VadászFórum

Témaindító cikk:

AZ ÁTALAKÍTÓ ÉS SZÁLALÓ ÜZEMMÓDÚ ERDŐK VADGAZDÁLKODÁSI GYAKORLATA

http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1527300

Az új szemléletű, természeti folyamatokra jobban alapozó erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának előfeltétele a vadállomány szabályozása!

A bevezetést megelőzően, esetleg azzal párhuzamosan kell a nagyvad állományának csökkentését végrehajtani, vagy az átalakító és szálaló üzemmód szakmailag bukásra van ítélve!

Ez lenne a lényege az egésznek. Csak az a helyzet, hogy az országban olyan változatos viszonyok vannak, mind vadállományt mind az erdőállományt tekintve, hogy nem lehet egy általános központi sémát kialakítani, és mindenhol azt alkalmazni.

Helyi szinten kell eldönteni az erdőgazdálkodónak, hogy az ottani vadállomány számára elviselhető nagyságú-e vagy sem. Ugyancsak hogy melyik vadfaj jelenti a legnagyobb veszélyt az újulatra. Nem törvényszerű, hogy mindenhol a gímszarvas...

Egyébként érdekes cikk.

"Helyi szinten kell eldönteni az erdőgazdálkodónak, hogy az ottani vadállomány számára elviselhető nagyságú-e vagy sem."

Na igen!
Csak a másik oldalról meg felnőttként kéne kezelni az erdőgazdálkodót, és kinézni belőle, hogy ezt el is tudja dönteni.
Hisz lesz, aki azt mondja, hogy köszöni szépen ilyen áron nem kell a szálalás.

Meg mi van ott, ahol nem az erdőgazdálkodó vadgazdálkodik. Hanem mondjuk egy vadásztársaság. Aki sz@rik a szálalásra, inkább vadat akar, vadászni akar, jó sokat.
Vagy mi van akkor ha én azt mondom, hogy köszönöm, nem szálalok, inkább tartok nagyobb létszámú vadállományt. Viszont a szomszéd erdőgazdálkodó meg az ő 20ha-ján mindenáron szálalni akar?
Akkor hatóságilag kiirtatják az általam nevelt vadállományt? Ami esetleg világszínvonalú?
Vagy mondjuk kiróják rám a bírságot, vagy a vadkárt, mert az általam fenntartott vadállomány nem teszi lehetővé a szálalást, kárt okoz, ami kár egyébként semmi gondot nem okozna mondjuk egy természetes felújítás során.

Sarkítok, de ezek valós konfliktusok lehetnek, és szerintem elég súlyosak.

Szóval én ebben azt érzem, attól tartok, hogy nagyon fölerősödnek az új erdőtörvény és a végrehajtási rendelete kapcsán a méregzöld erdőfelügyelők, akik az utolsó szarvast is kilövetnék az erdőből. Attól félek, hogy nagyon nagy eszközök lesznek az ő kezükbe adva. Persze ezekkel lehet(ne) élni is, de nagyon-nagyon könnyű lesz visszaélni is.

Én ezt a szálalás dolgot egyébként divatnak tartom, tartok tőle, hogy pár év, évtized múlva mint a szakma egyik tévedésére fogunk rá emlékezni. És kicsit tartok tőle, hogy ennek a "divatnak" vadállomány is megihatja a levét.

Szerintem ezek nem lesznek súlyos konfliktusok, legalábbis nem súlyosabbak mint a mostani vadkár ügyek. 

A cikkíró megállapítása, miszerint  szálalás kizárólagosan a vadállomány drasztikus apasztása mellett lehetséges, egy olyan vélemény, amit Mo.-i tényadatok eddig nem támasztanak alá. Mi pár ezer ha-on átálltunk a szálaló üzemmódra, és elmondhatom, hogy gyakorlatban nem különbözik túlságosan a természetes felújítástól, amit eddig csináltunk. Az pedig szó-szó, de működött a jelenlegi vadsűrűség mellett.

Másfelől a vadállomány túlszaporodása a szálalástól függetlenül fennálló probléma. Ha nem lenne szálalás, akkor most minden rendben lenne a vadállomány mennyiségével?

A tervek szerint nálunk az állomány -nem drasztikus- csökkentése mellett fog működni a szálalás. Ha mégsem jön össze, az szerintem nem a vadkár miatt lesz, inkább a rendszer kiforratlansága miatt. Konkrétan azt nem tudom elképzelni, hogy ez a módszer hogy fog működni üzemi körülmények között.

Lehet elméleteket gyártani pro és kontra, de amíg nagy méretekben be nem indul a dolog, addig ez mind csak feltételezés. Két év múlva sokkal több konkrétumot fogunk tudni a kérdésről.

Szia Kálmán!

Nem vagyok szakmabeli (sajnos), de nekem úgy rémlik, hogy ez a szálalásos erdőgazdálkodás ez nem egy mai találmány.
Bár dereng az is, hogy inkább a kisparaszti (közbirtokossági) erdőgazdálkodás jellemzője volt, ami azért kevés kivétellel nem a legjobb erdőket hagyta az utókorra.

Bocs, hogy laikusként belepofázok, de érdekel a téma és a véleményetek, meg hát beszélgetünk...

Nem tudom, máshol mi a helyzet, de nálunk a felügyelők nagy része vadászik. De aki nem, az sem méregzöld. Amúgy az erdőmérnökök között szerintem kevés a méregzöld. Van pár, de ők a nemzeti parkoknál dolgoznak. :nyes


Lajos!

Azért tettem fel a cikket, hogy beszélgessünk róla. És hogy lennél már laikus, hisz erdőgazdálkodó vagy. Méghozzá, ahogy észrevettem, a "jobbik fajtából"!  ;D

Egyetértek Jannal, pár év múlva okosabbak leszünk. Vas megyében nagyon beindult a dolog. Főleg, hogy az erdőgazdaság jó pénzt pályázott rá.
Kíváncsi leszek a Farkas-erdőben átalakító és szálaló üzemmódba sorolt tömbökre. Hisz ott még az állami erdőterületekhez képest is nagyobb a vadállomány. És hogy ott nem lesz drasztikus csökkentés, az biztos. Hisz ott folynak a nagy repivadászatok. És ebben biztosan egyet kell értenünk, hogy a vadászati lobbi ereje sokkal nagyobb az erdészetinél. Bár ezt az érdekképviseletről asszem nem mondhatjuk el.  :Q

Mondatod második fele igaz. Sajnos igaz az is, hogy ez egy kicsit vakrepülés, mert a szakmai hozzáértésem nincs meg hozzá, ezért próbálom összecsipegetni a morzsákat, a "szakszemélyzettől", a felügyelőtől, könyvekből, meg ahol hozzáférek.
Személyes dolog, nem is tartozik igazán ide, de azt hiszem én genetikailag erdésznek születtem. Az is szerettem volna lenni, de anyám elnézve 24 kilós nyolcadikos csemetéjét úgy döntött, hogy "könyvelőnek azért talán jó lesz, a tollat elbírja". Hát "ezt dobta a gép", aztán a végén valahogy szerencsésen alakult a dolog, egyrészt mert Zalába nősültem, másrészt, mert a kilencvenes évek elején elég jól prosperáló könyvelőirodát működtettünk, amelynek jövedelmét jelentős részben szántó és erdővásárlásra fordítottam.
Végül mégis azzal foglalkozhatok, amit szeretek és ami érdekel, de tudom azt is, hogy ismeretanyagom mennyire hiányos.

Igen, de az ún. kisparaszti módszer csak egy formája ennek a gazdálkodásnak.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy vágták ami, és amennyi kellett. Ha tüzifa akkor tüzifa, hameg építkezés volt akkor gerendának való. Az erdő meg felújult magától - azzal nem igazán törődött senki. Ami felújuláshoz mellesleg lehet, hogy erősen hozzájárult az alomszedés is (lásd őrségi erdeifenyvesek példája), ami manapság nemcsak hogy nem jellemző, de tilos is.

Ennél ugye lehet a szálalást tervszerűbben, üzemszerűbben is csinálni, de én nem látom arra a garanciát, hogy ez több és jobb (!!!) faanyagot tudna biztosítani.
Sőt arra sem látom a garanciát, hogy az erdőművelés költségei csökkenthetők lennének.
És tudomásom szerint ez a két érv nagyon nagy hangsúllyal szokott megjelenni a szálalás mellett a vitákban.

Nagyon érdekes a felvetett téma!
Nálunk a Börzsönyben is kísérleteznek a szálalással.A szomszéd erdészkerületben(a mi területünk az Ipoly Erdő Zrt.Nagymarosi Erdészetének területén van,a szomszéd pedig az Ipoly Erdő Zrt.Királyréti Erdészete)már évek óta így dolgoznak,és állítólag 100-120 év alatt kialakul az "őserdő"kép.Nálunk viszont a sok,viszonylag kis tarvágásos módszer működik.Az INTENZÍV vadföldművelés,a rágóerdők,nyiladékok kialakítása mind-mind kívánatos lenne nálunk is.

Én nagyon szeretnék szálaló gazdálkodást folytatni akár nagy tömbökben is. Ennek a használati módnak viszont a feltétele a közelítő hálózat mennyisége és minősége. 1996 - ban jártan Csehországban, volt szerencsém látni az általuk végzett nagyon szép szálaló üzemmódban kezelt erdőket. A főmérnök elmondása szerint az erdőgazdaság feltártsága 25 fm / ha, amelyből 20 fm / ha szilárd vagy javított burkolatú volt. ( Az ott létünk  három napja alatt az Ikarus busz minden nehézség nélkül meg tudta közelíteni a bemutató területeket. )
Rendben van, építsünk utakat!
Ha ez a szándék nem ütközik a természetvédelem érdekeibe már nyert ügyünk van!
Ezzel viszont lehetőséget adunk a nem jó szándékú embereknek is a gyors szinte ellenőrzés nélküli mozgásra. ( Orvvadászat, falopás )
Építsünk utakat, és az azon történő mozgást korlátozzuk műszaki berendezésekkel!
A Déli - Börzsönyben a sorompók élet tartama becslésem szerint 3 - 4 nap.
A pályám kezdetén volt szerencsém megérni mikor az erdészet területén 8 pár fogat dolgozott. Én az igazi szálaló gazdálkodást zömmel csak fogatos közelítéssel tudom elképzelni. Vajon vannak még olyan emberek akik akarnak lovakkal dolgozni? Én mindent elkövetek hogy legyenek.
Azt gondolom, hogy a szálaló gazdálkodás a vágásos üzemmód mellet jól használható, de igazán csak akkor ha a fejekben minden tekintetben rend van.   

:OKO :OKO :OKO

Tipp. Próbáljátok ki a U-vas, apró kavicsos betonnal kiöntött sorompót.
Csövet, zárt szelvényt is ki lehet "bélelni", csak folyós beton kell.
Két húzás és elszállt a vasfűrészlap. Az U vasat felfelé fordítsd, úgy teszi benne a legkisebb kárt.

Nem elvágni szokták, hanem ráakasztanak egy drótkötelet, és meghúzzák.

Tolólap és LKT csörlő a módi. Egy a múlt héten telepített sorompó amely állami és magánerdőt is védett egy éjszakát bírt ki.

Aszittem' csak a vasgyűjtők dolgoznak.
Ilyen gépesített dandárra valóban nehéz felkészülni.
Elkapni viszont talán egyszerűbb, mint bokorba csak belépő egy szál embert. Nem csöndben dolgozik és a terepjáróhoz képest lassú.
Ha elfut, ott marad az LKT, ha benne marad megvan mindkettő.
Aztán ott van a  mozgásérzékelős infra fényképezőgép, vagy kamera a sorompóhoz ( jól eldugva). Legalább azt tudod, hogy ki volt a tettes.
Ha a rendőrök macerálni kezdik, van esély, hogy leáll.
Más ötletem egyelőre nincs, de töröm rajta a fejemet. Nálam még nem ennyire súlyos a helyzet, de tudom, hogy ez csak átmeneti állapot.

A Dél - Börzsönyben több falu van amelyeknek lakói évszázadok óta az elmúlt időkig az erdőből éltek, élnek. Nehéz megszokni nekik hogy megváltoztak a tulajdonviszonyok és a gazda szeretné megvédeni a sajátját.
Mi szeretnénk a törvényeknek érvényt szerezni, de ez nagyon nehéz. Volt itt már minden, éjszakai autós üldözés, hetekig alvás a kocsiban az erdőn stb. Ahogy már írtam a fejekben kell rendnek lennie, de ahhoz sol időnek kell eltelnie. Ettől a rendtől én nem várok sokat, csak annyit, hogy ha valaki meglát az erdőn egy darab fát ne az jusson az eszébe hogy haza kellene vinni. Esetleg valaki megbukik a csibészségen akkor pedig emelje fel a kezét és fogadja el a következményeket. Én 188 cm magas vagyok és 115 kg, de a gyengébb fizikumú kollégákat féltem. Az erdész, vadász reggel elmegy dolgozni, este talán haza ér. A két időpont között sok minden történhet.
Messze kanyarodtunk a szálalástól! Bocs!     

Igen, kicsit belementünk a vadak okozta kárba!  :nyes

A Mecseki Erdészeti Zrt tegnap tartotta szokásos évi szakmai napját, melyen három előadás hangzott el:

-a klímaváltozás hatásai az őshonos fafajokra (sokkoló, remélem téves az előrejelzés)
-beszámoló egy thüringiai tanulmányútról, a thüringiai szálalásos módszer ismrtetése
-szálalás lehetőségei a helyi viszonyok között

Vadászati szempontból annyi volt érdekes, hogy Thüringiában csodálatos eredményeket értek el a szálalásos mód, folyamatos erdőborítottság alkalmazásával, de ezt a vadállomány teljes kiikatása mellett tudják felmutatni. :o
Értem ezalatt hogy amit lehet bekerítenek, amit nem, ott nagyjából mindent agyonlőnek. A német vadászati tradíciókról csak annyit, hogy 60-100 vadász részvételével tartanak hajtásokat, 20-25 hajtásnap évente(!), és azokon lőnek mindent. (trófeás vad, tarvad, vd, dúvad) Felettébb érdekes.
Lehet hogy ilyen téren németebbek vagyunk a németeknél? :Vvon

János, ha nem terhes, néhány mondatban foglald össze légy szíves az erdészeti vonatkozású következtetéseket is.
Ez a rovat végül is erről szól, talán a magyar erdő jelene, jövője a vadászok számára is érdekes lehet.
Egy konkrét kérdés: a szálalásos gazdálkodásban a leközelítéshez milyen eszközt használnak?

Klimaváltozásról szóló előadást ki tartotta?
Már én is hallottam egyet róla.

Igazad van a szálalás kontra vadállomány témakörben.
Mivel nálunk igyekszük a vadkárelhárító kerítések számát és mértékét csökkenteni, ezért sok megoldás nem lesz a szálalás eredményes folytatására csak a vadállomány csökkentése.
Mert a törvény egyértelműen leírja a 10 § (1) bekezdésében a szálalás kötelezettségét az állami erdőkben.

Lajos!
A szálaláshoz "jól feltárt" (közelítőutakkal behálózott) erdők kellenek. Amik jelenleg nálunk nincsenek.
Mondhatnám, hogy a lóval történő közelítés lenne a legjobb, de ugye gazdaságilag nem biztos.
Marad az MTZ. (vagy az LKT)

Pontosan a ló miatt érdekelnének a thüringiai élmények. Nem vagyok biztos abban, hogy szálaló technológiában gazdaságtalan.
Helyenként és időnként még tarvágásban sem az.

A hét végén a Kaposvári Állattenyésztési Napokon végighallgattam egy konferenciát a magyar hidegvérű ló jövőbeni hasznosításáról.
A jelenlegi "virsliirány" megváltozásának komoly lendületet adhatna ez az "új" használati mód.
A franciák által bemutatott képeken nagyon hasznosnak tűnő, rönkvontató és ölfa szállító eszközöket láttunk.

Ha valaki talál egy olyan embert (vállalkozó), akinek van lova és ingerenciája, hogy rönköket közelítsen nem drágán, akkor természetesen gazdaságosabb is lehet, mint gépekkel dolgozni.
(a lovas közelítésben nem a munka a drága, hanem hogy a lovakat egész évben etetni kell, ha dolgoznak, ha nem. Lajos, persze ezt nem Neked magyarázom, mert sokkal jobban értessz hozzá nálam, csak úgy általánosságban)
Szóval egy erdészetnek fenntartani pár lovat csak emiatt, az már valószínűleg gazdaságtalan.
De mint írtam, ha van rá vállalkozó, akit meg lehet fizetni, akkor az egyik legjobb módja a kiszálalt faanyag kiközelítésének. (szerintem)

Mindegyik előadás több mint egy órás volt, néhány mondtaban elég nehéz összegezni, de azért:

-Thüringiában ezen erdőtömbök az 1600-as évek óta ugyanazon családok tulajdonában vannak, (egyfajta erdőbirtokosság) tradíció, folyamatosság, tulajdonosi szemlélet stb adott
-az állami erdészetnek szakirányító és ellenőrző feladata van ezen erdőkben. Szakirányítás ára: 8 Euro/ha/év.
-a szálalás csak a nagyvad-állomány (részbeni v teljes) kizárásával működik
-a tömbben minden egyes 7cm vastagságot meghaladó fa egyedileg fel van véve, helyük újabban GPS koordinátákkal meghatározva, az egész térképre felvive, mindez régóta. (tehát több mint száz évre visszamenőleg minden egyes fa helyét és adatait ismerik, ...hja német precizitás) stb stb

Feltártság: szórt makadámutak, évente háromszor tolólappal megigazítva, vizelvezetés megoldott. A szórt utakról 40m-enként közelítőnyom vezet az erdőbe.
A termelés során a fakitermelő a döntés helyén választékolja a törzset és otthagyja. Ha a megfelelő mennyiségű faanyag összejött, kihordó szerelvény megy be érte, de csak a közelítőnyomra. A szerelvény csörlős, de nem csak hátul a pajzsnál, hanem a daru gémjén is van egy csörlő. Gyakorlatilag a közelítőnyomról nem kell lemennie.

Ami a hazai alkalmazást illeti, a mi erdészetünk 2700 ha-on tért át a szálalásra, a Mecsekben összesen kb 4000 ha van átsorolva vágásos üzemmódból szálalásosba.
Millió buktatója van, de ebbe már tényleg nem szeretnék belemenni, mert nagyon hosszadalmas. Ha érdekel, az előadás vázlatát elküldöm valahogy.

Köszönöm!

Hja kérem, negyven méterenként közelítőnyom, köves út, meg GPS-es fanyilvántartás! A magyar szálalási technológiában azt hiszem az Ő tapasztalataiknak pillanatnyilag nem sok hasznát vesszük, de talán nem is baj. Megkockáztatom, ez már nem is erdő, hanem faültetvény.

Milyen lovad van? Nem a költségek miatt, csak kiváncsiságból kérdem.

Hét végén olvastam egy csaj hátán a pólófeliratot:
Fjakó
Fjalánk
Fjelvidító
Fjenomenális

Fjord

:offTop

Ezeket a képeket vadászat közben készítettem, nem elsősorban az újulat bemutatása végett, de talán kivehető a lényeg.

110 éves bükkös végvágása utáni természetes újulat.

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e275_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Látszik, hogy a katlanban a még álló fák alatt is kezd megjelenni az újulat.

Ugyanez fent. Ittnem olyan sűrű.

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e283_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Ugyanezen többen egy másik erdőrész. Ez kisebb folt, és É-i kitettségű, látványosan sűrűbb az újulat.

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e28_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e30_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e32_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://www.kepfeltoltes.hu/100203/e33_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Itt nem volt sem kerítés, sem csemete ültetés, sem pótlás, viszont rendszeresen vadásszuk (egyéni vadászat, heti több alkalommal). Elvileg ilyesminek kéne lenne a szálalóerdőnek is, csak kisebb területű (max 0,5 ha-os) foltokkal.

Ugyanezen tömbben.

Hogy elvileg milyennek kéne lenni a szálalóerdőnek, azt már sokan, sokszor, sokhelyütt bemutatták, elmondták.
De hogy a gyakorlatban hogy működik, működik-e egyáltalán - na ilyenről még nem nagyon hallottam MEGGYŐZŐ eredményeket.
Ehhez képest ezerhektárszámra ugrunk bele (ill. jobban mondva ugrasztanak bele minket "nagyjaink"), és meggyőződésem, hogy ezen területek nagy százalékáról a dicső utókor majd azt fogja megállapítani, hogy denagyhülyékvoltakazelődeink, nosza hozzuk helyre valahogy.

De ne legyen igazam!

Épp így gondolom én is.

Kicsit bővebben a szálalásról:

A szálalás végeredményben olyan erdőgazdálkodási üzemmód, amely leginkább kielégíti a természetközeli erdőgazdálkodás
ismérveit.
A szálalásra az elmúlt évszázad folyamán nagyon sok meghatározás született. A szálalás jellemzőinek megfogalmazásával kaphatunk megfelelő meghatározást a szálalás fogalmára:
A „szálalás” (németül „Plentern”, angolul „selection cutting”) a faállománynak évről évre megismétlődő, állandóan folyó, szálanként történő kitermelése úgy, hogy az egész faállomány szerkezetében lényeges változás ne álljon elő.
Olyan erdőkezelési mód, ahol mindig teljes borítottságot ad az erdőállomány, ezért mindig többkorú (teljes korspektrumú),
általában sok fafajú, csoportos szerkezetű, vagy szálanként elegyedő.
A klasszikus szálalás során összekapcsolódik a vágás, a felújítás és a nevelés (Májer, A., 1994). A szálaló erdőben többnyire minden korosztály jelen van. A szálaló erdő vertikálisan tagolt egy felső és egy középső koronaszintre, valamint egy cserjeszintre. A felújulás egyes vágásérett, vagy kitermelendő fák („szálak”) helyén többnyire természetes módon történik. A szálalás nem terület-, hanem faegyedcentrikus üzemmód. Az őserdő, vagy a természetes erdő dinamikájának fejlődési fázisai egy területen egymás mellett megtalálhatók a szálaló erdőben azzal a különbséggel, hogy az őserdei faanyag-bomlási fázist megelőzi az ember a  hasznosítással. A szálaló erdő „örökerdőnek” minősíthető, azaz a szálaló erdő területét mindig erdő borítja.
Az egyik német erdészeti klasszikus azt írta, hogy a szálalás egy fajta rablóvágás (”Plenterschlag ist ein Plünderschlag”), mert kifosztja az erdőt a legjobb és legértékesebb faegyedek kitermelésével. Nyilván ma újra meg kell határozni a hasznosítás céljait. Ha az adott erdő gyenge termőhelyen áll, akkor lehetséges, hogy nem célszerű nagy vágásterületeket létrehozni, mert azokat a bevételhez képest csak nagy anyagi ráfordítással, vagy akár csak veszteséggel lehet felújítani. Itt csak a vágásérett, aránylag értékes szálak hasznosíthatók, a keletkezet lékek „biológiai automatizáció” során természetesen, többnyire emberi beavatkozás, vagyis
gazdasági ráfordítás nélkül újulnak fel. Ezt a megközelítést „Low-input forest management”-nek, vagyis „alacsony (anyagi) ráfordításos erdőkezelésnek” lehet nevezni. Abban az esetben, ha a szálalást olyan erdőállományban végezzük, ahol szálanként értékes faegyedek (például lemezipari rönköt adó fák) találhatók, a területegységre vonatkozó anyagi ráfordítás megnőhet (többször kevesebb faanyagért kell felvonulni gépekkel, munkaerővel), viszont a területre és a kitermelt
faanyag mennyiségére vonatkozó bevétel és ezzel a haszon is magasabb lehet a vágásos, területcentrikus üzemmódokban kezelt erdőkhöz hasonlítva.
A szálaló üzemmódban kezelt erdőkben nem keletkezik vágásterület, ez különbözteti meg a szálalást a szálaló vágásoktól (németül „Plenterhieb”, vagy „Plenterhau”, angolul „selective cutting”). A szálaló vágás, vagy régi néven szálaló vágásos felújítóvágás, vagy egyszerűen szálaló felújítóvágás, olyan felújítóvágásos fakitermelési és erdőfelújítási módszer, amelynek végzése során az egész vágásterületen 30-60 év alatt termelik ki az idős faállományt
úgy, hogy a helyén természetes úton fiatalost biztosítanak.
Tehát van vágásterület, de annak felújítási időszaka igen hosszú; több mint 30 év és megközelíti az állomány vágáskorának felét (Májer, A., 1994). Az eljárás nem zárja ki, hogy egyes idős, tulajdonképpen vágásérett faegyedeket és facsoportokat hagyásfaként, vagy hagyásfa-csoportokként megmaradjanak a fiatalos közepette a biológiai sokféleség megőrzése, illetve növelése érdekében.
Lényeges a szálalás és (az esetleg évtizedekig elhúzódó) természetes felújítás közötti különbség megértése. A természetes felújítás esetén a központi kérdés a felújulás.
Ennek érdekében dolgoznak, az újulat létrejötte, megmaradása alapvető cél. Ha van újulat (teljes területen, vagy csoportokban), akkor a megmaradásának biztosítása a fő feladat, ezért további bontásokat végeznek, mintegy az újulat irányítja, hajtja a további munkákat. Ez azonban sok esetben túlzottan gyors ütemet jelent, a természetes folyamatokat meghaladó erőltetett sebességet, de az felújítás logikája szerint ez helyes is. Ha megjelent egy jó újulat, szinte kényszerként éli meg a gazdálkodó, hogy bontani, majd végvágni kell, mert különben az újulat fény hiányában elhal, vagy elsorvad.
Ez a legfőbb különbség a felújítás és a szálalás között tehát: a felújítás során az erdőgazdálkodó kényszert érez, míg a szálalásnál nem és nem is szabad, hogy érezzen. A kényszer egyébként annál nagyobb, minél fényigényesebb egy fafaj és annál kisebb minél árnyéktűrőbb, de a helyi szokásoknak, kialakult gyakorlatnak is nagy szerepe van ebben. A nagyon elnyújtott szálalóvágásnál már alig érezhető ez a kényszer, de végső soron megfigyelhető. Az idealizált szálalásnál (kialakult szálaló erdőben, de nem az átmeneti helyzetben) semmilyen kényszerítő hatása nincs az újulatnak, tehát a munkák, belenyúlások ütemét, „a tempót nem az adódó újulat diktálja”. Az alapvető logika az, hogy egyenként, vagy kis csoportokban lehet kitermelni a kijelölt fá(ka)t, és az ott keletkező csoportban „melléktermékként” mindenképpen megjelenik az újulat, tehát az erdőgazdálkodónak az újulattal nem kell foglalkozni. Ha nem vágtunk elég
nagy léket az erdőben, akkor azt benövik a koronák, ha elég nagyot vágtunk, akkor megjelenik az optimális újulat, ha túl nagyot vágunk, akkor esetleg az elegyfafajok, pionír fafajok újulata jelenik meg. A szélsőséges esteket leszámítva, mindhárom könnyen kezelhető: az elsőnél nincs teendő, illetve
később lehetőség van egy további belevágásra, a másodiknál és harmadiknál sincs. Természetesen csak akkor, ha nem gyakran, vagy nem túl nagy területen fordul elő, de azt már nem is szálalásnak hívják. Elegyfafajokra is szükség van az erdőben. Az elegyfafajok újulati foltjának védelmében esélye van a főfafajoknak is megjelenni, ami a későbbiekben akár uralkodóvá is válhat azon a területen. Amennyiben az erdőben 1-2 túlbontott folt keletkezik, attól az egész erdő még nem feltétlenül „romlik le”, hiszen a többi csoport feltehetően optimális lesz, vagy lehet. A belenyúlásokat inkább óvatosan kell végezni, mintsem túl erősen. A szálalás vezérelve a türelem.

A szálalás fogalmának megértéséhez szükséges jellemzőket a Pro Silva Egyesület által meghatározott alapelvek és szempontok a jelen kor igényének megfelelő módon fogalmazzák meg.

