VadászFórum

Gondolom, akad rajtam kívül más is, aki szívesen olvasná fórumtársaink ilyen irányú írásait!

Igen igen,szivesen olvasnánk ezen tanulmányokat,sőt biztos vagyok benne hogy tanulni is fogunk belőle. :WA

Nekem van egy ilyesmi jellegű házidolgozat a vadászati célú reklámok jellemzéséről, de nem kimondottan vadásztéma :)

A diplomamunkám címe: A dúvadállomány szabályozásának jelentősége a fácángazdálkodásban a balatonfenyvesi Hubertus Agráripari Bt. példáján
Nem életem főműve, rajtam kívülálló okok miatt, de szerintem sok hasznos dolog van benne, egyben leírva a ragadozógyérítésről.

Nem akarom feltenni a netre, de ha valakit érdekel, magánban valahogy csak el tudom juttatni neki.

Szervusztok!

Amikor ezt a topikot megnyitottam, nem  gondoltam, hogy teljes vizsgamunkákat, dolgozatokat közzé tesz majd valaki.
Amire számítottam, egy - egy  gondolatébresztő, hasznos részlet feltesztek, mely tanulságos,  esetleg tovább gondolkodásra, tanulmányozásra késztet minket.:WA

Felrakom a diplomamunkám végét:

8.4. A fácángazdálkodás eredményességének értékelése

A fácánnal gazdálkodni csak úgy lehet eredményesen, ha legalább annyit vissza tudunk vadásztatni a vendégekkel, hogy a költségeink megtérüljenek. A 8. táblázat adataiból alapján készített 11. ábra grafikonján látható, hogy a társaság az elmúlt öt évben egyre kevesebb fácánt helyezett ki vadászat céljából, ennek ellenére az éves teríték alig változott,  10 000 db körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy a visszavadászási arány folyamatosan javulva öt év alatt a kétszeresére ugrott. Ez egyrészt a társasában bekövetkező változásoknak, nagyobb szakmai felkészültségnek köszönhető. Egyéb okait nehéz egyértelműen meghatározni, nagyon sok tényezőtől függ, hogy a vadászatra kihelyezett fácánok hány %-át sikerül elejteni. Ide sorolhatjuk a tenyésztéstechnológiát, a kibocsátóhely milyenségét, az időjárási viszonyokat, a vadászatok módját, szervezését, a vendégek lőképességét és nem utolsósorban a ragadozóállomány nagyságát. A társaság területén, mint már a korábbiakban is láttuk, a róka jelenti a legnagyobb veszélyt. Ha a róka terítékadatait egybevetjük a visszavadászási aránnyal, láthatjuk, hogy minél több rókát ejtett el a hivatásos személyzet, annál több fácánt tudtak meglőni a fizető vendégek. 12. ábra. Az utóbbi 8 évben a lőtt róka mennyisége szinte folyamatosan emelkedett. Az egyetlen törés 2003-ban volt, ez talán a rühösség hirtelen elterjedésének tudható be.

9. Összefoglalás, javaslatok

Az elvégzett vizsgálatokból és ezek értékeléséből azokra a következtetésekre jutottam, hogy valóban elengedhetetlen feltétele az apróvad-gazdálkodásnak az aktív ragadozógyérítés végrehajtása és ez által a dúvadállomány nagyságának minimális szinten tartása. Ennek megléte vagy hiánya döntően befolyásolja a kibocsátott fácánok visszavadászási arányát, tehát gazdálkodás eredményességét. A róka terítékadatai és a visszavadászási arány között egyenes arányosságot véltem felfedezni, ami azt jelenti, hogy minél több rókát ejtünk el, annál több fácánt tudnak a fizető vendégvadászok terítékre hozni. Tehát a terítékadatok alapján nem biztos, hogy helyesen következtethetünk a rókaállomány nagyságára, hiszen kellően motivált hivatásos személyzettel, több utánjárással, hatékonyabb módszerekkel és eszközökkel adott esetben kisebb állományból is ejthetnek el több rókát. Kétségtelenül az egyik jelentős tényező a ragadozógyérítés, de ezen kívül még nagyon sok dolog befolyásolja a fácángazdálkodás eredményességét. Fontosnak tartom, hogy nem szabad minden rosszat a róka „nyakába varrni.” Foglalkozni kell a többi ragadozóval is, gondolok itt a nyestre, a nyusztra, a vadmacskára, a kóbor kutyára és macskára, ragadozó madarak közül pedig a héjára. Itt kell megemlíteni a csapdázást, mint alkalmazható gyérítési módszert. Sajnos a mai vadgazdálkodásunkból szinte teljesen eltűnt, pedig e téren is komoly hagyományokkal rendelkezünk és a menyétfélék ellen a fegyverre alapozott módszereknél sokkal eredményesebben használható. Sőt, a védett ragadozóktól kizárólag a csapdázással védhetjük meg a kibocsátott fácánokat.
A dúvadfajok létszámának csökkentését nem szabad a kibocsátás előtti időszakra hagyni, mert akkor már késő és tartós eredményeket csak az egész évben folyamatosan végzett munkával érhetünk el.
   Tulajdonképpen a Hubertus Agráripari Betéti Társaságot a ragadozógyérítés szempontjából követendő példaként hozhatnám fel. A hivatásos személyzet nagy hangsúlyt fektet a kártevők állományának alacsony szinten tartására. Ez főleg a róka terítékadataiban mutatkozik meg, hisz közel nagyságrenddel nagyobb, mint az országos átlag. Ha megvizsgáljuk a nyest terítékadatai, akkor ott is ezt tapasztaljuk. Természetes ennek eléréséhez szükséges az is, hogy egyrészt a társaság több hivatásos vadászt foglalkoztat, mint azt a vadásztársaságoknál általában megszokhattuk, így egy személyre nyilván kevesebb terület jut, amelyen szakszerűbben, alaposabban el tudja végezni munkáját. Másrészt a társaság vezetői magasabb lődíjjal motiválják, teszik érdekeltté a vadászokat az aktív dúvadgyérítés elvégzésében. A csapdázás ugyan itt is háttérbe szorult, de azért nem tűnt el teljesen: az egyik fővadász folyamatosan működtet csapdákat a területen. Ennek köszönhető, hogy minden évben ő mutatja be a legtöbb dúvadjelet.
Javaslatok:
-   Csapdázási módszerek felelevenítése, több csapda beszerzése, kihelyezése. Erre a társaságnak kell anyagi hozzájárulást adni, mert a hivatásos vadászok maguktól nem fognak erre több tízezer Ft-ot költeni. Figyelembe kell venni azt, hogy csapdák ugyan nem olcsóak, de ha a beszerzés után lelkiismeretesen, szakszerűen vannak működtetve, akkor vissza fogják hozni a beléjük fektetett pénzt. Csapdázással a menyétfélék állományának csökkentése is megoldható lenne.
-   Szárnyas kártevők állományának aktív apasztása. Főként a dolmányos varjú állománya növekedett többszörösére az utóbbi időben. Az előnevelt fácánban nem tud nagy károkat okozni, ezért úgy láttam, hogy a gyérítésük eléggé elhanyagolt, pedig a társaság a varjú lelövéséért is fizet lődíjat. Indokolt lenne varjúcsapda készítése, ill. a régiek helyrehozása (ehhez a fácántelepen már hozzá is fogtak.). A héja viszont jelentős károkat okozhat a kihelyezett fácánokban. Védett ragadozónk, de a természetvédelmi hatóság indokolt esetben ellenőrzött körülmények között engedélyezheti a befogását. Sajnos, ez a probléma így sem megoldott, mert a héjakosár csak élőcsalival működne igazán eredményesen!
-   A kotorékok ismeretére alapozott gyérítési módszerek újbóli alkalmazása. Manapság a kotorékozás kiment a divatból, pedig nagyon hatékony állományapasztási módszer, főleg tavasszal alkalmazva. Ehhez persze jó kutyát kell tartani és az ásás néha sok időt vesz igénybe. Talán ezek a visszaszorulásának okai. Másik eredményesen használható módszer lehet, ha a vadász a kotorék mellett ül lesben és fegyverrel ejti el a rókát. 

