogyan itt maradnom.
És utána nagyon hosszú volt a felépülés, mire ebbe az állapotba kerültem, hogy bevállalhattam ezt a vadászatot, annak minden nehézségével.

De itt vagyok, nem adtam fel, és élek… és zergére vadásztam, és ott is fekszik valahol a patakban a kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy újból egészséges vagyok.
Testben és immár lélekben is.

És ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy letehettem egy hatalmas és nehéz követ amit, mint egy koloncot cipeltem magamban közel két éven át.
És amikor láttam, hogy ez a hatalmas kő elgurul a sziklák között és a semmibe vész, akkor felszakadt bennem a mögöttem hagyott és most lezárt nehéz időszaknak minden feszültsége.

Karl szegény nagyon megijedt, mert csak azt látta, hogy úgy zokogok ott fekve az áfonyában, mint egy taknyos gyerek, de aztán valamit megérthetett az állapotomból,
mert odébb ült és türelmesen várakozott, amíg annyira összeszedtem magam, hogy annyit tudtam nehezen mondani neki, hogy ne ijedjen meg, nincsen semmi probléma.
És ha már tudok értelmesen beszélni, akkor el fogom neki mondani, hogy miért ez a furcsa közjáték. Mert jogában áll megtudni, csak adjon nekem még egy kis időt.

Amikor ez megtörtént csak annyit mondott, hogy menjek egymagam megkeresni a zergémet, és majd ha úgy gondolom, szóljak neki és jön ő is.
Nagyra értékeltem a tapintatosságát. 

Újra töltöttem a puskát (habár éreztem, hogy nem lesz már rá szükség) és óvatosan lebotorkáltam a patakig, ahol hamar rátaláltam a vízben fekvő bakra.
(https://up.picr.de/46411721pd.jpg)

(https://up.picr.de/46411722ek.jpg)

Kihúztam a szárazra, adtam neki utolsó falatot és leültem mellé a vizes fűbe és vagy fél órán keresztül csak nézegettem,
néhány fotót is lőttem róla, tapogattam a kampóit, simogattam a lágy téli szőrzetét… kiélveztem a helyzet minden pillanatát.
(https://up.picr.de/46411729pi.jpg)

(https://up.picr.de/46411730qc.jpg)

Azt egyből láttam, hogy a lövés előtti korbecslésem nem csalt meg, ugyan az évgyűrűk számolgatásában nem vagyok profi, de a bak korát valahová tíz év környékére taksáltam.
Aztán jeleztem kísérőmnek, és immár együtt nézegettük a bakot… a bakomat. Ő sem vérprofi a kor megállapításában, de a nagyjábóli becslésemet osztotta ő is.
Látva az utolsó falatot félve kérdezte, hogy kalaptöretet is vettem-e már, de a válaszomra, miszerint ez a kísérő feladata és én nem szerettem volna megfosztani ettől a jogától,
mosolyogva előhúzott a zsebéből egy áfonya ágacskát, megvérezte a kimeneten és őszinte örömmel nyújtotta a kalapján felém: Waidmannsheil!

Waidmannsdank… és egy nagyon kemény és hosszú, néma kézfogással szenteltük meg a pillanatot.
Úgy gondolom, hogy bár ez volt az első közös vadászatunk, de talán nem utoljára találkoztunk.
Nagyon egy hullámon jár az eszünk kereke, az erdei, természetben és azzal együtt élő emberek valamiért nagyon gyorsan felismerik egymást…
amint a latin mondás is bölcsen tartja: "Similis simili gaudet." azaz: Hasonló a hasonlónak örül.

Megkértem, hogy a zsigerelést én végezhessem, majd a bak hátizsákba gyömöszölését követően (alig fért bele abba a zsákba, amiben Gabi fiatalabb bakjait könnyedén elcsomagolták)
azt is jeleztem, hogy szeretném én levinni a hegyről a zsákmányomat.
Igaz, ez sokkal nehezebb vállalkozásnak bizonyult, mint sejtettem, mert először közel százötven métert felfelé kellett vele szerpentinezni a kőmorzsalékkal teli hegyoldalban,
majd jó három kilométeren cipelni lefelé, míg a bő 2100 méterről lejutottunk az autóhoz, közben újabb 250 méter különbséget ereszkedve.
(https://up.picr.de/46411734mt.jpg)