Miért van szükség a szálalásra?
Az utolsó évtizedekben Magyarországon lezajlott társadalmi és gazdasági változások az erdők és az erdőgazdálkodás szerepét jelentősen átértékelték. Az erdők hármas funkciója (gazdasági védelmi és közjóléti) már a hetvenes évek óta szerepelt a köztudatban, de a gyakorlati erdőgazdálkodásban a gazdasági funkció mögött a védelmi és főleg a közjóléti funkció – néhány kivételtől eltekintve – háttérbe szorult. Az utóbbi néhány évben megváltozott a helyzet. A társadalom igénye és az emberek érdeklődése az erdő nem gazdasági funkcióinak felerősödését eredményezte. Ebben szerepe lehetett az erdei üdülés, kikapcsolódás iránti
megnövekedett igénynek, valamint a korábbi környezetkárosítások napfényre kerülésének is.
Összhang van a szakemberek és az erdővel hivatásszerűen nem foglalkozók között abban a tekintetben, hogy a vidéknek és az országnak elemi érdeke az ökoturizmus fejlesztése és ez csak a természetközeli erdőgazdálkodás segítségével lehetséges. Egy térség lakóinak boldogulása szempontjából ennek sokkal nagyobb lehet a jelentősége, mint a hagyományos erdőgazdálkodás előnyeinek. Nyíltan megfogalmazódott az igény: olyan erdőgazdálkodást kell folytatni – ahol lehet – hogy „ne keletkezzen vágásterület”, hogy megmaradjon az erdőterületek állandó fával való borítottsága.
A közvéleményt sokkal jobban érdekli az erdőterületek állandó borítottságának megmaradása (van-e üres vágásterület), mint az hogy történik-e fakitermelés az erdőben.
A másik társadalmi igény, a védelem a korábbinál markánsabban került előtérbe. A környezetvédelmi és természetvédelmi szemléletmód világszerte tapasztalható terjedése, a társadalom környezettudatosságának növekedése hazánkat is elérte és minden területen érezteti hatását. Egyre több ember figyel érzékenyen az erdők állapotának változására, a természeti értékek, tájkép védelmét egyre többen tartják fontosnak. Ez a figyelem mára politikai tényezővé vált, hazánkban ugyanúgy, mint Európában. A jogalkotásban is egyre nagyobb mértékben veszik figyelembe a környezet- és természetvédelmi szempontokat. Az erdő alapvető tájképalkotó tényező, ezért az erdőgazdálkodásnak tájképvédelmi többletfelelőssége is van. Különösen igaz ez települések, utak közvetlen közelében. Az erdő védelmi funkcióinak jelentősége felértékelődött. Különösen igaz ez az erdő környezetés természetvédelemben betöltött szerepére. Ezt a folyamatot
segítette, hogy a rendszerváltozást követően, az Európai Unióhoz történő csatlakozás során, számos, a környezet és  természet védelmét követelő civil szerveződés jött létre, amelyek elvárásaikat nagyon markánsan fogalmazzák meg és igyekeznek minden eszközzel érvényesíteni. Annak ellenére, hogy a megfogalmazott igények esetenként túlzóak, vagy tévesek, végeredményben feltétlenül környezetünk és a természet védelmét szolgálják. A társadalom szemléletmódjának
változása természetesen hat az erdőgazdálkodásban résztvevő szereplőkre (jogalkotók, tulajdonosok, erdészeti irányítás és hatóság, erdőgazdálkodók) és folyamatosan kikényszeríti az erdőgazdálkodás változását, fejlődését.
E társadalmi igényeket tartósan elhárítani nem lehet (nem is célszerű), elébük kell menni és a társadalmi nyomásnak engedve, annak megfelelő új prioritásokat kell megfogalmazni. Az erdőgazdálkodás részére a társadalmi elvárásoknak megfelelően új célokat és módszereket kell adni.
Magyarországon általánosan elfogadottnak tekinthető a közjóléti és védelmi célok elsődlegessége a legtöbb természetszerű erdőben, de a legtöbb állományban emellett fatermesztés is folytatható.
Az erdésztársadalom belső reformtörekvései is előtérbe kerültek az utóbbi egy-két évtizedben. Erdészek, erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok az elmúlt 40-50 év „szocialista nagyüzemi” erdőgazdálkodásának nyilvánvaló hátrányait (nagy tarvágások, nem őshonos fafajok túlzott elterjesztése) felismerve új utakat kerestek. Jól látható ez az erdőtörvényben is, ahol például rögzítik, hogy lehetőleg őshonos fafajokkal kell az erdőfelújításokat elvégezni és a véghasználati területek nagyságát is maximalizálják.
A nemzetközi erdészeti trendek közt is megfigyelhető egy jelentős, tudományosan megalapozott áramlat, amely a természetes folyamatokra szándékozik alapozni az erdőgazdálkodást, ugyanakkor a nyereségről sem kívánt lemondani (például a Pro Silva-mozgalom).
A korábbi évtizedek monokultúra-szerűen ültetett, nem őshonos fafajú erdeiben tapasztalható nagy mértékű erdőkárok ugyancsak az elegyes, őshonos erdők kialakítására, fenntartására ösztönöznek.
A globális felmelegedés is az őshonos, természetszerű erdőgazdálkodásra irányítja a figyelmet. Az őshonos klimax-társulások a klímaváltozás miatt sérülhetnek, sőt akár végérvényesen el is tűnhetnek, de az őshonos természetszerű erdőknek (általánosan elfogadott vélemény szerint) nagyobb az alkalmazkodó, önszabályozó, és
felújulóképessége, mint az egyéb erdőtársulásoknak. Ennek oka a faji és fajon belüli sokféleségük (például koránfakadó, fagytűrőbb, szárazságtűrőbb fajok és egyedek). A jelenleg prognosztizált klímaváltozás az egyes humid klímazónák visszahúzódását és a szárazabb (például erdőssztyepp) klímazóna növekedését jelzik (Mátyás, 2006), ez azonban nem jelenti az őshonos erdők kipusztulását, csupán – a változás nem túl gyors lefolyását feltételezve – átcsoportosulását, vagyis például a bükkös állományok egy része vélhetően gyertyános-tölgyessé alakulhat. Az állományok átalakulása azonban még csak feltételezés. Minden esetre nyilvánvaló,
hogy a folyamatos erdőborítás klímastabilizáló hatása a legerősebb.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következtében fellépő szélsőséges vízjárás megelőzése is – különösen a vízgyűjtők meredekebb területein – a folyamatos erdőborítást biztosító, természetközeli erdőgazdálkodást követeli.
A szakemberek és a laikusok globálisan is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az inváziós növények (a fafajok közül az akácon kívül például az amerikai kőris, zöld juhar, kései meggy) által okozott károknak, a nem őshonos fajok terjedésének/elterjesztésének az őshonosak rovására.
Az erdészek is a saját bőrükön érzik a fenti gondokat, mivel a közjóléti igények nagyon gyakran összecsengenek a szintén közérdeket megtestesítő védelmi (természetvédelmi, talajvédelmi, vagy éppen honvédelmi) érdekekkel. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdőgazdálkodás az új céljaihoz és az elveihez új módszerek is kellenek. Fontos leszögezni, hogy nemcsak az erdőnevelés szakterületére, de az erdőgazdálkodás más ágazataira, valamint a kiegészítő tevékenységeinek teljes skálájára is igaz az előzı megállapítás.
Az elmúlt években már sok kísérlet történt a „természetszerű” erdőgazdálkodási eljárások meghatározására, annak megfogalmazására, hogy a mai magyarországi viszonyok között hol, hogyan lehet természetszerű erdőgazdálkodást folytatni. Születtek eredmények, ismertek a szakmai közönség körében a régen alkalmazott szálaló erdőgazdálkodás, a készletgondozó erdőkezelés, valamint a „Pro Silva” elvek alkalmazásával elindított erdőnevelési kísérletek eredményei, de a gyakorlatban egyik elv, eljárás, módszer sem tudott (még) meghonosodni.
A szálalás nem csak egy olyan erdőgazdálkodási forma, amely az ökológiai szempontok figyelemmel kísérése mellett nyereséges erdőgazdálkodást tesz lehetővé, hanem ideális eszköz a ma még jelentős számban előforduló természetszerű erdő fenntartható kezelésére, sőt állapotának javítására és így a legjobb elv a Natura-2000-területek fenntartására.
A kérdés erdőművelési-erdőnevelési oldala részben már ismert. Tudásunk néhány erdőtípusra korlátozódik, ezért szükséges bővíteni ismereteinket ezen a téren. Különös tekintettel arra, hogy Magyarországon a faállományok nagyobbik fele – a jelenlegi hivatalos álláspont szerint – természetes módon nem újítható fel. (Elvileg minden, csiraképes magot termő faállomány alkalmas lehet természetes újulásra.) Teljes körűen nem ismerjük, hogy a különféle fafajokból álló, többkorú állományokban milyen természetes újulási folyamatok játszódnak le, milyen irányban változtatják ezek az állományok összetételét, életfolyamatait. Elképzelésünk van arról, hogy ezekben az állományokban hogyan, mennyi és milyen faanyagot lehet kitermelni az állomány fennmaradásának és természetes működésének veszélyeztetése nélkül, de jelenleg ezt tudományos alapossággal bizonyítani még nem tudjuk.
Fontos kérdés az így kezelt állományokban alkalmazott fakitermelési technológia kiválasztása. Nem javasolt a nagy gépek használata, hiszen a fakitermelési munka után fennmaradó faegyedek minden korosztályt és méretcsoportot képviselnek, megmaradásuk a biztosítéka az állomány fennmaradásának. A kíméletes   fakitermelés csak a legkisebb, legkíméletesebb eszközök használatával biztosítható.
E technológiákra vonatkozóan a nevelővágások kíméletes módszereire vonatkozó ismereteink felhasználhatók, alkalmazhatók. Meghatározó kérdés az alkalmazott erdőgazdálkodási módszer gazdaságossága is. Hosszútávon a legszebb gazdálkodási elvektől sem várhatjuk el, hogy működjenek, ha azok gazdaságtalanok, veszteségesek. Az erdőtulajdonos elsődleges célja a nyereség megtermelése, nem várható el tőle, hogy saját zsebéből, ellenszolgáltatás nélkül, közérdekű célokat is finanszírozzon (kivéve az Államot). Az erdő védelmi és közjóléti funkciójának érvényesítése viszont megkérdőjelezhetetlenül közérdekű cél. A  természetszerű erdőgazdálkodás ökonómiai oldalát Magyarországon még nemigen vizsgálta senki üzemi körülmények között. Számított modellek nem ismeretesek. Ez még azokra az állománytípusokra vonatkozóan is igaz, ahol a „Pro Silva” elvekre alapozott erdőkezeléssel már évek óta üzemi mérető kísérletet végeznek.
A természetszerű erdőgazdálkodás másik alapvető feltétele, hogy a hatályos jogi rendszerbe illeszthető legyen, tehát a támogatási és elvonási rendszer, valamint az erdőtervezés és a felügyelet kezelni tudja az alkalmazandó eljárásokat.

Pyrus.  :MEGH :MEGH :MEGH

Köszi most már az is meg van magyarázva amit jan. a saját válasza utolsó sorában leírt.

Urak!
Köszönöm szépen a magyarázatokat! :WA :WA

Holnap tanulmányt írok a szálalásból! ;D ;D ;D

Köszönöm nektek én is, hogy leírtátok a szálalást, mert bár gondoltam, de mostmár értem, és azttatata is, hogy miért nem kell ezekbe az erdőkbe csak minimális vadlétszám...
 :WA

Egy cseppet továbbfűzöm még Forsterh Meglesett pillanatokban ismertetett erdőfelújítási technológiáját, pontosabban még néhány kérdésem lenne.

Milyen tárcsát és szárzúzót használtok a makk bedolgozásához és a művelő ösvény kialakításához, ami kibírja a tuskót, mert gondolom a véghasználat nem tuskózással történik?
A parlagfű nem jelenik meg tárcsahasználat után? Én ezzel, meg a jágerkenderrel (aranyvessző, szolidágó) küzdök nagyokat, és a parlagfűnek mit sem ér a korai gyomirtás.
Érdekes, hogy a hársat, mint üldözendő fafajt említed, nekem a legutóbbi telepítésemben a kislevelű hársat, mint kívánatos elegyfajt írta elő a tervező. Igaz, ez Zala, itt elég ritkán fordult elő, inkább csak mint díszfa, úgy tudom, Somogyban nagyobb összefüggő állományok is vannak. Mennyiben rosszabb, mint pl. a juhar?
Az elegyfajokat hogyan viszitek bele? Csak természetre bízzátok, vagy "segítetek" a Teremtőnek?

Urr Antinak. Szerintem az általad említett 2.5 m-es sortáv telepítésnél nagyon széles, azt sokára fedi át a tölgy.  Én 1.5 méterest használok. Igaz, nagy traktor nem megy el a sorközben, ezért egytengelyes szárzúzót, ill. bozótvágót használtunk eddig az ápoláshoz. Most agyalok egy olyan megoldáson, hogy a nagy traktor "lábai közé" veszem első 1-3 évben a sort és a közepéhez képest eltolt munkaeszközzel próbálnám a következő telepítésben megoldani a sorközök tisztán tartását.
Idén őszre tervezek ugyanis egy 3X2-2.5 ha-os kalandot, egyiket kocsányos, másikat kocsánytalan tölggyel, a harmadikat cserrel.

Szia Lajos!

Olyan helyen, ahol tölgyes volt előtte, ott sokkal kisebb a sortáv. kb. 1 -1,2 méter.
De pl erdei fenyő levágása után ilyen 2,40-es sorközzel ültettünk tölgy (KTT)-cser-hárs-szürkenyár-vadcseresznye(+egy kis gesztenye a szélére) csemetéket, a meghatározott sorrendben, arányban. Ezenkívül szántóba akácot.
Főleg a szántón nagyon felverte a parlagfű, de hát ez van.

Én ezt láttam, ezért írtam. Abban biztos igazad van, hogy később fog bezáródni.

Gyomírtani szoktátok a telepítést vagy rábízáttok a természetre és a mechanikus védelemre?

Na, végre megtaláltam ezt a topikot is. Aminek nagyon örülök, hogy korábban nem olvastam el az ide írt hozzászólásokat és ezért a "Meglesett pillanatokban"  kifejtett véleményem teljesen önálló és nem befolyásolt. Azért azt tapasztalom, hogy sokak húzódoznak csak megérzésből is a szálaló vágásmód általános bevezetésétől. Szerintem nagyon jól teszik.
Németh Lajosnak válaszolnám....
Mi a természetes erdőfelújítás kivitelezése során nem alkalmazzuk sem a bontó és sem a vetővágás módszerét, hanem amikor rendelkezésre áll a bőséges őszi makktermés az érintett állományban, akkor a makkhullás időszakaszára kipucoljuk teljesen tisztára az állomány aljnövényzetét, így egy nudum állapotot biztosítunk az erdő talajának felszínén. Ezt követően két alkalommal 1,5 m szélességű 30 LE-s kistraktor mögé kapcsolt könnyű két levélsoros erdészeti tárcsával a lehullott makkmennyiséget a talajba tárcsázzuk úgy, hogy elszalomozunk az álló törzsek között. Első ízben október 20-a táján majd november 15-e körül végezzük el ezeket a tárcsázásokat. A télen pedig tarvágásban levesszük a makkot adó állományt, úgy hogy csak a vágásterület szélein történik a kitermelt faanyag készletezése. Hóolvadás után a tuskóhelyekre történő maximum 80 cm magas rőzsekötegek készletezésével eltüzeljük a vágástéri hulladékot. Március 15-vel így az egyszeri gyomirtó permetezés elvégzésének semmi akadálya nincs. A továbbiakat már leírtam a másik topikban.....A tuskó magasságra nálunk nagyon oda figyelünk és ha szükséges azokat 5-8 cm magasságra a taljfelszín felett újra vágatjuk....de ezt egymenetben is elvégezheti a fakitermelő, ha nem lusta és nem akarja még egyszer ezért újra lejárni az egész vágás területét....Azt kell látni, hogy ez a bődületes csemeteszám, ahogy törekszik a fény felé minden lágyszárút maga alá kényszerít és hamarosan leárnyékolja és befojtja, még az első esztendőben... Ezért itt sem parlagfűvel, sem jägerkenderrel(solidago), de még szeder jelenlétével sem kell számolni. Az igazi harc a csemeték között bontakozik ki a fény birtoklása érdekében ezért az átlagosnál sokkal nagyobb éves növedékkel lehet számolni. a harmadik esztendőben láncos kapatagokkal felszerelt forgóhengeres szárzúzóval alakítjuk ki az ápoló ösvényeket. Mivel itt az ért már harmadik évre jelentős biomassza tömeg nevelődik meg, ezért ide minimálisan 82-es MTZ meghajtású erőgép szükséges.

Az elegyfafajok maguk jelennek meg természetes úton az erdőfelújításban, mégpedig nagyon nagy diverzitásban. Én összeszámoltam egyszer egy ilyen friss felújításban a következő elegyfafajok voltak jelen: szürkenyár, feketenyár, erdei fenyő, kecskefűz, kislevelű hárs, vadkörte, hegyi-és mezei juhar, vénicszil, magaskőris,  virágoskőris, gyertyán, madárcseresznye, akác, bálványfa, gleditsia (koronaakác), madárberkenye, néhány példány kerti dió ( biztos a varjak hozták) aztán a cserjék közül mogyoró, barkócza berkenye, kutyabenge, fagyal  stb. A természetes erdőfelújítások elegyfafajait mi nem visszük be  mesterségesen a felújításban, de jelenlétüket, elegyarányukat viszont az erdőszerkezet kialakításának elgondolása függvényében folyamatosan szabályozzuk. Gyertyán, berkenye, szil és juharok kizárólag csak a második koronaszintben lehetnek.....

(http://www4.pic-upload.de/06.02.10/wvfsqhkoncx8.jpg)

Érdekes. Nekünk azt tanítják hogy kell a bontóvágás, vetővágás.
Akkor amit Ti csináltok, az végső soron egyfajta tarvágásos felújítóvágás ha jól értelmezem.
Be szoktátok keríteni az érintett területet? Már csak azért kérdem mert a képen nem látok kerítést.

Igen, ideiglenesen ősztől a következő év augusztusáig, csökkent értékű 2 m-es oszlopokra a legegyszerűbb vadhálót a vaddisznó ellen. Igazából a makk kelésének az időszaka, májustól - augusztusig kell vigyázni, de szerencsére erre az időszakra a disznó, már nem az erdőt, hanem a környező mezőgazdasági területeket járja...
Igen a mienk egy tarvágásos természetes felújítóvágás, annak minden előnyével és gyakorlatilag hátrány nélkül, nagyon gazdaságos és természetközeli erdőkezelési módszer....az én nevemhez fűződik a bevezetése és aranygyűrűvel jutalmazta a cég ezt a szokatlan, de nagyüzemi méretekben is hatékony eljárás alkalmazását.... Ma már az egész SEFAG területén kötelezően bevezetésre került.

Értem, köszönöm a választ.

És a tuskókkal mi a helyzet? Azt sem lehet folyton bent hagyni.

Az 5-8 cm magasságú visszamaradt tuskó semmilyen munkafolyamatot nem akadályoz és 4-6 év után minden különösebb kezelés mellőzésével  elkorhad.

Pyrus összefoglalója nagyon alapos, és magyarázatot ad szinte minden kérdésre.

Valaki aggódott, hogy miként, milyen károkozással kerül ki a kitermelt anyag a rakodóra. Abból kell kiindulni, hogy nem feltétlenül fontos teljes fás munkarendszerekben gondolkodni, mint mikor az LKT egész fákat vonszol a rakodóra. Vannak nagyobb szerelvények, amik felépítésüknél fogva úgy tudnak közelíteni, hogy közben kisebb talajsebeket okoznak, mint egy crossmotor. Ezt magam is meglepődve láttam. (És persze a lovat sem kell száműzni, kimosolyogni, hiszen létezik, használják ma is!)

Az egyik legjobb megoldásnak a lovat látom.

Igazad van, biztosan lesz ebben szerepük, de léteznek nagyon kíméletes forwarderek is erre a célra.

 ---
Az előzőt hadd egészítsem ki azzal, hogy nehogy valaki azt gondolja, hogy a szálalás és rokonmódszerei valami vadonatúj, sötétzöld találmányok, vagy az okszerű erdőgazdálkodást megelőző, ősi erdőkiélési módszerek! Már Roth Gyula is szentelt ennek pár száz oldalt híres könyvében. (Erdőművelés I.-II.)
(Sajnos ehhez a nagyszerű és sok tekintetben ma is helytálló műhöz nem lehet hozzáférni, annak ellenére, hogy csekély példányszámban pár éve reprint kiadták.)

Egyetlen " kíméletes forwarder " sem annyira környezetkímélő, mint egy ló...
Amennyiben a kitermeléseken kívül is van munka a lónak, még olcsóbb is.

Hát ebben igazad van. De ha rövidfás rendszerekben gondolkodunk is, azért vannak olyan méretek, amivel a ló nehezen birkózik meg. No meg a forwarder felemelve, kíméletesen elég nagy távolságokra el tud menni, így nem igényel a munka olyan sűrű közelítőnyom hálózatot.
De legyen igazad, lássunk minél több lovat az erdei munkákban!  :)

Én a Mátrában láttam hogy használják a lovat közelítésre.
A forwarder is tud szép nyomvályút hagyni maga után. Pár hónapja voltunk fönt Visegrádon egy gyakorlaton. Ott mutattak forwardert munka közben.
 
A szálalásról valahol hallottam, hogy Ausztriában ahol csinálják ott elég komoly főfeltáró útrendszer van. A gépnek szinte be sem kell menni az erdőbe. Az útról nyúlkál be.
Mondjuk ezt nekem elég nehéz elképzelni. Valahogy nem tudom elhinni hogy ez 100%-ig igaz legyen.

(http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtKFgVR) (http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtKFgVR)

(http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtEFQVR) (http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtEFQVR)

(http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtEGQVR) (http://imagerz.com/QENAC0tvAwIMBFtEGQVR)

 :OKO

Nincs több kérdésem.Jó üzemmódnak tűnik, gratulálok!  :OKO

 :Emel

Ne haragudjatok, de én csak mosolygok ezen a szálalási mizérián, főleg amilyen javaslatok befutnak ide....... Mert a ló alkalmazását én messzemenően tudom támogatni, ha már valaki szálal, mert ennél kiméletesebb kiszállítás, mint a lóval történő még nem találtak ki. Egyébként nagyon megfelelne  a herélt magyar szürke marha (ökör) a maga 12 mázsájával azért el tud egy két dolgot vinni....
Na de álljunk már meg egy szóra gyerekek... szálalás és forwarder??????  Igen ez már a legújabb ultra zöld elmélet.....Mintha Ikaruszt rakétával lőnék ki az égbe, hogy repüljön a viasszal megragasztott szárnyain.....
Szerintem szálljatok le a földre... jobban jártok.....

Pedig a trendeket elnézve ezzel a "mizériával" előbb-utóbb mindenki kénytelen lesz megbarátkozni, akár üdvözli, akár ellenzi.
Az ökör valóban többet tudhat a lónál közelítésben, bár én ezt csak az öregek elmeséléseiből tudhatom, de nekik is, Neked is elhiszem. Érdekes, hogy kiment a divatból.

Ott van bizony az UMVP pályázatok között, amiben mintegy 3000 Ft-ot adnak köbméterenként (max. 50 m3,/ha, ha jól emlékszem) az un. kíméletes kiközelítésre.
Mondjuk tényleg elég tragikomikus elképzelni pl. dombvidéken, tökig érő sárban, vagy délre megtaknyosodó tetejű fagyos földön, amint a 10 méteres szerelvény szlalomozik a megmaradó fák között, pláne mindezt kíméletes kiközelítésnek elnevezni. Pár ilyen kísérlet, aztán sem a fák kérgéből, sem a gépből nem marad semmi.

Én is azt hiszem, hogy szálalás=igavonó állat. Hogy ez ló, ökör vagy netán bivaly, azt nem tudom, de piszkálja a csőrömet. Nem azért, mert nagyon szálalnom kéne, amit nekem vágnom kell a közeljövőben az szinte teljesen akác, ott meg sem a felújítás módja (gyökérsarj) sem a fafaj (akác, mint első számú közellenség) miatt vélhetően nem jelenik meg a szálalási kötelezettség.
Viszont láttam tavaly, amikor az egyik fakitermelő vállalkozó, amikor a talajviszonyok miatt az LKT-val már semmire sem ment, kínjában bérelt egy lovat vezetővel, aztán szájtátva nézte, hogy a kis mokány ló teljesítményét akác tarvágásban. Még azon a héten vett egy saját lovat.

 

Na ez egy földhözragadt hozzászólás volt és mint ilyen nagyon tetszett is..... :OKO

Szerintem az lehet a fő gond vele, hogy nagyon lassú. Ez talán nem is elsősorban a vonszolásnál jelentkezik, ott még talán kényelmesebb is, ha nem kell loholni, mint a lóval, hanem a ki és bemenetelkor. Nem tudom ám, sohasem dolgoztam vele, csak elképzelem.
Az viszont biztosan nem véletlen, hogy a múltban a nagyobb gazdaságokban a szántást (legnehezebb mg-i talajmunka) gyakran inkább ökörre, mint lóra alapozták.

Idősebb kollégám mesélt bivalyos élményeket. Ő szokta mondani, hogy a bivalynak hatalmas a "forgatónyomatéka". Baromi erő, és csigalassúság. Egyetlen esetben gyorsul fel, amikor meglát egy pocsolyát.
Na, azt igyekszik rögvest elérni és szerszámostul belefeküdni. Az sem zavarja túlzottan, hogy a szerszámhoz eke, vagy szekér kapcsolódik. Ha kidagonyázta magát ( fél nap), akkor nagy nehezen ki lehet könyörögni a sárból és ezután lehet vele folytatni a munkát.

Az ökör mellett a hatalmas testi erő és a nyugodtság szólt. Ha nem tudta kitörni holtpontjáról a szállítandó vagy vonszolnivaló terhet akkor nem próbálkozott mégegyszer, szemben a lóval amely annyira erőlködött, hogy annak mindig hámszakadás volt a vége.....

Na akkor valahogy így néz ki a szálalás technológiai sorába illeszthető alapforwarder.... azért azt be kell látni, hogy nem ez fogja a szarból az UNIO-t kihúzni......

(http://www4.pic-upload.de/07.02.10/f4sxi2a8vmay.jpg)

Az északi  Magas-Börzsönyben az 1970 - es évekig a kiszállítást vasúton végezték. ( egykor 200 km vasút állt rendelkezésre ) Ezt a vasút hálózatot elkezdték felszámolni, jelenleg 5 km létezik belőle, azon is csak személyforgalom folyik, hála pár megszállott embernek, akik pénzt és időt nem sajnálva foglalkozik vele.
Ezek a zömmel bükkös állományok a 80 - as évek elejére érték érték el azt a kort, hogy jelentősebb mennyiségű faanyag kitermelésére volt lehetőség. ( növedékfokozó gyérítések ) Nagyon sokat gondolkodtak rajta, hogy ismerve a bükk hosszú tárolásából adódó problémákat, hogyan lehetne a nevelő vágásokat elvégezni. A Börzsönyben abban az időben jelentős bányászati kutató tevékenység folyt. A fúró alapok megközelítése érdekében épültek az elő jelentős nagyságú föld utak. Az akkori Erdészetvezetőm, majd később én is ezek összekötésével, tovább vitelével készíttettük el azt a közelítő hálózatot amelyen a kiszállítás folyt.
Az első időkben a honvédség végezte a szállítást, majd 1987 - ben megkaptuk az első TIMBERJACK kiszállító szerelvényt.
A termelés fogatos előközelítésből és hosszú fás szerelvényes kiszállításból állt. Évente 30 - 50 ha gyérítését végeztük el. Ehhez rendelkezésre állt 4 pár ló és megfelelő szakértelemmel rendelkező KIVÁLÓ fakitermelők.
Később a véghasználatok végvágásánál is hasonló módon alkalmaztuk.
Régen volt, de össze lehet kötni a régi és új technológiát csak egy kis akarat kell hozzá.  

Szia Forsterh!

Egy kérdésem lenne, kíváncsi lennék a véleményedre.