Na! Ilyenre gondoltam! :TAPSol

Megjegyzés:  A rókán kívül, nem szabad megfeletkezni a szárnyas kártevőkről sem.
                   Azért 2500 fácánt nevelő telepen 11 héja két és fél hét alatt nem semmi! (természetesen szigorúan héjakosárral fogva, meggyűrűzve és átszállítva más vadásztársaság területére :nyes!)

Ez jó volt Gangocs! :TAPSol

Az én diplomamunkám nem kapcsolódik közvetlenül a vadászathoz, de közvetve érdekes lehet.A címe: Mezőgazdaságilag művelt területek erdősítése és ennek természeti-, gazdasági hatásai a Duna-Tisza közén. Ha érdekel valakit, tehetek fel részleteket gondolatébresztőnek. Érdekes, hogy ezt állítólag még sem az EU, sem Mo. nem nagyon vizsgálta.

Köszi!  :WA

Girgesz!

Persze, érdekel, rakd csak fel!

Engem... :OKO

Engem is!

Rendben-akkor ha otthon lesz egy kis időm,akkor szemezgetek belőle én is. :WA

 :OKO :WA

Nos, megpróbáltam összeollózni a lényeget belőle, remélem sikerült:

Mezőgazdaságilag nem, vagy kevésbé hasznosítható területek fásításának lehetséges gazdasági okai a Duna-Tisza közén

1. BEVEZETÉS

A Duna-Tisza közén a honfoglalás idején a mai 19%-kal szemben, 35%-ot borított erdőterület. Ez az arány az elmúlt századok emberi tevékenységének és az éghajlati változásának következtében csökkent a jelenlegi értékre. Az emberi beavatkozás leginkább az egykori összefüggő erdőségek teljes kiirtásában mutatkozott meg, ami mára a hazai kultúrtáj, a nagy puszta létrejöttét segítette elő -hogy a visszamaradó földeken intenzív mezőgazdaságot folytathassanak. Igaz, többször is történtek különböző törekvések az erdők megmentésére, területük növelésére több-kevesebb sikerrel. Ilyenek például a futóhomok megkötésére telepített erdők (pl. Mária Terézia idején), és Kaán Károly múlt századi munkássága. Igaz ezeknek a  programoknak az egyik legfőbb oka az egyre több helyen, újra aktivizálódó homokmozgás leállítása volt. A program persze később újabb problémákat hozott mivel homok megkötésére használt új növény nem volt őshonos, mára azonban mindennapjaink részévé vált: ez pedig a Rubinia pseudoacacia, azaz köznapi nevén a fehér akác. Ezt a fafajt ültetik manapság is nagyon sok esetben a homokterületek fásításakor.   
Az elmúlt száz év Alföld-fásítása, erdősítése e tájban több, mint 100000Ha új erdőt hozott létre, így emelve a korábbi 8,4%-os erdősültséget a jelenlegi 19% körülire. Ez a folyamat több hullámban zajlott le, melyben voltak időszakok, mikor nem növekedett az erdők összterülete a tájegységen (Rakonczai, 1992). Jelenleg azonban egy a növekvő erdőtelepítési tendencia figyelhető meg- és mivel az ember az egyik legfontosabb természetátalakító, természetformáló tényező napjainkban, ezért jelentős környezeti változásokat képes előidézni.
Az 1990-es években főként a kitermelt erdők helyére telepítettek vissza erdőket, majd pár éve egyre többször tapasztalható, hogy az addig mezőgazdaságilag művelt területeket ültetik be fákkal- jelentős földterületet kötve így le huzamosabb ideig. Felkeltette az érdeklődésem, hogy vajon mi okból vonják ki ezeket a területeket a mezőgazdasági termelés alól, ezért gondoltam arra, hogy megpróbálom kideríteni, milyen gazdasági események, -körülmények állnak a növekvő számú erdőtelepítések hátterében. Erre legalkalmasabbnak a kérdőívek kitöltetését gondoltam, mivel így közvetlenül az érintett földtulajdonosoktól jutok a szükséges információkhoz. Dolgozatomban az erdősítés folyamatát, az erdők gazdasági és biológiai jelentőségét, az erdőtelepítések lehetséges okait és a kérdőívekre kapott válaszokat próbálom meg feldolgozni és bemutatni.

…
2.1. Mi is az erdő?
A legegyszerűbb és egyben a legszűkebben értelmezett felfogás szerint az erdő állandó faállománnyal borított terület. Pontosabb megközelítést jelent az erdőrendezéstan tudománya szerint alkalmazott meghatározás: az erdő legalább 0,15Ha területű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, a felújítandó vágásterületekkel, közbenső tisztásokkal, üzemi utakkal, nyiladékokkal, rakodókkal, csemetekertekkel, az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló egyéb területekkel és az erdő élővilágával együtt.
…
Fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy az erdők életében tapasztalt állandóság és egyensúlyi állapot látszólagos -szélesebb időtartományban vizsgálva az erdőt, az mindig dinamikus változásban (születés, növekedés, halál) van (Takács, 2001).
…
2.2. A Duna-Tisza köze
(Szikes puszták, szikes tavak, turjánok és a homokos buckák vidéke)
A Duna-Tisza közének változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének köszönheti, mivel a területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg. Ez a mozaikos felépítés magába foglalja azt a több évszázados tájhasználatot is, mely a Duna-Tisza köze összefüggő természeti képét megbontotta.
A Duna-Tisza köze nyugati részén, a Duna-menti síkságon nagykiterjedésű szikesek találhatók, melyek a Duna-mentének árvíz-mentesítése és a melioráció miatt jöttek létre.
A tájegység legnagyobb részét elfoglaló Homokhátságra jellemző a futóhomok, a homokon őshonos fajok (pl. boróka, homoki árvalányhaj, báránypirosító), valamint a homok megkötésre használt akácerdők. A jellegzetes buckás felszín a szél által szállított homok lerakódásának eredménye.
 