Közben eszembe jutott egy korábban többször meglátogatott osztrák hegyi terület fővadásza, a bölcs Alfréd, aki akkoriban mondta nekem, hogy a hegyen mindig a lehető legkisebbeket kell lépni.
Ha egy lépcsőnél lehetőségem van egy lépésből vagy háromból leküzdeni ugyan azt a szintkülönbséget, akkor feltétlen a hármat válasszam,
és minden lehetőséget ragadjak meg a pihentetésre, mert ha egyszer kimerülök és elsavasodnak a lábaim, onnan nagyon nehéz újra regenerálódni.

Ezeket az intelmeket most is komolyan vettem, és ha úgy adódott, akkor húsz méter megtétele után leültem egy alkalmas sziklára, vagy csak neki vetettem a hátamat a sziklafalnak
és úgy tehermentesítettem legalább részben a lábaimat és a derekamat.
Aztán egyszer csak elértük a kocsit, és máris a hütténél örültünk együtt a sikeres vadászatnak.
(https://up.picr.de/46411736rp.jpg)

Jó volt látni Gábor arcán is az őszinte örömöt. Sejtette ő is, hogy ez a vadászat nekem most sokkal többet számít annál, mint hogy egyszerű zergelövéssé degradáljam az élményét.
És már Sepp sem morgott annyit a kihagyott R8-as élmény miatt… talán megérzett valamit abból, amit a hegytől és valami felettünk állótól kaptam ezen a jeles napon…

Az a letett kövem pedig maradjon ott a sziklák birodalmában, úgy az idők végezetéig. És senki ne találjon rá többé.
(https://up.picr.de/46411745ws.jpg)

 :Emel :OKO

Gratulálok, az íráshoz is.  :OKO

Ha szembejöttél volna velem, lehet nem ismertelek volna meg.

Waidmannsheil Csaba!
Nem semmi vadászat, nem semmi történet, különösen a mondanivalója!👍
Osztom Csabi véleményét, azt hittem - és ne haragudj az őszintéért - az öreg hegyi-kísérő van a képen. :riii
Amiről írtál és amin keresztülmentél, az nem lehetett egyszerű történet…

Kedves Csabus,

Szívemből gratulálok és örülök, hogy nem a gyertyalángos avatarképes írásaid kell olvasgatnom.
Vigyázz magadra!

  :Emel

Lorka

Gratulálok, nagyon jó volt olvasni, átélni pedig maga lehetett a csoda!

Kedves Csaba!
Mélyen meghatódva gratulálok mind a zergédhez, mind a legördülő kőhöz.
Üdv
Báki

Kedves Csaba!

Mindig várom, hogy írj valamit, mert az nekem ajándék.
Jó egészséget kívánok!

 :Emel

Nagyon jó bak, nagyon jó írás(ahogy megszoktuk)! 
Jó volt végigolvasni és egy "kicsit veled lenni" a hegyekben.  Bár nekem nem lett izomlázam. :)
Külön örülök, hogy két éves álmod teljesült, visszaadva lelki egyensúlyodat!

Szívből gratulálok Csabus! :OKO :Emel

 :Emel
Gratulálok Csaba, az íráshoz, de főleg az áttételekhez! Ismerős a kő, és örülök hogy sikerült "elgurítani"

Üdvözlettel: Chris

Nagyon köszönöm mindenkinek a jó szót! ❤
Tiszta szívemből kívánom, hogy mindannyian gazdagodjatok hasonló élményekkel akár a vadászatban, akár más szenvedélyetek oltárán.
Mert ezek lesznek (és nem túl sokan) azok az emlékek, amikkel az ember azon a bizonyos utolsó óráin számot tud vetni önmagával
és a Teremtővel, és megbékélve tudja lezárni a földi létet.
Mert arra az útra nagyon kis csomaggal fogunk elindulni, és csak a valós értékékében megélt élményeink fognak a kis pakkba elférni.
De ezekre akkor nagyobb szükség lesz mindennél, beleértve vagyont, ingóságot és ingatlant, hírnevet és hatalmat…
Ezek egyszeriben mind füstté válnak majd, mint ha nem is léteztek volna sosem😇

Jó egészséget Mindenkinek!