Egyszer olvastam egy könyvben (Zoltán János: A vadászat napszámosai), hogy annak idején Kaszón nagy területeket telepítettek be erdőkkel, és az erdősítésekbe seprűzanótot ültettek (vetettek?). Ez jó védelmet nyújtott a vad rágása ellen is, aztán idővel a csemeték túlnőtték. Nagy sikere volt.

Én azt látom, hogy sajnos a kikapált sorú, lekaszált sorközű erdősítésekben a sorokban lévő csemeték szinte kínálják magukat a vadnak....beáll szépen egy őz a sorba és 10 perc alatt már komoly kárt tud okozni sajnos....

Régóta foglalkoztat a dolog, hogy esetleg milyen riasztó/takaró/elterelő növényt lehetne a csemeték mellett nevelni, ami növeli a csemeték károsodás nélküli felnövésének esélyét?

Azon túl talán egy kicsit a mikroklímát is javítanák a plusz növények...
Már arra is gondoltam, hogy a Nagy boszorkányfüvet kéne a sorokba vetni, az biztos riasztaná a vadat...legalábbis a vegetációs időszakban....

Kíváncsian várom a válaszod!  :Emel

Persze, nincs is ennek akadálya... egy technológiai sorban mindig a leggyengébb láncszem mutatja meg hogy mit is ér az az egész technológia. A robbanómotoros egyszemélyes  láncosmotorosfűrészeket 1967-ben hozták be Magyarországra. Annak ellenére, hogy az éves szinten kitermelhető faanyagmennyiség robbanásszerűen megnőtt, még évtizedekig lófogatok szállították a fát a közbenső rakodókra, ahonnan aztán a tehergépkocsis szállítások történtek. De azért mára a fogatgazdaságoknak is végérvényesen befellegzett, mert az erdei munka nem lónak való, főleg a domb-és hegyvidéki terep hörgőtágulatot okozott minden lónak kivétel nélkül és megkehesedve egyébként jó testi erőben a vágóhídon végezték. Azért a múlt hibáiból az okos ember tanulni képes..... a zöld meg csak leporolja róla port és azt hiszi, hogy az már tutiul működik is....
Egy minden szempontból támadhatatlan munkafolyamatot, egymással harmonizáló teljesítményű, technológiai elemek összerakásából tudunk magas szinten megvalósítani. Tudjátok, ha nagyon szálalni akartok akkor tessék egy harwestert venni, amelyik felkeresi a kivágandó fát, kivágja, legallyazza, méretrevágás után magára veszi és kiközelíti az alsó vagy közbenső rakodóra és ott szállításra előkészített állapotban bemáglyázza.
Ez lehet hatékony egy mai korszerű szálalásban, de a múlt és jelen turmixolása csak gyomorrontást okozhat.....

Szia!

A vad nem a lágyszárúért, hanem fásszárú fiatal hajtásáért megy bele az erdősítésbe....tehát neki hajtás kell, ezért lágyszárúval ezt Te nem tudod befolyásolni.... Ha Te bemész a TESCO-ba és libamájat akarsz vásárolni, akkor hiába veri ki a szemed a sok disznómáj, akkor is libamájat veszel....

Lehet viszont befolyásolni az ízlését a vadnak, ha már mindenképpen fiatal hajtást akar zabálni.... számunkra értéktelenebb, de a vad számára kedvelt fafajokat ültetünk vagy hagyunk ideiglenesen meg a főfafajok védelmében. Felújításokban nagyon jól be szoktak erre a célra válni a hárs, akác, juhar és a gyertyán, tölgy tuskók sarjai. Ezek nagyobb mennyiségben törnek elő, érdemes a vadnak mellette megállni, mert többet időzhet mellette és mivel ezeknek a tuskóknak jól kiterjedt gyökérrendszerük van a talajban ezek a tuskósarjak mindig felé emelkednek a védett főfafaj csemetéinek magassága fölé, így kellő védelmet nyújtanak a vad károsítása ellen. A hülye pákosztos őz azonban még ilyen feltételek mellett is megtalálja az értékes tölgyet és szisztematikusan leharapja a főhajtásait... sajnos.... ilyen esetben egy jól irányzott golyó a legjobb segítség.....
Nekem is van egy pár erdőrészem, amiben benne van a seprűzanót. Ez nagyon jó vadsűrű kialakításához, de nagyon el tud hatalmasodni és a vad sem szereti fogyasztani, csak rejtőzésre alkalmas. Hatalmas és intenzív terjeszkedése komoly feladat elé állítja az erdészt, ha a főfafaj szükséges elegyarányát biztosítani akarja.
A folyamatos ápolásokról néhány szót... Az a jó, ha  a sorközművelő munkagép legalább 20-25 cm műveletlen sávot hagy el a csemetesor mindkét oldalán... tehát akkor ez egy 40-50 cm szélességű gazsávot jelent, amelynek közepén, annak magassági szintje alatt rejtőzik a főfafaj csemetéje. Ha így történnek az ápolások az mindenki számára hasznos. A vad kevésbé találja meg a csemetét (kivéve az őz), a csemete az 50 %-os fényviszonyok miatt erős magassági növekedésre van késztetve, gyorsabban kinő a vad szája alól. Az azévi aktuális sarjleveréseket csak a következő év februárjában érdemes elvégeztetni, hogy a téli ínségben inkább azt zabálja a vad, mint a csemeténket.
Aki tálcán, kipucolva, csodálatosan ápolva kínálja erdősítését a vadnak, az kívánjon hozzá jó étvágyat is......

Az a jó, ha  a sorközművelő munkagép legalább 20-25 cm műveletlen sávot hagy el a csemetesor mindkét oldalán.

Itt az emberek a sorközművelő gépek...(legalábbis az erdőfelújításokban, mivel itt olyan a terep és a sorköz, hogy géppel nem lehet bemenni).

Az a baj Forsterh, hogy vannak itt sokéves erdősítések, ahol a siskanád teljesen elszaporodott és azokat muszáj néha-néha kikapálni a csemeték alól, mert a gyökereivel ellehetetleníti azokat...Permetezni is szokták, szelektív gyomirtószerrel, de ez a védett területeken nem engedélyezett.
Nyárra már nincs a sor kikapálva az árnyékolás miatt, de ha egyáltalán nem lenne kapálva, akkor a pázsitfüvek kiölnék a csemetéket.

Tuskósarjak vannak, abból is eszik a vad, de a libamáj után jól esik a desszert, tehát jöhetnek a fiatal édes csemeték...

Ez a nagy baj, hogy nincs egyszerre nagyszámú, sok csemete (természetes újulat), ahol a nagy számok törvénye alapján jut is, marad is...

Köszi a választ!  :Emel

Amit Te vázolsz az a zöld szemléletű erdőkezelés gyakorlata. Tudod mit, azt üzenem a zöldeknek, hogy a havi munkadíjuk ellenértékeként szálanként húzigálják ki a siskanádat, de nagyon vigyázva nehogy egy rovart véletlenül agyontapossanak.....  :NON :tasli

Mind a két nagyapám tihanyi szőlősgazda volt. A szőlők ott sem a lapos területeken teremnek. Egyik lovuk sem betegedett meg pedig volt belőlük bőven. Nem is a legjobbak, mert a lónak mindent megbocsátottak ha tőkés szőlőben dolgozni lehetett velük.
A ló az övék volt és mindent megtettek érte. Ezért nem betegedtek meg.
Ha jól gondolom Somogyban vagy erdész.
Lassan negyed százada várom, hogy végre valaki mutasson nekem egy olyan gépet amelyet hegyvidéki viszonyok között maradéktalanul lehet használni akár erdőművelésben akár fahasználatban. Európában jártam pár helyen, de nem láttam ilyet.
Jelen pillanatban is 4 pár ló dolgozik az erdészetnél és remélem egyre több lesz belőlük.
  

Na akkor egy kicsit az erdőgazdasági fogatos munkáról különös tekintettel a hegy-és dombvidéki terepre.... Ez nem szőlőművelés szögezzük le első lépésként.... itt vagy szálfás munkapadra történő közelítés, vagy méretes rönkök vonszolása beforgatása vagy kerékpáros méterfa közelítés történik. A lejtésből eredően két dolog következik: felfelé nincs állat amelyik bírná a közelítést, lefelé pedig a meglóduló rakomány sodorhatja el.... tehát szigorúan a rétegvonalak irányába.... a baj az, hogy egy szálfát azért nem fognak másképpen választékolni, mint ahogyan azt egyébként a gazdaságosság megköveteli, ha nem bírja a paci, esetleg kötnek mellé még egyet, ha van....ha nincs.....?
Én ezt nem akarom ragozni, mert nálunk a hőskorban 25 fogatos fogatgazdaság volt csak egy erdészetnél.... ma pedig egyetlen egy árva pacika sincs.... Ráadásul pedig ezek komoly sodrott lovak voltak, nem valami hitvány 5 mázsás vékony parasztlovak.....

Az erdei gépekről ... van ám nagyon sokféle ... milyeneket akarsz látni??? négylábú, hatlábú, láncozott kerekű......

(http://www4.pic-upload.de/07.02.10/mtzaaugezwf9.jpg)

(http://www4.pic-upload.de/07.02.10/d3ey771875n7.jpg)

(http://www4.pic-upload.de/07.02.10/nq7dwb47y7r.jpg)

Má megint kérdezek. Mi a megmeredt retek az a forvarder ??? ??? ??? :fejv Amit én a fotón látok az egy böszme traktor daruval :nyes :nyes
Vagy forvarder az illedelmes  neve a faszállítónak. :Vvon

Üdv Forsterh ! A hatlábúnak mi a neve ?  :WA

Szevasz Taser!

A forwarderről tettem fel képet #51-ben. Na azt a gépet nevezik forwardernek.

 :Emel

Lépegető fakitermelő kombájn mondjuk magyarosan.... walking harvester világnyelven..... :)

Így működik.... wow  a dinosaurusok újra köztünk vannak.....http://www.youtube.com/watch?v=CD2V8GFqk_Y (http://www.youtube.com/watch?v=CD2V8GFqk_Y)

Ez pedig a harvester. Erről is beszéltünk.

http://www.youtube.com/watch?v=Vf9d8KEzgvQ

Aha értem  :V Akkor itt a forward szónak nem az "előre" hanem a "szállítmányoz, továbbít" jelentését  vették alapul az elnevezésnél. Attól még ez egy darus traktor  :epl :epl

Gondolom ez lenne az:

http://www.youtube.com/watch?v=dmARj2yDUiE&feature=related


http://www.youtube.com/watch?v=G6Gu2wbRnUE&feature=related

Egy Harvester:

http://www.youtube.com/watch?v=xPg9xjsSTpA

Ezt pedig a szálalásra javaslom.... az UNIO bácsi majd megveszi a zöldeknek....ez aztán rendbe fogja tartani a zöldek erdeit....


http://www.youtube.com/watch?v=GgjfYZFMT4o (http://www.youtube.com/watch?v=GgjfYZFMT4o)

Egy birodalmi lépegető:

http://www.youtube.com/watch?v=CgBNjdwYdvE&feature=related

Óóóóóhhh ezzel tisztában vagyok.... a zöldeknek mindig olyan dolgokra van szükségük amik nem vezetnek sehová, de azt anyagilag folyamatosan támogassa az állam.....
Egyébiránt pedig nincsen igazad, mert ennek a gépnek a megtervezése során messzemenően meghatározók voltak nemcsak az ökonómiai, hanem az ökológiai szempontok is. Szerintem ezek a gépek ezeket az elvárásokat nagyon magas fokon teljesítik. A nagyon kedvező talajterhelési  együttható, a hidromotorokkal működtetett daraboló fűrész, amely nem szennyezi a környezetét olajjal, az elenyésző élő munkaerőszükséglet és az ezzel párhuzamos bődületes teljesítmény magáért beszél. Ezt a bányászattal egyenértékű, nehéz  és veszélyes fizikai munkát kiváló szinten váltja ki és teszi egyetlen egy gép rutinfeladatává. És nem hülyeségből mondtam, hogy több ezer ha erdő kezelésével megbízott nemzeti park az éves szálalási feladatát egy ilyen géppel magas szinten és kényelmesen megoldhatná....
Szerintem ezt lehet fikázni, de nem érdemes.....

Amikor zöldeket emlegetsz, ez alatt kiket kell értenünk? A hazai erdésztársadalom egy részét, civil szervezeteket,  agy kiket?  ??? Álnaívnak tűnhet a kérdés, de nem az.

 Én special erdésznek érzem magam és bár állandóan zöld ruhát és kalapot viselek, de  kikérném magamnak, hogy zöldként tituláljanak....mert nem vagyok tagja semmiféle olyan szervezetnek, amely költségvetési pénzekből védi a természetet, folyamatosan unios pályázatokért kuncsorog és ezért állami támogatások juttatásával kilóra megvehetők. Én úgy gondolom, hogy a természet védelme és természeti értékeink megőrzése személyreszabott környezettudatos viselkedés része kellene, hogy legyen és azt nem szabadna öncélú mozgalmak terepévé tenni.
Ha valamelyik területünk nemzeti parkká nyílvánítódik, akkor oda az állampolgárnak tilos vagy korlátozott lesz a belépés, esetleg kisérővel és utánajárással, nehezen beszerezhető engedélyek birtokában látogatható. A területen élő lakosságot földhasználati és egyéb  (állattartási-hasznosítási )jogában korlátozzák, a kieső bevételből eredő kárt elfelejtik megtéríteni, ezért a lakosság számára egyenesen tragédia, ha környezetüket nemzeti parkká nyilvánítják. Én jártam olyan természetvédelmi kezelésben lévő tájvédelmi körzetben, ahol az erdőben a rengeteg kidőlt, száraz fa feldolgozására évtizedek óta nem adott lehetőséget a kezelő szerv, és éppen ezért az erdős vidék ellenére a  lakossági tüzifa ára az egekben szárnyallt, sújtva ezzel az azon a környéken élő lakosságot...... A magyar flóra és fauna faji diverzitásánál csak a természetvédelemre szerveződött hivatalos és nem hivatalos, civil természetvédő csoportok és szervezetek   számának diverzitása a nagyobb. Ez nem véletlen..... Nos kezdetnek csak ennyi..... én nem ilyen zöld vagyok.... hogy más milyen, azt pedig döntse el mindenki magában....

Biztosan így igaz, ahogy írtad, de azért kiváncsi lennék, mit tudna kezdeni azokkal a tölgyekkel, bükkökkel, amelyekről a Meglesett pillanatokban tettél fel képeket.
Az az érzésem, mint az öreg prímásnak, amikor meghallgatta Yehudi Menuhin hegedűjátékát, majd azt mondta a fiának:
- Jó húzzá, jól húzzá, de az ásztálnál meghálná!
Szerintem 40 centi körül lehet a maximális rönkátmérő, amit kezelni tud, fenyőből.

Itt a lényeg!

Biztos másnak is föltűnt, hogy a filmeken a gépek KIVÉTEL NÉLKÜL fenyőben dolgoznak. Ahol van egy egyenes, központos törzs, és rajta viszonylag vékony, a törzsre közel merőlegesen álló ágakkal.
És akkor még az átmérőről és a lombosok keményebb fájáról nem beszéltünk.

A hazai fafajszerkezetben a fenyők viszonylag alacsony %-ban vannak jelen, így ezen gépek elterjedése sem valószínű - hacsak a gyártók meg nem oldják azt a nagyon nem egyszerű feladatot, hogy lombosoknál is ilyen imponálóan működjenek.

Azért tudják ilyen szinten gépesíteni, mert azok a fenyő állományok nagyjából egységesek, méret, forma stb... tekintetében.

Olyan erdőben, ahol több fafaj van, pl egy gyertyános- tölgyes, vagy egy többszintes bükkös, lehetetlen ennyire gépesíteni a termelést, hiszen egymás mellett állhat több kölönböző fajú, átmérőjű, keménységű és formájú fa.

Szálalás, Ypern 1918.

(http://imagerz.com/QENADUtvAwIMBA5FGQVR)

Ahogy elnézem, ezek nemigen értik a szálalás lényegét!  :tasli :nyes

Elég csúnya...

Elég sok magfát hagytak ezek a fránya 100 fontosok... :Q

Igen, ebben mindenkinek igaza van... ezek a gépek  a kiegyenlített mérettartományú és hosszan ágtiszta törzsű fákból álló állományokra készültek, mert az északi népek erdőire ez a jellemző. Egyébként a zöldek a csongrádi és a bács-kiskuni homokon lévő erdei fenyveseket mint tájidegen fafajú erdőállományokat leakarják váltani és helyette hazai nyárakat szeretnének ültetni. Nos, azért van pár ezer ha fenyves ezekben a déli megyékben úgy hogy lenne mit a tejbe aprítani. Persze bükkre tölgyre egyéb keményfára kellene egy erősebb, a hazai  speciálisabb igényeknek megfelőbb harvester. Ez elsősorban a beépített anyag minőségétől, nagyságától, erősségétől függ, de legfőképpen anyagiak kérdése.... az elágazó törzsű fákat úgy is eldarabolná az elágazás előtt, mondjuk nálunk sokkal több lenne a kieső, a gépi feldolgozásra alkalmatlan faanyag, de hát a mi erdeink ilyenek, sokfafajúak és a legtöbb fa az erdőn a görbe fa..... :)

Hansi, mint háborús szakértő... :fejv

Akkor, ha jól értem, Te nem egy bizonyos kitüntetett szakmai vagy félszakmai, esetleg civil szervezet, (egyesület, csoportosulás, intézmény, intézet, hivatal stb.) ténykedését nézed rossz szemmel, hanem úgy általában a zöld, vagy zöldnek beállított folyamatokat.

De sokan mások sem...  :Q
(Pedig szépen összefoglaltad pár oldallal előbb.)

A szálalásos erdőgazdálkodás nem valamiféle "gazdasági áldozat" a természetvédelem oltárán, hanem a természetes folyamatokat alapul vevő, az Élet folyamataiba illeszkedő gazdálkodási mód, amely nem csak szem előtt tartja a gazdasági szempontokat, hanem kifejezetten arra törekszik, hogy minden egyes faegyed a biológiai lehetőségeinek teljes kihasználására lehetőséget kapjon, és gazdaságilag is a csúcson termeljük ki őket. Áldozatvállalásra, alázatra, és türelemre ahhoz van szükség, hogy ne egyszerre akarjunk egy önkényesen kijelölt területen maximális bevételhez jutni, nem törődve az általunk okozott természeti és gazdasági kárral.
(Forrás: Szelídvízország – A vízmegőrző Kárpát-medence gondolata)

A faarató és felkészítő gépeket meg egy időre elfeledhetjük ezzel a témával kapcsolatban, bár az én hibám, hogy ide keveredett azzal, hogy megemlítettem, hogy a tengelyen, választékban történő közelítés kíméletesebb, mint a teljesfás vonszolás.
Csodálom, hogy még nem talált senki videót a helikopteres közelítésről  :riii

Az előre történő választékolást az értékes választékoknál lassan elfelejthetjük. Múlt héten volt nálam egy lengyel átvevő, bükk késelési rönköt vásárolt.
Az a tapasztalat, hogy ha mutatunk neki egy 9-12m-es szálfát, és hagyjuk hogy abból kivágassa a neki megfelelő szakaszt, akkor a bevételünk sokkal nagyobb, mint ha mi előre választékoltuk volna, és daraboltunk volna belőle 3-4db 3-4m-es rönköt.

Előre történő darabolást már csak a kommersz fűrészrönknél végzünk, illetve az alatti választékoknál.

Tessék
http://www.youtube.com/watch?v=9jHp7sqrLho&feature=related (http://www.youtube.com/watch?v=9jHp7sqrLho&feature=related)

Azért ezt a vonalat se ejtették teljesen
http://www.youtube.com/watch?v=ILpJTZA2A4E&feature=related (http://www.youtube.com/watch?v=ILpJTZA2A4E&feature=related)

Ma este a Discoveryn.

http://port.hu/tonkre_vagva_extreme_loggers/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=12143704&i_where=1&i_where_tv=1 (http://port.hu/tonkre_vagva_extreme_loggers/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=12143704&i_where=1&i_where_tv=1)

Szemfülesek és profik a Discovery szerkesztői, hogy ilyen gyorsan a fórumhoz tudták igazítani a műsort. :)
Kár, hogy nem tudom fogni ezt a csatornát.

Vhr. 82. §
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona
október 1.-augusztus 15.
b) tavaszi gabona
április 1.-augusztus 1.
c) kukorica
április 15.-november 30.
d) burgonya
április 15.-október 15.
e) napraforgó, szója
április 15.-szeptember 30.
f) borsó
március 1.-augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös
egész évben

Ha közben nem változott

Te egy gondolatolvasó vagy! Pont most akartam utánanézni a kukoricában meddig lehet a vadkárt érvényesíteni. Ugyanis IB-én előjött róla a szó és a titkárunk állította, hogy okt. 31-ig. Én pedig  az általad leírt dátumra emlékeztem.
Köszönöm!

 :OKO :OKO :OKO
Annyit tennék még hozzá, hogy az efféle, természetes és normális alapállás kialakítása elsősorban az (szak)iskolák feladata lenne.
De nem ilyen világban élünk, a tanulók meg azt teszik magukévá, amit tanítanak nekik. Egy technokrata, bevételcentrikus világban pedig (főleg,ha mindezt meglehetősen szerény jövedelmi viszonyok is kísérik) az élet folyamataiba ileszkedő gazdálkodási mód meglehetősen bonyolult, és útálatos dolog. Baj is van vele, meg az ember kezét is köti. Sokkal egyszerűbb, ha a gazdálkodási folyamatba próbáljuk logikusan, tudományos módon az élet folyamatait integrálni, mint potenciális tulajdonosok. A baj pedig ott kezdődik, mikor meggyőződésünkké válik, hogy meg is tehetjük, sőt!

Szia!

Érdekelne, hogy a Magyar erdökben is foglalkoznak a vadászok ilyesmivel ?

http://blog.maaleht.ee/leilimetsalood/wp-content/uploads/2008/10/picture-006siniladvad.jpg (http://blog.maaleht.ee/leilimetsalood/wp-content/uploads/2008/10/picture-006siniladvad.jpg)

Üdv                Gyuri

Ha jól látom, ez lucfenyő természetes újulat vadrisztóval lekenve.
Nálunk egyrészt luc fenyőnek nincs ilyen újulata. Magyarországon nincs sok lucfenyő, ami van, annak nagy része beteg. Nincs jó termőhelyen, és a legyengült állományokban hatalmas károkat okoz a szú.
De ha csak a vadrisztóra vonatkozott a kérdés, akkor azt használják azért, de jobban szeret az erdőgazdálkodó keríteni.

Szia!

Nálunk a fehérfenyöt, bükköt, tölgyet,körist és a juharfát kell védeni, ezt a vadásznak kell elintézni, vagy fizet. ( A kárt )
A lucfenyöböl annyi van, nem védik, inkább azt kivánják, hogy a lucfenyö monokulturák eltünjenek.
Az utolsó pár vihar (Lothar, Cyrill, Wibke ) megmutatta, mit ér a monokultura.

Üdv                      Gyuri

Erről eszembe jutott a legelső tölgytelepítésem. A nyugati oldalán erdei fenyves van, mellette, a kerítésen belül olyan spontán erdei fenyő újulat jött fel, hogy öröm nézni.
Ez a mi fenyőnk, bár a fája nem sokat ér. Répafenyőnek is mondják, nagyon gyorsan tönkremegy épületfaként.

Mit hívtok fehér fenyőnek?
Közönséges jegenyefenyőt? Csak a latin neve miatt gondolom (Abies alba).

Így van, az erdei fenyőt az országban néhol őshonosnak ismerik el. Pl. az Őrség, ahol szintén szépen jön természetesen.

Igen, a jegenyefenyöt.
Utána kellet néznem, nem tudok már minden kifejezést, sajnos csak a konyhanyelvet birom türhetöen ;D
Az összes szakkifejezést általában ellenörzöm szótárral, mert majd jön a Modi :tasli ,inkább irom németül, remélve, hogy valaki leforditja.
A lucfenyöhöz még annyit, hogy a múlt nyáron kaptunk az erdészettöl egy parcellát, ahonnan ingyen szabad kitermelni fát, persze mind luc, eddig 20 köbmétert húztunk ki és még van elég fa, amit fel kell dolgoznunk. Egy meredeken van, kézzel kell kihúzni a törzseket/ rönköket.




Üdv                     Gyuri

Ez a fehér fenyő engem is érdekel.
Szerintem is a jegenyefenyőre mondják, a tűlevelek hátoldalán található két fehér csík miatt.

Aztán lehet, hogy rosszul gondolom  :fejv

Na, ezzel is jól elkéstem.....

Nem késtél el, német növénytanban tényleg a két fehér csik miatt hivják fehérfenyönek ( Weißtanne)

Üdv              Gyuri

 :OKO
Az én szívemhez a fenyők állnak a legközelebb.
A fenyők közül pedig a legszebb -szerintem- a jegenyefenyő.

Hejj, ha egyszer tűzhetnék a kalapom mellé egy jegenyefenyő töretet...
Mondjuk egy sikeres fajdvadászat után.....

Na, de ez itt már vastagon OFF.

Öznél, vaddisznónál 90%-ban jegenyefenyö töretet kapsz nálunk.
Siketfajd ugyan van a szomszédságunkban, de ha azt lösz, inkább ilyesmi lessz belöle  :alu :tasli ,töret helyet. (Védett vad. )

Üdv                                        Gyuri

Nálunk ápolás idején a juhart, gyertyánt, kőrist visszaszorítják, második koronaszintben tartják.
Vadriasztószer is használatban van, de valóban, itt a bekerítés gyakoribb, míg a vad szájából ki nem nő az erdő. Sok helyen el sem képzelhető a felújítás vagy a telepítés kerítés nélkül.

Osztrák kollégáktól hallottam, hogy náluk van vadlétszám-becslésre egy módszer: építenek vadkizáró kerítéseket (6x6m) bizonyos sűrűségben, és abból határozzák meg az erdőhöz viszonyított vadeltartó képességet, hogy a bekerített részeken belül és kívül milyen vegetáció mutatkozik. Van ez a módszer felétek is?
Itthon is voltak hasonló kísérletek, nagyon ellentmondásos eredményekkel, bükkös, gyertyános-tölgyes klímán, gím, de inkább muflon jelenlétében. A kerített részeken kívül a természetes újulatból csak annyi maradt, ami a beavatkozás nélküli felújításra nem jelent garanciát, a bekerített területeken viszont nulla volt az újulat, tekintve, hogy a szeder elszaporodott a maga alleopathias, csíraölő tulajdonságával, árnyékolásával.

Nem, itt Délen húznak egy kört (átméröt már nem tudom) és kiszámolják´, hány százalékos kár van.
Van persze itt is kerités, de azt is a vadász fizeti, löni és védeni ólcsobb.
Idén 380ha-on 28 özikét kell lönünk, akkor az erdészet meg lessz velünk elégedve :LOO


Üdv                       Gyuri :Emel

Találtam egy képet illusztrációnak. Itt azért érezhető az eltérés a vadkizáró kalitkán belül és kívül.