A Duna-menti síkság és a Homokhátság találkozásánál található a tájegység legkiterjedtebb mocsaras területe, a Peszéradacsi-rétek. Ezt a területet „turjánvidék” elnevezéssel illették, ami nagyobb kiterjedésű lápos-mocsaras terület jelent. Ezeken a területeken volt őshonos a mocsári- és a kocsányos-tölgy, valamint többek között itt maradtak fent leginkább összefüggő kocsányos-tölgy erdők is.

(http://kepfeltoltes.hu/080904/turj_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
...
3. A VIZSGÁLAT TÁRGYA

3.1. Erdőtelepítés a Duna-Tisza közén
Az emberi tevékenységen kívül az erdők kipusztulásához járult hozzá még a 19. századi nagy folyószabályozással, a 20. század eleji lecsapolásokkal és a jelenlegi szárazabb éghajlattal járó vízhiány is, mivel az erdőállományokat alkotó fafajok nagy vízfogyasztású fajok voltak: kocsányos-tölgy, szilek, kőrisek, hazai nyárak, füzek, éger, stb. Ezek vízfogyasztása többszöröse az azóta meghonosított és elterjedt fafajoknak: az akácnak, az erdeifenyőnek, a feketefenyőnek, stb.
A természetes tájban, az erdős-sztyepp jellegű növénytakaróban az erdők zömében az időszakos többletvíz hatásnak kitett termőhelyeken jöttek létre. A tájformálás és a használat (túlhasználat) során az ember kiirtotta a természetes eredetű erdőket, a helyükön intenzív mezőgazdasági kultúrákat hozott létre. A zömében mesterséges telepítésű erdőink kiszorultak a sztyeppterületekre.
1.) táblázat A Homokhátságon vizsgálatba vont terület 1995. évi erdőállományainak arányai fafaj-csoportonként 1995-ben és várhatóan 2015-ben:
(***táblázat lent)
(Az arányeltolódásokat az erdőtervek erdő-felújítási előírásai alapján prognosztizálják.)
Forrás: Dr. Göbölös Antal igazgató AESZ, Kecskemét

A hidrológiai viszonyok felgyorsult romlása s más környezetkárosító tényezők együttesen kritikus helyzetet idéztek elő, amely az erdőállományok fatermő-képességének csökkenését (ezzel együtt a természetes erdők megújuló, regenerálódó képességének megszűnését), illetve ökológiai szempontból regressziós folyamatokat okoztak. A Duna-Tisza közi hátságon a helyzet annyival súlyosabb, hogy az erdők további pusztulása a mezőgazdasági termelés biztonságát is csökkentené a megnövekedett párolgás (a kisebb talajfedettség miatt), a növekvő víz-, de legfőképpen a jelentős szélerózió miatt, valamint a településeknek a befogadó tájhoz való viszonyát rontaná, ezért a kipusztult, kiirtott erdők visszatelepítése nem csak a javunkat szolgálja, de kötelességünk is. (www.aesz.hu) A jelenlegi gazdasági helyzet és az általánosan elfogadott felfogás szerint a fent említett problémákra nem az őshonos –nagyobb vízigényű és lassabban fejlődő,de nagyobb biológiai változatosságot jelentő- fajokat telepítik, hanem a nagyobb növekedési erélyű tájidegen és gyorsabban hasznot hozó fajokat (pl. akác, különböző fenyő- és nemesnyár fajtákat).
(http://kepfeltoltes.hu/080904/t_lgyes_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
...
3.2. A térség talajviszonyai
A térség talajminőségi szempontból több részre osztható, melyeken különböznek a térségben alkalmazott mezőgazdasági művelési rendszerek is.
Az északi részen növénytermesztésre kiválóan alkalmas öntéstalaj található, amelyet Dél felé haladva egyre inkább homok vált fel. Az itt található homok alacsony tápanyagtartalmú –csak mésztartalma jelentős-, és a felszín kialakulásának módja miatt néhol elvékonyodik. A homokréteg alatt magasabb ásványianyag-tartalmú réteg helyezkedik el, mely leginkább kalciumban, vasban gazdag, de néhol szeléntartalma is megnövekszik. A homok kedvezőtlen tulajdonságai közé tartozik az is, hogy a benne található tápanyag könnyen kimosódik, valamint az is, hogy a csapadék gyorsan leszivárog a mélyebb rétegekbe. A felszíni réteg kiszáradását segíti az is, hogy a homok viszonylag gyorsan melegszik és laza szerkezetű, miáltal magas a talaj párolgási vesztesége is- a növények „kiégését” okozva.
A homokhát és a Duna ártér között a táj természeti adottságai miatt szikes, fátlan terület húzódik, mely a tájegység legkedvezőtlenebb termőhelyi adottságával rendelkező része. A feljebb említett jelenség megfigyelhető a sziktalajon is, de ott nem a talaj szerkezetének rossz adottsága az oka, hanem a magas sótartalom idézi elő. A két folyó közötti rész legdélebbi részén pedig az agyagos vályog, valamint ismét az öntéstalaj a legjellemzőbb. A tájegység perifériáján közel a két határoló folyóhoz szintén az öntéstalaj a jellemző, de itt jelentős mértékű növénytermesztés nem folyik az árvizek miatt.(www.corine.hu)
...

.3. Mezőgazdasági művelési rendszerek a Duna-Tisza közén
A Budapest déli részén, Kunpeszéren és Kunszentmiklóson át egészen majdnem Kecskemétig a jó minőségű talajon mindig is főként növénytermesztést folytattak (káposztaféléket, vörös- és zöldhagymát, búzát, szőlőt, stb.), míg Nagykőrős, Kecskemét (Bugac), Kecel, Soltvadkert, Kalocsa környékén már megjelent az állattartás is- főként a homokon és a szikes területeken kialakult gyepek hasznosítása céljából. Ezeken a tájakon viszont ahol vékonyabb volt a homokréteg, és előtűnt a Duna öntéstalaja, ott magas értékű növénytermesztés folyt és folyik még ma is (2. ábra). Ilyenek a gyümölcsösök, a szőlőültetvények, a zöldségeskertek (az ezen a tájon termesztett sárgabarackból készített pálinka és a kalocsai fűszerpaprika méltán világhírű termékeink).
…

Azon a vidéken, ahol növénytermesztés folyik, jelentős hátrányba szorulnak az erdők, mivel:

- a növénytermesztés jövedelmezősége nagyobb, mint a fatermelésé
- a növénytermesztéshez szükséges földterületet a gyepektől, erdőktől, árterektől, mocsaraktól vonják el
- az erdők beárnyékolják a termesztett növényeket, ezzel visszavetik azokat a fejlődésben
- az erdővel borított területek lassabban melegszenek fel, ezért az erdők mellett termesztett növények érési folyamatai elhúzódnak.

Az Alföld e részén nagy hagyományai vannak a külterjes, extenzív állattartásnak is (pl. Bugac-puszta, ahol még ma is tartanak szürke marhát- igaz, ma már főként csak turistacsalogató látványosságként).... Az évszázadokig tartó ilyetén hasznosítása a földterületnek meghatározó volt a táj mai jellegének kialakulásában, ugyanis a folyamatos taposás és legelés, valamint a tájhasznosításnak megfelelő emberi beavatkozások tovább csökkentették a fás szárú növények arányát a helyi flórában.

…
Ezek a hátrányok a következők:
- a taposással letörik a fiatal hajtásokat, a rendszeresen végighajtott területeken pedig letapossák nem csak a facsemetéket, de minden más élőlényt is- csökkentve az élővilág változatosságát
- a legeléssel járó rágás legyengíti, majd elpusztítja a facsemetéket és a fiatal fákat
- a juhok szeretik a legtöbb fafaj kérgét és fiatal hajtásait, ezzel legyengítik a kifejlett fákat, valamint alsóbb ágak hajtásának lerágásával a fák felkopaszodását okozzák.

Igaz, sok más tényezőtől is függ (tereprendezés, aszályok, beépített területek növekedése…), de valószínű, hogy főként ezen okokból csökkent a tájegységen található természetes erdők területe és ezért nem telepítettek megfelelő mennyiségű új erdőt, ezzel csökkentve az erdők összterületét. Az erdőtelepítések gondolata csak akkor merült fel megint igazán nagy súllyal, mikor a talajerózió olyan mértéket öltött, hogy az veszélyeztette a kialakult életformát és a területre jellemző gazdálkodási rendszereket. Az 1900-as évek gazdasági folyamatai és a megváltozott termelési formák miatt több ütemben is ismét felmerült az erdősítések lehetősége, mint ahogyan az jelenleg is tapasztalható.

…

3.4. Az erdők környezetvédelmi jelentősége

A legtöbb alföldi erdő ültetett erdő. Ezekben főként a piac igényeit kielégítő fákat találunk és telepítésükkor nem nagyon vették figyelembe a táj és a természet igényeit. Ez a gyakorlat mostanában kezd megdőlni, mivel az emberek egyre jobban odafigyelnek a környezetre és annak védelmére. Az őshonos fajok ültetésével elősegítik az őshonos élőlények (élőlénytársulások) szaporodását és jobb életfeltételeket biztosítanak nekik, mint az új vagy tájidegen fajok előnyben részesítésével. Ezen kívül, az őshonos fajok jobban alkalmazkodtak az itteni körülményekhez, ezért ellenállóbbak, jobb minőségű faanyagot adnak és környezetkímélőbbek. Hosszú évtizedekig ültették az akácot, az erdei fenyőt, a különböző nemes nyárakat, minek következtében ezekben az erdőkben az élővilág elszegényedett és felborult a biológiai egyensúly. Az ilyen erdők tulajdonképpen biológiai sivatagok (Faragó, 1997). Ezeket a fajokat még ma is sokszor telepítik, mivel a piacnak szüksége van a nagy mennyiségű ipari fára (akác- tűzifa, fenyő/kanadai nyár/nemes nyárak- raklap, pozdorja lemezek, bútoralapanyagok, deszkák, stb.), azonban egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy nem monokultúrákban ültetik ezeket a fafajtákat, hanem párosítják, esetleg több fajt kevernek, ezzel is növelve a változatosságot. Ilyen párosítás lehet pl. a nyár-akác, akác-olajfűz, akácerdő-fenyőszegéllyel.
Érdemes megemlíteni, hogy a tájegységre legjellemzőbb homokbuckák megkötésére alkalmazott akác- és fenyőerdők –akármennyire is nem jellemzőek a tájra-, a szélerózió és talajmozgás megakadályozásával a talaj, ezáltal a terület megőrzését segítik elő.
 …

3.4. Az erdők környezetvédelmi jelentősége

A legtöbb alföldi erdő ültetett erdő. Ezekben főként a piac igényeit kielégítő fákat találunk és telepítésükkor nem nagyon vették figyelembe a táj és a természet igényeit. Ez a gyakorlat mostanában kezd megdőlni, mivel az emberek egyre jobban odafigyelnek a környezetre és annak védelmére. Az őshonos fajok ültetésével elősegítik az őshonos élőlények (élőlénytársulások) szaporodását és jobb életfeltételeket biztosítanak nekik, mint az új vagy tájidegen fajok előnyben részesítésével. Ezen kívül, az őshonos fajok jobban alkalmazkodtak az itteni körülményekhez, ezért ellenállóbbak, jobb minőségű faanyagot adnak és környezetkímélőbbek. Hosszú évtizedekig ültették az akácot, az erdei fenyőt, a különböző nemes nyárakat, minek következtében ezekben az erdőkben az élővilág elszegényedett és felborult a biológiai egyensúly. Az ilyen erdők tulajdonképpen biológiai sivatagok (Faragó, 1997). Ezeket a fajokat még ma is sokszor telepítik, mivel a piacnak szüksége van a nagy mennyiségű ipari fára (akác- tűzifa, fenyő/kanadai nyár/nemes nyárak- raklap, pozdorja lemezek, bútoralapanyagok, deszkák, stb.), azonban egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy nem monokultúrákban ültetik ezeket a fafajtákat, hanem párosítják, esetleg több fajt kevernek, ezzel is növelve a változatosságot. Ilyen párosítás lehet pl. a nyár-akác, akác-olajfűz, akácerdő-fenyőszegéllyel.
Érdemes megemlíteni, hogy a tájegységre legjellemzőbb homokbuckák megkötésére alkalmazott akác- és fenyőerdők –akármennyire is nem jellemzőek a tájra-, a szélerózió és talajmozgás megakadályozásával a talaj, ezáltal a terület megőrzését segítik elő.
...

3.5. Az erdők gazdasági jelentősége
Az erdők rendelkeznek néhány olyan előnnyel is, amelyeket érdemes figyelembe venni, mikor egy-egy erdő telepítésére, megőrzésére, kitermelésére kerül sor:...
...- az erdők és erdősávok mellett bizonyítottan min. 5-12%-kal nő a hozam
- az erdők telepítésével növekszik az erdőkhöz, erdőszélekhez kötődő állatfajok (köztük a vadászható és a védett fajok) száma is ,...