(http://img2.indafoto.hu/10/7/98027_9fded3b27e1ec2a48d42e084506daced/10125049_4e719b0ee6cdff761a8b1d25ae2fb259_m.jpg)

Kedves Zsolt68!
Véleményem szerint nem jól itéled meg a képen látható helyzetet,a terület többi részén azért nincs újulat,mert az egy teljesen zárt lombsátrú bükkös,aminek köztudott,hogy az aktív vegetációs időszak alatt nagyon gyér az aljnövényzete illetve bizonyos helyeken nincs is.
A képen a természetes megújoló képességét vizsgálják a területnek,azon okból kifolyólag,hogy a terület letermelése után milyen újulattal számolhat az erdészet.
Ezek kb. 5×5 vagy 10×10 méteres kis bekerítettek. Jelen esetben,ha jól látom akkor pont egy 10×10 méteres kis próbaterületet láthatunk,mert ha jól emlékszem az átlag oszloptáv 2,5méter körül szokot lenni.
Én így értelmezném az általad feltett képet. Anno a Börzsönyben elég sok ilyen újulat próbás kis területet láttam. Ha jól tudom ennek erdészetileg van egy hivatalos szakneve is,de mivel én nem vagyok erdészeti végzettségű ezért ezt nem tudom.
Viszont ha rosszul értelmeztem a képet,elnézést kérek érte!  :Emel

Kedves Serg!
Amit a bükkösökről írsz, az pontosan így van, ez a faj beárnyékolja a talajt, és nemigen hagy maga alatt meg semmit. Még az odvas keltike is csak addig virít kora tavasszal, míg a bükk levelei ki nem fakadnak. De a bükkös is csak felújul valahogyan, jó termés, megbontás után kefesűrű fiatal állomány indul újabb életciklusnak.
De hát ez a vadkizáró kis mintaterület is ugyanabban a bükkösben van! És szemmel láthatóan belül van fásszárú vegetáció, kívül nincsen. Mi lehet ennek a magyarázata? Egészen biztosan nem telepítették bele direkt, az viszont lehetséges, hogy egy "lékben" (naposabb kis folt, mini rét) van, vagy annak a szélén.
Amit viszont ezen az elmosódott fotón látni/sejteni lehet még, az az, hogy a bükk mellett van ott hárs is, és a kerítésen belül sem biztos, hogy a bükk eredt így meg. Lehet az kőris, hárs, gyertyán vagy juhar is, ami már egy másik erdőművelési problémát vet fel, mert ugye ezek hamar lehagyják az áhított főfafajt.  :fejv
Üdv: Zs.  :Emel

Sziasztok!


Na itt a tavasz :Q :Q
Ime az elsö vadászati aktivitás.


http://www.witasek.com/pdf/freiwuchs.pdf

Szerencsére csak egy hektár.

Üdv                Gyuri

Csak a preis nincs rajta, meg lehet tudni, hogy mibe fáj egy ilyen?

Szia!

Száz méter 249€.

De ezen a darabon csak a jegenyefenyöt védjük.

Köszi, az mennyi fára elég? Sokan fenyőznek a környéken.

A milyenk már le volt vágva, úgy saccolom, méteresek a darabok, tehát 100m=100 csemete.
Karó meg drót vagy müanyag kábelkötö is jön hozzá,

Ha csak rágás-megelözésröl van szó, vannak egyszerübb lehetöségek(föleg ólcsobbak)

Üdv                 Gyuri :Emel

(http://imagerz.com/QEFHWEtvAwMEBQ9IRAVR)

(http://imagerz.com/QEFHWEtvAwMEBQ9IRQVR)
 :WA

(http://imagerz.com/QEFHWEtvAwMEBQ9LFAVR)
 :epl

Karl!

Az elsö nem vált be nálunk.
A második elég jó.
A harmadik 100%-os :OKO :OKO :epl

Üdv               Gyuri :Emel

A téli rágás ellen ezt használjuk sikeresen:
Cervacol nevezetü maszat, ecsettel vagy kézzel kell rákenni.



Üdv                  Gyuri

Sajnos nálunk a Cervacolt már szinte kiröhögi a szarvas...de lassan ott tartunk, hogy minden egyebet is.

Tavalyelött próbálkoztunk valami rohadt büdös szerrel (a lakásba csak ruhacsere és fürdés után engedtek be, de még így sem jöttek közel hozzám), pár cseppet kellett csepegtetni egy kis üvegcségől egy rongydarabra, ami egy kandelláberszerű műanyag tartóban volt, egymástól 10-15 méterre, a váltók ezen tartók mellett mentek el, a disznó még neki is "dörzsölőzködött"...

Mi kaptunk az erdészettől valami k.rva drága szert, amiről azt mondták olyan mint a piros ász...

No ezt a szarvasok nem így gondolták.

Tavaly előtt egy körbe kerített kukorica, kb. 15 m-ként pet palack kivágva, benne 3-4 db. wc kagyló fertőtlenítő.
Kimentem, mert nagyon járták a szarvasok is disznók is, gondoltam hátha sikerülne egy süldő.
Estére szépen jött le a pára és elkezdett dolgozni a budifertőtlenítő, olyan erős, maró szaga volt, azt hittem lefordulok a kisszékről.

Erősnek sem mondható szürkületben megérkezett egy spíszer, szépen lehajolt a madzag alatt, és bebújt a kukoricába úgy, hogy a bűzlő pet palack az oldalán hömbölödött végig.

A kocsim a tábla túlsó végénél volt, mire odaértem azt hittem a belem fordul ki a bűztől, mint egy nyilvános wc, olyan szag volt kb 500-600 m-es körzetben.
Reggel telefonál a vadőr, hogy a disznók is bementek, meg a szarvasok is.
Magyarázd meg a gazdának, hogy akkor most mi van...

Az ősszel vetettem 6 ha makkot. 3 darabban.
Nem volt idő bekeríteni, villanypásztorral húztuk körbe. Egészen jól megvédte.
Disznó talán kétszer volt benne, érzékelhető kárt nem okozott.
A borz, az mindennapos vendég volt, ő az "elővetemény" maradékát (kukorica) kaparta ki, a makkot nem nagyon bántotta, csak amit a kukoricafejekkel együtt kiforgatott.
Napi felügyelet mellett elég hatékony eszköz a villanypásztor.

(http://imagerz.com/QEFDXEtvAwMFUQ4ZEAVR)
 :fejv :Sam6 :epl

Miert mit akar a gazda ettol a gyenge szikes foldtol> :Q

Hát ....! Néhány újdonsült földtulajdonos ( órás, ügyvéd, butikos, énektanár ) - lehet, hogy krumplit ...! :Q ;D
 :WA

Ebből még sok minden lehet. Kukorica idén már nem nagyon.  :Q
Én egyébként inkább mészkövesnek nézném a kép alapján, mint szikesnek.
A kopó alkatrész forgalmazók Mekkája. Egy nap - egy ekevas.

:OKO  Én a Vértesben, kaptam belőle rendesen ...!   :Q ;D
 
 :WA

Mi elég egyszerű, de mégis bevált módszert alkalmaztunk! Elmentünk a helyi fodrászatba, és megkértük a fodrászt, hogy szedje össze a hajat, amit aztán
a vetésekre kivezető váltókra szórtunk!
Nálunk ez bevált!
 :Emel

Máshol meg nem.
Láttam olyan váltót ahol az előző nap kiszórt "frizura" kupacra konkrétan rászart a dezsnyó.... :Vvon :fejv

Nálunk működött!
Lehet hogy elfelejtettétek kiszórás után mondani neki, hogy MÚKODJ :rohog
 :Emel

Mi rendszeresen használjuk, több éve.
Ha friss (egy-két napos) szuperál, de ca egy hét után legkésöbb újitani kell.


Üdv                          Gyuri

No kérem.
1 ha-os kukorica 2 erdősáv között.
kukoricába akác karók leverve, körbe madzagolva és 5-6 m-ként felváltva felaggatva az alábbi flakonok.

Egyikben wc tabletta, ahogy jött a pára úgy bűzlött a tábla mint egy nyilvános budi, ha beléptem az első sorba, időnként marta szemem!!!
Másik flakonban orosz kölni, következőben irtózatos szagú öblítő.
8-10 flakon után rasel zsákban emberfejnyi hajkupac.
Alighogy kezd sötétedni, hül a levegő, a lesen érezni kezdem a budi tabletta szagát.
Egyszercsak jön egy spíszer.

Megáll a tábla előtt, figyel kb. 3 percig, aztán úgy csúszik be a kukoricába, hogy az oldalával meglöki a wc tablettás bűzbombát.

Ennyi.

Hát igen a vad is tudja mikor nem vadásznak rájuk. :Q

Mondjuk az biztos, hogy ez meg a másik oldala, hogy a vad elég hamar immunissá válik a riasztó módszerekre!
Idén vadriasztás idején egy 100 ha-os kukorica tábla egyik felén durrgott a karbit ágyu, a másik felén meg a disznók túrták
nyugodtan a vetést, mintha legalábbis azért lett volna ez a ricsaj, hogy nekik zenés vacsorájuk legyen! :rohog
Egyelőre nálunk még működik a haj! Hogy meddig, majd kiderül! Például a környékben ténykedő orvvadászok is ezt a módszert
alkalmazták a szóróinkon, hogy ne tudjunk vadászni, elég nagy sikerrel!
 :Emel

Egy kérdés merült fel a vadkárral kapcsolatban.

Abban az esetben ki, vagy kik fizetik a vadkárt, ha a vadászati jogot a földtulajdonosi közösség gyakorolja, és a közösség egyik tagjának keletkezik vadkára. Tegyük fel, hogy a vadászó közösség anyagilag padlón van és nem tudja a kárt fizetni.

No akkor itt is leírom.

A festők használták régebben, manapság már nem egyszerű hozzájutni.

KÁLISZAPPAN.

10%-os oldatban permeteztem ki 2009-ben a kertben. De körbe a kerítés belsőoldalán 2 méteres sávban, meg répát, zöldséget, az azóta már sajnos kivágott veres szőlőt, fiatal gyümölcsfákat, főzőkukoricát. Ezek után a disznó is és a szarvas is csak undorral fintorogva átment a kertünkön, és semmit sem bántott a hullott gyümölcs kivételével. Tökéletesen működött! 2 hetente átpermeteztem, még lótetű sem volt! :epl

Aztán tavaly tavaszra már nem volt sajna szappanom. Szarrá rágták túrták a kertet a disznók, szarvasok, őzek. Szinte semmi gyümölcsöt, vagy zöldséget nem takarítottunk be. ronggyá rágták hántották a fákat is, és merő egy bombakráter volt a kert, hogy alig tudtam rendbe tenni. Tönkre ment az egész évi termésünk a vadkár végett. Akkor volt az ominózus vadkár esetünk, ami miatt az A. V M. VT. azóta is húzza a száját.

Nem kell. Jogos volt!

Na szóval. Ha tudtok valahonnan káliszappant szerezni, hát az tényleg jó. Utálja az ízét és a szagát mind a szarvas, mind a disznó!

Szevasz István! Káliszappanhoz kétféleképpen is hozzájuthatsz: folyékony formájában WWW.Biocont.hu-ez a drágább
                                                                                      Kenőszappan: barkácsboltokban- ez az olcsóbb, ebben a formában használták a festők
A tíz százalékot egy picit soknak tartom, már anyagilag is. Hozzáteszem, én most is használom, mert ez a szer biogazdálkodásban engedélyezett. Elképzeltem, hogy 1000 liter permetszerhez 100liter káliszappant hozzáadok. :Vvon

Körbekerített újulatot próbálta állami erdészet védeni. Hajtottuk, pisiltünk, "hullajtottunk", lőttünk mindenféle kaliberrel, dobtunk hajat meg mindent... a disznók ha ki is mentek a kertből, akkor is este már lehetett hallani őket ott ahol napközben próbáltuk a világot megváltani.

Szia FOMEC

Azért nyomtam 10%-os kivitelben, mert nekem  10 liter permetezőszer elég volt a kertet belülről a kerítés mentén lenyomni, meg még maradt a gyümölcsre, zöldségre és csemege kukoricára is. 20 méter széles, és 60 méter hosszú a hobbykertünk. :WA
Iparilag max. 5%-ot javallanak, és az már szerintük erős koncentrátum. Elsőnek egy ilyen "beton cuccal" fújtam le, aztán már csak 2-3%-os volt, emlékeztetőnek. De mondom, nekem, bevált. Ja, tényleg a kenőszappan az a bizonyos. :OKO

Gaben

Szia. Ha sávban fújjátok az újulat szélét, szerintem hatásos lehet ott is. Próbáljátok ki egy részen. Ha oké, akkor utána megéri.

Értem.  :WA

Vadkár.

http://vadaszatijog.freeweb.hu/birosagihatarozatok.htm (http://vadaszatijog.freeweb.hu/birosagihatarozatok.htm)

Én mint fogatosgazda, favágóvállalkozó multtal, végig jártam egypár SEFAG irodát, de semmi hajlandóságot nem mutattak, az ilyen módon végzett erdészeti munka iránt. Még a természetvédelmi területen sem!

Üdv Mindenkinek ! Éppen olvasom a szarvasbika topicban Wildheger hsz7-t .
9000 Ft. a lábon álló csöves kukorica  :fejv mennyi lesz mire betakarítják , szárítóba elviszik és még
megy a tőzsdére ?   :Emel :St

TAKARMÁYKUKORICA index           
2012. november   
66 000

64 900

-1100

 :Vvon  :o  :fejv

Igen, 2-3 mázsa annyi. ;D

Németh Lajos  :Emel Vadkárban mennyit kell fizetni mázsánként ?  :Emel

Általában piaci árat.
Levonva belőle a betakarítás, szárítás, tisztítás, tárolás és az értékesítés költségeit, hiszen ezek elmaradnak.
Azt tudni kell, hogy a jelenlegi energia és gépárak mellett a fenti költségek teszik ki a teljes termelési költség 35-45 %-át.

A piaci ár pillanatnyilag 60-65 e Ft/tonna. A reális vadkár - ami lábon álló kukoricára vonatkozik- valahol 38-45 körül van szerintem tonnánként, tehát 3800-4500 Ft/mázsa.
 

Megnéztem gyorsan a BÁT-ot.
66-68-on áll a tőzsde, de ezt úgy kell érteni, hogy Csepel szabadkikötőben annyi. Addig felmerül egy valag szállítási költség is.
Magyarul tényleg 60-65 körül van a telephelyi ár. 

Németh Lajos így már értem . Köszönöm . :Emel

Már 12000 Ft-ot is remélnek érte.

Ma erősödött a forint, a kukorica ára megint lejjebb ment. Amúgy nálunk drágább mint tőlünk nyugatra, s az árletörés miatt ukránból hoznak(tak), ha minden igaz, olyan 600 ezer tonnát.

 :Q :Q :Q  Kemény világ jön a buszsofőrökre ... !  ;D ;D ;D

Na, az b.szna be. Remélni lehet  ;)

A hajdúságból meg a románok viszik kifelé: kombájn alól 9500-ért,tisztítóból (nem szárítóból!) 10.000-ért!  :fejv

Kell a hatalmas új sertéstelepeiknek

Egy bő hónappal ezelőtt Szatmár megyében 150 lejt fizettünk mázsánként terméskiesésre, Máramarosban ennél is magasabb volt a piaci ár. Persze az átlagtermés 3-4 t/ha...

Romániában kicsit mások az árviszonyok.
Pár éve beszélgettünk egy Brassó környéki erdész-vadász ismerőssel, Ő mondta, hogy egy a kettőhöz lehetne cserélni tölgymakkot kukoricára.
Mármint, hogy egy kiló kukoricáért adnának ott helyben két kiló makkot.
Nálunk tavalyelőtt egy kiló makk 150-200 Ft volt, egy kiló kukorica (ha jól emlékszem) 35-40.

Több az állat, még a miénknél is kockázatosabb a termelés a szeszélyes időjárás miatt és aránylag olcsó a munkaerő.

Érdekesen számolsz!

Nehogy már a művelési költségeket is levond a vadlár megtérülésnél.
A Te matekod szerint levonod a szántás, mag,vegyszer, stb. árát is. :WO

Hogy ezt honnan olvastad ki??!!...  :fejv :fejv :Vvon :Vvon

Ezt én sem értem...Lajos erről egy szót sem írt :fejv

Az viszont nem egyértelmű, hogy a betakarítás költsége minden esetben levonandó lenne.
Csak ott szokták elfogadni, ahol totális kár van és be sem kell indítani a kombájnt.
Ahol csak terméskiesés van, ott a gép ugyanannyit dolgozik, mint ahol nincsen kár.
Ott "csak" a szállítás-szárítás-betárolás, kár mértékére jutüó költségét szoktuk vonni és úgy jön ki a  kárérték.
De nagyon változatos a kárbecslés, ahol még "romltlanok" a gazdálkodók, ott igen sokat lehet fogni a vadkáron.
 :Emel

A %-ból következtettem rá.
Költségtérülés nem 100% esetén. nem haladja meg a 10%-ot.

Azt gondolom, reálisan számolok.
Szót nem ejtettem szántásról, vegyszerről, vetőmagról, felsoroltam, hogy mi vonható le a költségek közül, hiszen ezek nem merülnek fel.
Abban Csabának igaza van, hogy a kombájnolási ktg. vagy felmerül, vagy sem, ez károsításfüggő. A behordás, a szárítás, tisztítás, raktározás és értékesítés költsége nyilván nem merül fel.
Csendben megjegyezném, hogy átlagos évben csak a szárítás költsége a teljes termelési költség egyharmadára rúg. Idén nyilván valamivel kevesebb volt.

Tiszteletem, remélem tud arra valaki válaszolni, hogy ha vadkárelhárításra belterületre adnak ki engedélyt, és a jogosult nem a helyi VT tagja, hivatásos vadásza, akkor ezután a belterületen előforduló vadkár megfizetése iránti felelősség alól is mentesül a VT?

köszönettel

Átpattintottam.

Egy télre kell villanypásztor. A már kikelt csemetében a disznó nem csinál mérhető kárt.

Ez függ attól, hogy kell-e esetleg makkal pótolni és nagyon nem mindegy, hogy mennyi egér telepszik/szaporodik rá a vetésre?
Mert ha kedvezőek nekik a körülmények, akkor az egér miatt újból felszántják a talajt a turkácsok.

Van az a kár, amit sosem térítenék meg:ahogy nyitott ajtajú autóban nem hagyok pénztárcát,vagy kocsikulcsot,vagy síneken nem autózok,úgy a gazdák egy részének sem kellene erőltetni a kukoricát az ártérbe,illetve olyan helyekre ahol évről évre nagy a vadkár. Öbölként az erdőbe beugró, vadföldnek álcázott kultúrákért bizony fogadnék egy jó ügyvédet a vt.-k helyében. Illetve azok a gazdák akik a tölgyes kerítésére vetnek,s nem foglalkoznak azzal,hogy ha 2 métert elhagynának,akkor megmenekülhetne a földjük a totális ledzsamálástól...Gazdálkodunk,van vadkárunk minden évben. Különösen a nyúlrágás keseríti az életünket,de védekezünk ahogy tudunk.

A kikelésig sem egyszerű az út...sőt.

Nagyon nem lehet rám fogni, hogy vadászat ellenes lennék :Q
De a soraidból nekem egy eléggé deformált, teljesen egyoldalú szemlélet jön át :fejv
Csak kérdem: Hány vadászatra jogosult hajlandó tisztes összegért kibérelni az erdőbe öbölként beugró szántóterületeket?
Belenyúlnak a tagok a zsebükbe és becsengetnek éves szinten és fejenként több (sok) százezret azért, hogy kompenzálják a mezőgazdálkodó kiesett jövedelmét?
Nem hinném, hogy ez lenne az általános gyakorlat.
Kérdés 2.: Ki és milyen jogon határozhatja meg, hogy egy földjéből élő gazdálkodó mit termeljen, csak azért, hogy a vadászatra jogosult attól jól érezze magát?
Visszakanyarodva az előző ponthoz, ez esetben (ha valami hihetetlen oknál fogva ez keresztülvihető lenne) ki fogja az alacsonyabb értékű termény miatti bevételkiesését kompenzálni?

Ahogy Lajos írta, egy adott földterület gazdasági és termelő értéke nagyságrendekkel magasabb, ha mezőgazdasági oldalról vizsgáljuk, mint ha a vadászat felől.
A hozzánk tartozó 27 ezer hektár vadászterületen azon igyekszem, hogy a gazdák elfogadják, hogy a földjük értéke magasabb akkor, ha azon értékes vadállomány él.
Ezt mindaddig el is fogadják és hajlandóak némi áldozatra is, amíg nem nézzük őket hülyének.
Bevonjuk őket a kárelhárításba, közösen építünk villanypásztorokat, mi adjuk az anyagot, ők adnak hozzá élőerőt, a karbantartást is megosztjuk, stb...
Párbeszéd van köztünk, néha komoly vita is, de nem ellenségeskedés.
Ugyan azon a területen kell megélnünk, csak más dimenziókban.
De ehhez így is kell évente 35-40 millió Ft. amit vadkárelhárításra fordítunk és mellette kifizetünk 10-15 millió kártérítést.
Nem mellesleg, 5 éve nem volt peres ügyünk.
Ha ezt nem így tennénk, az éves vadkárra kifizetendő összeg akár bőven meghaladhatná a 80-100 milliót és évente 4-5 komoly perre is számíthatnánk.
Igen nagy különbség.

Nagyon nem lehet rám fogni,hogy gazdálkodás ellenes lennék... :Q
A véleményem nem deformált és egyoldalú akart lenni...Csak nem cizelláltam,mert nehéz leírni valamit néhány sorban úgy,hogy arról igazából egyetemi tankönyv-családot lehetne kiadatni. Az erdőbe öbölként beugró földekre láttam olyan példát,ahol a gazda magatartása minimum "ráutaló" volt... 500 négyzetmétert bevetni a frekventált váltókkal sűrűn telefutott kökényesben,máshol a legjobban prosperáló szóróktól 50-100 méterre ragaszkodni annyi földhöz,amin a kombájn nem tud megfordulni... Vagy egy 20 méteres fasorhoz (2 db fa,a többi bodza-kökény-som meg tudja a fasom...) amitől sehogyan sem lehet a lesekről belátni a ciklit... Ezekről az emberekről beszélek,akik a vadászokkal nem hajlandóak semmit sem tárgyalni,saját érdekükben sem. A kommunikációs problémákat én össztársadalmi problémának látom, nem csak itt fordul elő,ebben a témakörben. De mint a vadászok között is, a gazdák körében is vannak kompromisszummentes gondolkodású emberek. Sajnos.

Csaba!
Egyébiránt tudnod kell,hogy nem tartozom azon emberek közé,akik a saját igazukról meggyőződve folytatnak meddő vitákat. Sokat tanulok az élet minden területén,s szívesen veszem a szakemberek kiigazításait.Tudásod,szakértelmed előtt meghajlok.  Parasztgyerek vagyok,szeretem a földet,ragaszkodok hozzá,részben abból élek...ugyanakkor én fel tudom fogni azt is,ha valaminek nincs értelme...és valljuk be őszintén:a 4 éve folyamatosan tönkrelegelt-taposott földdarabba tengerit vetni 5. éven...szóval szerinted annak van értelme? Mégis miben bízik az a gazda?

Az egérkérdéssel én eddig még (szerencsére) nem szembesültem.
Az őszi csapadék nálunk elég üzembiztosan lerendezi az egeret.
Mondjuk el tudom képzelni, mi lehet egy aszályosabb területen, egy pár éve bolygatatlan földön.
Mezőtúron hajtottunk tavaly egy többéves lucerna tarlót, olyan volt, mint a méhlép. Idén a güzüegerek "piramisaira" csodálkoztam rá ugyanott, hát mit mondjak, félelmetes!

Ugyan már. Saját tagunk sem volt hajlandó bérbe adni. A társaság nem fog több pénzt kifizetni mint amennyi a vadkár lenne, a termelő meg nem fogja annyiért odaadni mert nehogy már a buzi vadászoknak legyen jó...

Csabám, hallottál már olyat, hogy AKG? Jelenleg is van "alacsonyabb értékű"(pontosabban hozamú) termény miatti bevételkiesés. És úgy gondolom, hogy az állam által kifizetett támogatások feltételrendszere elbírná az állam tulajdonában lévő vad érdekeit is valamilyen szinten, lásd pl. az apróvadgazdálkodással kapcsolatos törekvéseket.

Ebbe azért az erőviszonyok is belejátszanak.

Ezzel egyetértek én is  " Magyarországon éves szinten 2,236 milliárd forint mezőgazdasági és 157 millió forint erdőgazdasági kárértéket fizettek ki a vadászatra jogosultak a gazdáknak az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint". Ha  csak felét fizették is ki a tényleges vadkárnak, akkor is 5 milliárd alatt van a vadkár ami nem teszi ki a földalapú támogatásnak 1-2 százalékát. Ez az én olvasatomban annyit tesz, hogy elég lenne a támogatások 2%-át vissza tartani egy vadkár alapba, és mindenki boldog lehetne.
   :Emel

A tényleges kárérték nem duplája a kifizetettnek. Sokszorosa.
A saját arányainkat mondom (bár nemrég már leírtam valamelyik rovaton). Vadkárátalány 2 társaságtól: 1.5 millió. A becsült tényleges vadkár csak kukoricában 20 millió körül van.

Ha a területalapú támogatásból finanszírozzuk a vadkárt, vajon mi ösztönözné a vadászokat, hogy valamelyest is csökkentsék azt?
 

Csak az elő írások rendeletek, vadászati tervek, ami most is.
Megkérdezhetem Ti mint gazdálkodók mivel próbáljátok megelőzni a vadkárt? Mert ugye nem mindegy nektek sem az a -18,5 milla mínusz/ év ami az álltalány és a tényleges kár között van?

Tavaly 100 ha-on villanypásztorral, kísérletképpen.
Innét vannak a becslések.
Idén a teljes kukoricaterület körbe lesz villanypásztorozva.

Megjegyzem, a területen lévő vadkár nem lesz kisebb. A vad idén is enni fog. Legfeljebb nem a miénket.

Ebben egyetértünk. Azzal hogy vadkárelhárítás címén csak körbe kergetjük a vadakat nem lesz kevesebb a kár .
Ezt a szemléletet követve, csak az amerikai bölény "vadászatokat" idéző pusztítás marad, a szarvas jövője. Azt a keveset pedig "rezervátumokba" kell zárni ott kontroll alatt lehet tartani a vadkárt.

A többi pontban egészen biztosan van igazság abban is, amit írtál.
Abban is, amit Balkóbátyó írt.
Az érmének két oldala van, az a jó, ha mindkettőt látjuk.
Ebben viszont nagyon mellément a lövés.
Amikor a cégünk még "tejhatalmú" erő volt a kistérségben, akkor volt évente több, komoly vadkáros per.
Most, hogy a korábbi befolyás igencsak összetöpörödött, most nincs egy sem.
Semmi máson nem múlik, mint a megfelelő kommunikáción.
Most tegyem hozzá nagy arccal, hogy ez nagyban az én érdemem? :Q
De olyan "faék kőbunkó tajparasztokkal :St" sikerült asztalhoz ülni (az én kezdeményezésemre) és sikerült velük normális, emberi hangnemben beszélni és megállapodásokat kötni (amiket mi is, ők is betartunk évek óta), akik az elődeim szerint alkalmatlanok bármiféle kommunikációra.
Biztosan nem lehet mindenkivel 100%-osan szót érteni, azt elfogadom.
De azt soha, hogy sokan mindenféle becsípődött sztereotípiák miatt meg sem próbálják.

Asztal mellett sok minden megtörténhet.
Magas lóról sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem megy.

Üdv Lajos!

Azért, mert a természetes újulat kb. a tízszerese makkvetésnél kiszámolt tőszámnak.

(http://imagerz.com/QBZEUEtvAwMCA1sfFAVR)

Biztos velem baj - valószínűleg az lehet, hogy korábban lettem vadász, mint erdész...  :Vvon

Most éppen az egyik legjobb szarvasos helyünk érte el azt a kort, hogy át kell fordítani a nagy malomkereket...
Aztán - KERÍTÉS NÉLKÜL - ilyen újulattal "dolgozok":

(http://up.picr.de/17353743zy.jpg)

(http://up.picr.de/17353745zv.jpg)

 :K  ;)
 :kalapemel

:OKO

Azokról a drága tagtársakról se feledkeztetek meg , akik kifejezetten azért törik fel az erdők közvetlen szomszédságában  ugarokat ,legelőket,réteket (saját vagy barát nevén van )hogy a biztosan vadkáros legyen ,amit aztán a társaság szétzüllesztésére , ellehetetlenítésére használnak fel .

"Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi ..." aljasabb! 
(Madách után szabadon)

Nem gondolnám, hogy mellément a lövés. Esetleg egy sebzés volt...
Az erdőgazdaságnak a témában gyakorlott, nyilván amúgy is jó ügyvédje van. A nem kellően megalapozott vagy spekulatív pereket nyilván megnyerte. Ennek pedig híre megy. Ha jól emlékszem, tettél fel valamit egy perről ahol vadgázolás történt, tábla meg nem volt aztán mégis megnyertétek. Ennek is híre megy. Aztán sokan inkább nyelnek egyet de nem állnak neki vitatkozni az erdőgazdasággal.