…
Az ültetvényszerű erdősávok telepítése a mezőgazdaság jövedelemszerzését –a peremrészek és szegélyek hasznosításával- és a vidék fejlődését is elősegítheti. A faültetvényekből kitermelt energetikai alapanyag a decentralizált, megújuló energiahordozó bázisú energiatermelés forrásai lehetnek, amelyek faapríték-bázisú hőközpontokban is hasznosíthatók.
Mindemellett az erdősávok nem veszítik el az eredeti funkciójukat sem: a telepítésüktől fogva védelmi célokat is ellátnak, amellyel megoldhatók az utak és a közlekedés résztvevőinek hó elleni és a mezőgazdasági területek folyamatos defláció elleni védelme. (Ivelics és Takács, 2005.)
…

3.8. Az erdősítés lehetséges okai

A rendszerváltást követően főként az erdők kitermelése volt tapasztalható, melyet nem mindig követett a kitermelt erdő újratelepítése. Manapság azonban (kb. az ezredfordulótól, de főként az Unióhoz történő csatlakozásunk környékétől) megnövekedett az erdőtelepítési kedv, miáltal egyre több és egyre nagyobb területek erdősítése történt meg. Egy az Európai Unió által készített felmérés szerint az erdősítési kedv növekedésének okai a következők lehetnek:
- a mezőgazdasági túltermelés miatti mezőgazdasági művelés alól kivont területek hasznosítása
- a csatlakozott országokban az erdősítésért kapott támogatás nagyobb biztonságot jelent, mint a mezőgazdasági termeléshez kapott támogatás kiutalásának biztonsága (pl. könnyebben hozzá lehet jutni és biztosabban lehívható)
- a csatlakozó országokban költséges a mezőgazdaság –főként a rosszabb minőségű talajtípusokon-, de a földterülethez való ragaszkodás nagy, ezért a tulajdonos inkább erdőt telepít
- az alacsony erdősültség növelésére vállalt állami kötelezettség miatt
- az alacsony erdősültség növelése a fa, mint nyersanyag előállítása céljából
- környezetvédelmi hasznos funkciója növekvő jelentőségű (CO2 megkötés, ivóvízvédelem, talaj- és árvízvédelem)
- a természet megőrzésének élettere (biodiverzitás, természetvédelem).
Az előbb említett okok miatt nem csak Magyarországon, de az egész Unióban- főként a legutóbb csatlakozott országokban- tapasztalható ez a jelenség....
...Miután áttekintettük az erdők és az erdőtelepítés szerepét, jelentőségét, hátterét és lehetséges okait általánosan és a Duna-Tisza közére vonatkoztatva, rátérhetünk a kérdőívekre kapott válaszokra és az így nyert eredmény feldolgozására is.
…
.1. Következtetések

A kérdéseimre kapott válaszok feldolgozása során arra a megállapításra jutottam, hogy valóban nagyon sok erdőtelepítés történt azon okból, hogy az adott területen időszakosan vagy véglegesen megszüntessék mezőgazdasági termelést. Ennek okai lehetnek:
- gazdaságilag nem éri meg a termelést folytatni,
- a tájegységre jellemző talajtípuson történő termesztés kockázatos és ez a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nem megengedhető,
- a terület tulajdonosa nem akar, vagy szakismeret hiányában nem tud eredményes mezőgazdasági tevékenységet folytatni,
- a mezőgazdasági támogatások mértéke csökkent, ezért a termelésből származó jövedelem nem elegendő a használt technológia fejlesztésére,
- az erdőtelepítésért kapott támogatás folyósításának biztonsága nagyobb, mint a mezőgazdasági tevékenységhez kapott támogatásé,
sokan ragaszkodnak a földtulajdonukhoz, ezért inkább beerdősítik, ahelyett, hogy eladnák vagy bérbe adnák olyan személynek, aki szakértelménél, tapasztalatainál fogva eredményesen gazdálkodhatna azon.

5.1 Következtetések
Jó érzés viszont azt tapasztalni, hogy a legtöbb esetben a telepített erdőket -amíg szükséges- gondozzák, a végrehajtandó növényvédelmi feladatokat ellátják és hogy a kitermelt erdők helyére, annak pótlására visszatelepítenek. Ezek sajnos sokáig nem voltak tapasztalhatóak, és mindenfelé magára hagyott, kiritkult, esetleg a kitermelés után a földben hagyott tuskók kihajtása miatt besűrűsödött erdőket (sokszor inkább már bozótosokat) láthatott a vidékre látogató személy. Mára úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat megszűnt, és aki erdőt telepít az megpróbálja minél szakszerűbben és gazdaságosabban elvégezni, elvégeztetni azt. Ez valószínűleg azért lehet így, mert a rendszerváltás utáni összevisszaságban és rendezetlenségben sok területnek nem volt (rendes) gazdája, ezért nem is tudtak odafigyelni a visszaélésekre. ... Úgy látszik, hogy ez a tulajdonjogi rendezetlenség az azóta eltelt időszakban valamelyest rendeződött.
…

5.2 Javaslatok
5.2. Javaslatok

A jelenlegi gazdasági és a helyi (Duna-Tisza-közi) környezeti és környezetvédelmi helyzetbe jobban belegondolva, nem biztos, hogy rossz megoldás a területek beerdősítése. A mind gyakoribbá váló szélsőséges időjárás, a csökkenő talajvíz és csapadék kiszámíthatatlanná és bizonytalanná teszik a mezőgazdasági termelést a tájegységben. Ezekhez a körülményekhez jön még hozzá az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta kialakult gazdasági és társadalmi bizonytalanság, amely végképp megpecsételi a mezőgazdasági tevékenység sikerét. A tájegység amúgy is rossz tulajdonságokkal rendelkezik agrár-szempontból, ezért itt a kisebb bizonytalanságok is hamarabb lecsapódnak, előbb észrevehetőek, mint az ország jobb tulajdonságokkal rendelkező részein. …

...Mivel az erdők az őket alkotó fák tulajdonságainál, élettartamuknál fogva hosszú ideig jelen lesznek a betelepített területeken, alkalmasak arra, hogy ezt a bizonytalansággal teli időszakot áthidalják, addig is érvényesítve az általuk képviselt előnyöket, melyek elősegíthetik a táj arculatának és élővilágának megőrzését a későbbi időszakokra. Ezeket az előnyöket feljebb már szintén felsoroltam (14-17. oldal).
Azokon a területeken, melyek tulajdonágaiknál, elhelyezkedésüknél, stb. fogva alkalmasak a mezőgazdasági termelésre és annak folytatására, eddig sem erdősítették –és valószínű, hogy ezután sem fogják megtenni azt. Ezért nem kell attól félni, hogy teljesen megszűnik a területen az agrártevékenység, csak csökkeni fog. De olyan helyeken fog csökkenni, ahol már évek óta veszteséges a növénytermesztés és az állattartás, ezért ezen területek termelésből történő kivonása és pozitív eredményt is hozhat....
...Végezetül meg kell említenem, hogy mikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz vállalta, hogy növelni fogja az erdővel borított területek méretét, hogy a túltermelést csökkentse, és hogy eleget tegyen az Unió által előírt környezetvédelmi irányelveknek.

 :OKO :OKO :OKO

Ja és ami még fontos: a KEFAG Zrt. egyik erdészével beszéltem még anno(ő a vadgazdálkodó is egyben) és azt mondta, hogy egy repülőgépes terepfelmérés során tapasztalta,hogy Gemenctől Kecskemétig a -Dunát nem nézve- összefüggő erdők húzódnak a Duna-Tisza közén és figyelmeztetett, hogy kövessem nyomon a vadászok tapasztalatait. Akkor nem is nagyon vettem figyelembe, de azóta egyre többször hallani, hogy gím és dám nyomokat találnak(a szórókon néha én is találtam dám nyomot mikor télen jártam ki etetni), vagy látják is a nyomok gazdáit néha mifelénk is, valamint a felszaporodó vaddisznóállomány sem lehet a véletlen műve. Ha folytatnom kellene a diplomám, biztos, hogy ebbe az irányba is kitérnék.

Szia!

Ezt amit mondasz teljesen igaz dolog, de nem csak Kecskemétig, hanem Szeged irányában is hasonló erdősültség alakult-alakul ki.
A mi területünkön kb 10 éve látak elsőnek Gím nyomot, mostmár "stabil" alomány van, ami természetesen mozog, de minden évben látunk gímborjúkat, és természetesen, lasan érezhető károkat is okoznak. 
A dám az más világ, de tény és való, stabil álományok vanak, de nem terjeszkedik anyira.
A disznónak meg egyensen szabad útja van, főleg azért mert elég sokk helyen megmaradtak még a régi ős nádasok, plusz fejöttek az erdők, és ezek az erdő ráadásúl nagyon sok felé igen jó cserjeszintel rendelkeznek. Meg a disznó igen jó életeret talált az erdőkkel szabdalt Mg. területeken, szinte mindenütt ingyenkaja...
 

És már el is értünk egy másik beszélgetéshez, ami egy másik rovatban folyik ugyanerről a témáról(mármint a vaddisznó terjeszkedéséről) :nyes :WA

Szervusztok!

Nagyon leült ez a téma!
Hát nincs senki, aki közkincsé tenné írásos anyagát! Szomjúhozom a tudást! :ba ;)

Egy kicsit frissítsünk.
Elkészült a szakdolgozatom, amit jún.7.-n bírálnak el.
Néhány részlet belőle:
Címe: Az általam készített 9.3x62 kaliberű Mauser rendszerű ismétlőpuska rendszertani, ballisztikai,szerkezettani jellemzése.

Egy kis történelem:
Wilhelm (1834) és Paul (1838) Mauser, egy sokgyermekes, ínségben szenvedő családból származtak. Sikerült szorgalommal, technikai tehetséggel és tárgyalóképességgel megalapítani a Mauser fegyvergyárat (Mauser Waffenfabrik), ami később világhírű lett. Már gyerekként, akár csak az apjuk, az oberndorfi állami fegyvergyárban dolgoztak.
1871
A Mauser fegyverek előnyére jelentős szerkezeti változásokon esik át az ideiglenes elnevezésű Modell 1871 (M/71). A lőtávolság 800-ról 1800 méterre nőtt, és magasabb átütőerőt is elért. További javítások követik, végül a bemutatott Modell 1871 (M/71) mintafegyvert mint új gyalogsági fegyver határozzák meg, és megparancsolták alkalmazását a Német Birodalmi Hadsereg Gyalogságának (kivéve Bajorország).
És még megy a 2003: Mauser  03-ig.

                      A 9.3*62 ismétlőpuska rendszertani besorolása,működése
Az ismétlőfegyver- olyan puska, ahol egymás után több lövést lehet külön, kézzel való töltés nélkül leadni.
Kijelenthetjük, a Mauser puskák az ismétlő, forgózárdugattyús, középágytáras fegyverek csoportjába tartozik.
Továbbiakban a működés és felépítését tárgyalom bontási raj segítségével.

                                            Néhány szó a 9.63x62 Mauser töltényről:

A 9.3x62 Mauser töltényt Otto Bock konstruálta Berlinben 1905-ben. Ma is töretlen a népszerűsége, elsősorban Európában. Kifejezetten erős csülkös nagyvad elejtésére alkalmas. Afrikában is kedvelt kaliberként használták kafferbivaly, oroszlán és nagytestű antilopfélék vadászatára. Napjainkban kafferbivalyra már nem engedik a használatát, helyette a .375 H&H Magnumot engedélyezik az afrikai vadászati hatóságok. Több európai gyártó, így a Mauser, a Blaser, a Krico, a Voere, a Steyr Mannlicher, a Browning, a Sako, a Tikka, a Sauer vagy a Heym csövezi a fegyvereit ezzel a kaliberű csővel. Az összes európai gyártó készít hozzá lőszert, különböző lövedéktípussal és -súllyal.

Igen nagy előnye a magnum kaliberekkel szemben (7 mm RM, .300 WM, .308 Norma Mag., stb.), hogy a kiváló ölőerő mellett nem végez brutális roncsolást a vad testében, ezáltal a vadhús a rosszabb lövésnél sem sérül oly mértékben, mint a magnum kaliberek használatakor. A hozzá kapható lőszerek is megfizethető áron elérhetők. Sokan lekezelően nyilatkoznak és nyilatkoztak a kaliber nagysága miatt, de akik 9.3x62 mm-es kaliberrel vadásznak, csak mosolyognak ezeken a megnyilvánulásokon, mert ők tudják, hogy kevésbé jó találat esetén sem kell sokat keresni a meglőtt vadat.

                             A 9.3*62 ismétlőpuska ballisztikai vizsgálata, a gáznyomás és sebességgörbe meghatározása

A ballisztika a lőfegyverek működésével foglakozó tudomány, amely tárgyalja mindazon kérdéseket, amelyek a lövés folyamatával összefüggenek.

A ballisztika a  lövedék mozgása szerint felosztható:
a lövedék mozgása a fegyvercsövében
a lövedék mozgása a fegyvercső elhagyása után.