Üdv Zoli!
Persze, ne feledkezzünk meg.
De arról se, hogy amikor árkon-bokron át csalogatták a társaságok a belépési egy millió miatt ezeket az embereket, akkor nagyon sokan figyelmeztették(tük) őket, hogy ennek nagyon nem lesz jó vége. Nem távoli városok pénzmosóival és olajszőkítőivel kell stabilizálni a Vt.-k helyzetét...sőt azzal nem is lehet, az csak a probléma gurítása maguk előtt, miközben dagad, mint a hóember.
Komolyan azt gondolta bárki is, hogy ezek a pénzzel igen jól elengedett emberek sík hülyék és majd elég lesz nekik az évi egy társas vadászat, meg a csomag hús???? :OO
Szépen bevásárolták magukat a környék olcsó, alacsony értékű földjeibe (rontott erdők, rét-legelő, stb... csak a hektár szaporodjon), maguk mellé állították azokat, akiket a jelenlegi "elit" kiszórt a vadászatból '97-ben és 2007-ben, aztán szinte észrevétlen módon kiderült a végén, hogy ők diktálnak.
Ugye ismerős a sztori?
Azok meg akik eddig irányították a társaságokat, mellette természetesen sütögették a maguk pecsenyéit, most kurvára meg vannak sértődve (pedig csak azt kapják vissza, amit adtak nem is olyan régen) és kalapolnak, házalnak a környék társaságainál, egy tagsági hely reményében.....
Mikor lesz ennek vége?
Bocs, ez itt nagyon OFF, ha egy modi úgy gondolja, tolja át a megfelelő helyre.
 :Emel

Szerintem a tietek elég extrém példa, a nagy átlag messze nem erről szól. Mi az előző társaságunknál az előző ciklusban fizettünk húsz milla vadkárt...
Nem a vadkárt kellene területalapú támogatásokból finanszírozni, hanem azokat a területeket nem támogatni, ahol egyértelműen a vadkárra megy ki a játék.

Nem csúnya... :Q :OKO :OKO :OKO :Emel

Jaja! A január végi pár napos télben le is húztuk róla az öregerdőt, most már tényleg jöhet a tavasz!  ;)   :WA

Hát... Ma már volt valami tavaszillat féleség a levegőben... :) (bár lehet, hogy csak a "Spring water" légfrissítő illatát éreztem...) :Q

Olyan kívánatos, mint egy tál harmatos saláta!!! ;D
Nálunk ilyent nem látsz....csak kerítés mögött tartott idős állomány alatt.
Tavasz itt is volt ma.
Reggel fél 7-kor -5 °C, 10-kor meg rigófütty és avarillat :OKO

Néhány szavas guthi példa ,ahol kb,15 ha területet az erdészet vett körbe a földtulaj elvetett aztán felvette a 100% vadkárt .Az erdészet próbálta megvenni a területet sokszorosáért,NEM ,be vill .pásztorozta a közeli nem lakott erdész háztól ,de a károkozás folytatódott ,aztán egy vadkamera vagy tettenérés az egyik gazdát azonosította a vill .óra szekrénynél.Ott voltam amikor az erdészet "ki kerítette magát a terűletről" és mindenki számára a korlátlan be jutást biztosította a terület féláron eladóvá vált.....érdekes....

Ez így jól is van de visszautalva a szarvasosba írtakra az nem mindegy hogy 10.000 ,100.000 vagy 1.000.000 a kár. Mert kárnak kár mindegyik de egy gazdának is el kell fogadni hogy azon a területen gazdálkodik amit a vadtól vettünk el és ráadásul olyan finomságokkal irritálja Pavlovi reflexeit mint a tejes kukorica , csírázó mag stb.
Ha ezt elfogadja akkor tudnia kell hogy olyan nincs hogy nulla vadkár ott ahol vad él. A nulla és az elviselhetetlen közt kell kellene közösen megtalálni a középutat.
A szélsőségek az az hogy " lófax semmit se fizetünk" vagy "akkor is tönkreteszlek benneteket" csak a helyzet elmérgesedéséhez vezet.      :Emel

Örülök,hogy Te is úgy vélekedsz,azon a területen vadgazdálkodnánk,amit a szarvastól vettünk el.
Ez a vadkár alapja.
A szarvas nem szereti a kukoricát.Így a kukoricásokban felmért kárt más okozza.
Beszéljünk arról is,milyen cselekedettel kellene csökkenteni a kárt.
Grzimek professzor igazolta Afrikában,hogy a legelő nagyvad milyen szisztéma szerint választja ki a fogyasztandó növényeket.
A mi vadászterületünkön mit talál a legelni kívánó nagyvad?
Vagy talán a szarvas nem legelésre specializálódott az evolúció során?
Fogtípusa egyértelműen utal a táplálékszükségletre.

A hivatalos verzió: létszámcsökkentés.  :Q

Én pl. nem vagyok sem EU , sem magyar kompatibilis !  ... !   :Q   :epl  :kalapemel          :WA

Azért ha Grzimek ellátogatna június környékén Hőgyészre és kiülne egy kukoricatábla fölé, ahonnan belátni 30-40 hektárt, pislogna mint pocok a nulláslisztben.
Lehet csak az a baj, hogy a szarvasok nem olvasnak tanulmányokat......

Ebből is látszik, milyen ostoba egy fajzat... :fejv
 :Q

....és nem jártak Afrikában sem!

Meg kell bízni a Közútkezelő KHT-t( Különösen Hanyag Társaságot) a váltók útjelző táblával való felszerelésére a következőképpen.
Balra nyíl 1km -Fehérherés nyiladékrendszer
Balra nyíl 2km  -Lucernás vadföldrendszer, ínyenceknek vörösherés vadföld!
Jobbra nyíl 1km - Kukoricaföld
Arra az esetre,ha mégis jobbra megy,figyelmeztető tábla a föld szélén olyan magasságban,hogy a dám elférjen alatta,a gím pedig nem --Achtung Büchsen!

Félmilliós tőszám hektáronként?

Nem tudom. Lehet, hogy lágyszívűek vagyunk, de itt a környéken szerintem nagyjából mindenütt ez a helyzet.
Ha valamennyi termelő érvényesítené a valós kárt, az többszöröse lenne a vadgazdálkodó teljes költségvetésének. 

Igen. Tisztességes újulatnál 30-40-50 csemetét lehet számolni négyzetméterenként.
De ha 10-20 van, az is elegendő arra, hogy elbírjon egy kis minőségi kárt.

Urak, a kukoricavetések védelmére tud-e valaki jól bevált vadriasztószert ajánlani? Kizárólag disznó ellen.
A hajazás elég tűrhetően működött azokon a táblákon, ahol alkalmaztuk, de idén úgy tűnik, sokkal nagyobb területek lesznek veszélyben, ennyi haj nincs a világon... Visszaolvasva a topikot, láttam a káliszappant, van-e még olyan szer, ami érdemes megpróbálni?

 :Emel

Szia Peti,

Mi Hukinol-lal eddig eredményesek voltunk.
Persze itt nincs annyi disznó, mint nálatok, meg talán félénkebbek is :fejv

Udv            Gyuri :Emel

Szia Gyuri!

Köszönöm, utánanézek! :OKO :Emel
Nálunk most nagyon sok a disznó, szinte minden erdőfolban, nádasban ott vannak, és ha nem tudunk valami hatékony védekezést kitalálni, akkor nagyon nagy baj lesz...

 :WA

Mintha Pati említett volna valami szert..

 :Emel
A 30-06 és a 8x57 nem vált be?  :fejv Én szívesen segítenék még a 9,3-as szerrel.  ;D

 :WA

Mosoporral eggyütt vesse el a gazda.Járuljatok hozzá anyagilag.Megéri

Armacolt javaslom nálunk bevált! Egy csepp kell belőle egy vászoncsíkra, 20-25 m-enként kitűzni a védendő terület köré, ha reggeli harmat van 1 hónapig hatásos! Harmat nélkül kézi literes permetezővel 2 hét után vízzel meg kell frissíteni. http://vadriasztobolt.hu/termek-kategoria/vadriaszto-szer/

Üdv.: Győző

Köszönöm a tanácsokat!
Erről a mosóporos dologról még soha nem hallotam, tényleg működik?

Anti, bizonyos esetekben igen jól beválik a 30-06-os, de rengeteg a malacos koca... 
Ha kedved van, csak gyere!!! Szerintem a jövő hét vége felé kezdenek vetni.

 :WA

http://www.avenzor.eu/index.php?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=8&category_id=1&option=com_virtuemart&Itemid=75&vmcchk=1&Itemid=75
Nekünk nagyon bevált.
Csak disznó elen hatásos, de az ellen nagyon.

Másik fontos dolog szerintem, hogy a különböző módszereket és szereket 2-3 naponta váltogatni kell.
Különben a disznó bármit képes megszokni.
2 hét után körbetúrták a gázágyút ;D

Ma este én a 308-assal megyek védeni :Q
 :WA

Köszönöm Csaba! :OKO :Emel

Nagy kalappal estére! :PP

 :WA

Nem én voltam (nekünk eddig igazából semmi nem jött be, a terület fizikai őrzésén kívűl). Erdőjáró tett fel egy cikket valami szerről.  :Vvon

Visszakerestem.Az Armacol volt az is. :WA

Van, akinek a "gugli" a barátja.  :Q

A "mutasd az utolsó hozzászólásait" funkció hasznos ilyenkor. ;D

Sziasztok.

Tudnátok nekem olyan vadriasztó szert ajánlani ami valóban hatékonyan távol tartja a szarvast és a disznót?
V@dóc nevezetű valamit használjuk, de a vadat nem érdekli... mintha ott se lenne a riasztóanyag. Mellette besétál.  :o

S ha egyet visszalapozol: táádááám!

Ezzel kezdtem...s bár én fogalmaztam rosszul, elsősorban szarvasra keresek valami szert. Az előző oldalon több féle anyagot javasoltok, de inkább disznóra vannak ezek a szerek ha jól olvasom. Van amit a gyártó/forgalmazó ajánl szarvas ellen is, de azokról nem olvastam a fórumon személyes tapasztalatokat, pedig nekem ezek fontosak, ezek alapján döntenék.
Tehát napraforgót szeretnénk megvédeni a szarvastól, ha van valakinek eredményes vegyi módszere és megosztaná, azt nagy örömmel fogadnám.

Köszönöm: Bence

Szia!
Az Armacol a szarvast is távol tarthatja. Egy próbát megér. (Bár az izzadtság-szagra tudok itt az utca végén olcsóbb és sokkal tartósabb megoldást is. Napi egy üveg borral és 2 szelet kenyérrel elmegy,s csak egy kis sátrat kell neki adni a tábla közepén... :rohog)

Ebből a fajtából nálunk is van elég...szívesen edjuk őket bérbe is, örökre is...  :epl
Nálunk ennyire nem váltak be. Egy kukoricatáblát őrzött egy régi kibelezett wartburg kasztniban egy nehézsorsú tesvér, de a nagy munkában elfáradva "egy percre" behunyta a szemét... ezalatt körbejárta a konda a warast a hajnali nyomok tanúlsága szerint. Lehet a benti röfögés, hortsogás vonzotta őket.

Nagyon sikeres szarvasriasztó eszköz a képen látható, egyszerűen elkészíthető optikai zavaró.
Az "akasztófa" készülhet helyben szedett akác suhángból és a fólia aljára-tetejére való botok is beszerezhetők helyben.
Persze elő lehet készíteni fűrészelt anyagból is, de nem szükséges.
A két fóliát (egy fekete és egy fehér) körben egymáshoz lehet tűzni, de az sem szükséges, mert ha jobban fúj a szél, a két fólia is kiad némi hangot, ami erősíti a zavaró hatást.
A forgó karabíner kell hozzá, mert az elve az, hogy a lenge szellő már elkezdi mozgatni és lassabban-gyorsabban forgatni a fóliát, ha nincs egy forgó benne, akkor hamar megáll, illetve szakad a zsinór.
Elvileg a legkisebb légmozgásban is mozog, így a közelben lévő szarvas lát valami mozgást, ami hol látszik (fehér) hol nem (fekete) és ez nyugtalanítja annyira, hogy odébb pályázik.
Ezt is célszerű 3-4 naponta odébb telepíteni.
Én annak idején 10-12 darabbal operáltam 400 hektár mezőgazdaságon teljesen egyedül és volt olyan év, hogy 0 FT vadkárral megúsztam a túrás kárt és a zöld kárt is, amíg a kukorica és napraforgó még csak térdig ért :OKO

(http://up.picr.de/17888361vt.png)

Csabus! :Emel

Ez valóban ügyes!! :OKO

Ezt nemrég találtam nemtudom megosztotta e már valaki azért érdemes elgondolkozni rajta..

http://vadaszapro.net/reszletek/210300/vadkarozas?-elgondolkodtato-meg-mi-fizetunk%3F

A csevegőben megelőztek

Tegnap este a szőlő sarkán egy ilyesmi lengedezett.A gazda kb.2 hete rakta ki,mert rákapott a szarvas a sárgamuskotály gyenge hajtására.
Na,este 7-kor már úgy legelt alatta a tehén tavalyi borjával,mintha hívták volna... :fejv

;D
Az egy helyben lévő gázágyút is körbetúrták a disznók pár hét után  :o.
Ez a "templomi zászló" (ahogy egy kollégám elnevezte annak idején :Q) igazából nagy mezőgazdasági kultúrában lett próbálva és ott is csak akkor ér valamit, ha pár naponta át van telepítve.
 :WA

Két töret-egy este
Hétfő este arra a lesre ültünk apámmal, amelyiknél az összetúrt gyenge tritikálé van vetve. Jobbra bokros legelő, hátam mögött szőlő, aminek hajtására rákaptak a szarvasok. Mikor kiértem, már el is ment a kedvem a helytől, mert a les melletti gazos már félig le volt zúzva (SAPS), a gazda emberei akkor hagyták el a helyszínt,egész nap zúgott a traktor....
Megyek fel a lesre, apám a létrán...lenézek a friss kaszálásra...tavalyi szarvasborjú ballag kifelé az erdőből,egyenesen a szőlő felé. Puska feltámaszt, kibiztosít, ráfüttyentek-semmi reakció. Ráköhögök, megtorpan. Távolság 100 m, lapocka bokortól takarva, de mögé tudok célozni, durr! Borjú eldől, fater még mindíg a létrán,19 óra 45 perc! Kicsit várunk, lemegyünk, kihúzzuk az útra, gerinc alatti magas tüdőlövés. Töretnek vadkörte ágat tűzök kalapom mellé. Zsigerelés, szarvaslégy és kullancs írtás, krotália kattanás…Visszaülünk a lesre,fiatal még az idő.8 óra felé 3 kisróka hancúrozik a gabonában. A kopaszra szívott szuka hoz nekik egy kétökölnyi kisnyulat egy pofa friss szénával együtt vette fel.
20 óra 20 perc megint ballag kifelé egy magányos tavalyi borjú az erdőből, ugyanott. Nem lövöm, pedig kellene. Mikor odaér a már párolgó társa mellé, valami gyanús lesz neki, visszarohan az erdőbe.
21,45-kor a rozsbúzában 3 fekete gombóc. Kibiztosítok, rávillantok, szétugranak. Süldők, elindulnak lefelé a patak felé, keresztbe a les előtt 50 m-re. Az első már belép a bokrok közé,a másodikat megtalálom a céltávcsőben, rávillantok hátha megáll...
Inkább begyorsít, de jól rajta vagyok, durrr! Les alatt nagy koppanás…?...disznók mind be a patakhoz. Oda akarok világítani a rálövés helyére, de hiába nyomom a gombot,a villáslámpa meg se mukkan…...de hát nincs is a puskán! Lövés után leesett a földre...Lemegyünk, megkeressük,kutya baja. Még oda is „hord” ahová kell. Megyünk a rálövés helyére, sok vér a frissen zúzott fűvön.
Vércsapán haladunk kb.30 m-t, mikor megtaláljuk. Újabb töret, ezúttal virágzó vadrózsából,a kalap másik oldalára. Tökéletes tüdőlövés be-ki, még álló vadnál,szórón is megállná a helyét!
Kocsiért el, zsigerelés, krotália, papírmunka, beszállítás a hűtőbe. Ünőborjú 44 kg, emse süldő 42 kg. Mire megmosom a kezem, éjfélt harangoznak. Apámmal koccintva, régen esett már ilyen jól a Cabernet Franc…

Sziasztok!

Egy kis segítség kellene eldönteni egy vitát: a kalászos után másodvetésként(06.27-én aratták, 07.10-én vetették) vetett kukoricára jár a vadkártérítés vagy sem?

Köszi a választ!

Üdv:

Girgesz

82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona   október 1.-augusztus 15.
b) tavaszi gabona   április 1.-augusztus 1.
c) kukorica   április 15.-november 30.
d) burgonya   április 15.-október 15.
e) napraforgó, szója   április 15.-szeptember 30.
f) borsó   március 1.-augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös   egész évben

Gondolom, silónak vetették és kitúrta a disznó.
Szerintem ha bíróságra viszi, megítélik.
Mindemellett (gazdaszolidaritás ide vagy oda) ez már azért igencsak súrolja a kapzsiság határát.

Igen, jár.....ha jut ;D
A Vtv. szerint meghatározott időszakon belül van, túráskárt mindenképp tud érvényesíttetni rajta a paraszt.
Ha terményre megy (és nem a Lajos által említett, ám valószínűbb zöldtakarmány a célja) akkor ha a végén azzal kapcsolatban is támaszt követelést, akkor azt már érdemes
egy jó szakértővel és egy ügyvéddel megtámogatva kivédeni.
Persze csak ha a nagyságrendje olyan az ügynek.
Ha pár hektáros darabról van csak szó, akkor simán éhes az ember, vagy bosszúvágytól fűtött.
Sajnos ilyen is van, nem is kevés.
Azt veszem észre, hogy a vadgazdálkodónak egyre inkább észen kell lennie, mert nagyon könnyű "elvadítani" az évtizedes jókapcsolatokat is mostanában, akár egyetlen elhibázott kárbecslésssel, utána meg jön az adok-kapok, ami senkinek sem jó.
A végén meg a vad issza a leve sűrűjét :St

Csemegekukoricát már nem vetnek ilyenkor? Mert ha az lenne, az igen zsebbenyúlós...

Vadászfórumon ilyen növény pedig nincs!  :alu     :Q :Q :Q
Pláne olyan kombinációban, hogy borsó+csemegekukorica másodvetés.

:St
Szeptember végén, október elején tele van az 51-es út széle teherautókról lehullott csemegekukoricával, viszik a konzervgyárba. Azt mikor vetik?

Két héttel ezelőtt. A borsó helyére.  :Q  :St

:St
Most kapcsolok, mintha egy "világvadászként" elhíresült ember állította volna magáról, hogy ő honosította meg itthon a csemegekukorica feldolgozást. Ha igaz, akkor.... :alu :alu :alu

:VER

Ja. Ott a híd végén... :alu

Ez már csak hab a tortán nála.....

A zalaegerszegi hűtőházban már akkor üzemszerűen ment a csemegekukorica feldolgozása, amikor az illető még rozsdás puskákat smirglizett külföldön.
A rendszerváltás előtt sokáig termelte a növényt mi jelenlegi cégünk jogelődje is -  félig-meddig olyan háztáji formában, mert voltak kézimunkaigényes műveletei is.
Jó buli volt, lehetett vele sokat dolgozni, aztán legtöbbször nem maradt rajta egy fillér sem, úgyhogy abbamaradt.

A fennmaradt zöld szárat be szokták szecskázni a kollégák silónak.
Egy ilyen művelet során mondta az egyik traktoros a mostani elnökünknek:
- Na Ferikém, abből lesz ám a jó hamisgulás'!

"hamisgulás" :rohog :rohog
Ez olyan, mint amikor annak idején a Dunaújvárosi vasműben érkezett több olyan vasérc szállítmány, amit gyorsan felvert a gaz. Meg is jegyezte az egyik szaki a kohóból a tanulók ámulatát látva "Ebből lesz ám a csodaszarvas!"  :Q

Utánanéztem, elképzelhető ez a csemegekukoriva dolog, mármint az a része, hogy a feldolgozás megszervezésében külföldi vállalat képviseletében részt vett.
Haza véglegesen 90 körül jött, akkorra már mi régen túl voltunk ezen a kalandon.

Akkor egy újabb kis vitaindító történet:
Adott egy VT. vadászterületén belül egy 1000 m2-es zártkert.25 éves gyümölcsös,2 m-es vadhálóval,betonoszlopokkal körülkerítve.Az almástól 100 m-re van a vadászterület határa,a szomszéd már erdészeti terület,erdő.Ahonnan a tél folyamán kiváltó szarvasok 100 db gyümölcsfát tettek tönkre,kb. 5 éjszaka alatt! A vadkárt/vad által okozott kárt a gazda februárban észlelte és jelentette a VT. felé.
Ki a felelős a kárért?

Ezt ma Magyarországon, 5 bírósághoz beadva, minden létező fokon lefolytatva a jogi procedúrát, 100%, hogy egy rakás, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó ítéletet kapnál.

Szerintem egyértelműen a szarvasok.  :St

Brilliáns!   :rohog

Pár hektár csak, de sajnos a bosszú a cél -ez már régóta húzódik. Pár éve odáig jutottunk, hogy csicsókát is vetett a drága a kukorica közé, majd amikor a vadkárbecslő jött -aki a cimborája és tavaly sikerült lejáratnia magát egy igazságügyi szakértővel szemben csak azért, hogy nekünk minél több kárt okozzanak-, azt mondta neki, hogy árvakelés... :nocomm

Azt hittem többen foglalnak állást itt az ügyben... :Vvon
Pedig valószínűleg per lesz belőle,mert a vadkárszakértő megállapított 500 eFt-ot,ezzel szemben a gazdának a VT.részéről fel lett kínálva 1 misi,de nem fogadta el...Az erdészet hallani sem akar a felelősségvállalásról! Több sebből vérzik a dolog...

Amíg a Vtv. vadkáros része tartalmazni fogja a "kiváltó vad" értelmezhetetlen és gyakorlatban használhatatlan fogalmát, addig ilyen esetekben nem lehet objektíven dönteni.
Ez a kiváltó vad dolog több sebből is vérzik, nagyon sok körülményt kell hozzá vizsgálni és általában minden félnek igaza van.
Innen pedig pattthelyzet van.
Jön a helyi bírói gyakorlat (ha van), aztán egy feljebbvitelen egy másik bírói gyakorlat...és így tovább.
Sok minden lenne a törvényben ami javításra vár, bízzunk benne, hogy a (talán) idén ősszel megjelenő új mű rendezi ezeket.....és nem csak tovább bonyolítja :fejv

Egen, erre mondta a jó komám, hogy agyhalál.
Erről nézzük világos ha arról akkor sötét középen meg meghatározhatatlan...  :Emel :WA

Megoldás a túrás károkra Makóról:
https://www.youtube.com/watch?v=3QE_xowBvEc (https://www.youtube.com/watch?v=3QE_xowBvEc)

Már ne haragudj de, vadászemberként elítélem ezt a cselekedetet. Bár vannak aggályaim is a törvényességet illetően is.

Ki ez az idióta állatkínzó barom? A retkes faszára kellene a klipszeket tenni. Mindenesetre a videót lementem és megküldöm a rendőrségnek, aztán magyarázkodjon a húgyagyú barma ha tud :NON

Köszi Feri , engem is rohadtúl felháborított ez a video. :NON A jó qrva anyját az ilyen baromnak.

Megküldtem a linket az "Állatvédőrség"-nek. Legalább kiderül, tesznek-e valamit...

A faszába kellene a klipszeket nyomkodni, de sokkal lassabban.... :NON
Nagyon remélem, hogy lesittelik és szépszál bakcigányok fogják seggbekúrogatni, amíg csak nem kezdi el élvezni :tasli

Egyetértek az elõttem szólókkal...  :HH
A legszomorúbb számomra az, hogy mivel laikusoknak elég ritkán van dolguk vaddisznókkal, ezek "vadászok" vagy vadászathoz "közel álló" "emberek".

Üdv,
B.  :Emel

Engem is elszomorít hogy valaki ilyen állatkínzást feltesz a youtub-ra...
Szomorú...

Házi disznónál teljesen bevett dolog amit láttatok. Nagyapám is ezt csinálta,ugyan ilyen fogóval. Az állatorvosok is megcsinálják,illetve a tenyésztők maguknak. (Mármint nem saját maguknak,és nem a pöcsükbe ahogy ajánlottátok... :Q A saját disznóik orrát szokták drótozni,ha feltúrja a hidlást...meg a betont,meg úgy egyáltalán mindent. A képen látható disznók is ólban  tartott példányok lehettek...Más kérdés,hogy ezek a felvételek sosem kellett volna,hogy kikerüljenek a ólajtón túl.

Így valahogy.


 :S.Peti

Lehet hogy rosszul tudom, de vaddisznót ( ill egyéb vadfajokat sem )  csak külön engedéllyel, a hatóságoknak lejelentve lehet tartani? ( nem lehet Őket szabadon befogni és otthon tartani )
Ill a vonatkozó törvények alapján a vad az állam tulajdona.
Ez  alapján ha vadon fogták be őket valamikor, az lopásnak minősül.
De lehet hogy tévedek... 

Nagyon valószínű,  hogy jogosan tartják.
Ha nem,  akkor iszonyat nagy barmok.

Nagyon valószínű,  hogy jogosan tartják.
Ha nem,  akkor iszonyat nagy barmok.

Mi alapján lehet jogosan vaddisznót tartani?
Főleg ha az ember nem vadászatra jogosult?

Pl. ha vadfarmja van.

De ez az eljárás nekem akkor is nagyon baxxa a csőrömet.
Oldja meg másként, hogy a disznó ne túrjon fel olyan helyeket, amikben azzal kárt tesz.
ha szokásos eljárás a parasztok között ha nem, ez szimpla és minősített állatkínzás.

Attól sem lesz nyugodtabb a lelkem, ha nem látom, de tudom, hogy csinálják.
Évente több százezer nőt csonkítanak meg mindenféle szedettvedett iszlám országokban a Földön.
Engem pl. ez is nagyon zavar, pedig Istenbizony egyet sem láttam még.....

Csaba!
Tőled ilyet olvasni-bocsánat a hasonlatért,de olyan mintha Kovi vallana arról,hogy zavarja a p.na látványa. :Q

Nem vagyok állatkínzó,sosem volt örömöm egy állat szenvedésében,de vannak a paraszti létnek olyan elemei, amelyek praktikus elven nyugodva, az állat és legfőképp a gazdája javáért a jószág pár percnyi szenvedésével járnak. (herélés,billogozás,patkolás,oltások,nyírás,fürdetés stb.) Ha valaki ezt nem tudja elfogadni,hát attól még sajnos ez van... Civilizációnak nevezzük,igaz az állatokat erről nem kérdezte senki.

Ezzel a hozzászólással zárom a témát,de fontosnak találom megmutatni,hogy nem csak az én szülőfalumban és lakhelyemen él ez a "barbár" szokás:
http://allattartas-webshop.hu/product_info.php/cPath/170_181/products_id/1362 (http://allattartas-webshop.hu/product_info.php/cPath/170_181/products_id/1362)
http://allattartas-webshop.hu/product_info.php/cPath/170_181/products_id/1361 (http://allattartas-webshop.hu/product_info.php/cPath/170_181/products_id/1361)
https://www.delifarm.hu/malacneveles/1134-orrkarika-4-es-80-db-cs.html (https://www.delifarm.hu/malacneveles/1134-orrkarika-4-es-80-db-cs.html)
Az eljárás egyébként házisertés és hozzáértő emberek esetén nem jár annyi szenvedéssel, mint a vitatott és valóban agyatlanok által felhelyezett videón.