Ennek megfelelően beszélhetünk: - belső és külső ballisztikáról.
A belső ballisztika foglalkozik: a csőben a  lövés bekövetkezése után keletkező lőporgázok nyomásával, e nyomás hatása a lövedékre, a lövedék mozgásával a csőben, a cső elhagyása utáni mozgással, amíg a  lőporgázok hatást gyakorolnak a lövedékre.
A külső ballisztika foglalkozik: a lövedék mozgásával a csőtorkolattól a becsapódásig.( Felosztása: légüres vagy léggel telt térben mozog a lövedék)

Továbbiakban számításokat végzek, ez elég száraz anyag.

                                      A gáznyomás és sebességgörbe meghatározás:


A fegyver típusa: M98 9.3x62
Leírás: Ismétlő Hosszú Huzagolt cső Központi gyújtású
Kategória: C1
Gyártó: Akácos Gábor  ( B&T )
Típus: M98
Kaliber: 9.3x62 ( furat méret: 9.01 )
A fegyver adatai:     
- Űrmérete.....................................................   D = 9 mm
- A lövedék kezdő sebessége........................... Vo = 720 m/s
- A maximális nyomás..................................... Pmax  = 4795 kp/cm2  = 470 MPa
- A cső huzagolt részének hossza.................... Xh =  516 mm = 0.516 m
- A lövedék tömege..........................................G1 = 18.5 g  Sako Hammerhead
- A lőportöltet tömege...................................... Lp = 3. 80 g, Vithavuori N150
- A fegyver tömege.......................................... Gh = 4.2 kg
- A gravitáció.................................................... g = 9.81 m/s2
Ezeknek az alapadatoknak a segítségével számoljuk ki  a nyomást és sebességet a csőben a lövés kezdetekor.

                                                 A  hátrasiklási viszony számítása:

A gáznyomás és sebességgörbéből olyan adatokat kapunk,  pontosan számítva, amelyek segítségével a hátrasiklási adatok könnyen meghatározhatók.
                                                          A torkolati energia:
       (Gl + 0.5*Lp)* Vo2            (18.5g + 0.5 * 3.8 g)* (720m/s)2
E =                                     =                                                          =  5287 Joule
                   2                                                       2 

                                        A hatásfoka egyik lemérője a hátrasiklási energia:
         (Gl + 0.5 * Lp)2 * V02                   ( 18.5g + 0.5 * 3.8 g)2 * (720 m/s)2
Eh =                                            =                                                             =  25.68 Joule
                   2 * Gh                                            2 * 4.2 kg

                                    A hátrasiklás sebessége a hátrasikló tömegek ismeretében:
        V0 * (Gl  + 0.5 * Lp)           720 m/s * (18.5 g + 0.5 *3.8 g)   
Vh =                                    =                                                        =  3.49 m/s
             Gh + 0.5 * Lp                     4.2 kg + (0.5 * 3.8 g)

Majd az eredményekből a következtetések levonása történik ( energia, sebesség stb )

Végezetül néhány a fegyverhez gyártott lőszer ismertetése.
Norma Plastspitz 18.5 g, 285 Grain
A lövedék műanyaggolyóval lezárt hegye kiváló expanziót biztosít a vadtestbe becsapódó lövedéknek. A Plastspitz széteső szerkezetű, kiváló ölőerejű lövedék.
A folytacéllemez lövedékköpeny a lövedékcsúcs felé elvékonyodik, a vastag köpenyfalban körbefutó körhorony megakadályozza az antimonnal keményített ólombetét kiszakadását a maradványtestből. A műanyaggolyó megakadályozza a lövedékhegy deformálást, másrészt elősegíti a lövedék elülső részének szétfeszítését, ezzel is segítve a nagy energialeadással járó drasztikus expanziót.
A felgombásodott maradványtest a kisebb és közepes vad testét általában átüti. Jó lövés esetén ölőereje brutális lehet. Nyílt terepre való.
V0 720 m/s, E0 4804 J, OBT 140 m


Elnézést kérek ha hosszúra sikeredett a bemutatás , de lényegét szerettem volna bemutatni, sajnos táblázatokkal, grafikonokkal és képekkel szebben néz ki.
Ha valakit részletesebben érdekel szívesen bemutatom neki.
Üdv: Ma-98

Még ha ez nem is a szakmunka teljes egésze, hagy némi kivánnivalót maga után. :kalapemel

Wanderer!

Ha valóban segíteni akarsz, ne csak kritizáld, hanem egészítsd is ki! :)

Szívesen segítenék, de egyrészt nem kérték, másrészt szervusz Attila!
Harmadsorban nemírtam konkrét kritikai észrevételt, csak egy általános megállapítást.
negyedsorban az egészet előlről kezdeném mivel ez az írás Nagy Patrícius tollából származik teljes egészében aki németről forditotta hevenyészetten magyarra.......................Szívesen segítek de azt nemjátszuk el hogy tavasz ide vagy oda én ültetem el a magot amelyet más arat le....................megtettem párszor öreg vagyok már hozzá :AA
S nem utolsó sorban ,irogat itt jópár olyan emberke akik magasfokon bírnak a fegyvertannal mint olyan ;)
övék a pálya :V

Szia Ma-98!

Engedj meg 1-2 apró kis kiegészítést.
Nem szakmailag, hanem fogalmazásbeli dolgokra gondolok.

"...biztosít a vadtestbe becsapódó lövedéknek."

Szerintem a "vadtestbe csapódó" a helyesebb kifejezés.  ;)

"Jó lövés esetén ölőereje brutális lehet"

Szerintem a "Jó lövés estén ölőereje meglehetősen kifejezett" valamivel vadásziasabb kifejezés.
A brutális szó egy kissé erős véleményem szerint.

Ha jól emlékszem vannak olyan tartományok/országok Afrikában, ahol engedélyezett a vadászat a 9.3x64-essel is, mert ott joule-ban adták meg a limitet.
(...és akad olyan 9.3x64-es, ami ezt tudja, talán a KJG-vel? Erre most nem mernék mérget venni, de érdemes lenne utána nézni.)

"Kaliber: 9.3x62 ( furat méret: 9.01 )"

A 9.01 után kimaradt a "mm" kifejezés.

"Több európai gyártó, így a Mauser, a Blaser, a Krico, a Voere, a Steyr Mannlicher, a Browning, a Sako, a Tikka, a Sauer vagy a Heym csövezi a fegyvereit ezzel a kaliberű csővel."

Szerintem helyesebb kifejezés - kerülve a szóismétlést - a "...Sauer, vagy a Heym szereli/építi a fegyvereit ilyen kaliberű csővel."


"Az összes európai gyártó készít hozzá lőszert, különböző lövedéktípussal és -súllyal."

Ha jól emlékszem az SI mértékegység hivatalos egysége a "tömeg."