Ezeket a "szükséges rossz" kategóriás dolgokat pánikszerű gyorsasággal tiltják be civilizált államokban és tiltatják be olyanokban, min ahol mi élünk.
Egyrészt. Másrészt amiért simán belebasznám az elektromos sokkolót a delikvens ánuszába, az idióta vihogás amiből egyértelmű, hogy ezek a félkegyelműek élvezik az állat szenvedését. Az ilyenekre simán be lehetne vezetni a vadászidényt... :NON

Gyerekkoromban 3 disznót is levágtunk egy-egy fagyos téli reggelen. Én tartottam az edényt a vérnek...Aki vett már részt rajta,az tudja,hogy a disznótor fura egy szeánsz,s mégis pozitív kicsengése van a szónak, pedig a disznó visításakor mindig összeszorult édesanyám szíve a leghátsó szobában,s könnyezve sajnálta a jószágot, amit egy évig etetett. Ez a sajnálat estefelé,amikor már a szalonnák,hurka és kolbász-szálak sorjáztak fényesen az asztalon, szépen lassan elveszett a konyha gőzében-homályában. Mert az állat végsősoron azért tartatik,hogy megegyük.
Libatömés,libatépés. Csak két példa, amit már ükanyáink is csináltak. Rohadtul nem jó az állatnak,de nagyon jó nekünk a végeredményük.
Ezeket a dolgokat el kell fogadnunk, meg kell értenünk. Vagy nem kell elfogadnunk és be kell lépni a Mancs-ba. Akkor viszont mindenki jobban teszi,ha a puskát is leadja a yardon,mert jobb abba sem belegondolni,hogy akár egy fejlövés után is meddig halljuk még a zsákmányunk utolsó rúgásait...Bocsánat érte,szándékosan vagyok ilyen sarkos,de nagyon sok (több tízezer) állatot tartottunk eddigi életem során és hirtelen a vadászfórumon szembesültem vele,hogy azok, akik nem foglalkoznak vele életvitelszerűen, mennyire rózsaszínben látják az állattartást. Sajnos nem rózsaszín,sokáig csak szar és végül vér és hússzínű.

A szükségtelen szadizmust soha nem kell elfogadnunk.
Mielőtt végképp levárosibunkózol, a koromnál fogva valszeg előbb tartottam vért mint Te, most is tartunk állatokat, disznót is vágok tehát nem a Mancs az egyetlen alternatíva annak, aki taszít ez a szadista mentalitás.

Tudom,hogy nem vagy városibunkó.  :WA
Nagyon nehéz az állatok kezelésével,tartásával,esetlegesen elpusztításával kapcsolatos különböző emberi érzelmeket megérteni. Biztosan van lélektana,de ezt így éjjel nem kezdem megfejteni. Talán egy részét mégis:Ma csirkéket kellett fognom anyósomnak. (Gondolta,úgyis nagy csirkefogó vagyok... :St) Kislányunk őrült sírásba kezdett, a tyúkok izgatott kotkodácsolása-kárálása miatt. A levágott szárnyasok  és a vérük látványa viszont már nem zavarta,sőt megkérdezte,hogy játszani hazaviheti -e az egyiket. Gágogó,vonyító,sipákoló állatok sokkal mélyebb benyomást tesznek az emberre,mintha ugyanez némán zajlik. (Gondolj csak az állatvédők horgászellenes propagandájára...Mi lenne ha egy pontyot vonyítva húznál partra,szájában a horoggal? Ugye?) Némán néztem végig először a vitaindító videót. Utána adtam rá hangot. A bunkó beszéd és reakciók mellett ekkor már nagyon zavaró volt a disznók visítása...

Mééér, hát van olyan!

(http://kepfeltoltes.hu/110622/wc-s_www.kepfeltoltes.hu_.gif)

Miért is? :fejv
Tény, hogy nagyon sok vad életét vettem el.
De soha nem okoztam akarattal nagyobb szenvedést egynek sem, mint ami a cél eléréséhez szükséges.
Ha ez mégsem sikerült, az viszont eléggé megviselt.
Ezek a tetves bunkók meg láthatóan kéjesen élvezik a ketrecbe zárt, orrfogóval lefogott disznó kínjait.
Ha nem nagy baj, akkor nem vállalok velük hasonlóságot.

De vadászva és vadásztatva látnod kellett sok állat szenvedését. Nem mondtam,hogy te szántszándékkal okoznál kínt egy állatnak,de egy orrkarikázásra rácsodálkozni neked, aki,láttál már annyi rosszul meglőtt,napok vagy hetek óta szenvedő vadat,mint amennyit én - beteggé tett háziállatot...Ezért tettem a Kovis hasonlatot. Ha rosszul esik,elnézést érte. :WA

100 %-os vadkár van a napraforgómban...Fel fogom jelenteni a területen illetékes összes vadászatra jogosultat...
A karvalyt,a vércsét,a menyétet, a nyestet és az összes macskát. Ki ne felejtsem az éjjellátós baglyot...Megérdemlik,amiért hagyták kipucolni a verebeknek az egy szál dísznek meghagyott napraforgóm 20-egynéhány tányérját. ;D

Ugyan a vadkárhoz köze sincs, de erdészeti dolog.

Bizonyára sokan hallottatok a másfélmilliárdos lepkebírságról...  :NON

A Vadászlap honlapján találtam ezt a cikket:

http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_kokadi_erdesz_lehet_a_masfel_milliardos_lepkeper_gyoztese (http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_kokadi_erdesz_lehet_a_masfel_milliardos_lepkeper_gyoztese)

Namost:
Ha az úriember tényleg megnyeri a pert (és erőteljesen szurkolok neki, hogy nyerje meg - de ez magánügy), akkor az említett több tízmilliós perköltséget ugye kifizeti az állam.
Vagyis én és - ahogy a Szeszélyes Évszakok-ban szokták mondani - még sokan mások.

Ilyenkor vajon belerúg-e valaki a tisztelt szakértő úr valagába, aki ezt a másfélmilliárdot összeszakértette?
Ilyenkor vajon belerúg-e valaki a nemzeti park valagába, aki a pert elindította (gondolom a nemzeti park indította)?

Sajnos úgy gondolom, hogy nem.
Pedig személy szerint én nagyon nem szívesen fizetem a kis családomra eső cca. 10 Ft-ot valakinek a kihaénnem vagy majmostaztánjólmegmutatjukneki hozzáállása miatt.

Biztos, hogy nem normális, aki ilyet kitalál.

Mégha netán jogos és bizonyítható is lenne, honnan a bánatos francból fizetne ki egy hétköznapi ember másfél milliárdot?
Akkora a káosz a törvényhozásban meg közigazgatásban (leginkább persze az ott "dolgozók" fejében), hogy elképesztő.

A múltkor jött egy földhivatali határozat. Egy osztatlan közös termőföldünknek az egyik sarkát, cca. 1/4 hektárt, benőtt az erdő. Aszongya' a papír, hogy fizessünk be 123 e Ft-ot a művelési ág átvezetéséért, + készíttessünk földmérővel változási vázrajzot újabb 50-ért.
Eltelik egy hónap, kiderül, hogy tulajdonképpen ez illetékmentes, mindösszesen 23 e Ft lesz a vége, aki befizette, annak a többletet visszautalják.

Szép is itt az élet, és az élet egész területén minden tervezhető... (Főleg hosszú távon)  :fejv

Lajos, erről minimum ügyészségi határozat vagy mi a fityfene van!

Az azé' má' valami...
Azt nem kéne csak úgy észnélkül kiadni!...

Neeem?  :fejv :Vvon

Ügyészségről beszél a cikk, tehát vélhetően valamiféle természetkárosítási bűncselekménnyel vádolják.

Attól, hogy valaki jogász, még nem biztos, hogy normális.  :Q

Aszondja hogy:
"A főügyész azt mondta: ők a természetvédelmi törvény alapján indítottak kártérítési keresetet.
- Az igazság, hogy éppen a bíróságon a felelősség és a feladat, hogy eldöntse, hogy az a kár bekövetkezett-e és ha igen, milyen mértékű. Ennek a vizsgálata, a bizonyítása most még folyamatban van – nyilatkozta Jónáné Pocsai Edit megyei főügyész."

Nem vagyok otthonos a jogban, de szerintem az ügyészségi szakaszban is megszüntethették volna az eljárást bűncselekmény hiányában vagy hogy is szokták mondani, akkor már eleve nem került volna bírói szakba az ügy. Így mindent a bíróságra lehet fogni.
A másik, hogyan jött ki a másfél miliárdos bírság. Ha már így dobálóznak a nagy számokkal, akkor a hatezer bagolylepke egyenként 250.000.- Ft értékkel számolva nem másfél miliárd, hanem sokkal több (nem is tudom, annyi nulla van utána  :OO) ?

Most olvasom egy másik cikkben, hogy a bírság megállapításánál méltányosságot gyakoroltak, meg elnézőek voltak  :rohog. Egyem meg azt a rendes kicsi méltányos szívüket.

Valamelyik nemolyrégi Erdészeti Lapokban van egy ezzel kapcsolatos cikk Csóka György tollából.

Érdekes, és elgondolkodtató.

Éppen annyi az.

Valóban  :St. De akkor hol a bírság megállapításánál a méltányosság a hatóság részéről?

Nem számolt a szaporulattal.  :Q

Öt év elteltével most mit gondolsz a szálalásról?

http://figyelo.hu/cikkek/412079-csokkenteni-kell-a-nagyvadallomanyt

Azt a 140 vadászatra jogosultat azért illene kb. tízzel megszorozni. 

Vagy már a 2017 utáni időkről beszélnek?  :Q

- Virág elvtárs, hiszen ez a ítélet...

Nehogy '17 után keljen még egy nullát odaírni a jelenlegihez :fejv

Véletlenül nem tudod hogy a mező és erdőgazdálkodás évi hány milliárdot tesz be a GDP -be ?                                                                                                                                                                           Jó lenne összehasonlítani hogy hogyan aránylik a 2 milliárd Ft vad által okozott kárhoz .  :fejv

Már ezek a számok is elgondolkodtatóak .  :fejv  Központilag kéne ezt rendezni de büntetni aki hanyag a vadgazdálkodásban viszont a vad életterét mi vettük el és isten adta joga ott táplálkozni ahol tud.  nem gondolnám hogy sírni kéne 2 milliárd Ft vadkárért ha a vadászati ágazatnak 20 milliárd a bevétele és talán az egész mezőgazdaságnak 150 milliárd fölött volt a tiszata nyeresége (?) tavaly.

Hopp ! Ez lemaradt de ............ :fejv

Összesített számokat nem tudok.
Arányokat igen.

1 hektár szántóföldi növénytermesztés átlagos évi árbevétele               250.000,-
1 hektár erdő átlagos évi árbevétele                                                        60.000.-                                               
1 hektár vadgazdálkodás átlagos éves árbevétele (Dunántúl, nagyvad)      3.000,-
Ezek árbevételek, mindenféle cicoma, Eu támogatás nélkül. Nincs benne állattenyésztés, élelmiszer és fafeldolgozás. Vadgazdálkodás alatt klasszikus, szabad területi vadásztatást értek, szállással, ellátással, kíséréssel.
Zárt téri vadtenyésztéssel nyilván ez az érték területarányosan jóval magasabb.

Az árbevétel és a nyereség nem összehasonlítható fogalmak.
A vadkár a megtérített vadkár.
A ténylegesen okozott kár nem számszerűsíthető. Nagyságrendekkel magasabb, mint ami a statisztikákba kerül.

Óvatos becslés szerint a kifizetett vadkár a hivatalos 2 millliárdnak közel a kétszerese (schwarz-kasszából, zsebből, vadászattal, vadhússal, stb...)
Hogy mennyi kár nem kerül felmérésre, kifizetésre, azt senki nem tudhassa......  :Vvon

2015-től a lucerna csíkokra megszűnt az uniós támogatás.
Már be is szántották őket.
A nálunk szokásos 100-300ha-os táblák védhetetlenné váltak (csíkokkal is csak nehezen).
Mi a megoldás?

Micsinálnak a micsodával?
Mi szűnt meg?

Aki AKG támogatást vett fel 75HA-nál nagyobb nem lehetett egy összefüggő parcella.
Ezért közé vetettek egy csík (kb4-5m) lucernát, ezzel megoldva a probléma

Ezeket a csíkokat szüntették meg nálunk 2015-től.
Azon kívül, hogy a monokultúrában ezek adták a nyúl, fácán és őz fő táplálékforrását,megkönnyítették a vadkárelhárítást.
2-300HA-s táblák megvédésére, esetenként 4-5 puskával nincs stratégiám.
A fizetős vadkárelhárítás nálunk nem jött be, én egy kiszívott csöcsü kocáért vadárba is ölni tudnék.
Nem vagyok mezőgazdász, nem értek ezekhez a támogatásokhoz, ebből adódott a félreértés!
Csak amolyan "vad" paraszt vagyok. :rohog

Aha!
Így már világos.
2015-ben tényleg nincs AKG. 16-tól állítólag újra kiírják, a feltételrendszerét egyelőre nem ismeri senki.
A 2015-ös zöldítési támogatásban is lesz némi monokultúra "bontás", százalékosan adott, hogy bizonyos
területnagyságoknál milyen mértéket nem léphet túl ugyanaz a növény. Nem feltétlenül és nem minden táblán, de talán ez is segít majd valamit.
Konkrét feltételrendszerét egyébként még ennek sem láttam, "folyosói pletyka" szintjén tájékozódunk.

https://www.youtube.com/watch?v=x1qOi1r70qI


Ahol ennyi szarvas van , hogy újúlnak fel az erdők? :Emel

Kerítés mögött. A dám miatt még az akác sarj is.

Régebben erre is volt ennyi szarvas, de kerítés semmi, mégis feljöttek az erdők. A gondok akkor kezdődtek, amikor elkezdték a telepítéseket keríteni...

Mi volt régebben? A tyúk, vagy a tojás?
Régebben tyúk is volt, meg tojás is.   ;D

Ne hagyd ki a számításból, hogy a szarvas létszámrobbanás nagyjából egy negyedszázad alatt történt. A hetvenes évektől az ezredfordulóig. Ez erdő életperiódussal nézve nagyon rövid idő, tehát igazából az erdők minőségének a szarvaslétszám okozta romlása eleinte inkább csak a szakembereknek volt szembeötlő, kívülálló talán észre sem vette volna, legalábbis jóval később, mint kellene.
Aztán a "tehetetlenségi erőt" is figyelembe kell venni, mire az erdésztársadalom lelkében is végigmegy az, hogy drasztikus védekezésre van szükség, mert különben nincs újulat.
Szóval szerintem nem a kerítéstől szaporodott meg a szarvasállomány, hanem a szarvaslétszámtól a kerítés.

Egererdő Zrt. területén bizonyítottan igazolt,hogy tarvágás utáni szabad területen több az 1 m2-re eső cser/tölgy magonc újulat,mint a kerítéssel védett területen!
Igaz,hogy a Mátrában a gím és a vaddisznó állomány az elmúlt 10 évben drasztikusan csökken(t)!

Na, ez mitől van?  :fejv

melyik része?

Lajos, a 80-as, 90-es évek elejéről beszélek, a környékünkön a 90-es évek végefelé kezdett a szarvaslétszám csökkenni. A kerítések száma meg szaporodni, ehhez hozzájönnek még az egyéb okokból bekerített, termelésből kivont területek, azaz vadgazdálkodásilag hasznosítható adott területegységre (kivéve az autópályák, utak, lakóparkok, ipari parkok, erdészeti és egyéb okból bekerített területek, stb.) a gímlétszám változatlansága esetén több vad jutna.

Hát ez.
 

Lehet, hogy szegényes a fantáziám, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy a szabad területre a disznók meg a szarvasok odahordják a makkot, míg a bekerítettnél erre nincs lehetőségük.

Medvénél még megérteném. Annak a mergája tele van makkal.

Lokálisan lehetséges ilyen tendencia, ennek talán a részaránytulajdonok kijelölése lehet az oka, amely a 90-es évek derekára, második felére esett.
Egy csomó magánember jutott erdőtulajdonhoz és talán elkezdte pár fokkal magasabb szintre emelni a tulajdonosi szemléletet, mint a TSZ időkben volt.
A TSZ-ben az erdészet - kevés kivétellel - megtűrt ágazat volt, meglehetősen alacsony szakmai színvonallal.
Akkor foglalkoztak vele, ha éppen nem volt más dolog, felszívott néhány fél analfabéta segédmunkást és igazából - ismét tisztelet a kivételnek - a szakmai irányításban sem a legelszántabb erdészek szaggatták az istrángot.
A környéken talán Vass Laci, a miklósfai Tsz ágazatvezetője, későbbi elnöke volt az üdítő kivétel, aki komolyan is vette az erdőgazdálkodást.
Na mindegy, szóval egy magánerdőnél elképzelhetetlen az, hogy háromszor kelljen újraültetni a tövig rágott csemetét, ezt egy tulajdonos, vagy tulajdoni közösség nem viseli el.
Azért írtam az elején, hogy lokálisan, mert szerintem az igazán nagy kiterjedésű erdészeti célú kerítésépítések azért az állami erdészetek területén történtek és ezek azért jóval korábban megkezdődtek.

Mi az a merga? Ürülék?

Igen
Pl. Kániszmerga= kutyaszar:-)

Nem tudom a jó választ,de az vígasztal,hogy a sokat látott öreg erdészek sem... :Vvon
Az biztos,hogy a védőkerítések alja felszaggatva (disznó),teteje letaposva (szarvas) és odabent kitúrva-lerágva az újulat.Hozzáértők szerint a nyugalmat találják meg odabent... :Vvon

Errefelé az erdészetnek jóval 1000 Ha feletti területe van, építettek ugyan kerítésnek nevezett valamit (biztos emlékszel rá, a léces megoldású), de azon csak az nem ment át, ami nem akart, volt (van) olyan erdő még mindig, aminek nincs erdőkezelője, az az erdő is "feljött", pedig ott aztán végképp nem volt még kerítésre emlékeztető valami se. Arra lennék kíváncsi, ha egy varázsütésre az összes kerítés eltűnne, mi lenne a következmény. Van olyan erdész is, aki hasonló képen gondolkozik, s a kerítések megszüntetésében látja a hosszútávú megoldást.  :Vvon

Szerintem eloszlana a vadkár.

Egyik erdész ismerősöm szokta volt mondani.: "Legjobb vadkárelhárító dolog az ólom."

Sziasztok

Biztosan olvastátok már (én most igen)

http://www.hevesi-vadasz.hu/wp-content/uploads/Az-egys%C3%A9ges-mez%C5%91gazdas%C3%A1gi-vadk%C3%A1rbecsl%C3%A9s-protokollja-b%C5%91v%C3%ADtett-2.0.pdf (http://www.hevesi-vadasz.hu/wp-content/uploads/Az-egys%C3%A9ges-mez%C5%91gazdas%C3%A1gi-vadk%C3%A1rbecsl%C3%A9s-protokollja-b%C5%91v%C3%ADtett-2.0.pdf)

Üdv
Balázs

Kedves Fórumozók!

Néhány éve kicsit jobban bele látok a vadásztársaságunk életébe, és eddig sikeresen megúsztuk a vadkárt. Viszont idén többen is éltek vele. Próbáltam tájékozódni ebben a témában,törvényeket olvastam, de valahogy sehol sem találtam egyensúlyt ebben a dologban. Igazából ami kérdés Felmerült bennem,hogy a vadásztársaságon kívül a földtulajdonosnak nem kell védekezni a vadkár ellen? Röviden vázolom a vadkárunkat: Nagy szőlő tulajdonos,nyáron jelezte telefonon egyszer,hogy az őzek bejárnak és rágják a fiatal ültetést. A társaság rögtön ment és bekerítette hálóval az említett szőlő táblákat ( a barátság érdekében ). Azóta semmi hír nem volt, a gazda nem jelzett további kárt. Na most a héten,a jegyző által aláírt levélben felszólította a társaságot,hogy fizessünk közel 2millió forintot. Indoklása az volt,hogy többször is jelezte a vadkárt (hangsúlyoznámcsak egyszer jelezte,akkor rögtön tettünkellene) ő állítása szerint vadriasztóval permetezett,de az őzek nagy kárt csináltak. Szóval most ott tartunk,hogy próbálunk egyezkedni,de nem hajlandó! A véleményetekre,tapasztalataitokra lennék kíváncsi,hogy bármilyen további jelzés,levél ellenére adhat be a társaság ellen vadkárt, illetve jogos ez a fajta eljárás?
Válaszokat előre is köszönöm!

Igen a gazdának is kell védekeznie riasztania.
Mikor permetezett?(bizonyíthatóan)
A Vt -t miért nem értesítette?
Többször is jelezte a vadkárt?(tértivényesen,telefonon(ki kérhető a szolgáltatótól)
Az,hogy a jegyző által alá van írva egy összegszerű vadkár az semmi.
Ha nincs megállapodás a jegyző vadkár szakértőt rendelhet ki.
Ti is fogadhattok szakértőt akik majd a bíróság előtt szakérthetnek.

 üdv. lenne egy szakmai kérdésem. újulat mellé  vagy  újulatban meddig nem szabad szórót létesíteni?? :Emel

Szerintem amíg az újulat tulajdonosa - erdésze bele nem egyezik , de ez bármilyen művelési ágnál igaz csak sok helyen le@arják amikor meg jön a nagy osztozkodás akkor ...  :csodalk

Általában a felújítás műszaki átadás átvételéig, ami 6-8, de akár 10 év is lehet.
De ha már kinőtt a vad szájából akkor már lehet tapogatózni az erdőgazdálkodónál. 

Üdv!

Vadkárelhárítással kapcsolatos kérdésem lenne.
Ki milyen vadriasztószert alkalmaz napraforgó, kukorica körüli vadriasztásban.
Kornitol rot-ot használtunk tavalyi évben, nemvolt rossz, de más tapasztalatait is szívesen meghallgatnám.

 :Emel

  30-06 -ost    :Q :rohog

Ebben a témában én is szívesen olvasnék a tapasztalatokról!

Nem tudok sok jót írni. Mi a gyümölcsöket szintén Kornitollal védtük. A védett fákról nem evett a szarvas,de elsétált mellettük. 20 méterre a szagfüggönytől már vígan evett ha éhes volt. Ugyanezt látom mindegyik szernél. Talán annyit jelenthet,hogy a vad elveszíti a biztonságérzetét,nem legel annyit.Ha kombinálod a védekezést,talán hatékonyabb. Többféle illatanyaggal dolgoztunk. Hőtükörfólia csíkokat tettem ki amelyeket a szél forgatott. Egy idő után megszűnt a terhelés.

Ó dicső Nimródok,Diána gyermekei,Szent Hubertus kegyeltjei.

Mi a teendő akkor ha a fővadász nem foglalkozik a vadkárral.
Nem csak arról van szó, hogy a bekerítetlen telken tönkreteszik a fákat és ki se jön megnézni, nem hogy kifizetné. Elintézi annyival,hogy kerítsd be.
Viszont akinek be van kerítve a telke a vadak ott is kárt csinálnak. Átugorják,széttépik és feltúrják a veteményest lehúzzák a  fák kérgét ami ugye vadkár,de em csak ezzel nem foglalkozik a vadász,de a széttépett kerítéssel sem.
Ilyenkor mi a teendő,kihez kell fordulni ?

Miért olyan nehéz belátni,hogy bizonyos területeken túl sok a vad és többet kellene kilőni? Nem csak az agancsosat hanem a tehenet meg a sutát meg a kocát is !
Attól,hogy kevesebb vad garázdálkodik még a trófeák minősége nem változik.
Fiatal vadász ismerősöm mondta,hogy az idősebbek szerint is túl sok pl a szarvastehén a környékünkön.

Szóval miért nem lőnek ki több vadat a vadászok? Csak úgy feketén fusiban ahogy azt egyese vadászok  szokták.Nem kell bejelenteni,beírni,krotália a fülbe. Csak darabolni és jó étvágyat hozzá.
Mit lehet tenni akkor ha a fővadász és a vadkárbecslő nem fogllakozik a vadkárral.

Ami persze nem nagy,de a hobbi kertészeknek, a családnak termelőknek igen is kár. Sok év alatt a sok kicsi sokra megy.

Be kell jelenteni a kárt a helyben illetékes jegyzőnél.

Ennyi és kész...

 :Emel

Mi van olyankor, ha ezt a jegyző leszarja? Mert én már láttam nem egy jegyzőt, akinek csak az volt a lényeg, hogy a zsebét tömködje.
Én azt nem értem, ha kihívom a vadkárszakértőt, akkor az ki is fog jönni, nem? Neki is pénz a pénz, vagy nem jól gondolom?

Gyanítom 1-2 fa nem nagy kár. Senki nem foglalkozik vele. Leszámítva a tulajt aki megvett. A kis kár is vadkár.
Csak szerintem nem elég nagy ahhoz,hogy érdemben foglalkozzanak vele. De az évek alatt a csak pár ezer forintokból sok gyűlik össze.
Mit kell mondani a jegyzőnek.Tönkretett két fámat meg kitúrta a retket?
Nem fognak kiröhögni? Ki se megy megnézni a kért a vadkárbecslő.
A fővadász meg felénk sz@rik rá.
Valakinél a kerítést is széttépik.
A jegyző mit tud csinálni ?
Szól a fővadásznak,hogy adjon 5 ezer forintot?

Mi a teendő olyankor amikor rendszeresen van vadkár,de mindig csak egy kicsi.

Be kell ülni a vadász bálban a főasztalhoz.

Bízd rá, azért jegyző, mert elvégzett egy jogi egyetemet, vagy egy államigazgatási főiskolát, következésképpen le tud vezetni egy közigazgatási eljárást.

Olyan nincs, hogy a jegyző leszarja.
Ügyfél vagy, van egy közigazgatási eljárásról szóló törvény (KET), amit be kell tartania.

Mittudomén - Beérnéd mondjuk egy fél süldővel vagy egy fél őzzel . Mert akkor az a legegyszerűbb , legolcsóbb megoldás. Súgjál nekik .  Vad van talán még lesz is a kárt meg valahogy rendezni kell .  :Emel

Hát nálam nincs annyi vad mint felétek, de az a 15-20 őzike a Nádasban azért az epertermelőknek szép kis kárt tud okozni telente. Nomármost ilyenkor a vadőr kinéz egy gyenge gidát ami nekiszalad az embernek és muszáj önvédekezni. Júniusban meg az eprészek adnak egy vödör szamócát és közösen főzünk őzpörköltet meg eperdzsemet. Emberek vagyunk, viselkedjünk hát úgy.

Stefi

Ez is egy megoldás,de úgy tudom felénk már sajnos ez nem dívik.

Még mindig ott vagyok,hogy pici vadkárral megyek a jegyzőhöz  meg a fővadászhoz nem fognak kiröhögni ? Mert számukra jelentéktelen a kár,de a tulajnak akkor is kára származott legyen az bármilyen kicsi is.
Én úgy értesültem,hogy felénk pl a fővadász elintézi annyival,hogy kerítsd be.
Na és a gondnak az a része még mindig fenn áll, hogy ha ki is fizetik vagy lelőnek egyet kettőt még akkor is túl sok a vad.

A "zártkertet" bekeríteni persze nem ördögtől való. Az sem, ha a saját kutyáid nem szedik szét a kerítést ahol aztán bejár minden...

Fele bajszát leperzselé
a tűzforró eperzselé... ;D

Na végre..........!! :OKO

Nincs mindenkinek pénze bekeríteni,kutyát nem tartanék ott ahol nem lakom. Te igen?
Aki bekeríti annak sem fizetik ki a kárát.

http://agrarvilag.hu/hirek/tobb-mint-felmilliard-a-vadkar-csak-somogyban/

Ha a termelők sok százezres kárát sem fizetik meg akkor a hobbikertészek és a család számára termelők kárát ...????

Én is ismerek egy megoldást a kerítés helyett. Több vad kell lelőni ! Folyamatosan olvasni a híreket,hogy sok,sőt túl sok sok a vad. Vadásszanak már a vadászok. Mint ahogy itt írta valaki szembefut a vad és önvédelemből le kellett lőni.
Csinálják ezt gyakrabban a vadászok és egyék meg. Nekem nincs ezzel semmi bajom. Csak annyit mondanék,hogy na végre...!!! Végre vadásznak.