"Az ismétlőfegyver- olyan puska, ahol egymás után több lövést lehet külön, kézzel való töltés nélkül leadni."

Ez hivatalos definíciója az ismétlőpuskának?
Szerintem a Mauser 98-ashoz szükség van "kézzel való töltéshez", mégpedig a tárban található töltények adagolására és elműködtetésére.
Ez a kéz segítsége nélkül nem megy.
Ha ez hivatalos definíció, meglehetősen sántít.

"Az általam készített 9.3x62 kaliberű Mauser rendszerű ismétlőpuska rendszertani, ballisztikai,szerkezettani jellemzése."

Szerintem a "saját építésű" kifejezés közelebb hozza a puskát Hozzád és "szakmaibb" kifejezés.

"Továbbiakban a működés és felépítését tárgyalom bontási raj segítségével."

"bontási rajz"


"Továbbiakban számításokat végzek, ez elég száraz anyag."

"A továbbiakban számításokat végzek, mely meglehetősen "száraz" része a témának.

Félre ne érts nem ironizálni, vagy okoskodni szerettem volna, csak pár apró dologban segíteni, ami kerekebbé teszi az írást.

Szervusz Wanderer!

Én nem hiszem, ha segítesz egy szakdolgozatát író vadásztársnak, az a Te vetésednek más általi learatását jelenti. Én sem úgy gondoltam, hogy tollat ragadsz, és megírod az egészet, hanem csak felhívod a figyelmét a hibákra, vagy kiegészíted egy két gondolattal. Biztosan nem sértődik meg, ha valaki segít Neki kérés nélkül.
Én szívesen segítenék, de az én érdeklődésem a fegyverek (és löszerek) iránt a bányászbéka alatt van öt méterrel.
:WA :WA :WA

Köszönöm az észre vételeket  :Emel
Sajnos egyenlőre így marad mert már be kellett adni és a javításra már módom nincsen ( csak a saját példányomat tudom módosítani ) :riii
A dolgozat írásában "sajnos" sok felhasznált irodalom van, mit Nem módosíthatok, ha már egy szer valaki azt így írta le és így publikálta, ezt jeleztem a dolgozat végén mint felhasznált irodalom!!
Mai ismereteink is valakitől származnak, azokat tanuljuk és igen kevés dolog van ami a saját fejlesztésünk, tapasztalatunk ebben a téma körben.
Még egyszer köszönöm az észre vételeket. :Emel :Emel

Szervusz Attila :Emel

Bizonyosan van igazság abban amit irsz meg abban is hogy nekem sem lehet mindig jó napom............pláne akkor nem ha 8 öltés van a karomban ebből három abban az újjamban amely az elsütőbillentyűt görbítí...................aztán nemigazán akar a vége hajlani :riii
Szóval biztosan másképp álok sokmindenhez alaphelyzetben de most nagyon tele a telefaxom......elnézést :WA

Félre ne érts nem ironizálni, vagy okoskodni szerettem volna, csak pár apró dologban segíteni, ami kerekebbé teszi az írást.
[/quote]

 :OKO
Igen, az én fülem, szemem is érzékeny az ilyen dolgokra...
A másik dolog a helyesírás, de nem akarok bántani senkit sem...  :St  :WA

Szia!

Jobbulást kívánok!
Fog az mozogni rendesen! Vízben, marokerősítő gumival sok gyakorlás!
Ismerős a helyzet. Más is használt  kőrfűzászt! :(

Üdv. Attila

Szia Ma-98!

Átolvastam amit feltettél.

Egy igen nagy bajt látok az adatok közt!!!
Ha ezzel számoltál akkor szerintem rossz az egész, sőt mi több akár veszélyes is lehet.

"- A maximális nyomás..................................... Pmax  = 4795 kp/cm2  = 470 MPa"

Kérlek vess erre az értékre egy pillantást. mert szerintem kicsit sok. Sajnos nincs előttem ebben a pillanatban megfelelő szakirodalom amiben biztosna meg tudnám nézni neked, de emlékeim szerint a Pmax az 390 MPa egy 9,3x/62 -nél.

Kérlek nézz utánna pontosan.

Ansch

Szia!

A 390MPa a DEVA szerint is stimmel. (Deutsche Versuchs- und Prüfanstalt für Jagd- und Sportwaffen e.V.)

Üdv       Gyuri :)

Erdőjáróval beszélgettünk már régebben is arról, hogy mivel foglalkozom és mondta publikáljak pár dolgot a fórumon. Hátha lenne közönség akik egy jót el tudnak beszélgetni/vitatkozni/szakmázni róla. Vita indítónak gondoltam bedobok egy cikket valamint egy gondolatot.

www.oie.int/boutique/extrait/phchardonnet.pdf (http://www.oie.int/boutique/extrait/phchardonnet.pdf)

Érdemes elolvasni.

Továbbá vitaindítónak: nyugati országokban gyakran teljesen mást jelentenek vadvilággal és vadászattal kapcsolatos fogalmak. Sokkal több módon használják ki természeti erőforrásukat. Élesebben elválnak a gazdaságilag vagy szociális indokokból másként kezelt fajok, több információ áll rendelkezésre kiemelt jelentőségű fajokról, több információ áll számukra rendelkezésre a környezetükről és sokkal intenzívebben aknázzák azt ki. Gondolok itt a gyógynövény gyűjtésre, gombászásra, turisztikai és rekreációs célú területek létesítésére és karbantartására. Nagy volumenű a nem vásárlásból eredő megtakarítások (nem boltban vett élelmiszer vagy fa). Úgy vélem nekünk is adottak ezek a lehetőségek, adott esetben ha ügyesen van megszervezve a vadászatra jogosult is látna belőle profitot.

Üdvözletem mindenkinek!
Szalonkázók segítségét szeretném kérni!
Már néhány fórumtárssal konzultáltam a témában.
Az elkövetkezendő tanévben elkészítendő diplomamunkám témája a szalonka tavaszi vonulása Hazánkban, az időjárás függvényében az elmúlt öt év tapasztalatai alapján (nem ez a pontos cím).
Ezért kérnék minden szalonkázó fórumtársat, akinek 2005 és 2010 közötti tavaszokon pontos feljegyzései vannak (idényenkénti 20-30-40 napról), és nem titok, hogy hol vadászik, valamint óhajt a segítségemre lenni, az valamilyen formában juttassa el hozzám a megfigyeléseit. Ha vannak az időjárásra vonatkozó feljegyzések is, az nem baj, de kérném (ha tudja) a legközelebbi meteorológiai állomás helyének a nevét is, ugyanis majd onnan lesznek a pontos időjárási adatok belefűzve a dologba.
A mail címem az adatlapomon.
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv: Feri

http://index.hu/tudomany/til/2016/01/04/rabszolgabol_lett_lady_fedezte_fel_a_nilus_forrasat/