Ez nem így működik!  Először is, a vadkár térítésnek megvannak a törvényi előírásai - itt többen is leírták a megoldást - csak utána kell menni. Másodszor, a vadászat nem így működik, hogy annyit lövünk amennyit akarunk. Ez szigorú keretek közé van szorítva, megvan minden területen a kilőhető létszám, és ezt nem lehet túllépni. Ezt a kilőhető mennyiséget pedig igen is minden vadászatra jogosult el is ejti!  De milyen érdekes az élet!  Évek óta kapunk, mi vadászok, hideget, meleget, gyilkosoknak neveznek minket, a nevünket, címünket egyesek gyűjtik, hogy elégtételt vehessenek rajtunk az állatok "megöléséért". Bezzeg, ha valakinek kárt okoz a vad, hát elvárja, hogy kiirtsák mindet!   

Tisztelt Sorbus!
Én is csak azt tudom javasolni amit itt a Barátaim, keresse fel az illetékes hatóságokat - tértivevényes levélben- és járjon el hivatalosan kárügye rendezésében!
Ezt -sem itt, sem máshol-  senki nem fogja ön helyett megtenni!

:duhhl

:duhh

Hülyeség. Nagyjából úgy, ahogy van.
Egyrészt a zártkertedet igenis kerítsd be.
Másrészt a félmilliárdos vadkár a címben jól mutat de az nincs mellé téve, hogy mekkora hányadát térítették meg, mit tettek a gazdálkodók a vadkárelhárítás érdekében, hol játszanak rá illetve melyik az a terület, ahol a síró-rívó gazdálkodó egyben a vadászatra jogosult is és igencsak érdekelt a nagy vadlétszámban.
Egyébként Te trollkodni jöttél a fórumra vagy mi vezetett ide? Mert azt látom, hogy nem vadászol...pedig ez egy vadász fórum....

Tisztelt Molnár Attila

Köszönöm.
Azt hiszem legközelebb megpróbálom hivatalosan érvényesíteni a panaszom.Csak idősebbektől hallom,hogy a fővadász nagyon nem együtműködő .Attól is tartok ,hogy az én kis káromat majd nevetségesnek találják.

Tudom,hogy területenként meg van határozva egy éves kvóta ami ki szabad lőni és ezt jobbára teljesítik is. Mindössze azt nem értem,hogy ezt a kvótát miért nem emelik kicsit feljebb.
Én gyakran futok bele olyan hírekbe,hogy sok a vad.Értem,hogy a vadászoknak ez a jó,de felmerül,hogy vajon el tud ekkora állomány tartani az adott terület vagy az ország.
Nem képzelhető el,hogy legalább egy picit túlnőtt a vad létszáma  az optimálison? Legalább néhány területen?
Baranyában élek.
Nekem egy idős telektulajdonos azt monda,hogy az egyik közeli területe egy fővárosi vadásztársaság bérli és csak nagy ritkán vadásznak ott. Nem jártam utána,hogy igaz-e. Viszont tény,hogy régebben sokkal nagyobb eséllyel nőttek meg a fák, mint manapság.
Olvasom,hogy az embereknek mmia véleménye a vadászatról és a vadászokról.
A felmenői között volt vadász,örököltük szép trófeákat is.
Nem ellenzem a vadászatot,sőt szükséges.Szép,nemes hivatásnak,hobbinak tartom. A vadászok valószínű a természetre is vigyáznak. Ahogy mindenhol úgy itt is biztos megvannak a kókler,siheder vadászok aki tényleg csak mészárolni akarnak és nem a vadászat nemes mivoltát öregbítik.

Nem vadászként nem értem,hogy ha túl sok a vad egy adott élőhelyen akkor ott miért nem lőnek ki többet másrészről,hogy egy adott terület fővadásza miért nem foglalkozik azzal ha többen említést tesznek neki a saját településén,hogy bizony megint történt némi baleset.

Boar - nagy vadkan vagy :-)

Nem vadászok.Lehet trollnak is tekinteni noha nem érzem magam annak. Nincs kikötve,hogy csak vadászok lehetnek jelen. Tanulni is jöhettem. Pl,hogy a vad az a szakirodalomban már többesszám és nem nagyon használják a vadak szót.Ami persze a magy nyelvtan szabályi szerint meg nem helytelen.

Kedves sorbus!

Olvasok mostanában böcsületes, istenfélő, és erkölcsös békés népektől szörnyűbbnél-szörnyűbb történeteket, az interneten is, újságban is…..hogy hogy jártak már vadászokkal, vadakkal…, vagy vaddal??

Azt kell mondjam, igazuk van, egyet kell velük érteni!!!
Mikor lesz már végre rend?
Ha majd nem csak beszélünk róla, de meg is valósul, hogy eltűnik minden zavaró tényező a Homo Sapiens békésen terjeszkedő útjából.

Például itt ez a sok szörnyű vad! (Van persze más rossz dolog is, de azért ez már tűrhetetlen…….)
Nyilvánvaló, hogy túl sok a vad!
Sok az a rohadt vad, mert
-   az a sok igazi állatbarát kutyussétáltató nem viheti ki bármikor és bárhova az ő kis Morzsikáját egy kis sétáltatásra (azért az persze nem is annyira rossz, amikor Morzsika egy kis sport gyanánt űzőbe vesz egy ilyen kártékony fírget….  - őzet, vagy mittudomén olyan szarvasforma, csak még nem nőtt meg -, erősödnek Morzsika izmai, tágul a tüdeje, és milyen aranyosan liheg utána – csak azt a sok rohadt őz,- vagy miafene szőrt meg vért ne hozná haza a szájáról, mert olyan lesz a szőnyeg………..);
-   sok a vad, mert, ha kiengedem a gyereket egy kis krosszmotorozásra, vagy kvadozásra a főd útra, hát még majd jól neki megy valamelyik ilyen veszélyes fíreg a gyereknek;
-   sok a vad, mert azok a rohadtak óriási károkat okoznak a böcsületes hajnalban kelő magukat szétdolgozó kis és nagygazdák terméseiben, és hát vadásszanak már a nagyszájú vadászok, gyilkolják le azt a töménytelen mennyiségű kártíkony fírget,mekkora kárt okoznak ezek, meg hogy vesz szegény idén új traktort így….;
-   sok a vad, mert azok a rohadtak kirágták már a nyitott zártkert tulajdonosok fáit, meg fölzabálják a retket, pedig a zasszony kapálta is locsolta is, vigyázott rá mint a szeme fényire… aztán kinek van annyi pénze manapság, hogy kerítést vegyen egy zártkertre, meg még oszlopokat is……hát ki hallott már olyat a mai világban….??

Ilyen véleményeket hallok, és tényleg……… igazuk van!
Ki kell irtani az összeset (vadat, vadakat…. mindegy), elég egy pár belőlük az állatkertekben – na jó, nagyduzzogva esetleg még egy pár vadaspark, de aztán ennyi.. – meg kitömve  a múzeumba.

Szerintem Te se állj meg félúton, kedves sorbus!
Teljes megoldás kell, hisz az ember „Bekapcsolja a rádiót,TV-t,számítógépez,kinyitja az újságot és vadak mindenütt.” !!
Ebből elég! Nem volt nekik elég az elmúlt 3-400 millió év?? eleget rontották már itt a levegőt, most mi jövünk, az EMBER!! ;) :WA

Neked is felteszem a kérdést amit a svédek Trump-nak: Mit szívtál?   :Q

Jó az anyag... kéne belőle, mi?! ;)  :Q :Q
 :Emel

Naná hogy kéne!   :OO

huszlavika , szerinted ezzel az ironikus írással mit értél el ?

Alapvetően azon dünnyögök,hogy felénk sz@rank a kis vadkárra !
Neked is tudomásul kell venni,hogy nem csak vadak léteznek. Sajnos az embernek is kell az élettér. Nem kiírtani kell őket csak kordában tartani.
valahol azt olvastam,hogy ha nem tekintett volna a trófeát értékesnek az ember már rég nem élnének nagyvadak Európában.
Gondolom azt már hallottad,hogy ha az afrikai szavannákról az összes nagy és kisvadat eltávolítanák annak komoly következménye lenne,de az ökoszisztéma nem dőlne össze.Ellenben ha az összes rovart eltávolítanák... hát... nagy aj lenne.
Én ebből arra gondolok,hogy a olyan nagy ökokatasztrófa nem következne be ha valamivel kevesebb vad lenne. Arról nem is beszélve,hogy a számuk idővel megint csak  megnőne.

Tudod azért az is gusztustalan ha a kutya nem kergeti a vadat ,de a vadász minden további nélkül lelőheti ellenben ha a vad beugrik a kerítésemen én miért nem lőhetem le?
Vagy lelőhetem ha már a telkemen vagy a kertemben van? Mert ha az én kutyám-ami nincs-kergeti a te vadad az bűn,ha csak az erdőben jár tőlm kissé távolab is bűn,de ha a te vadad az én kertemben legel az nem ér meg egy golyót?
Végtére is ugyan arról van szó !
Ha nem vetted volna észre én nem a vadászat és a vadászok ellen vagyok,de valamiért úgy érzem,hogy minden vadász aki kritikát észlel vagy kap azt rögtön támadásnak veszi a rosszindulatú,buta hozzá nemértőktől.

Valamit fogd már fel, hogy a képzeletbeli kutyádat igenis meg kell kötni a szabadban, mert ez a törvény.

De remélem az adminok is észreveszik már, hogy te csak heccelni jöttél ide, és semmi keresnivalód itt. Különben már rég bekerítetted volna a képzeletbeli kertedet, meg a Jóska bácsiét is.

Én sem vágom, végül is mit akarsz, mit szeretnél? Vagy csak az idegeinket tornázol?

Hát, jó....
Nem akartam belemenni, de legyen.
A vadászokat csak kritika éri. Mondj ellenpéldát.... akár tőled is, ne haragudj, de ezt :"Ó dicső Nimródok,Diána gyermekei,Szent Hubertus kegyeltjei." nem nagyon tudom nem ironikusnak tekinteni. :Vvon, de nem hiszem, hogy olyat írtam volna, ami bántó lenne, és nem vagyok egy nagyon érzékeny faszi, csak már elegem van, hogy a vadászok nem tudnak jót csinálni, senki felé sem. Én nem nagyon verem nagydobra, hogy vadászom, vagy inkább, van vadász puskám... mi a töknek, hogy ilyenekkel jöjjenek?
Van aki szerint az összeset, mármint vadászt agyon kellene lőni, mert élvezetből gyilkol.
Szerinted a vadállományt kell jó alaposan megritkítani, vadásszanak a vadászok, ha már vadászok.... miért is?
Mert a vadak bemennek a te kertedbe, ahol nem is laksz, csak hétvégén mész oda, tönkretesznek két fát, és egy nagycsomó retket.
Nem, kedves barátom, te mentél oda, ahol ők laknak, még arra sem vetted a fáradtságot, hogy megnehezítsd számukra kerítéssel a bejutást, és elvárod valakiktől, természtesen a vadászoktól, hogy megtérítsék a károdat. Ha  a kutyám bemegy a te bekerített kertedbe és kárt okoz, a csip alapján engem beazonosítanak, és levered rajtam, hogy csak úgy csattan. És a kutyán is, ha éppen nem vagyok ott és senki nem látja. Van kutyám, de ha kárt okoz, tudom, hogy az én felelősségem. Nem mehet ki, de ha megteszi, én vagyok a hibás...
Nálad miről beszélünk.... van egy földdarab, ami még csak el sincs különítve, és elvárod az állatok tudják, hogy oda nem szabadna bemenni?? :fejv :Vvon Ha mégis fizessen neked valaki. Ha vad okozta akárt, hát a vadászok.... ki más!
Az, hogy a Homo sapiens telekkönyvileg elismeri, hogy az a földdarab a te területed, az nem jelenti azt, hogy a természet is elismerje azt.
Nem, tényleg nem lenne ökokatasztrófa, ha valamivel kevesebb vad lenne.
Akkor sem, ha sokkal.
Az ember trágyáz, locsol, szelektál, szaporít, nevel háziállatot, előbb-utóbb megtanul beporzani is.... nem lenne gond.
Te is kimehetnél a kiskertedbe, a két fád és a retked mellé, és élveznéd a természetet..... hét, majd később tíz milliárd embertársaddal, hét, vagy tízmilliárd fás-retkes kiskertbe. Vadállatok, a természet sokszínűsége nem kell, nincs szükség rá. Lenne fád és retked. Minek más?
Biztos jó lenne....
Nem akarok vitázni, értelmetlen, mindenki a saját elképzelése szerint formálná és osztatná fel ezt a kis sárgolyót.... és természetesen mindig a másik fél a hülye.
Ilyen az ember, ilyenek vagyunk.. :Vvon

 :Emel

Kezd egy kicsit (nagyon) uncsi lenni.
Sírhatsz a vállamon, de tudnod kell, nekünk vadászoknak q...ra nincs közünk a kiskerted vadkárához. Aminek a földhivatali bejegyzésében feltehetőleg ZÁRT KERT szerepel.
Megoldás gyanánt gondolj a szexre, feltételezem tudod mit kell tenni, ha nem akarsz gyereket?
Segítek!
Ne dugj vagy védekezz!
Feltételezem, kert méretű óvszert nem kapsz, ezért vegyél 25 ezerért egy villanypásztort.
Ha, ezt is sokallod akkor tényleg ne dugj.
 :Emel

Tudod mit medve? Baszd meg a fűnyíródat...
Bocs, de valahogy ez jutott eszembe...

Sorbus, megkérdem: voltál már a jegyzőnél vadkár ügyben?

Ha nem akkor légy szíves menj el, aztán amikor kezedben van a papír arról, hogy x összeg alatt nem foglalkoznak a problémáddal , azt a határozatot, vagy végzést szkenneld be ide és akkor beszéljünk arról, hogy hol a hiba a rendszerben.
Egészen addig csak azt tudom mondani, hogy Boar egyel alább tökéletesen fején találta a szöget.

Nem elég életteret vettek már el az emberek az állatoktól ? Inkább abba fektetnéd az energiád amit a vadak ellen generálsz hogy ezt a hülye népesedést , túlnépesedést állítsák le.
Ugyan annyi eredményt érhetnél el mint a vadak kiírtására való buzdításoddal  - vagyis semmit . De komolyan ! Inkább a túlnépesedést kéne megállítani mert ha így megy tovább akkor először a vadak életterét vesszük el majd a háziállatokét is mert milyen szép nagy felhőkarcolót és hozzátartozó játszóparkot lehetne létesíteni a juh hodály és a legelő helyén . Nem kell az a sok mászkáló négylábú már az általuk kibocsátott "üvegház hatású gázok" is veszélyesek ( egyesek szerint :fejv ) . Néhány nagy üvegdézsában lehet mesterséges húst fejleszteni azzal nincs annyi macera . Továbbmegyek , néhány száz év múlva a Te kis kertedet is államosítják vagy kivonják a termelésből mert nem kell a napon érett paradicsom , alma - szuper intenzív körülmények között annyi zöldséget , gyümölcsöt lehet előállítani hogy eltart a földön még további 20-30 Milliárd embert ergo legye abból a kis kertből számítógép vezérelt hiper ledtechnológiás  üvegház .
Na persze nem attól kell félni hogy az európai ember szaporodik ilyen gyorsan.      :Emel

Boar ha lehet most egy tetszik gombot nyomni megtenném :-) Tényleg jó példát hoztál !

oceanwave - nem heccelni jöttem,de te biztos annak veszed ha valaki -akár hozzá nemértésből is- kritikát vagy ellenvéleményt fogalmaz meg. Nincs pénzem bekeríteni. Bár aki bekerítette oda is bejárnak.

Stefi - ne tegyünk különbséget európai meg nem európai ember között,de ha már itt tartunk miként káros a magyar vadakra,hogy másik kontinensen sok az ember?
Szerintem is abba a szomorú irányba tart a világ,hogy az ember nem hagy élőteret az állatoknak.

huszlavika - akkor lehet én képzeltem rossz hangsúlyt az írásod mögé. Ugye a gúnyos hangnem itt kevéssé jön át. Részemről az a legnagyobb kritika,hogy többet is lőhetnének.
Amikor a környezetemben bírálják a vadászokat vagy a vadászatot én védeni szoktalak titeket !!! Nem vagyok a helyedben,de nem szégyellném ha vadász lennék !! Sőt....

Szerintem feleslege belemenni abba,hogy ki,mikor vette el a vad élőhelyét. Valaha mindenhol csak a természet volt és a vad. Ha csak ott szabadna élelmet termelni ahol korábban nem éltek állatok akkor ma bajban lennék.

Nem várom el, hogy az állatok tudják,hogy nem jöhetnek be ! De fura, hogy régebben kevesebb volt a vadkár. Feltételezhető,hogy a vad is kevesebb volt.
 te is kezdesz átesni a ló túloldalára.
Én nem a természet ellen szóltam! Nem a vadászat és a vadászok ellen! Miközben többen is úgy vesztik,mint ha ez történt volna. Vélt vagy valós sérelem ért titeket és beindul egy gépezet melyben a másik fél-jelen esetben én- egy ádáz természetgyilkos vagyok.
Nagyon félreértettetek valamit !!!
Hol beszéltem én a természet pusztításáról,a sokszínűség értéktelenségéről. Olyasmit próbáltok rám húzni és a számba adni amit távol áll tőlem és még csak nem is céloztam rá.
Még csak nem is céloztam a sárgolyó felosztására ! Azt nem mondom,hogy mindig a másik a hülye,de az ember már csak olyan,hogy próbálja védeni a saját (vélt)igazát.
Szerintem semmi rossz nincs a vadászatban,gyanítom a vadászok értelmesebbik  része természetvédő is, fontosnak tartom a természet sokszínűségét, sőt még a vad is szeretem. És nem csak a tányéron hanem élve a saját közegében is.
Mindössze felvetettem,hogy nincs talán túl sok vad az országban...... és erre kapom az ilyen vádakat. Miközben jó ha nem pont egy vadászújságban olvastam,hogy micsoda siker a magyar vadgazdálkodás, mert mennyivel több vad él az országban, mint anno.
Szerintem nyilvánvaló,hogy több vad több kárt is okoz.
Nem hiszem,hogy ezzel olyat mondtam volna,hogy azzal bárkit is megsértettem volna,hogy lefitymáltam a vadászokat,vagy a természeti sokszínűség ellenkardoskodnék. Aztán beindult az ellentámadás,hogy én kiírtanék mindent,mert nincs rá szükség.
Hol írtam én ilyet??
Mindössze megjegyeztem,hogy több vadat is ki lehetne lőni. Csak mint írtam vannak emberek aki bármilyen ellenvéleményt támadásnak vesznek még ha nem is az.
egyesek teljesen feleslegesen sértődtek meg és vádolnak mindenfélével.
Leírtam már,hogy nem ellenetek vagyok !
Hozzá nemértőként nem látom,miért lenne baj ha VALAMIVEL kevesebb vad lenne. Ez nem az jelenti,hogy le kell lőni az összeset.
Milyen negatív hatása volt 50-70 évvel ezelőtt annak, hogy kevesebb volt a vad? Miért ne lehetne bizonyos területeken kicsit több vadat kilőni?

Ha tehetném vadásznék ! És nem azért ,hogy lelőjek, mindent ami a kert közelébe megy. Egy perig sem szégyellném ! Mondtam már,hogy örökölt trófeám is van? Bizony,vadász leszármazottja vadok.

 :OKO

sorbus!

Engedd már el! ........
Lehet magyarázni mindent, akár még utólag is, nincs jelentősége. Lehetsz vadász, akár madarász is, de felőlem halász, vagy horgász is!!!
Azt írtad, kevesebb vad kéne..... tehát sokkal többet kellene agyonlőni..... elsősorban, mert bemennek a - nem körülkerített (zárt? :rohog)kertedbe, és megrágtak két fádat, meg tönkretették a retkedet!
Ennyi!!!
Lehet esküdözni, magyarázkodni, fogadkozni, akár vérszerződést kötni, akármit innentől.....
Ezt írtad le!
Innentől saját magadat számomra belehelyezted egy - az én értékrendem szerint nagyon alacsonyan levő - polcra.
Én egy - sokak szerint - rohadt gyilkos vagyok, amiért agyonlövöm az ártatlan őzikét, meg szarvancsot. :Vvon
Lehet.... de eszembe nem jutna két fám és húsz csomag retkem miatt vadak agyonlövésére biztatni senkit, csak, hogy ne rágják meg. :fejv
Egy kisebb erdőrész árát, és kisteherautónyi retek árát költöttem már vadászatra az elmúlt 25 évben........... van itt vadász, aki évente költ ennyit.
Tehát ne próbáld megmagyarázni a pitlákságodat, és átgondoltabb vadgazdálkodás álcája mögé bújni!!!
Részemről ennyi volt…….
 :Emel

http://hvg.hu/itthon/20130626_milliardos_vadkar_vadinvazi7

Erről mi a véleményetek? Ti, hogy látjátok? Őzből felénk is sok van.Meg sose láttam annyi nyulat, mint az elmúlt pár évben.
Fura,hogy az előző cikk az erdős területek növekedésével is magyarázz a növekvő vad létszámot míg ez a cikk:

http://hvg.hu/itthon/20120712_vaddiszno_budapest_vadak

pont azt írj,hogy csökken az életterük és ezért mennek az ember közelébe.....
Nem mint ha a mezőgazdasági terület nem tartozna az élőhelyei közé...
A kirándulók és biciklizők zavarják őket! Hétvégén biztos zavaró lehet. Az elő cikk pont azt említi,hogy kevesebben laknak vidéken,kevesebben gazdálkodnak így kevésbé zavarják az emberek az állatokat.

huszlavika

Ez az alacsonyan lévő polc érdekes ... mert ha valakinek-nem csak nekem kárt okoz a vad és ezért lelövetné az nem szép dolog,de azért lelőni,hogy valamyelyik testrészét a falra akasszuk az már teljesen érthető indok..... :-)
Mondom ezt úgy, hogy nem ellenzem a vadászatot.
Mondtam én,hogy rohadt gyilkos vagy?
Olyasmit próbálsz rám húzni amit nem mondtam.
Még annyit kérdeznék,hogy mi az a  pitlákság? Életemben nem hallottam még. felénk nem használják ezt a szót.

bocs, de a gyerekkoromban azt a lemezjátszót, ami mindig ugyanazt játszotta, mindig ugyanazt játszotta, mindig ugyanazt játszotta, mindig ugyanazt játszotta,...
.. előbb-utóbb elvitték szakszervízbe.
Nem olvastam el a hivatkozásokat, de jól látom 2012, 2013?

Az állatok, köztük a vadállatok viselkedésének, magatartásának, környezeti változásokra adott reakcióinak vizsgálatával egy rahedli ember  ember napi rendszerességgel főállásban foglalkozik. Nem csak Magyarországon. Nem pár soros kérdés - válasz.

Szerintem rendelj tőlük valami videót is, amint kirágják a cserépből a mama muskátliját. Legyárják, rutinosak.

Irigylem a türelmeteket, főleg Boarét!

  Hááááát nem csak mi öregszünk.  :Q ;D

Régi cikk,de attól még érdekes amit ír!!

Mondjuk az,hogy elbagatellizáljátok csak annak a jele,hogy nem is veszitek komolyan. Abból indultok ki,hogy bárki aki kritikát fogalmaz meg az csak is ellenség lehet.Volt aki azt mondta nekem ,hogy ilyen lesz a vadászok többsége.
Olvasva egyik-másik hozzászólást....
Mondjuk egyik másik válasz amit kaptam jogos,érthető és köszönöm.

Az alacsony polcara helyezés meg érdekes dolog.
Jelzem még nincs kár !!

Lehet elvesztettem a fonalat menet közben, de nem arról volt szó, hogy neked csak néhány fádat rágták meg? Ne haragudj, de minél többet lovagolsz ezen a két fán, annál jobban veszti el számomra az értékét az említett "vadkár".

A cikkről csak annyit, hogy egy cikkben sem láttam azt leírva, hogy xxxx mrd forint vadkárt okoztak a vadak yyyy évben a gazdáknak, amiből zzzz mrd forint meg is lett térítve a vadászatra jogosult által
Most komolyan...
Mindenki csak az őzikét és barátait akarja eltüntetni a földjéről, nehogy akár egy nyúl is beleegyen a dinnyébe, a vadliba pedig még fentről se nézzen az őszi vetésre! A vadat rajtunk kívül mindenki leszarja. A sötétzöld is. Mert egyetlen hülye sem fekszik a kifutópályára, hogy a szúnyogirtóval ne szálljon fel a gép. Pedig sok állatnak az a szúnyog lenne a táplálék. Fontosabb, hogy a lángost vakarózás nélkül egyék Földváron.

Valójában felfogtad azt, hogy az ember többezer hektárt vett el az állat életteréből szó nélkül??? És még mindig neked áll feljebb, mikor a jószág azt eszi amit talál???
 

Tisztelt Fórumtársak!

Vadásztársaságom vásárolna nagyobb tételben villanypásztort. A területünkön lévő napraforgó táblákat szeretnénk megvédeni elsősorban a mezei nyúltól. Egyenlőre még csak keressük a lehetőségeket a pénzügyi adottságunkhoz képest, ha valaki tud esetleg segíteni, kérem tegye meg.

Üdv. bferi

Szia!
Javaslat: keresd meg Hegedűs Csabát, ő vette át a Bentley-Hungária cég kerítés ágazatát.
Tőle vettünk meg mindent, közel 2 millkót hagytunk nála, de ez máshol 300-zal hosszabb lett volna.
Mindent időre beszerzett és helybe is hozta.
Sokat segít a szaktanácsaival is, nem hagy mindenféle marhaságot megvenned, csak ami tényleg kell az eredményes építéshez és fenntartáshoz.
Mobil száma: hetvenes/háromhatvanhat-hatvanhárom-hetvennyóc
 :Emel

Köszönöm, holnap reggel hívom!

 :Emel

https://www.agroinform.hu/szantofold/szigoritasok-jonnek-a-vadkarokkal-kapcsolatos-eljarasokban-32420-001?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=32420

Hát, vannak benne érdekességek jó és rossz vonatkozásban is!

https://www.agroinform.hu/szantofold/szigoritasok-jonnek-a-vadkarokkal-kapcsolatos-eljarasokban-32420-001

Kellene valami okos gondolat...van egy almásunk,amit nem lehet bekeríteni. Nagyon szeretik a szarvasok,sajnos. Pár napja belejárnak legelni,minden friss hajtás eltűnt a fákról. Kornitolozunk bőszen,de ahogy látom a szagsorompót megkerülik,pár méterrel arrébb vígan legelésznek.Tükörfólia csíkokkal,egyéb erős illatokkal is próbálkoztunk. Jön az újabb adag Kornitol,teljesen körbe rakom vele a gyümölcsöst,mert hiába az uralkodó szélirány,minden felől támadnak...  :ba Ötleteket várok... (tudom :vad,de valami más megoldás kell)

Villanypásztorral sem?

Egy régi ismerősöm a szőlőjét hajjal védte.
A helyi fodrásznak mondta hogy gyüjtse a hajat majd kiporciózta harisnyába és kilógatta.
Azt mondta bevált.   :Vvon

Könnyen megközelíthető. Mindent ellopnak ami nincs lebetonozva. Tavaly még a kornitolos szivaccsal kirakott palackdarabokat is leszedték a fákról...

:ijasz

MON-100 akna, vagy 200as akna ha van benne bika is. Akkor több bajod nem leszen.

Ezt a fajta vadriasztót próbáltad már kombinálni a villanypásztorral?
(http://dekart.hu//wp-content/gallery/specialis-feliratok/rend%C5%91r-t%C3%A1bla-Kiskunmajsa-Jonatherm%C3%A1l-el%C5%91tt.JPG)

Nem pukkanik...nem is rossz ötlet... :epl

Ingyenes dúvadgyérítési lehetőség, kezdő, pénztelen, esetleg unatkozó vadászoknak. Lőhető: Minden engedélyezett dúvad. Én boldog lennék, ha a kis falum, vagy a környék vadászatra jogosultjai ilyen hirdetést adnának fel. Persze valahogy szűrni kellene a jelentkezőket. Csak egy ötlet, de hátha  olvassák Tiszapüspöki környékén is a fórumot. :WA

A jeladót aránylag könnyű "lebetonozni".
Minden ötödik oszlopba méhészchip, ami mozdításra aktivizálódik, majd után kereshető.
Felénk az erdei rönköket is chippelik már a rakodón. Ha elviszi valaki, másnap ott van nála a rendőrség.

Más világ van felétek.
Az ultrahangos riasztók érnének valamit vajon?
http://www.ebay.com/itm/Ultrasonic-Solar-Animal-Repeller-Rid-Repels-Rabbits-Suirrels-Skunks-Deer-Bat-New-/332163205880?hash=item4d56784af8:g:mgwAAOSwsW9Y00cq

Akkor nincs más hátra, vállald fel a kockázatot...elküldöm az anyósom... :St
Sajnos megtörténhet, hogy ijedtében az alma is lepotyog a fáról de a szarvasok generációkra el lesznek riasztva, azt garantálom... :Q

Köszi de ilyen nekem is van,lassan 9 éve... :epl

Ilyen biztos nincs... :riii

Ez már egy kicsit kopotassabbbbb, mert az idő vas foga megfogta, és már csak a rutintalanabbak ijednek meg tőle....  :Q :Q :rohog :rohog

Amúgy szarvas eléggé érzékeny a szagsorompókra, csak sűríteni kell őket. szerintem még amint előttem mondták hajasharisnyával ki-plusszólva nincs nála hatékonyabb, csak a minden esti őrzés....
Az elektromos vadriasztó, szerintem 2 hét, és utána megszokja...

 :WA

 :Emel

Pont annyit érnek, mint az áruk. Kb. másfél éve rendeltem egy hasonlót.
Véleményem szerint, az elektronikájuk gancegál lehet, viszont ezek már sokkal szebben néznek ki.  ;D
Vakondokat szerettem volna jobb belátásra bírni, de sajnos nem sikerült. Azóta már a háztartási 'hulladékaimat' gyarapítja.
Egyszóval, nem szarok ezek, csak másra valók...  :St     :WA

BTW vakond...van valakinek valóban hasznos ellenszere? (:tacs nem ér, veteménybe kellene)
Úgy látszik, a szomszéd átdobálta őket a kerítésen  :Q, ennyi kárt mióta az eszemet tudom, nem csináltak. :alu

Privát .

Az idén vakond-gradáció van... Esetleg írnál nekem is?

Igen, a vakond... ellenszer engem is érdekelne.

 :Emel

  :Emel
Engem is érdekelne egy hatékony védekezési módszer.

Vakondra:
Köracél a földbe leüt. Pet palackra szárnyakat vág,   köracélra ráhúz. A szél mozgatja, pörgeti a palackot, ami zörög. Ezt a köracél levezeti, a vakond meg nem szereti. Állítólag. Azt mondják hatásos, még nem próbáltam. de occó, egy próbát megér.

Nekem az jött be, hogy a túrásba bele szúrok egy karót, és kitisztítom, hogy a járatot járja a levegő. Nos a Lyúkbaaa meg illatos löttyöt öntök. A legutóbb egy rossz minőségű öblítő hígítást.
 :Emel

Idézet, de szerintem zseniális  :epl  :rohog

"Az elmúlt időszakom (néhány hét) az alábbi (sikertelen) módszerek kipróbálásával teltek el:

"1. A "büdös" szerek (naftalingolyó, hajszál, csikkes víz, olajos rongy): 1-2 napig távolABB tartották őket, azaz 2 méterrel arrébb dolgoztak.

2. A karbid (mezőgazdasági boltban kapható) egy vegyület, mely nedvesség hatására szűrós szagot áraszt (ebből kétfélét is próbáltam, az olcsót és a
csak ipari felhasználásra készültet, melyhez átlagember nem fér hozzá - nekem a kertészeim hozták egy kapcsolaton keresztül, igen drágán). Az első pontban olvasható eredményt hozták

3. Csapdák: ebből háromfélét próbáltam. Az egyik az összecsapó: hátránya hogy nagy lukat kell csinálni hogy ki lehessen feszíteni. Ezen kívül hátránya, hogy SEMMIRE nem jó. Csak a földet csapkodta össze. A másik volt a felülről csappó műanyag "összenyomó": szintén CSAK földet találtam mindig benne az összecsapás után. A harmadik volt a szuronyos lecsapó. A gond az, hogy pont középen nincsenek szuronyok, mivel ott van az érzékelőlemez, így "körbeszúrkálta" a vakondot, aki pont közében ásott. (ezek a csapdák 40 ezer forintomba kerültek, némelyet amerikából rendeltem).

4. Mérgek. Itthon nem kapható, szintén Amerikából rendeltem kemény dollárokért. Szenvedés volt a csomagküldés is, mert a határon ellenőrzik, tehát kérnem kellett az eladót, hogy szedje le a feliratot, csomagolja át stb. Kétfélét vettem, ugynevezett "pellet"-et (takarmány szerű): RÁ SEM NÉZETT. A másik "hernyó" alakú volt, nagyon drága. Egy-kettő elfogyott, de semmi nem változott, talán még szaporodtak is, én nem tudom mi lehetett a hatóanyag, mert csak többen lettek.

5. Az ásós módszer: a fő gond, hogy nem tudhatjuk, merre van a járat, így 90%, hogy rossz irányból ásunk be, és a másik irányban távozik. Azon kívül ha több kijárata van (mert hát nagy szerencse kell ahhoz, hogy pont a zsákutcát fogjuk ki), akkor akármelyik oldalról ásunk, más irányban fog elmenni. Ehhez ÓRÁKAT kell ülni. Ráadásul ha sikertelenül fordítom ki a földet, akkor saját magamnak adtam még egy pofont: a vakond él, én pedig kifordítottam fél négyzetméter füvet.

6. Légpuska: mivel nem tudjuk, hogy a vakond a túrás melyik részén van (tévhit, hogy a közepén) így ez szerencsejáték, hogy eltaláljuk-e. Én sosem találtam el, és a lövés után 3 órát kellett ülnöm, hogy újra megkíséreljem

7. Sörétes puska: nos, ez hatásos. Azonban nem mindenkinek van, és a szomszédok maximum egy robbanást viselnek el, utána hívják a rendőrséget, és elveszik a fegyvertartási engedélyt.

8. Ultrahangos riasztók (ebből kétfélét vettem, van egy átlagos típus (nulla hatás), és van egy magyar szabadalom is, amit két "mérnök" fejlesztett (az ára 49 ezer forint !!!). A hatása NULLA !

9. Hőkamera: (ez egy 2 millió forintos eszköz, a hadsereg használja) ezzel pásztáztam végig a kertet este, hogy lássam: éppen hol a vakond, a föld alatt. A hőkamera nem lát a föld alá, így sajnos nem mutatott eredményt. Persze kölcsönben volt csak.

10. A 220 volt bevezetése a föld alá. Bevezettem a 220- voltot a lukba (lecsupaszított kábelvégekkel). Hajnalban a nedvesség hatására levágott a biztosíték. A nedves földet előbb túrta a kábelvégre a vakond, mint ahogyan saját maga hozzáért volna, így a FI relé előbb vágott le, mint ahogy a földet követően a vakond is hozzáért volna a kábelhez.

11. a"humán" módszernek nevezett - járatba helyezhető - csapdát is kipróbáltam (fém cső, bármely oldalról kinyílik a csapóajtaja, de ha az állat bement, kimenni nem tud). CSAK FÖLD VOLT MINDIG BENNE, az állat sosem.

12. Kipufogó gáz. Cső segítségével vezettem be a járatba, hosszan járatva a motort. Eredmény: 2-3 napra eltűntek a túrások, utána minden a régi.

Hozzáteszem, nappal a munkámat 15 percenként szakítottam meg hogy odamenjek megnézni, "van-e esemény", éjjel pedig óránként keltem fel és zseblámpával mászkáltam. A szabadidőmben pedig ott ültem órákat. 3 hetem ment így el, már a végén a barátnőm féltett, hogy pszichológiára kerülök. Nem aludtam rendesen, nem tudtam dolgozni sem,annyira kikészített ez a tény, hogy amikor 2 percre bejövök, akkor ás, s amikor 3 órát kint ülök ÓRIÁSI CSENDBEN, távol a területtől (szagok miatt), még akkor sem történik semmi. Na jó, egyet kiástam 30. próbálkozásra, 2 hét alatt. De ennyi időm nincs, és tényleg kezdtem beleőrülni.

Ezért aztán sikerült megtalálnom a TÖKÉLETES módszert.

Egy speciális eszköz (nevét nem fedem fel), Ausztráliából rendeltem meg roppant nehezen (robbanószert tartalmaz, nem szállítható). Ez egy olyan készülék, mely elemmel megy. A túrást ki kell tisztítani, egy "szondát" leereszteni a járatba, majd betenni a készüléket amely érzékeli a mozgást. Amint a vakond ott túr, a készülék érzi a jelenséget, és a föld alá betett szondát felrobbantja. Ez egy petárda méretű robbanást jelent, amely a föld alatt nem hangos (lehet persze hallani amikor esemény van) de egyáltalán nem jelentős, hisz a föld alatt robban fel), másrészt a füvet nem bántja: a robbanás nem akkora, hogy a föld is megmozduljon kivül, csak a járatban robbant egy nagyot, de ott akkorát, hogy eddig 9 vakondot sikerült felrobbantanom.

Remélem segíteni tudtam, mielőtt Ti is 100 ezret költötök rá (én jóval felette járok). Sajnos a vakondháló lerakását nem mondták a kertészek, most már késő, nem fogok újrafüvesíteni emiatt. A robbantógépem a kamrában várakozik, sok töltettel. "

Vakandra nekem is csak a durranos megoldás jott be, de elektronika nélkul tiszta mechanikus szerszámmal, nem gond ha a kis ganaj 20cm foldet tol maga elott a 9x29mm vakpatron nyomása akkor is agyonvágja a kis gecit. az ára kicsit borsos  de csak egyszer kell megvenni aztán már csak max az eleséget kell hozzá vásárolni, Egy ismerosomnek aki erdo mellet lakik tehát folyamatos utánpotlása van van ezekbol a kis sátánfajzatokbol 2 ien csapdája uzemel már 3-4 éve, úgyhogy elég tartos darabok.
Ehun a szent grál
 http://www.kentaurzbrane.cz/expanzni-likvidator-hryzcu-model-w2
http://www.rogalo.info/likvidator-krtku-hryzcu-hrabosu.html

Vakond ellen: a magtárak rágcsáló írtására használt szer. Gázmesteri papírra adnak. Vakondtúrásokról a földet félre kaparni, kiskanálni granulátum bele, föld vissza, betiporni , minden lyukba ugyanez. Minden kupacra egy vödör víz. A járatok gázkamrává vállnak. Idegméreg. Nincs túlélő. Kicsit drasztikus, de bevállt. A gáz hamar szétoszlik.

Nem rágcsáló hanem rovarirtásra használják. Mellékszálon viszi a rágcsálókat meg a berepülő madarakat is.

Egy ismerősöm ugyan ezt csinálja karbid mésszel!  ;)

Ez sem rossz, de van nála jobb is.......

Védett a vakondok😃

MIcsoda észrevétel........! :)

Részigazsâg. Kertben nem.

Azt nem értem már évek óta, hogy mi a bajotok a vakonddal.
Egy intenzív kertészetben, fólia alatt még csak-csak el tudom képzelni, hogy kárt tesz.
Node egy udvarban? Indikátor, azt jelzi, hogy van talajélet. Sokat javít is rajta, tegyük hozzá.

  :Emel   :OKO
Azonban nem árt, ha két megfelelően képzett cicus is besegít a veteményesben a kordában tartásukban.  :T

1300 négyzetméter a telkem, ennek cca. 20%-a a ház/ bejáró, miegymás (=a felület nem füves), 10%-a veteményes, a maradék fű. A talaj kötött, agyagos. Reggelente egy eternites vödörnyi új túrás keletkezett a füvön. Mivel agyag, a füvet alatta azonnal lefojtja. Másrészt a kutyát nemigen érdekli hogy min jár, ergo a reggeli pára / neadjuram eső esetén az agyagos sarat hozták-vitték mindenhova. Képtelenség volt tisztán tartani a telket. Hiába a munkád, a kert és a ház nem szép. Ez minálunk falun idegbaj.  :Q

Amúgy hasznos állat  ::)

Valószínűleg az én ingerküszöböm van pár lépcsővel feljebb, de azt sosem érte el a vakondtúrás.
Úgy vagyok vele, mint Matula a szúnyoggal: ha van, hát van.
Elteríti a fűnyíró, ha nagyon durva, akkor meg a vasgereblye.

http://mult-kor.hu/hat-asszony-a-trtenelembol-akiket-senki-sem-szeretett-volna-anyosanak-20170516?pIdx=6
 :Q

A gyepen az enyémet se...
De a veteményben, a palánták közt zéró tolerancia van... :alu

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/horrorba-illo-megoldassal-vedik-a-vetest-japanban-33960-001?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=33960 (https://www.agroinform.hu/gazdaelet/horrorba-illo-megoldassal-vedik-a-vetest-japanban-33960-001?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=33960)

 :St

Vaze, ez a szomszéd kutyája, csak  kitömve  :epl

Milyen szomszedjaid vannak neked ?? :Q

A hülyék!   Ha az anyósomról mintázták volna, minden kártevő  világgá menekülne 10 km körzetben!

Lelőném a picsába...

Nem úgy van az!
Az elemi disznóiskolában is tanítják, hogy sárkányok nincsenek.

Neked is tanították az oskolában oszt mégis félsz az anyóstól...néha talán a lányától is...  :Q

Olyan periódus is volt az életemben. Szerencsére már elmúlt. ;D

Azt nem tanították, hogy eredetileg voltak, de mióta az anyósom megszületett elmenekültek a bolygóról? :)

 :rohog :Q

Sziasztok,

Sopron környékén, és/vagy 20-30 km-es körzetében,ha tud valaki vadkárvadászati lehetőséget kérem jelezzen.

Köszönöm:
Tamás
 :Emel

Sziasztok.

Napraforgót mivel tudnám szarvastól megvédeni?
Főleg bikák, későn járnak, illetve kiszámíthatatlan időben, több nagyobb méretű tábla.
Elsősorban valamilyen vadriasztó szerben vagy eszközben gondolkodnék.
Ajánljatok valami használhatót.

 :Emel

Nincs egyetlen jó megoldás sajnos.
De kezdésnek érdemes körbefújni jó szélesen káliszapanos oldattal, az egy ideig távol szokta tartani őket.
De gímet a legbiztosabban az állandó nyugtalanítással, zaklatással lehet elzavarni.

Tapasztalatról nem tudok beszámolni, de ezt ajánlják ilyenkor: Nevibes Special SC
pl.: https://www.gazdabolt.hu/vadriaszto-szer/537-nevibes-special-vadriasztoszer-1-l.html

 :Emel

Mi használjuk gyümölcsösökben. A Kornitol szagsorompó rémzsinórral és kétnaponta frissített szaganyaggal időleges védelmet jelentett. /körbehúztam a fákat zsinórral,hőtükörfóliát felcsíkoztam,rákötögettem a zsinegre,,helyenként beiktattam egy-egy rongydarabot,amire légfrissítőt,öblítőt miegymást fújtam-kentem. Száraz fűből kis tüzeket raktam,hagytam ,hogy a füst bejárjon mindent,aztán betapostam. /Ennek ellenére -szerintem-akkor eszik a szarvas,amikor éhes.

Kossuth rádió 0-24 h,régi Sokol-ból max.hangerőn
Dózis: 1db/ha
 :WA

https://www.zaol.hu/eletstilus/vadkar-miatt-elpusztulhat-a-magyarsag-tortenelmenek-egy-resze-2394558/
 

::) ;D

Be kell keríteni normálisan, aztán nincs vadkár.

"Megkerestük a terület vadgazdálkodásáért felelős osztrák céget"     :NON------- A magyarság történelmének ez is része sajnos ....................megvettek bennünket kilóra  :NON

Unio! Nem ezt akartátok?

De igen. Én speciel valami ilyesmit akartam. 20 éve is, meg most is. Már ami a tágabb környezetünket illeti. A szűkebb környezetet bizony egészen másként képzeltem. Demokratikusan.
Amit nem akartam sem akkor, sem most, az a Szovjet Unió.
Ahogy a Farkasházi által idézett Fradi drukker skandálta:
"Élni jó, kúrni jó, vesszen a Szovjetunió!"

Azt lehet megvenni amit eladnak.
Illetve fideszkéim gondoskodnak róla, hogy el akard adni azt, ami nekik kell de a zsebszerződéses majd nyílt földeladásokat nem ők kezdték, ez össznépi játék volt. És nem az únió tehet róla hanem a pénzéhes magyarság...

A cikkben említett vadászterület tudtommal nem osztrák többségi földtulajdonon alapul.
Úgy emlékszem - bár lehet, hogy tévedek és az egy másik terület volt - hogy a sógor beígért 1400 Ft-ot hektáronként évente vadászati haszonbérleti díjként.
A végkövetkeztetésed ettől függetlenül helytálló.

Van véleményem minden eddigi kormányzó pártról de mintha ez az egész már a kezdet kezdetén el lett volna baxva 1990 -nel kezdődően és onnét visszalépni nehéz ha egyáltalán van ilyen akarat .  :fejv

 :Emel

Kedves Fórumtársak!

Van esetleg itt valakinek tapasztalata a Doxmand által forgalmazott ultrahangos vadriasztókkal kapcsolatosan? A leírás alapján elég ígéretesnek tűnik, de szeretnék ezekkel kapcsolatosan objektív és pártatlan felhasználói véleményeket is olvasni.  :)

Előre is köszönöm!

  :WA

A válaszok számából ítélve nincs sok tapasztalat ezzel a gyártóval...

És úgy álltalában véve, márkától függetlenül az ultrahangos vadriasztókkal van valakinek tapasztalata a hatékonyságát illetően? Hálás lennék, ha megosztaná velem.

 :Emel

Asszem vadalarmost vettünk.

Alapvetően bevált.
Azt írták, hogy 100-120 m-ig hatásos, így a szarvasok tőle 130 m-re mentek be a kiskertekbe...

Köszönöm!  :Emel

Amit leírtál, abből arra következtetek, hogy nem szokták meg, mint a normál frekvencián működő ,,hangágyúkat''...
Disznóval is hasonló volt a tapasztalat?

Sziasztok Vadásztársak!

Kérlek segítsetek tájékozódni. 1,5 ha területen a vaddisznó 95%-os mértékben kitúrta a gépi kukorica vetést. A gazda természetesen reklamál.
A vetés tényéről, helyéről nem értesítette a társaságot, fizikai vagy kémiai riasztást egyik fél sem alkalmazott. A vadkárt a vadőrünk sem igazán vehette észre, mert vadászati értelemben ritkán járt helyen történt a károkozás.
Honnan indul az alkudozás? Kb. mi számíthat reális követelésnek a gazda részéről?

Gyorsan újra kell vetni.
Vetőmag 20.000/ha, vetés 15.000/ha. A műtrágya ott a földben, gyomirtás meg egyébként is általában kelés után történik. 
Nem lesz érdemi terméskiesés, a kikelt kukoricák sem fejlődtek semmit az elmúlt 8-10 napban.

:OKO

Köszönöm a segítséget! :Emel
A gazda az általatok említett összeg sokszorosát kéri. Hétfőn meglátjuk mire jutunk.

Gondolom, Ő már a termés árával kalkulál márpedig istibizti százhúsz mázsát szokott hozni az a föld... :NON

A néhány nappal ezelőtt kivesézett kukorica vadkárban még nincs egyezség, azonban jött egy újabb "kérés".

Találkoztatok már 2 ha-on örvös galamb által okozott szinte 100%-os vadkárral? (Még nem láttuk a területet.)

Augusztusban,napraforgón!

Igen, de még május van.  ::)

Azzal még nem.
Jelentős mértékű (40-60%) holló károsítással már igen.
De ezt a szinte 100% kártnagyon nehezen tudom elképzelni.
Idén nagyon sok olyan kukoricán voltam szemlén, ahol egyértelműen nagyon rossz volt a kelés.
A nagy mennyiségű csapadék lehűtötte a talajt, a foszfor nemszívódik fel ilyen alacsony hőmérsékleten.
Hideg volt a korán vetett magnak, nagyon sok elő sem bújt, ott voltak a kimerült csírák a talajszint alatt nem sokkal, de már nem tudták áttörni a legfelső réteget.
Ha látod a szóban forgó területet, légy szíves csinálj pár fotót. Szeretném megnézni.

Nálunk az idén meglepően sok kárt csinálnak a nyulak a kukoricákban és a napraforgóban! Nyúlkárunk eddig sosem volt számottevő, de most hogy egyre több a sakál, sokkal több a nyúl, mint volt régebben. (Nyilván semmi összefüggés nincs a kettő között, de mégis így van!)
A disznók meg vetéskor aránylag keveset túrtak, most meg az arasznyi kukoricákat bőszen túrják!

Tisztelt Fórumtársak!

Mivel teljesen tudatlan vagyok a vadkárelhárítás témában, az alábbiakban kérném hozzáértők véleményét:

Adva vagyon egy napraforgóvetés. A gazda általában levélben értesíti ki a területileg illetékes vadásztársaságot, a napraforgóvetései helyszínéről. Gondolom most is így tett, bár ezt teljes biztonsággal nem tudom állítani. A vadásztársaság villanypásztort bocsát a gazda részére (úgy tudom a fakarókat a gazdának kell biztosítani) és embert is biztosít a tábla őrzésére. Ez abból áll, hogy reggel és este két-két órát emberünk benne sétálgat a szotyiban és próbálja kihajtani a nyulakat. Holnap érkezik meg valami büdös permetezőszer is (talán lehet egy kicsit késve), szintén a vadásztársaság finanszírozza és a gazda rendelkezésére bocsájtja, hogy permetezze ki a vadriasztót.
A szóban forgó gazda a villanypásztorral nem foglalkozik, általa finanszírozott embert nem küld őrzésre, a vadriasztós permetezésnek még előtte vagyunk, azt nem tudjuk még, hogy mi sül ki belőle.
A kérdésem az, hogy a vadásztársaság minden tőle telhetőt megtett-e a vadkár megelőzése és elhárítása érdekében? A gazdának felróható-e, hogy nem szerelte fel a részére bocsájtott villanypásztort és az őrzésre sem biztosított embert? Nyilván keletkezett vadkár a kelő napraforgóban, hogy mennyi, az nem tudom és most nem is érdekes; tehát vadkár fizetési kötelezettség terheli-e a vadásztársaságot? Most nem feltétlen a peres útra gondolok, hanem a vadkárral kapcsolatos hatályos jogszabályokra, melyek szabályozzák az ilyen eseteket.

Igen!
Tavaly nálunk. És nem 2 ha-on...  :riii (Ezres nagyságrendű az örvös galamb állományunk.)
Idén meg is kellett kérnünk az idényen kívüli gyérítésre/riasztásra az engedélyt. Gázágyút is bevetettünk. Szerencsére elég jól respektálták, így nem ismétlődött meg a tavalyi történet.
 :Emel

Visszajelzés: Fotót nem tudtam készíteni, kiérkezésemkor már újravetették. Állítólag a vetőmag minőségével volt gond, erősen hiányosan kelt.

Gázágyút használók véleményét szeretném kikérni.
Kukoricásban ha a kárenyhítés a cél disznóval és szarvassal szemben, melyik típussal érdemes szemezgetni?  :)

Néhány éve, 5 Ha kukoricában már 50% körüli volt a kár, pedig lőttem benne 5 disznót. A gazda kirakott egy kb. 1,5 köbméteres vas dobozt, benne a hangágyú.
 A házunk faláról leesett a kakukkos óra amikor eldördül. Három nap múlva kíváncsiságból arra kanyarodtam és a doboztól alig 50 m-re csámcsogó kondából kiszedtem 2 disznót. Egy hét mulva a szarvas is újra megjelent.
 :Emel

Nagyjából így működik...
Az egész környék hót ideg tőle, kivéve a vad.

Ezeket úgy kéne betiltani, ahogy van.... megszokja a vad elég hamar, és szarik rá.... ezt az illetékesek miért nem ismerik fel??
Tök jó a magyar vidéki táj kerítés erdővel, hangágyú kísérettel (voltam ilyen helyen...)

De a kerítés legalább csendben van.

Kedves Fórumtársak!

Készülünk a napraforgó és kukorica táblákban keletkező vadkár enyhítésre.
Villanypásztor kiválasztásával és telepítésével kapcsolatban szeretnék tőletek tanácsot kérni, állítsatok irányba.
A problémásnak várható idei kukorica táblák jellemzően 15-50 ha közöttiek. Az egyik tábla különösen problémás. 17 ha és a 2 km-es kerületéből 66%-a erdővel határolt. A gazda az erdő szélétől az 5 métert egyelőre nem hagyta el, talán majd lezúzza, ha tényleg megindulnak a delikvensek. A 30%-os szabály miatt kiemelten vadkáros a terület. A károsító vad elsősorban vd, másodsorban szarvas várható.

Kérdéseim:
Milyen teljesítményű  készülékeket ajánlott beszerezni, hogyan, mi alapján csoportosítják őket?
2 vagy 3 szál kihúzása szükséges és milyen magasan?
Általánosságban milyen távol követik egymást a karók?
A beruházás szempontjából milyen munka/költség megosztás szokott lenni a vadászatra jogosult és a földes gazda között? (Mi a bevált gyakorlat? A vad. jogosult vásárolja az eszközöket és a gazda üzemelteti vagy fordítva?)
Kukorica és napraforgó esetén mikor érdemes telepíteni? (vetés után azonnal vagy érés előtt?)

Mi a szombathelyi Conteco cég által forgalmazott francia cuccokat használjuk, elég jók. A jeladó típusa attól függ, hogy hálózatról, vagy akkumulátorról akarod üzemeltetni. Mindig a nagyobbat ütőt válaszd.
Hív fel őket, segítenek a jeladó választásban.
Azt tudnod kell, hogy a nyomvonal tisztán tartása, rendszeres ellenőrzése a legfontosabb (és legnehezebb) feladat. Enélkül ablakon kidobott pénz az egész.


2 méter hosszú 5cmX5cm-es, hegyezett akáckaró kell. 5 szigetelővel, az első 50 centire a hegyétől, a következő 3 db 25-25 centire arányosan, az utolsó a tetejére.
A két facsavarral rögzíthető szigetelést ajánlom, nekünk ez vált be.
Valamilyen homlokrakodóval 25 centire le kell nyomni, ekkor az alsó szál 25 centire lesz a földtől. Célszerű megfesteni a lenyomni kívánt szintet.
5 szál, a legalsó a földtől tehát kb. olyan 20-25 centire legyen, a következő 3 egymástól 25cm-re, a legfelső a széles, színes optikai vezeték.


10 méter, ha terepadottságok megengedik. Ha árok, vagy vízmosás beleszól, akkor sűrűbben.



Minden megállapodás kérdése. Nálunk bizonyos területrészeken a vt. telepít, a gazda karbantart. Ősszel leszedjük, következő tavasszal visszük, ahová kell.
Nagyobb gazdálkodónál olyan konstrució is van, hogy minden a gazdálkodó csinál, a Vt  pénzzel hozzájárul.


Minél előbb. Többnyire vetés előtt szoktuk felhúzni a pásztort, megelőzendő a túráskárt. Napraforgónál talán nem ennyire necces, de ott is minél hamarabb, annál jobb.

https://nimrod.hu/hirek/nemet (https://nimrod.hu/hirek/nemet)

Aszongya a lángoló szalagcím:

"Németország erdőségeinek öt százaléka tűnt el 2018 és 2021 között"

És ez a Nimród honlapon...

Csak nekem, szakemberként egyértelmű, hogy attól nem tűnik el az erdő, hogy egy területről kipusztult (vagy kitermelték) az addig ott élő öreg fák/idősebb állomány?
(Ami a laikus szemével az erdő. Ezt már sajnos megtanultam, hogy a fiatalos nem erdő. Az csak bozót...)

Szóval jól hangzik egy ilyen cím, meg föl lehet kelteni vele a figyelmet, csak éppen ordenáré marhaság.
 :St Tudom, hogy ez senkit nem érdekel a mai újságírásban  :St